Quittner és pesti házai: száz éve halt meg a Gresham-palota tervezője

2018. október 26. 11:17

Quittner Zsigmond legismertebb munkája a Gresham-palota, de Budapesten sok más épületet is tervezett. Belvárosi lakóházak, Andrássy úti paloták hirdetik tehetségét, de a Centrál Kávéház vagy a mentőszolgálat Markó utcai épülete is a száz éve elhunyt Quittner tervrajzai szerint készült.

Quittner Zsigmond 1857. február 13-án született, és 100 évvel ezelőtt, 1918. október 25-én hunyt el Bécsben. (Az állami halotti anyakönyvi kivonata alapján egy pressbaumi szanatóriumban halt meg, a gyászjelentésében viszont Bécs van feltüntetve.)

Tevékeny tagja volt a Fővárosi Közmunkák Tanácsának, az Országos Középítési Tanácsnak, a Képzőművészeti Társulatnak és egyik alapítója az Építő Ipar című szaklapnak. Építészeti tanulmányait a müncheni Politechnikumban végezte, ahol 1874 és 1878 között Gottfried von Neureuther (1811–1887) tanítványaként bontakozott ki tehetsége.

Quittner Zsigmond portréja az Ország-Világ című lap 1904. november 27-i számában

Tanumányai befejezése után felkereste Olaszország, Görögország, Franciaország, Németország, Hollandia, Belgium, Anglia és Törökország építészeti emlékeit és modern alkotásait – mint ahogy erről az Ország-Világ is beszámolt 1904-ben.

Az 1880-as évek elején érkezett haza Budapestre, és rögtön sikereket ért el a különféle tervpályázatokon. Az első jelentős műve a Pesti Izraelita Hitközség Andrássy út 111. szám alatti egyemeletes, négy tantermes és négy hálótermes fiúárvaháza, melynek zárókövét 1881. december 28-án helyezték el. Ezt az épületet lebontották, a helyén ma egy Hajós Alfréd tervei szerint épült ház áll.

Az Andrássy út 12. számú palota Quittner Zsigmond jelentős neoreneszánsz alkotása, amely 1882 és 1884 között épült fel, megyeri Krausz Lajos megrendelésére. A főhomlokzat szobrászati programját Donáth Gyula szobrászművész készítette, erről Az Épitési Ipar 1885-ös számában olvashatunk: „az első emeleti két rizalitban a körnegyedekbe a négy korszak, az édeni, a heroikus, a reneszánsz és a modern korszak; az első emeleti középső ablak fölött két címertartó – egy férfi, egy női alak [áll]; a harmadik emeleti csoportoknak tárgyai pedig: hűség és szerelem; vendégszeretet és gazdagság; egyetértés és erő, végül a béke és munka”. Az említett két épület mellett az Andrássy út 7. és 37. alatt álló házak tervei is az ő irodájában készültek.

Megyeri Krausz Lajos palotája az Andrássy út 12. szám alatt az Építési Ipar 1885. évi decemberi számából

Részlet Krausz Lajos neoreneszánsz lakóházának Dobó utcai oldalhomlokzatáról (Fotó: Havas Gyöngyvér/pestbuda.hu)

Krausz-palota, Donáth Gyula szobrászművész alkotásai az Andrássy úti főhomlokzat sarkán (Fotó: Havas Gyöngyvér/pestbuda.hu)

Az 1885. évi Országos Kiállítás pavilonjaira kiírt pályázat során Quittner Zsigmond nyerte el az igazgatósági épület első díját a „csillagos kör” jelű pályatervével, amiről Az Épitési Ipar 1883-as száma adott hírt.

Reprezentatív munkái közé tartozik Erényi Ullmann Lajos bérháza (V., Károlyi Mihály utca 9., Centrál Kávéház). Az építész saját – az Építő Iparban 1888-ban megjelent – írásából tudjuk, hogy a szabálytalan telek igencsak megnehezítette az alaprajz szerkesztését. A megbízó a földszinten egy nagy kávéházi helyiség, az emeleteken pedig négy-négy – minden szükséges mellékhelyiséggel felszerelt – lakás kialakítását kérte az építésztől. A Centrál (Központi) Kávéház 1887-ben nyílt meg ebben az előkelő épületben.

Erényi Ullmann Lajos bérháza Az Építési Ipar 1888. december 23-i számából

Kiemelkedő színvonalú neobarokk alkotása a Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézetének bérháza (V., Alkotmány utca 16.– Bihari János utca 1–3.), amely 1889 és 1890 között épült négyemeletes ház, a főhomlokzata öttengelyes, a Bihari János utca felé néző oldalhomlokzata pedig tizenhárom tengelyes. Quittner Zsigmond az épület sarkán egy lekerekített, kupolával fedett sarokhomlokzatot alakított ki, amely kör alaprajzú helyiségeket rejt. A főbejárat az Alkotmány utcai főhomlokzat középtengelyében helyezkedik el, és a legfelső szinten látható az építésre vonatkozó tábla két kariatidapár között.

Rozsnyai József művészettörténész kutatásai alapján tudható, hogy ezt az épületet két jelentős külföldi építészeti folyóirat is publikálta: az Architektonische Rundschau 1892-ben és a Wiener Bauindustrie Zeitung 1893-ban. Valószínűleg ezekből a kiadványokból inspirálódhatott Ferdinand Seif építész, amikor 1893-ban Quittner Zsigmond bérházához igen hasonló lakóházat tervezett a bécsi Ungargasse 58. szám alatti telekre. Ez a példa jól mutatja Quittner Zsigmond tehetségének és a hírlapírók bérházának korabeli elismertségét.

A Magyar Hírlapírók Nyugdíjintézetének székháza az Alkotmány és a Bihari János utca sarkán az 1890-es években és napjainkban (Klösz György felvétele. Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára, jelzet: BFL.XV.19.d.1.07.043.) (Fotó: Havas Gyöngyvér/pestbuda.hu)

Az Alkotmány és a Bihari János utca találkozásánál lévő sarokhomlokzat részlete (Fotó: Havas Gyöngyvér/pestbuda.hu)

A főhomlokzat feliratos táblája: „a Budapest főváros által ajándékozott telken építette a Magyar Hírlapírók Nyugdíjintézete MDCCCXC” (Fotó: Havas Gyöngyvér/pestbuda.hu)

Az építész 1889–1890-ben tervezte a budapesti mentőegyesület házát a Markó utca 22–24. szám alatt, amely eredeti rendeltetését megtartva napjainkban is az Országos Mentőszolgálat központi épületeként funkcionál. A tervpályázat során Quittner előnyösen használta ki a saroktelek adottságait, és a két oldalhomlokzat találkozásához helyezte a főhangsúlyt.

Természetesen fontos szempont volt, hogy az épület udvarán egyszerre több mentőkocsi is elférjen, illetve mindkét utca irányába nyíljon egy-egy tágas kapu. A földszintes melléképület L alaprajzú, és (a Markó utcával párhuzamosan) teljesen elfoglalja a telek hátsó oldalát. A hosszabb szárnya adott helyet a körülbelül 14 kocsi befogadására alkalmas kocsiszínnek, az istállóban pedig 8 ló fért el. Az Építészeti Szemle 1892 nyarán megjelent számában olvashatunk arról is, hogy nem állt rendelkezésre nagy összeg az építkezéshez, emiatt az épület költséges homlokzati díszek helyett nyers téglaburkolatot kapott, a sarkokat pedig plasztikus kőkváderek hangsúlyozzák.

Az Országos Mentőszolgálat mai központi épülete a Markó utcában, oldalhomlokzat (Fotó: Havas Gyöngyvér/pestbuda.hu)

A mentőszolgálat székházának oldalhomlokzata (Fotó: Havas Gyöngyvér/pestbuda.hu)

A téglaburkolat és a sarokarmírozás részlete (Fotó: Havas Gyöngyvér/pestbuda.hu)

Az 1896. évi Ezredéves Országos Kiállítás alkalmával Quittner Zsigmondot több pavilon tervezésével bízták meg: ő készítette a kereskedelem-, pénz- és hitelügy csarnokát; József főherceg és a hadfelszerelési szállítók pavilonját; a malomipar, valamint a cukoripar csarnokát. Munkáit részletesen elemezte Bálint Zoltán építész Az ezredéves kiállítás architektúrája című 1897-es bécsi kiadványban, így mi is az ő leírására támaszkodunk az épületek jellemzésénél.

A hadfelszerelési szállítók csarnoka az 1896-os millenniumi kiállításon (Ezredéves Országos Kiállítás) a Városligetben (Klösz György felvétele. Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára, jelzet: BFL.XV.19.d.1.10.018)

A kortársaitól a kereskedelem-, pénz- és hitelügy csarnoka kapta a legtöbb dicséretet, amely a Nádor-szigeten állt, és főhomlokzatával a kiállítási körútra nézett. A tervezését történeti emlékek inspirálták, főhomlokzata késmárki, lőcsei és nagyszebeni épületek formáit mutatta, toronyszerű felépítménye Késmárk XVI. századi pártázatos harangtornyát idézte. A történelmi főcsoport felé néző oldala „barokk formákban az iglói székház mintájára volt kiképezve”.

Az épület Andrássy úti „modern reneszánsz” oldalát kevésbé méltatták, pedig a pavilon tudatosan mutatott egyszerre több korszakhoz köthető homlokzatokat. A benne lévő kiállításon ugyanis ütköztették egymással a múlt és a jelen kereskedelmi vonatkozású témáit. A Pesti Hírlap 1896. júliusi számából tudható, hogy egy külön raktározási osztályt is berendeztek, ahol a régi és a XIX. század végi kereskedőházak helyiségeit és raktárait vetették össze. A tárlat különlegessége egy arcképcsarnok volt, amely „az ország legelőkelőbb cégeinek alapítóit mutatta be”.

A kereskedelem-, pénz- és hitelügy pavilonja az Ezredéves Országos Kiállításon 1896-ban (Forrás: Fortepan/Pesti Brúnó)

József főherceg pavilonja villaszerű építmény volt, amelyben az építtető feltüntette uradalmi termelésének eredményeit. A malomipar csarnokát szélmalmot formáló felépítmény zárta le, a cukoripar csarnoka pedig teljesen fehér színűre volt mázolva, és a saroktornyokon cukorsüvegdíszítmények kaptak helyet. A pavilon kupolás lefedése alatt Quittner egy nyolcszögletű teret tervezett, ennek középpontjába került a cukoripari közös kiállítás. Az Építő Ipar 1896 júliusában viccesen megjegyezte, hogy a látogatók első gondolata a cukoripar pavilonjáról valami ilyesmi lehetett: „ejnye, mintha cukorból volna!”

József főherceg pavilonja az Ezredéves Országos Kiállításon 1896-ban (Klösz György felvétele. Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára, jelzet: BFL.XV.19.d.1.10.006)

A cukoripar csarnoka az Ezredéves Országos Kiállításon 1896-ban (Klösz György felvétele. Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára, jelzet: BFL.XV.19.d.1.09.007)

Quittner Zsigmond az Ezredéves Kiállítás képzőművészeti csoportjának tárlatán is részt vett, erről a kiállítás tárgymutatója tájékoztat minket. Fényképfelvételeket mutatott be néhány munkájáról, melyek között síremlékek is helyet kaptak, például Wahrmann Mór, Bródy Zsigmond, Latzko Náthán mauzóleuma vagy a Dezső család síremléke, amelyek a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben állnak.

A kiállításra tervezett építészeti alkotásaiért megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét. Nem sokkal később, a közügyek terén szerzett érdemeinek és építőművészetének elismeréseként a zsidó családban született építőművész öröklődő magyar nemesi címet kapott 1904. november 13-án, majd 1905. január 21-én a „vágfalvi” előnév használatára is jogosulttá vált.

A századforduló után épült a nevéhez köthető két legjelentősebb alkotás, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és a Gresham Életbiztosító Társaság palotája. E két épület azonban nem tisztán az ő tervei szerint épült, mert a bankot részben Alpár Ignác készítette, míg a Gresham-palota tervezési munkálataiban szerepet játszott a Vágó fivérek (László és József) tevékenysége, akik egy ideig Quittner Zsigmond építészirodájában dolgoztak. Ezt alátámasztja, hogy a Gresham-palota párhuzamot mutat a Vágó fivérek által tervezett Gutenberg-otthonnal, ahogyan erre már Gábor Eszter is felhívta a figyelmet a Magyar művészet 1890–1919 című kötet Quittner Zsigmondról szóló bekezdésében.

A Gresham-palota főhomlokzata napjainkban (Fotó: Havas Gyöngyvér/pestbuda.hu)

A Gresham Életbiztosító Társaság palotájának (V., Széchenyi István tér 5–6.) terveit Londonban bírálták el, a kivitelezés 1904-től 1906-ig tartott. Az épület négy házat egyesít, amelyek közül hármat egy üvegkupolával fedett földszinti átjáró kapcsol egybe. A négyemeletes palota középrizalitjának lezárásán látható a névadó Sir Gresham portréja, melyet Telcs Ede szobrászművész készített. A Gresham-palotáról Mányai Csaba és Szelke László Fejezetek a Gresham-palota történetéből című tanulmányában olvashatunk részletesen, ami a Századok 1999-es évfolyamában jelent meg.

Telcs Ede alkotása, a Gresham-palota névadójának portréja (Fotó: Havas Gyöngyvér/pestbuda.hu)

A Gresham-palota Mérleg utcai oldalhomlokzatának részlete (Fotó: Havas Gyöngyvér/pestbuda.hu)

A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (ma Belügyminisztérium, V., Széchenyi István tér 3–4.) tervezésével kapcsolatban olvasható a Pesti Napló 1906. októberi számában, hogy az 1905-ben kiírt tervpályázaton Alpár Ignác nyerte meg a kivitelezés jogát. Az építés kezdetén nézeteltérés alakult ki a megbízók és az építész között, ezért a bank Quittner Zsigmondot bízta meg a reprezentatív épület végleges terveinek elkészítésével.

A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank székháza, ma a Belügyminisztérium épülete (Fotó: Havas Gyöngyvér/pestbuda.hu)

A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank épületének sarokmegoldása (Fotó: Havas Gyöngyvér/pestbuda.hu)

Quittner a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank épületéről szóló, az Építő Iparban 1911-ben megjelent írásában részletesen felsorolta a díszítés során felhasznált anyagokat. A díszudvar és a főlépcső például színes márványburkolatot kapott. A pénztárudvar fehér színű lett, a pilléreket pedig az építész egyik kedvenc márványfajtájával, rózsás, fehér ruszkicai márványlapokkal burkolták.

A mai Széchenyi térre néző főhomlokzat díszítményei a befejezés dátumát jelző 1909-es évszámmal (Fotó: Havas Gyöngyvér/pestbuda.hu)

Szecessziós formajegyeket is felfedezhetünk a tervei szerint 1902-ben, Mellinger Gedeonné megbízásából épült V., Aulich Lajos utca 7. számú lakóházon. A Nagykörúton álló bérházak között ugyancsak megtaláljuk a munkáit. Ezek a IX., Ferenc körút 32., VIII., József körút 71–73., VIII., József körút 36., VII., Erzsébet körút 41. és 44–46. számú házak.

A röviden bemutatott épületek mellett számos megvalósult és papíron maradt munka hirdeti még Quittner Zsigmond építőművészetét. Jelen cikk nem térhetett ki minden mesterművére, de igyekezett átfogó képet adni tevékeny és példamutató életútjáról.

Az Aulich Lajos utca 7. számú lakóház homlokzatának részlete (Fotó: Havas Gyöngyvér/pestbuda.hu)

Az Aulich Lajos utcai bérház kovácsoltvas lépcsőkorlátja (Fotó: Havas Gyöngyvér/pestbuda.hu)

Nyitókép: A Gresham Életbiztosító Társaság palotája 1910-ben (Forrás: Fortepan/Schoch Frigyes)

Budapest, építészet, évforduló, Havas Gyöngyvér, Múltidéző, PestBuda, Quittner Zsigmond

⁹ ³ ⁰

Kapcsolódó írások

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza

2024. október 30. 9:00

A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom

2024. október 27. 10:30

Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát

2024. október 17. 11:00

Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

A Várkert Bazár történetét tárja az olvasók elé egy új kötet

2024. november 21. 14:00

A Várkert Bazár történetét a kezdetektől napjainkig mutatja be egy most megjelent új könyv. A kötet beszámol az Ybl Miklós által tervezett épület megvalósulásáról, a Budai Ifjúsági Park korszakáról, valamint az épületegyüttes tíz évvel ezelőtt befejeződött rekonstrukciójáról is.

Száz éve halt meg Fraknói Vilmos

2024. november 20. 9:30

Fraknói Vilmos püspök, egyháztörténész a XIX. századi tudománytörténet meghatározó alakja volt. Halálának 100. évfordulója alkalmából a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben, a felújított síremlékénél tartottak megemlékezést.

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról

2024. november 18. 14:00

Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²² ⁰ ³

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰¹ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

⁹⁹ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹³ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

¹⁹⁵ ¹⁰ ³

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ³ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁶ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁸ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴⁰ ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹³ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁸ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁶ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Alacsonyabb padlós csuklós buszok Budapestnek Budapesten 30 éve mutatkoztak be az első alacsonyabb padlószintű csuklós autóbuszok. Az új járművekből 171-et vett a város, és 2022-ig közlekedtek. Nem lettek annyira elterjedtek, mint az elődje, de mégis fontos lépést jelentettek Budapest közlekedésében.

¹³² ¹ ⁰

Megemlékezéseket tartottak a nemzeti gyásznapon a Batthyány-mauzóleumnál és országszerte Az 1848–49-es szabadságharc mártírjaira emlékeztek a fővárosban, valamint országszerte és az egész Kárpát-medencében október 6-án, a nemzeti gyásznapon. Budapesten 175 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első független, felelős magyar miniszterelnököt, Aradon pedig a tizenhárom honvéd főtisztet, akiket aradi vértanúkként ismer az egész nemzet. A Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartottak.

¹¹⁶ ⁰ ⁰

Buszok Budára Száz éve jelentek meg az autóbuszok Budán. A budai oldalra vezető út nem volt egyszerű, mert az akkori buszoknak a Lánchíd enyhe emelkedésének a legyőzése sokkal nagyobb kihívás volt, mint egy mai autóbusznak felkapaszkodni a budai hegyekbe.

¹³⁸ ¹ ⁰

Százhuszonöt éve született Budapesten a golyóstoll megalkotója Bíró László József 125 éve, 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Élete során foglalkozott sok mindennel, volt autóversenyző, vámügyintéző, festő, újságíró, de a nevét a golyóstoll őrzi, amelyet sok országban Biro-pennek hívnak.

¹¹⁸ ⁰ ¹

Aki az első magyar magánmúzeumot alapította – Ernst Lajos tündöklése és bukása A XIX. század végi gazdasági fejlődés eredményeképpen hatalmas vagyonok összpontosultak egy-egy kézben, melyeket a tulajdonosaik különbözőképpen fektettek be. Többen vásároltak például műkincseket, de közülük is élen járt Ernst Lajos, aki gazdag gyűjteményéből 1912-ben megalapította az ország első magánmúzeumát. A műalkotásokban nemcsak az üzletet látta, szenvedélyesen vásárolta azokat, és sajnos ez okozta vesztét is.

¹²³ ⁰ ⁰

A Lánchíd alapozása – 185 éve verték le az első próbacölöpöket A Lánchíd 175 éve áll az alapjain, amelyet hatalmas munkával, több ezer, 20 méteres cölöp leverésével tudtak csak megépíteni. Az első próbacölöpöket 185 évvel ezelőtt, 1839. szeptember 21-én kezdték leverni.

¹³² ¹ ⁰

Hermész ott is látható Pesten, ahol nem is gondolnánk Az európai vándormotívumnak tekinthető Hermész-ábrázolások városi középületeken vagy köztereken talán nem is olyan meglepőek, hiszen jórészt minden városban folyt kereskedés és pénzgazdálkodás, amely tevékenység végzőinek az ókori isten a patrónusa volt. Viszont vannak Pesten olyan XIX. században épült magánházak is, amelyeken a szárnyas isten domborműve szintén látható.

⁵⁷ ⁰ ⁰

A budapesti közlekedésben 95 éve fordulópont volt Budapest közlekedési forgalmát valójában az 1920-as években kezdték szabályozni, és az első, kezdeti szakasz után mind a forgalomszámlálásban, mind a közlekedésbiztonságban az 1929-es év tekinthető fordulópontnak.

¹¹⁸ ¹ ¹

A budapesti árvizek krónikája – A védekezés soha nem érhet véget Hatalmas árhullám vonul le a Dunán, amely több országban településeket öntött el. A védekezés jelentős erőfeszítéseket követel Magyarországon is, de a szakemberek szerint Budapesten nincs ok az aggodalomra. Nem így volt ez az elmúlt évszázadokban: óriási pusztításokat okoztak a fővárosban az áradások, amelyekben százak vesztették életüket. Cikkünkben azt mutatjuk be, mikor és hogyan veszélyeztette a kiöntött folyó Budapestet.

⁵⁹ ¹ ⁰

A fotográfia szentélye – 130 éves a Mai Manó Ház A XX. század leghíresebb fotóművészei között számos magyar származásút találunk, többségük külföldön futott be szenzációs karriert. Sikerüket mintegy előrevetítette Mai Manó munkássága, aki azonban Budapesten dolgozott a századforduló körüli évtizedekben. A Nagymező utcában építtette fel a műtermét is magában foglaló bérházát, melybe 1894-ben, tehát 130 évvel ezelőtt költözött be.

¹⁵⁴ ⁰ ⁰

Százhuszonöt éve nyílt meg a budafoki HÉV-vonal Egykor HÉV, azaz helyi érdekű vasút közlekedett a Szent Gellért tértől Budafokig. A vonalat 125 éve nyitották meg, ez volt Budapest és egyben az ország első villamosított helyi érdekű vasútvonala is. Ma az egykori HÉV helyén villamosok járnak.

¹⁰⁹ ² ¹