Keresés az archívumban

Gyógyuló sebhelyek: újjászületik a budai örökség Itt is, ott is állnak Budán olyan épületek, amelyek mellett évek óta sóhajtva megyünk el, szomorúan látva az épített örökség csendes leromlását. De most mintha valami elindult volna: sorra újulnak meg ezek a házak. Körkép a budai oldalról.

Indul a Millenáris park kibővítése Elkezdődik a mélygarázs építése, majd jövőre a parkot is megvalósítják a Millenáris és a Margit körút közötti egykori gyárterületen Budán. Hosszú idő óta ez lesz az első valódi új park a belvárosban. Több mint 300 előnevelt lombos fa, kiterjedt gyepszőnyeg, jelentős vízfelület, kávézó, modern gyerekjátszótér és egy különleges zöldfal-installáció várja a látogatókat.

Vigyázz, kész, csússz! – megújult a Gellért-hegyi csúszdapark Elkészült a Gellért-hegyi csúszdapark felújítása: egy nagyon izgalmas játszótérrel gazdagodott a budai oldal. Teszteltük az eredményt a szünidő első napjainak forgatagában.

Kipróbáltuk: ilyen a frissen nyílt Bárkert Bistro A Várkert Bazárból a megnyitása óta hiányzott egy minőségi vendéglátóhely, a Bárkert viszont éppen ezt a hiátust szeretné betölteni. A néhány napja nyílt étteremnek komoly elvárásoknak kell megfelelnie, ezért úgy döntöttünk, elmegyünk és kipróbáljuk. Az eredmény minket is meglepett.

Ez is Lechner? Reprezentatív kivitelű könyv jelent meg nemrégen: a Lechner összes. A borító képes albumot sejtet, de kinyitva – a sok szép képen túl – komoly monográfiát kap az olvasó. A következőkben ebből az életműből szemezgetünk, felfedezve a szerzőkkel együtt, mi mindent is köszönhetünk Lechner Ödönnek Budapesten.

Pillantsunk Budapestre! A nyári meleg elől legjobb az erdőbe menni. És ha már odamegyünk, jó szétnézni egy kilátóból. Így tették ezt eleink is: három pillantás következik a városra az Árpád-kilátóból.

Rongyaiból kivetkezve – újjászületik az Ybl vendéglő a Margitszigeten Budapest gőzerővel készülődik a nyári vizes vb-re. Az esemény farvizén egy olyan épületegyüttes felújítására is sor kerül, amelyet már évtizedek óta rendbe kellett volna tenni. Folyamatban van az Ybl-vendéglő újjászületése a Margit-szigeten.

Harminc éves a Szomszédok Pont harminc éve indult a gazdagréti lakótelepre költöző karaktereket és mindennapi életüket bemutató, Szomszédok című sorozat, amely 12 éven keresztül ültetett milliókat a képernyő elé.

Az új Széll Kálmán tér tervezői lettek az év tájépítészei 2017 április 26-án, „a tájépítészet születésnapján" nem lehetett beférni a FUGA Budapesti Építészeti Központba, annyian voltak idén kíváncsiak rá, hogyan ünnepli meg a magyar tájépítész szakma a saját kiválóságait.

Egy támogatott művész öröksége: Kondor Béla gyűjteményes kiállítása a Várkert Bazárban Kondor Béla kétségtelenül korának sikeres és megbecsült művésze volt. Talán eljött az idő, hogy több mint négy évtized távlatából a lezárult életművet objektívebben is nézhessük. Erre ad lehetőséget a Várkert Bazár tárlata.

Kalandos a sorsa a Palatinus szobrainak Az épület felújítás közbeni megroggyanása miatt le kell bontani és újra fel kell építeni a Margit-szigeti Palatinust. Reméljük, a fürdő előtti női akt túléli a nagyberuházást – az ott álló szobrok hányatott történetét most megismerhetik írásunkból.

Felavatták Papp László szobrát Felavatták az ökölvívólegenda Papp László egészalakos szobrát a főváros XII. kerületében, a MOM Kulturális Központ mellett.

Hetven éve áll a Szabadság-szobor 1947 áprilisában avatták fel a gellérthegyi, Citadella előtt álló Szabadság-szobrot. A szovjet „felszabadítás” emlékműve ma már a magyar függetlenség hőseire emlékezik. A látványos szobor a budapesti látkép része, sőt, a főváros egyik jelképe lett.

Százharminc éve járnak a villamosok Budapesten Az 1887-es év jelentős mérföldkőnek számít Budapest kötöttpályás közlekedésében. Ekkor indult ugyanis útjára az első villamos – akkor még felsővezeték nélkül. Bár nem sokkal korábban több lóvasútvonalat is átadtak, a második ipari forradalom vívmánya, az elektromos áram a fővárosi közlekedésben is helyet kért – és kapott is.

Az Unger-ház felújítása: egy állatorvosi ló Hozzányúlhatnak egy Ybl tervezte házhoz? A napokban heves vita indult az Örökségfigyelő nevű Facebook-oldalon a belvárosi Unger-ház felújítása kapcsán. Az eset számos nagyon fontos kérdésre rávilágít a régi házak mai sorsa kapcsán: az alábbiakban ezeket összegeztük, nem titkoltan azért, hogy teret engedjünk mi is a különböző vélemények megfogalmazásának.

Ismeri ezeket az Arany János-emlékműveket? A nagy emberek kultusza rendszerint akkor alakul ki, amikor már nincsenek közöttünk, lezárult az életművük. Ez alól csak néhány szent a kivétel, Arany János azonban költő volt. Születésének 200. évfordulója alkalmából kerestük fel Arany fővárosi emlékhelyeit, köztük olyanokat is, amelyekeket csak kevesen ismernek.

Megújulnak a szecessziós iskolák Az elmúlt hónapokban két gyönyörű, százéves iskola is megújult Budapesten. A régi fényükben tündöklő homlokzatok pedig minden szemlélődőt visszarepítenek a századelős iskolaépítések korába, egy olyan korba, amikor a művészi igényesség és a célszerűség még egyszerre volt jelen.

Irodalmi kiállítási nagyüzem a PIM-ben Többek között Arany János, Szabó Magda és Kassák Lajos életművét bemutató kiállítások nyílnak a Petőfi Irodalmi Múzeumban, de Wass Albert munkásságát is körbejárnák.

Megújul a Mészkő utcai park Óbudán Volt illegális szemétlerakó és elhanyagolt önkormányzati telek, nemsokára azonban teljesen újjávarázsolt, multifunkciós park jön létre a területen, amelynek tervezésébe a helyi közösség is beleszólhatott.

Átadták a felújított Hild-villát A teljes körű rekonstrukciót követően átadták a XII. kerületi Hild-villát, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének új otthonát.

Ki is volt az a Mechwart? Már több mint fél évszázados a Mechwart liget névadójának, Mechwart Andrásnak a mellszobra. Mi állt a helyén a háború előtt, és hogyan bicsaklott meg az utókor hálája az ’50-es években?

A magyar járműipar története könyvben Könyv jelent meg a magyar járműipar történetéről: beruházásokat és magyar mérnököket, tervezőket mutatnak be.

Szobrot kapott Fenyvesi Csaba Mellszoborral emlékeznek a BVSC-nél a háromszoros olimpiai bajnok párbajtőrvívóra.

Eltűnt temetők nyomában Budapesten Gesztenyés kert, West End, Kálvária tér: Budapesten számos olyan közterület van, amely valamikor temető volt. Nem csoda: az állandóan terjeszkedő város mindig túlnőtte a határában lévő sírkerteket. Ezekből mutatunk meg néhányat.

Bionikai központ lesz Józsefváros mélyén Újabb épülettel bővül a VIII. kerületi egyetemváros. A több mint kétmilliárd forintos beruházásban megvalósuló bionikai központ hat szintjén negyven laboratóriumi egység kap helyet a Balassa utcában. A kerület kifejezetten örül a SOTE és a PPKE beruházásának, a leendő központtal együttműködésre törekednek.

Hősökre emlékezve – a Kerepesi temetőben Miközben a rákoskeresztúri Új köztemető az 1956-os megemlékezések központi helyszínévé nőtte ki magát, kevesebb szó esik a Kerepesi temető 21-es parcellájáról. Pedig a forradalom napjaiban megnyitott területen ma is polgári áldozatok százai nyugszanak.

A szoborparkba vitték a szimbolikus emlékművet Az egykori Köztársaság, ma II. János Pál pápa tér a XX. századi magyar történelem szomorú epizódjainak szemtanúja. A téren a kommunista államhatalom magának is emlékeket állított.

Változtatási tilalom a Római-parton Változtatási tilalmat rendelt el a Római-part parti sávjára szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés.

Az eltűnt budai szőlő és bor nyomában Október 15-én, Teréz napján hivatalosan is megindulhatott a szüret a budai hegyekben. Minden polgár és napszámos a szőlőben volt – így nézett ki az október valamikor, nem is annyira régen a Duna jobb partján. Mára ebből, a budai szőlőskertekből nem maradt szinte semmi.

Itt az Ybl-reneszánsz a fővárosban Kétszáz év – és még egyszázaléknyi csúszás: ennyi idő kellett Ybl Miklós építészeti örökségének felfedezéséhez. A 2014-es bicentáriumon mindössze a Várkert Bazár jelezte az egykori mester máig ható tiszteletét, a 2016-os év viszont valóságos „Ybl-boomot” hozott.

Megváltozhat a Nagykörút képe A néhány hónapja elindult Nagykörúti Portálprogrammal halványan ugyan, de úgy tűnik, felderengett némi fény az alagút végén, s évtizedek sikertelen próbálkozásai után lassan sikerülhet városképbe illő arcot varázsolni a ma még szedett-vedett körúti üzletportáloknak. Ez azonban a jelek szerint nem megy majd máról holnapra.

Széchenyi-emlékérmét ad ki az MNB Széchenyi István születésének évfordulójáról ezüst érmékkel emlékezik meg a Nemzeti Bank.

Bartók gyűjtötte népdalok a Zeneakadémián Úgy szólalnak meg a népdalok a Zeneakadémián, ahogy Bartók Béla hallhatta őket a gyűjtések során.

Halad az új Néprajzi megvalósítása Lezárult a Néprajzi Múzeum új épületének tervezésére kiírt közbeszerzés: sokkal jobb körülmények között tudják majd bemutatni a néprajz kincseit a látogatóknak.

Unokáink mégse fogják látni: eltűnik az MTESZ-székház Megszületett a döntés a Kossuth téri metrómegálló felett tornyosuló MTESZ-irodaház bontásáról. Ezzel újabb, a modernséget hirdető Kádár-kori ikonikus épület tűnik el: az elmúlt években mintha a Belváros szabadulni kívánna e terhesnek érzett építészeti örökségtől.

Népfürdőt adtak át Kőbányán Átadták a baptisták mosodáját és népfürdőjét a X. kerületben. Ehhez kapcsolódva egy kertészet és lakások is megvalósulhatnak a közeljövőben.

Teljen meg élettel a Bartók Béla út! Évek óta zajlik az újbudai Bartók Béla út újjáéledése, már külön kezdeményezés fogja össze az útszakasz kulturális eseményeit. Most mégis úgy tűnik, ismét a belvárosi sztrádák hívei állnak nyerésre a forgalomcsillapításról szóló tervekkel szemben. Pedig számos érv szól az utóbbi mellett, és talán még nincs minden véglegesen eldöntve.

Hetvenöt éve tartunk jobbra az utakon Idén hetvenöt éve vezették be Magyarországon is a jobbra tarts! közlekedési szabályát, áttérve a bal oldali haladási irányról a jobb oldalira. Budapesten több hónapra volt szükség az átálláshoz. Az 1941. májusi minisztertanácsi döntés indoka az volt, hogy a jobb oldali közlekedés bevezetésével Magyarország szüntesse meg az európai országokkal szemben meglévő idegenforgalmi és forgalombiztonsági hátrányát.

Új világváros született: Budapest és a vidék ezredéves ünnepéről Százhúsz évvel ezelőtt, a millenniumi ünnepségsorozat nem csupán a honfoglalás méltó megünneplését jelentette. Új világváros született. Felsorolni is nehéz lenne az ünnepségsorozat hozadékaként megvalósult fejlesztéseket.

Virágosítja a helyi közösség a Mátyás teret A helyi közösség és az iskolások bevonásával virágosították a józsefvárosi Mátyás teret.

Így fejleszti a Várat a kormányzat Nagy Gábor Tamás I. kerületi polgármester részletesen bemutatta, mire készülnek az illetékesek a budavári fejlesztések során.

Ilyen lett a megújult Széll Kálmán tér Megújult a budai Széll Kálmán tér, és a napokban a közönség már birtokba is vehette az átalakult teret. Mik a megújult Kalef legjobb és legrosszabb elemei? Megnéztük és ítélkeztünk. A megújult Széll Kálmán tér bizonyítványa: jó - de nem jeles.

Ilyen volt a Vár egyik gyönyörű díszterme A budai Vár egykori Szent István-terme és Szent Jobb-kápolnája a királyi palota legfontosabb reprezentatív helyiségei közé tartozott. A világháború utáni rekonstrukció és átalakítás után eltűntek, újbóli visszaállításuk a vár egészének restaurálása kapcsán ma is viták és konferenciák tárgya. De miután felújításuk eldöntetett, egyszer újra a teljes szépségükben láthatjuk majd őket.

Utóirat – a Budapest 100 után Mozgalmas hétvége van mögöttünk: a Nagykörút házaiba bepillantást nyújtó Budapest 100 rendezvény tömegeket ösztönzött sétára a gyönyörű tavaszi időben. A programnak vége, de a házak maradtak: bármikor megcsodálhatóak.

Pest-budai vaktérkép, betonba öntve a Széll Kálmán téren Ahogy formálódik az új Széll Kálmán tér, úgy válnak egyre inkább láthatóvá a tér hangulatát is meghatározó új művészeti alkotások is. Köztük is legfeltűnőbb az ősz óta megcsodálható nagy vaktérkép a metró legyező alakú kijáratánál, ott, ahol régen a jegypénztárak voltak.

Megdőlve bár, de törve nem – Narancseperfa a Margit-szigeten Március idusán nemcsak a forradalomra emlékezhetünk Budapesten, hanem az 1838-as nagy dunai árvízre is, amely 14-e és 18-a közt romba döntötte a város egy jó részét (hogy aztán Pest a romokon nagyvonalú metropolisszá épüljön fel). A jeges áradás sok áldozatot követelt, és a növényvilágban is jelentős károkat okozott.

Ybl összes: egy korszakos mester alkotásai Ybl Miklós. Egy név, akit azért elég sokan ismernek. Egy építész, akiről tudjuk, hogy azért alkotott egy pár fontos épületet. De ismerjük-e a valódi jelentőségét? Ezt ismerhetjük meg az Ybl összes című kötetből.

Állathecz és kardcsörtetés: ilyen volt Pest-Buda a 18. században Tudta, hogy az „állathecz” volt az egyik legkedvesebb szórakozása Pest-Buda egykori népének? Tudta, hogy a régi magyar nemesek szó szerint kardcsörtetők voltak, akik még a bálokba is sarkantyús csizmával és oldalukon kardjukkal mentek, a bálozó hölgyek bosszúságára? Tudta, hogy Pest és Buda tényleg két elnémetesedett, poros ikervároska volt a 18. század végén, a reformkori kivirágzás előtt? A szász Hoffmannsegg gróf korabeli feljegyzéseiből kirajzolódik ennek az elsüllyedt kornak a képe.