Az első pillantás 1930-ból való. Előbbről nem is sokkal lehetne, mert az Árpád-kilátót 1929-ben emelték, Friedrich Loránd, a korszak neves műépítészének tervei szerint. A székelyes, kontyolt zsúptetős, terméskő építmény azonnal a turisták kedvence lett. A város felé letekintve pedig ez a látvány tárult a szemük elé.

(Fotó: Fortepan)

A Csatárka és Zöldmál városrészek még alig-alig beépítettek, jóformán kövezett út is alig van. (Ez a nagyobbacska a kép jobb szélén a Törökvészi út volna, a másik pedig a Zöldlomb?) A város is sokkal kisebb, a pesti oldalon látszik a vége. És a hidak, hoppá! Az Erzsébet még a régi, a Petőfi pedig még nincs is! A Várhegyet a képen a Levéltár uralja. És a Gellért-hegyet? Sehol nincs még a Szabadság-szobor!

(Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Kilátás ugyanonnan, 1973. A város felett megjelent a kékeslila köd: pöfögnek a gépkocsik ezrével. A Duna felett már az új Erzsébet híd feszül, a Gellért-hegyen ott a Szabadság-szobor (vagy legalábbis ott kéne lennie, de itt olyan fura). A Duna-parton új szállodasor létesült, a budai hegyoldalban pedig, nos, ott serényen építik a kockaházak százait.

(Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

A kilátás pedig ilyen manapság. Hát ja, megnőttek a fák… (Jöttünk volna télen!) Meg aztán a 80-as évek végén, a szocializmus utolsó leheletével Czinege Lajos elvtárs még megkaparintott itt egy telket, amire aztán szép magas házat épített: na ez se tett jót az Árpád-kilátó panorámájának.

(Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

De ha mégis kilátnánk a bokrok-fák mögül (a nyitott teraszról jobb eséllyel), látnánk a 2000-es évek reprezentánsait, egy plázaépületet és egy lakóparkot. Meg azt, hogy minden beépült, ameddig a szem ellát. És az a kékeslila köd se akar felszállni…

Nyitókép: (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)