Keresés az archívumban

Kész a leltár: budapesti séták a tudomány körül Budapest nem csak számos híres tudós és feltaláló szülővárosa, hanem a tudományos teljesítményekre szobrokkal és emlékművekkel is gazdagon emlékező város. A Budapesti séták a tudomány körül című könyv ezeknek a leltára.

Magyar táj, magyar ecset: Koszta József gyűjteményes kiállítása Áttekintő kiállítást láthatunk a Várkert Bazárban Koszta József műveiből. Az érdeklődők már 2014-ben Hódmezővásárhelyen is megismerhették az alföldi festészet e kitűnő mesterének alkotásait, de aki erről lekésett, most pótolhatja.

A Duna fővárosai – Bécs, Budapest Bécs és Budapest történelmi jellegzetességeit és hasonlóságait mutatja be a Várkert Bazár legújabb fotókiállítása. A képpárok felidézik a XIX-XX. század fordulójának, a dualista monarchia időszakának évtizedeit, miliőit.

Európai Örökség-díjat kapott a Zeneakadémia A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem megkapta az Európai Örökség-díjat. Az Európai Bizottság által adományozott címmel hozza közelebb a kulturális örökséget Európa polgáraihoz, és mozdítja elő a kulturális örökségnek, mint az európai társadalom és gazdaság stratégiai forrásának a még erőteljesebb elfogadottságát.

A pesti mohikán – Akác a Lánchídnál Az illendőség úgy kívánja, hogy a nevezetes fákról szóló sorozatunk második darabjaként Pest legöregebbnek tartott akácfájáról szóljunk. Már csak azért is, mert ez a matuzsálem már mankóra támaszkodva dacol az idővel.

Hírbe hozza magát az Elektrotechnikai Múzeum Új kiállítást mutat be a budapesti Elektrotechnikai Múzeum: a kiállítás eddig raktárakban szunnyadó, most restaurált tárgyakkal mutatja be a hírközléstechnika fejlődésének emlékeit.

Mester és tanítványa – Idősebb Koffán Károly és Kondor Béla emlékkiállítása A grafikus zseni Kondor Béla és mestere, id. Koffán Károly alkotásait tekinthetjük meg a XVIII. kerületi Kondor Béla Közösségi Házban.

Nem engedtek az 56-ból Lassan egy hónapja újra jár az 56-os villamos, amely Buda egyik legrégebbi vonala: 1900 februárjában indult meg a vonalon az első villamos. Az új budai hálózat részeként Hűvösvölgytől Újbudán át immár Budafokig közlekedik a járat. De hogyan is alakult a sokat kanyargó villamos kanyargós története?

„Kutass, álmodj, alkoss!” – pályázat a Szilágyi téri templomról Alkotói pályázatot hirdetett a Budai Református Egyházközség Missziói Bizottsága. A téma a 120 éves templom és a gyülekezet múltja, jelene és jövője.

Emléktáblát avattak Sztankay Istvánnak A magát bel-budainak tartó Sztankay István előtt tisztelegve avattak emléktáblát a Városmajor utcában hétfőn. Az emléktábla a XII. kerületi önkormányzat támogatásával valósulhatott meg.

Tényleg magányos a cédrus Sorozatba kezdünk a pestbuda.hu zöldrovatában: sorra a vesszük a főváros legnevezetesebb nagy fáit. Elsőként a II. kerületi, évszázados cédrushoz zarándokoltunk.

Ilyen volt a Széll Kálmán tér régen Az évtizedekig Moszkva térként ismert budai csomópont visszakapta egy régebbi nevét, miközben a tér meg is újul. De milyen volt a Széll Kálmán/Moszkva tér? Archív fotókról kiderül!

Három égtáj pályaudvarai – A Délit bezárni nem kell félnetek? II. A maga idejében elképesztően modern és korszerű volt, és megfelelő karbantartással ma sem nézne ki balkáninak a Déli pályaudvar, amelynek bezárása ismét téma lett. Milyen problémákat kell megoldani ahhoz, hogy a már többször „halálra ítélt” budai indóházat nélkülözhesse a vasút? Cikksorozatunk második része.

Három égtáj pályaudvarai – A Délit bezárni nem kell félnetek? I. Mivel ismét – sokadszorra az elmúlt évtizedek alatt – felmerült a közelmúltban a budapesti Déli pályaudvar bezárásának ötlete, annak jártunk utána, hogy miért épültek a mai helyükre a nagy fővárosi vasútállomások, és hogy milyen problémákat kell megoldani ahhoz, hogy a már többször „halálra ítélt” budai indóházat nélkülözhesse a vasút. Cikksorozatunk első része.

Újabb patinás hűvösvölgyi villa tűnhet el? Eldugott helyen fekvő, 120 éves, hamisítatlan hűvösvölgyi villaépületet hirdettek meg eladásra a minap. Hamarosan eldózerolható, hogy modern társasházat emeljenek a helyére?

Évszázados terv a Miniszterelnökség Várszínházba költözése Buda első állandó színháza volt a Várszínház: 1800-ban Beethoven is koncertezett benne, száz évvel később a Sándor-palotával együtt le akarták bontani. Most a Miniszterelnökség költözhet az épületbe, ám ez a terv nem új keletű.

Újra elindul az Isonzo Expressz Újra elindul a különvonat az Isonzó és Doberdó felé az I. világháború harci eseményeire emlékezve. A júliusi programról a Nyugati pályaudvar Királyi Várótermében tartottak sajtótájékoztatót a szervezők.

Budára „érkezik” Beethoven! A májusi, budavári Beethoven Budán Zenei Fesztivál újdonságaként kadenciaversenyt hirdettek fiatal zongoraművészek részére.

Megújulhat végre a Citadella? Már jó száz éve le-le akarják bontani, de továbbra is velünk van, és se kiköpni, se lenyelni nem tudjuk a Citadella épületét. A Gellért-hegy tetején álló erődítménybe vagy annak helyére már sokan sok mindent megálmodtak Széchenyitől Makoveczig, de most csak egy a biztos: egy megkopott turistacsapda hangulatát árasztja a hely. De most talán tényleg felújítják. Vagy sem.

A Bálna jó – Pest-budai házvadász Az a jó épület, amely néhány vonallal lerajzolható. Erre kiváló példa a Duna pesti oldalán álló Bálna épületegyüttese, ami a közvélekedéssel szemben a nehézkes megszületése és vitatott működése ellenére az utóbbi évtizedek egyik legjobb hazai épülete.

Majomház, bagolyvár és szakállas nő: másfél évszázados az Állatkert Az idén másfél évszázados múltra visszatekintő Fővárosi Állat- és Növénykert históriáját mutatták be egy helytörténeti előadás keretében a Fővárosi Levéltárban. Tudták, hogy egykor szakállas nőt is mutogattak a majmok és medvék mellett?

Bethesda: 150 éves a református kórház Százötven éve alapította a Pesti Református Egyházközség Németajkú Leányegyháza a kalandos múltú Bethesda Kórházat. Járványok, világháborúk, rendszerváltások alakították a kórház sorsát, amely immár újra a régi gyökereire és szellemiségére támaszkodva szolgálja beteg embertársainkat.

Színes filmhíradó: ilyen volt 1938 Budapestje A Kék Duna keringő dallamaira mutatja be egy 1938-as angol útifilm a korabeli Budapestet, ahol még balra tartottak az autók, a Dunán pedig gőzhajók cirkáltak.

Taxizás a kommunizmus végére A maszek taxisokon ironizál egy 1988-as tévériport, amiből azért vastagon átjön a bomló kommunizmus és születő kapitalizmus vadkeleti hangulata.

Budapest régen és most A régi és az új Budapest, közöttük egy világháború pusztításaival egy videókollázsban.

Vaporettó helyett Combino – a Nagykörút sztorija Jubilál idén a Nagykörút, immár százhúsz éve dübörög a főváros egyik legforgalmasabb útvonala. De hogyan alakult volna a története, ha a legmerészebb fejlesztési tervek valóra válnak? És milyen Nagykörútra vágyunk a XXI. században?

A másik Hauszmann Sok a kérdőjel a kormány által másfél éve bejelentett Nemzeti Hauszmann Terv körül, de egy eredménye már minden bizonnyal van a programnak: Hauszmann nevét közismertté tette. De melyik Hauszmann volt ő? Alajos vagy Sándor? Utánajártunk.

Az új Kalef: formálódik Buda új fókuszpontja Sorban adják át a gyalogosoknak a fontos budai csomópontként működő Széll Kálmán tér elkészült részeit: nemrég a kis házsor előtti járdát vehették birtokba az emberek. Annak jártunk utána, hogy miért alakult ilyenné az újjáépítés, miért nincs több zöldfelület, miért maradt meg a metrókijárat „legyezője”, és hogy milyen titkokat rejt a helyszín több száz éves története.

Madarak és teknősök otthona a Feneketlen-tó Megkezdték a nádvágást az újbudai a Feneketlen-tónál. A XI. kerületi vízfelület és környéke vízimadarak és teknősbékák otthona.

Budapest alulról: az infrastruktúra művészete Mi, városlakók és turisták általában csak a felszíni külcsín alapján ítélkezünk egy környékről vagy egy város összképéről. Pedig nem élhet egy város az őt életben tartó és működtető föld alatti infrastruktúrája nélkül. Mint artériák és vénák hálózzák be Budapest mélyét a csatornák és alagutak, amik nélkül egy nap alatt tönkremenne a városunk. Zsoldi Katalin videósorozatában lemodellezte Budapest föld alatti hálózatát.

Állathecz és kardcsörtetés: ilyen volt Pest-Buda a 18. században Tudta, hogy az „állathecz” volt az egyik legkedvesebb szórakozása Pest-Buda egykori népének? Tudta, hogy a régi magyar nemesek szó szerint kardcsörtetők voltak, akik még a bálokba is sarkantyús csizmával és oldalukon kardjukkal mentek, a bálozó hölgyek bosszúságára? Tudta, hogy Pest és Buda tényleg két elnémetesedett, poros ikervároska volt a 18. század végén, a reformkori kivirágzás előtt? A szász Hoffmannsegg gróf korabeli feljegyzéseiből kirajzolódik ennek az elsüllyedt kornak a képe.

Pest, Buda, Budapest – Széchenyi álma „Fővárosotok nevét Budapestre kellene változtatni... Milyen haszon áradna ebből az egyesülésből, milyen virágzó fővárosa lenne Magyarországnak rövid idő múlva!” És a legnagyobb magyar álma valósággá lett.