Kevéssé ismert tény, hogy a legendás zeneszerző 1800-ban Budán is fellépett. A jeles esemény évfordulóján először 2000-ben rendezett zenei fesztivált a Budavári Önkormányzat, amely azóta hagyománnyá vált, idén azonban egészen különleges programkínálattal jelentkezik. A rendezvény sajtótájékoztatóján jártunk.

A Beethoven Budán Zenei Fesztivált amíg lehetett, az eredeti helyszínen, a Várszínházban rendezték meg (itt adott koncertet ugyanis egykoron Beethoven), ám mostantól új helyszínt kell keresni, mivel az épületet a Miniszterelnökség fogja elfoglalni. Ezt a Zenetudományi Intézet Bartók termében tartott sajtótájékoztatón Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere mondta el, aki Vásáry Tamás zongoraművész, karmester és Mácsai János zenetörténész társaságában beszélt az idei programokról.

Az idei helyszín az elmondottak miatt még formálódik, az MTA Országház utcai kongresszusi terme mellett a mostani sajtótájékoztatónak otthont adó Bartók terem, de a Várkert Bazár is szóba jött. A polgármester hozzátette: örvendetes, hogy Budán is sikerült meghonosítani egy Beethovennel kapcsolatos fesztivált, hiszen sokáig csak a martonvásári Brunszvik-kastélyban rendeztek hasonló eseményeket, ahol, mint ismert, a bécsi művész gyakori vendég volt.  

Vásáry Tamás, aki a fesztivál során maga is vezényelni fog, elmesélt néhány történetet Beethovenről, megelőlegezve ezzel a fesztivál hangulatát, hiszen idén májusban – rendhagyó módon – a zene mellett mesélni is fog a közönségnek. Szerinte Beethoven az erőben hitt, hiszen élete két nagy tragédiáján is sikerült túllendülnie, hallásának elvesztésén és azon, hogy Brunszvik Jozefina, az egyetlen nő, akit igazán szeretett, sosem lett a felesége. „Ő tehát felvette a kesztyűt, amit a sors dobott neki, s ép lelkű maradt a nehéz teher ellenére is, ami például Schubertnek nem sikerült, őt legyőzte a sorsa”. Vásáry az életmű középső periódusából választott ki négy darabot, mivel szerinte ez a „legbeethovenebb Beethoven”, itt érzékelni leginkább az egykori zseni erejét. 

Mácsai János zenetörténész elmondta, hogy azért lett része az idei rendezvénysorozatnak a kadenciaverseny, mivel a XX. századig a rögtönzés, az improvizálás a korabeli nagy előadók koncertjein mindennapos vendég volt, s ezt az izgalmas szokást is fel kívánják eleveníteni. Ez elsősorban fiatal előadóművészeknek szól, így 30 évben maximálták a korhatárt. 

A májusi fesztiválon nemzetközi hírű előadók is megjelennek, és rengeteg érdekes program ígérkezik, Lajkó Félix például citerán, Ferenczi György cimbalmon, Balogh Kálmán pedig szájharmonikán fogja előadni Beethoven egy-egy művét. Malcolm Bilson pedig, akit Mácsai „a régi zene apostolának” nevezett, a korabeli zenei hangzást fogja visszacsempészni a jelen korba egy olyan különleges, Prágában készülő hangszerrel, amelyet egy 1819-es zongora alapján alkotnak meg.

Idén májusban tehát nemcsak nagyszerű előadók jönnek Budára, hanem a korabeli hangzás és hangulat, s mindezeknek köszönhetően talán maga Beethoven is.