Keresés az archívumban

Átadták a Láng Művelődési Központot Felújították a XIII. kerületi Láng Művelődési Központot, ami a harmincas évektől működött Angyalföldön.

Nagy fejlesztések kezdődnek az Állatorvosin Új épületet húznak fel, a történelmi épületeket felújítják, utólagos toldalékokat pedig elbontanak az Állatorvosi Egyetem kampuszán.

Elkészült az új Andrássy úti székház: a héten költözik a Magyar Művészeti Akadémia Két épület, a volt MÚOSZ-székház és a Bajza utca sarkán lévő szecessziós villa összekötésével alakították ki a Magyar Művészeti Akadémia új központját. A köztestület augusztus 21-től az Andrássy úti székházban folytatja működését.

A Feszty-körkép kálváriája a Városligetben Egy 1910 körül készült képeslapon a városligeti körhinta mögött felfedezhető egy kör alaprajzú pavilon. A Feszty-körképet befogadó rotundát kétszer is felépítették a Ligetben, mielőtt az évtizedekig pusztuló, majd restaurált mű Ópusztaszerre került volna.

Közzétették az Új Közlekedési Múzeum tervpályázatát Az előzetesen meghívottak között több sikeres magyar és világhírű külföldi építésziroda található.

Ganz Ábrahám: egy svájci öntőmester, aki Buda díszpolgára lett 1863. augusztus 4-én Buda városa díszpolgárrá választotta Ganz Ábrahámot. A város a magyar ipar egyik legfontosabb szereplőjét tüntette ki e címmel, aki nemcsak a vasútnak gyártott kerekeket, hanem a városban is számos épülethez készített kiváló vas alkatrészeket.

A Német Színháztól a Luxus Áruházig – a Vörösmarty tér története Májusban döntött a Fővárosi Közgyűlés a Vörösmarty tér felújításáról. Manapság a leginkább az igen látványos és hangulatos adventi vásárok miatt ismerjük a Vörösmarty teret. De miről volt nevezetes a vásárok előtt? Hogyan alakult az egyik legnépszerűbb fővárosi tér története?

Így küzdöttek meg a hőséggel a régi idők Budapestjén Strandolás a Dunában, tusoló a villamosremízben, pihenés a ligetben: a kánikulával a régi idők Budapestjén is stílusosan harcoltak az emberek.

Füst Milán és otthonai, avagy versek a konyhakövön Füst Milán ötször váltott lakást Budapesten. Naplójában fiatalkori otthona, a Dohány utcai trafik mögötti szoba gyakran szóba kerül. Később vissza is tért ide.

A hintalótól a twistig: az Árkád Bazár története „...a villamos fényárban csillogó fayance-díszítéssel kirakott áruház előtt a fővárosi közönség gyönyörködik, azt képzeli, hogy a mesék országában tündérpalota előtt áll, melynek ablakaiból ezer aranyhajú baba mosolyog le reája” – adta hírül a Tolnai Világlapja 1909 decemberében. A Dohány utca 22. szám alatt álló Árkád Bazár építése 1908-ban kezdődött a Vágó fivérek tervei alapján. Az épület 110 éves története során azonban nem csupán a játékáruháznak, hanem autókereskedésnek és művészeti klubnak is otthont adott, sőt egyidőben a beat fellegváraként vált ismertté.

Harmincöt év után végre elkészül? Az 1-es villamos története Harmincnégy éve kezdték el, és jövőre készül el az 1-es villamos teljes pályája, amelynek utolsó, Etele úti szakasza most épül ki. A vonal további építése miatt a Fehérvári úton a villamosokról át kell szállni, és az Etele út is teljesen átalakul.

Alagút: 20 millió csempe található az „ország legnagyobb fürdőszobájában” Most 45 éve alakították ki az „ország legnagyobb fürdőszobáját”, ekkor készült el az Alagút csempemozaik burkolata. A felújított Alagutat – és a szintén felújított Lánchidat – 1973. június 15-én adták át.

Így bővül a Millenáris Park Elkészült az alagút a Millenáris Park új területe alatt, az autók már azon keresztül közlekednek, így megszűnt a gépjárműforgalom a Fény utcának a Lövőház utca és a Kis Rókus utca közötti szakaszán. A park bővítése várhatóan 2019 nyarán fejeződik be teljesen.

Villámgyógyászat a Nagykörúton – Százharminc éve épült a Körúti fürdő Az Erzsébet körút népszerű fürdője százharminc éve épült Freund Vilmos tervei szerint. A kor legmodernebb felszereltségű intézményében hullám- és gőzfürdő, valamint elektromos fürdő is működött. Ez utóbbit az igazgató, Schreiber S. H. honosította meg az országban.

Most 105 éve adták át a Széchenyi fürdőt Tudta, hogy tíz évig tartott a Széchenyi fürdő kútjának fúrása? Így született meg a városligeti fürdőintézmény.

Mi épül az óbudai Buszesz helyén? Mihez kezdjünk az elhagyott gyártelepekkel, amelyek évtizedek óta csak amortizálódtak? A volt óbudai szeszgyár területe egy példa arra, miként zajlik napjainkban a múltban épített értékeink legalább egy részének megmentése és egyúttal valami merőben új létrehozása.

Hajót a hídon át? – a Lánchíd titkai Tudta, hogy a Lánchídon tilos volt hajót átvontatni? Így szabályozták a Lánchíd működését az építkezés kezdetén a hídvámtól a befagyott Duna használatáig.

Hetvenhat évig jártak a Kisföldalatti kocsijai Az 1896-ban üzembe helyezett Siemens-Schlick motorkocsik 76 éven át közlekedtek – írja a Liget Budapest blogja.

Száztíz éves a budai Szent Imre Kollégium 1908. május 17-én avatták fel a budai Szent Imre Kollégiumot. Az épület a történelme során nem csupán diákok otthona volt, de eseményein vendégül látott hercegeket is, rejtegetett francia katonákat, és szállást kínált nyaraló fiataloknak. A kollégium falai a gondtalan diákélet emlékei mellett a két világháború lenyomatát is őrzik.

Így jelenik meg Otto Wagner Budapesten Százötven éve készítette el a Rumbach Sebestyén utca romantikus, a mór építészet jegyeit utánzó zsinagógájának terveit Otto Wagner. A bécsi építőművészet megújítója, a szecesszió vezető alakja, akinek hatása Budapest városképének kialakulásában is egyértelmű, éppen száz éve hunyt el.

Kino Plasticon és kortárs szellem A közelmúltban építőipari nívódíjat kapott, és most erről emléktáblát is elhelyeztek az Andrássy út 8. szám alatti Schossberger-palotán. A ma hotelként működő műemlék valamikor a Kino Plasticon mozi székhelye volt, a kezdeti legendás történetét hányatott sors követte.

Magyar tervezőé is lehetett volna az első állandó Duna-híd Tudta, hogy magyar hidász terveit is mérlegelték az első állandó pest-budai Duna-híd pályázatán?

Az ír óriás, a müezzin meg a fakírok – az Ős-Budavára emlékezete A mai kor szenzációhajhászásától nem maradtak el sokban elődeink sem: a millenniumi ünnepségekre Ős-Budavára néven a Városligetben létrehozott szórakoztatónegyedben minden volt, ami csak elképzelhető, és az is, ami elképzelhetetlen. Az éppen 115 éve született Oskar Marmorek építész tervei alapján felépült terület a török kori budai várat imitálta, de a forgatag nemzetközi volt.

Elindult a Lechner Fotótár! Elindult a Lechner Tudásközpont mindenki számára online elérhető fotóarchívuma.

Pillanatfelvétel a Várkert kioszkról Ybl Miklós születésnapját követően, április 7-én szakmai bejáráson nézhető meg a felújított Várkert Kioszk, legújabb nevén (mert sok volt neki) Ybl Budai Kreatív Ház. Aznap osztják ki az idei Ybl-díjakat is.

Regiomontanus: a reneszánsz csillagász Budán Johannes Regiomontanus, Mátyás király csillagásza 550 éve kezdett tevékenykedni Budán, ebből az alkalomból nyílt az életművét reprezentáló kamarakiállítás az OSZK Kézirattárában. Regiomontanus nevével egy domborművön is találkozhatunk a várkert déli oldalán.

Úsztak, csengettek, lőttek a pesti mozikban A mozik története a város és a benne élők kölcsönhatásának története is. Szecessziós vagy eklektikus kialakításuk pedig beágyazódott Budapest városképébe.

A magyar zászlót és címert ünnepeljük A korábban használt vörös és fehér színhez a 15. században kapcsolódott a zöld, a nemzeti színeket együtt először 1608-ban, II. Mátyás király pozsonyi koronázásakor használták.

Szálló a „gavallérsarkon”: az Astoria története A háború előestéjén, 1914. március 14-én nyílt meg az Astoria. A Hikisch Dezső és Ágoston Emil tervei alapján épült szálló falai a XX. századi magyar történelem számtalan emlékét őrzik. Krúdy Gyula, Károlyi Mihály, a Motorvilág magazin vagy a Ki nyer ma? című rádiós vetélkedő egyaránt szerepet kapott az idén 104 éves Astoria Szálló életében.

Az angliai kis Lánchíd és a kétkedő mérnökök: így született meg a Lánchíd terve Széchenyi István a társaival végiglátogatta Anglia legnevesebb mérnökeit, hogy megtalálják a pest-budai Duna-híd legjobb tervét és tervezőjét. Így formálódott a Lánchíd terve 1832 őszén a ködös Albionban.

Reitter Ferenc, aki csatornát tervezett a mai Nagykörút helyére Budapest a fejlődését sok kiemelkedő személynek köszönheti. A hosszú névsorban van egy személy, aki a legtöbbet talán egy olyan tervvel tette, amely nem valósult meg, de a hozzá kapcsolódó előkészítő munkák rendkívül fontos szerepet játszottak a város fejlesztésében. Ez Reitter Ferenc csatornaterve, amelyre a tervező születésének 205. évfordulóján emlékezünk.

Hatvanéves a Széchenyi-hegyi tévétorony Mi is volt a Szomszédok első képkockája? Ó, hát persze, hogy a tévétorony! Hatvan éve, 1958. február 22-én adták át a Széchenyi-hegyi adótornyot. A 12 emeletes épület elkészülte a rendszeres televíziózás kezdetét is jelentette, hosszú évtizedekig mindössze egyetlen csatornával. A hazai televíziózás históriája összeforr a Széchenyi-hegyi adótorony történetével.

Így tervezett Duna-hidat a Lánchíd előtt egy magyar gróf és egy angol mérnök A tervek szerint idén elindul a Lánchíd és az Alagút felújítása. A Lánchíd, Budapest jelképe, talán legfontosabb épülete a külsejében nem, de néhány fontos elemében megváltozik, megújul. Most induló sorozatunk a Lánchídhoz kapcsolódó érdekes történeteket mutatja be.

Így épült meg a Várhegy alatti Alagút A Lánchíd helyét hosszas előkészítő munka alapján határozták meg. Az akkori hídépítési ismeretek alapján Pest és Buda területén egyedül itt lehetett hidat építeni, ám szerencsétlen körülmény volt, hogy Budán a híd egyenesen a Várhegynek vezetett. Ezt a problémát orvosolta az Alagút, amit 165 éve kezdtek el építeni.

Az olimpikon építész: 140 éve született Hajós Alfréd Száznegyven éve született Hajós Alfréd, az olimpiai bajnok építész. Olvassa el nálunk életének és munkásságának történetét!

A millenniumi kiállítás kapuja – a Zielinski híd Kétszáz éve, 1818. január 14-én Pest városa felhívással fordult a pesti polgárokhoz, hogy támogassák a Városliget parkosítását. Nemrég a pestbuda.hu-n is lehetett olvasni az egykori Dróthíd történetét, most folytatjuk a városligeti hidakat bemutató sorozatot.

Így alakítanák át a budai rakpartot Lezárult a Duna-Buda építészeti tervpályázat.

Újra a Rondó lesz a Városliget kapuja Újjászületik a Városliget zöldfelülete, ezzel együtt pedig megújul a Rondó is.

Nézzen archív fotókat a régi budapesti közlekedésről! Folytatódik a megújuló Közlekedési Múzeum és a Fortepan közös értékmentő munkája, közel 1100 új kép érhető el ingyenesen online.

Sör, gábli és szalontüdő – 140 éve épült a Ferenciek Bazára Többek között a patinás Kárpátia Étteremnek is helyet ad a Ferenciek Bazára: a 140 éves tömbnek és benne a Kárpátiának izgalmas története van, olvassa el nálunk!

Kezdődik az új Néprajzi Múzeum építése a Városligetben Az intézmény 145 év után először kap korszerű, kifejezetten erre a célra tervezett, világszínvonalú épületet. Kemecsi Lajos főigazgató elárulta: az új belső tér – szemben a Kossuth téri palota gyönyörű, ám múzeumi célokra teljesen alkalmatlan épületével – maximálisan megfelel majd a mai kor szigorú elvárásainak.

Áll Budavár még Felismerik a nyitóképünkön látható épületet? A Budavári Palota 1875-ből, az 1890-ben elkezdődött Ybl–Hauszmann-féle átépítés előtt, amikor még a Várkert Bazár sem állt. A Budavári séták című könyvvel a kézben a múltban kalandozhatunk, megismerhetjük, milyen épületek álltak régen a várfalakon belül, és miért, hogyan pusztultak el.

Fejlesztik az óbudai Duna-part védelmét Négymilliárdból valósulhat meg az Aranyhegyi-patak és a pünkösdfürdői védvonalszakasz árvízvédelme.

Százötven éves a posta Kerek évfordulót ünnepel idén a Magyar Posta. Tartsanak velünk, korabeli fotók segítségével idézzük fel az elmúlt másfél évszázadot, a királyi postától a liberalizált postai szolgáltatásokig!

Rózsakerttel fog újjászületni az Olof Palme Ház Millenium Háza néven, a századforduló Budapestjére emlékezve és új rózsakert kialakításával újul meg az Olof Palme Ház.

Építészéletművek nyomában: így működik a Lechner Tudásközpont Építészeti terveket, fotókat és teljes életműveket is befogad építészeti gyűjteményébe a Lechner Tudásközpont. Építészeti örökségünk emlékeinek gondozása mellett a dokumentumok közérdekű hasznosítása is fókuszba kerül.

A Szabadság híd tervezőjére emlékeznek Feketeházy János hídtervező munkássága előtt tiszteleg az Öntödei Gyűjtemény.

Utópiablues Kőbányán – a Liget téri üzletház pusztulása Lebontják a X. kerületben a társadalmi utópiára alapozott üzletházat, ami évtizedekig hiába várt a metróra. A terület a munkálatok után közparkként újul meg. Ugorjunk bele a szocialista várostervezés mély vízébe!