A főváros történetében nem ez az első 1-es villamos, hiszen 1910-től a mai Erzsébet királyné útja – Thököly út – Rákóczi út – Bajcsy-Zsilinszky út – Újpest vasúti híd nyomvonalon, majd néhány évvel később, 1915-től 1919-ig már „csak” a Keleti pályaudvar és az újpesti vasúti híd között járt. Ezután ideiglenesen használták csak az 1-es viszonylatszámot, leghosszabb ideig 1954–61 között a Nyugati pályaudvartól járt a Váci úton a vasúti hídig a villamos. 

A mai nyomvonal elődje az Árpád híd 1950-es megnyitásával indult. A korszellemnek megfelelően a hídon dolgozók „kérésére” a hidat Sztálinról nevezték el (1956-ig ez volt a hivatalos neve), és az itt közlekedő villamos a 33-as számot kapta. Azért 33 (egy másik villamosjárattól vették el e fontos számot), mert a híd megnyitása és a villamos elindulása pont 33 évvel a sokáig „nagy októberi szocialista forradalomnak” nevezett 1917-es oroszországi kommunista puccs után történt. 

A 33-as villamos 1952-ben (Fotó: Fortepan)

A 33-as villamos egészen az Árpád híd felújításáig közlekedett. A hidat 1980–84 között teljesen átépítették, gyakorlatilag a régi szerkezet mellé két új híd épült. Ekkor indították el az új 1-es villamost. A Népszabadság 1984. október 26-i száma így számolt be a próbaüzemről: „Tegnap reggeltől a járművek végleges menetrend szerinti indításával megkezdődött az 1-es gyorsvillamos próbaüzeme. Amint azt Hinel Páltól, a Budapesti Közlekedési Vállalat osztályvezetőjétől megtudtuk, csúcsidőben tizenegy kétkocsijú szerelvény közlekedik majd a végállomások között. A Tátrákat ilyenkor két és fél percenként indítják. A jó pályán a járművek a 2-es villamoséhoz hasonló sebességgel szállítják az utasokat, a menetidő 11-12 perc lesz. A 4,4 kilométer hosszúságú vonalon a két végállomással együtt összesen nyolc megállója van az 1-esnek: a Bécsi útnál, a Váradi és a Körte utca közötti szakorvosi rendelőnél, a Flórián térnél, a hídfői járón a Korvin Ottó téren, a Népfürdő utcánál, a Váci úti metrócsatlakozásnál, a Honvéd kórháznál és a Lehel utcánál.”

A kétkocsis Tátra szerelvényeket rövidesen már egy harmadik kocsival is meg kellett toldani a nagy zsúfoltság miatt. A gyorsvillamosnak nevezett járat a következő években egyre bővült, a Hungária út egyre újabb szakaszait érte el. 2000-re pedig már szinte a Dunánál volt a végállomása. 
Itt a Lágymányosi híd, mai nevén Rákóczi híd előtt volt a végállomása.

A híddal kapcsolatban az a faramuci helyzet állt elő, hogy a híd eleve úgy épült, hogy azon villamos, mégpedig az 1-es fog közlekedni (ez is hosszas szakmai vita eredménye volt, ugyanis a híd eredeti terveiben szó sem volt villamosról). A vágányok helyét a híddal együtt megépítették, a hídon kiépültek a csatlakozóelemek, csak a sínszálakat nem fektették le. Arról, hogy a hídról miért maradt le a villamos, különböző pletykák vannak, de a fő ok vélhetően a pénzhiány volt, valamint az, hogy ekkor a budai oldalon igazából nem volt még semmi. 

20 évig csak a villamos helye volt a hídon, vágányok és főleg villamos nem (Fotó: wikipedia.hu) 

Húsz évnek kellett eltelnie, hogy a villamos átjöjjön a hídon, illetve elérje az Etele utat. Ekkor jelentek meg a csehszlovák gyártású Tátra villamosok mellett az új, 56 méter hosszú CAF alacsony padlós járművek, amelyek a világ leghosszabb villamosai. Kereken 2 métert vertek rá a korábbi rekorderre, a 4-6-os vonalán közlekedő Combinókra. 

Az, hogy a villamos a híd után merre menjen, nem volt egyértelmű, összesen hat variáció volt terítéken. Kérdés volt, hogy a Budafoki úton vagy a Szerémi úton haladjon-e, vagy a Hamzsabégi út – Fehérvári út nyomvonalon, esetleg a Bartók Béla úton érje el az Etele teret – vagy ne is az Etele térre menjen, hanem a Kelenföldi pályaudvar másik, Sasadi út felé eső oldalára.

A most zajló munkálatokkal 35 év után a villamos megérkezik a Kelenföldi pályaudvarra, és ezzel lezárul a hosszú építkezés. Már amennyiben a jövőben nem elevenítik fel azt az elképzelést, hogy az 1-es keljen át a Kelenföldi pályaudvar felett, és valahol az M1–M7 vonalán (Gazdagréten?, Budaörsön?) legyen a végállomása. Északon is lehet, hogy változik a végállomás, hiszen a fejlesztési elképzelések között szerepel, hogy a vonalat a Bécsi úton az esztergomi vasútvonal megállójáig meghosszabbítják. Ezzel az eredetileg 4,4 kilométeres hossz az ötszörösére, 21,5 kilométerre növekedne.