A Német Színháztól a Luxus Áruházig – a Vörösmarty tér története

2018. augusztus 6. 15:53

Májusban döntött a Fővárosi Közgyűlés a Vörösmarty tér felújításáról. Manapság a leginkább az igen látványos és hangulatos adventi vásárok miatt ismerjük a Vörösmarty teret. De miről volt nevezetes a vásárok előtt? Hogyan alakult az egyik legnépszerűbb fővárosi tér története?

A Vörösmarty története nagyjából a XVIII–XIX. század fordulóján kezdődött. A XVIII. században még kirakodóvásárok helyszíne volt, az idő előrehaladtával, ahogy nőtt Pest lakossága, elkezdték beépíteni a területet.

Szálloda a sarkon

A tér történetének első jelentős évszáma az 1812. esztendő. Ekkor adták át az első impozáns klasszicista épületeket. Közölük az egyik a Vendéglő a Magyar Királyhoz. A háromemeletes szálló a magyar klasszicista építészet egyik szép példája volt. Az épület az 1920-as években gazdát cserélt. Az új tulajdonos az 1930-as évek végén lebontatta, hogy a helyén felépíttesse a mai napig álló, ún. Futura-házat.

Vendéglő a Magyar Királyhoz (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Múzsák és öngyilkosok

Szintén 1812-ben adták át a Pesti Német Színházat (akkor Városi Királyi Színház) a mai Vigadó mögötti telken. A „Német Színház” nevet azután kapta, hogy 1837-ben elkészült a Kerepesi út mellett lévő telken – a mai Rákóczi úton – a Pesti Magyar Színház, amely a Nemzeti Színház elődje volt. A Német Színház volt Pest első kőszínháza. Közép-Európában egyedülállónak számított az akár 3500 embert is befogadni képes, 28 méter mély színpaddal rendelkező teátrum. A színház, akárcsak a mellette lévő Vendéglő a Magyar Királyhoz is, klasszicista stílusban épült. Az építési munkálatokat Pollack Mihály vezette. Az impozáns főhomlokzaton 4 fülkében 4 görög múzsa figyelte a (teátrum után) Színház téren sétálókat.

A Pesti Német Színház (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A színház többször is megrongálódott. Előbb 1838-ban a nagy pesti árvíz idején, majd 1847-ben kiégett. A tűzvész oka mind a mai napig bizonytalan. A legvalószínűbb ok, hogy az egyik előadás során használt pirotechnikai eszköz indította el a tüzet. Ezek után csak a tetőt javították meg. A társulat átköltözött az Erzsébet téren emelt Ideiglenes Német Színházba, amelynek a helyén később a Hauszmann Alajos tervezte neoreneszánsz kioszkot építették fel.

A kiégett épület falai között működött vásárcsarnok és iskola is. Később lebontották az épületet (de a múzsákat megmentették), hogy a helyére Linzbauer István tervei alapján felépítsék Haas Frigyes osztrák üzletember üzlet- és bérházát. A palota a kor ízlésének megfelelően eklektikus stílusban épült. Az első két szinten volt a Haas család szőnyegáruháza. A felső három emeleten bérlakásokat alakítottak ki.

A Haas-palota, előtte a fiákerállomás (Forrás: Fortepan)

Miután már nem volt színháza a térnek, így átkeresztelték. Így lett 1874-ben a Színház térből Gizella tér. A millenniumra készülve úgy határoztak a vezetők, hogy az épülő kisföldalatti végállomása a Gizella téren legyen.

A millenniumi kisföldalatti megállójának lejáratai a Gizella téren a századfordulón (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Haas-palotával szemben, a tér közepén emelték fel Vörösmarty Mihály szobrát 1908-ban. 1926-ban keresztelik át a Gizella teret Vörösmarty térré.

Ami a Haas-palotát illeti: egészen a II. világháborúig rendületlenül állt, és hirdette a Haas család gazdagságát. Ekkor azonban bombatalálatot kapott és kiégett. Jól szemlélteti a Haas-palota sorsa, hogy a második világégés után hogyan alakult a sok régi (főleg eklektikus) épület története. Egészen 1959-ig állt a kiégett palota a tér nyugati oldalán. 1959-ben lebontották, és a helyén parkolót alakítottak ki.

Parkoló a Haas-palota helyén. A háttérben a pesti Vigadó háta látható, amire gyakran festettek reklámokat (Forrás: Fortepan)

Az 1960-as években elhatározták, hogy a parkoló helyén felépítik a Magyar Zene Házát, vagy ahogyan a legtöbben nevezték: az ORI-székházat (ORI – Országos Rendező Iroda). Az ORI volt a felelős a koncertek szervezéséért és megrendezéséért. Így ők döntötték el, hogy mely zenekarok léphetnek fel, és hogy hol lehetnek koncertek. A székház 1971-re épült fel, és 10 emelet magasan tornyosodott a Vörösmarty tér fölé. A városi legenda szerint az emberek annyira nem szerették az épületet, hogy a párizsi Élysée-palota paródiájaként Elizélt-palotának csúfolták.

Az ORI-székház (Forrás: Fortepan)

Az irodaház nem csak a maga 10 emeletes magasságával került bele a köztudatba. Sajnos két öngyilkos is úgy döntött, hogy ez az épület lesz a helyszíne életük utolsó felvonásának. Az egyik öngyilkos Tömpe András volt. Tömpe harcolt a spanyol polgárháborúban az internacionalista erők oldalán. Onnan a Szovjetunióba menekült. 1944-ben tért vissza Magyarországra a megszálló Vörös Hadsereg nyomában, pár emigráns kommunista társaságában. 1945-ben ő is részt vett a Politikai Rendészeti Osztály (az ÁVO, ÁVH elődje) megszervezésében. Később ávós hírszerzőként dolgozott, de Péter Gábor, az ÁVH vezetője kitúrta a szervezetből. 1971-ben lőtte fejbe magát az ORI-székház 10. emeletén.

A másik öngyilkosság az ORI művészeti vezetőjéhez, Bulányi Lászlóhoz köthető. Az Országos Rendező Irodában számos visszaélés történt. Mivel nemcsak a cenzúra szerepét töltötték be, hanem ők kezelték a koncertekből származó bevételeket is, nagy összegek fordultak meg a szervezet számláján. Ezekből a befolyt pénzekből fizették ki a zenekarokat, illetve saját magukat is. Noha meg volt állapítva egy felső limit az állami cégek vezetőinek fizetésénél, az ORI vezetői ezt kijátszották, sikkasztottak, és korruptak voltak. Amikor ez 1987-ben kiderült, Bulányi véget vetett az életének.

Az ORI sem bírta sokáig: a rendszerváltozást követő piaci versenyben nem tudott labdába rúgni az új cégek mellett, így 1991-ben felszámolták. Az épület viszont maradt, egészen a 2000-es évekig. A 2000-es évek első felében bontották le a székházat, hogy felépíthessék a mai napig ott álló Vörösmarty No. 1 üveghomlokzatú irodaházat.

Pénz és süti

Az 1830-as években épült fel a tér északi oldalán a Harmincad Hivatal. Ezt az évek folyamán elbontották, hogy itt épüljön fel a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (PMKB) székháza Hild József tervei szerint. Pest egyik leghíresebb cukrásza, Kugler Henrik 1894-ben nyitotta meg első cukrászdáját a Nádor téren. 1870-ben a cukrászda átköltözött a Gizella térre, a PMKB székházának aljába. Mivel Kuglernek nem volt utóda, ezért Pestre csábította Gerbeaud Emil svájci cukrászt, akit utódjának szemelt ki. Miután Gerbeaud átvette a cukrászda és kávézó vezetését, a nevét is megváltoztatta. Innentől kezdve létezik Gerbeaud cukrászda a Vörösmarty téren. A cukrászda és a ház átvészelte a XX. századot. Igaz, a homlokzat elvesztett egy-két díszt, de nagyrészt ugyanazt a látványt nyújtja, mint 100 évvel ezelőtt. A méltán híres cukrászda belseje pedig tükrözi a századfordulós főváros kávéházainak világát.

A Gerbeaud-ház a századfordulón. Előtte a kisföldalatti fedett lejárója (Forrás: Fortepan)

Az örök luxus

A tér keleti oldalának szélén állt egykor Sina György, a görög származású bankár palotája. A palota után működött itt gyár is, amíg Kasselik Jenő fel nem építtette Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján a bérházát. Az épület aljában üzlethelyiségeket alakítottak ki. A II. világháború előtt volt itt Opel-autószalon és a Haas család lakástextil-áruháza is. A világháború után egy orosz érdekeltségű üzlet (Napsugár Áruház), majd a Divattextil Vállalat működött itt. 1963-ban nyílt meg végül a Luxus Áruház.

A Kasselik-ház, aljában a Luxus Áruházzal 1986-ban (Forrás: Fortepan)

Ahogy azt már a cikk elején olvashattuk, hamarosan elkezdődik a tér felújítása. Többek között lecserélik az útburkolatot, fejlesztik a vízelvezető-rendszert és a közvilágítást, valamint új utcabútorokat is elhelyeznek.

Belváros, Budapest, Filepkó Dominik, Luxus Áruház, Múltidéző, Német Színház, PestBuda, V. kerület, Vörösmarty tér

⁶ ¹ ¹

Kapcsolódó írások

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban

2024. november 14. 12:30

A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

Zöldebb lesz a Régi posta utca – Áthelyezik a Hermész-kutat

2024. szeptember 20. 11:00

Növényekkel beültetett, új tér lesz a Régi posta utca és Apáczai Csere János utca sarkán, a belvárosban. Utcabútorokat, új ivókutat is telepítenek, illetve ide helyezik át a Hermész-kutat, amely a Váci utcában állt az időközben lebontott Fontana Áruház előtt. Egy várostörténeti, a középkori Pestet ábrázoló bronzmakett is kerül a kis térre.

Közösségi tér nyílt a 2-es villamos pályája alatti viaduktban

2024. július 5. 10:00

Évtizedekig zárt ajtók rejtették a Lánchíd és az Erzsébet híd közötti szakaszon a 2-es villamos útpályája alatt található helyiségeket. A viadukt jelenleg kiállító- és közösségi térként működik, ahol a Duna-part és a városlakók történetéről szóló tárlat is látható.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

A Várkert Bazár történetét tárja az olvasók elé egy új kötet

2024. november 21. 14:00

A Várkert Bazár történetét a kezdetektől napjainkig mutatja be egy most megjelent új könyv. A kötet beszámol az Ybl Miklós által tervezett épület megvalósulásáról, a Budai Ifjúsági Park korszakáról, valamint az épületegyüttes tíz évvel ezelőtt befejeződött rekonstrukciójáról is.

Száz éve halt meg Fraknói Vilmos

2024. november 20. 9:30

Fraknói Vilmos püspök, egyháztörténész a XIX. századi tudománytörténet meghatározó alakja volt. Halálának 100. évfordulója alkalmából a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben, a felújított síremlékénél tartottak megemlékezést.

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról

2024. november 18. 14:00

Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²² ⁰ ³

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰¹ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

⁹⁹ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹³ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

¹⁹⁵ ¹⁰ ³

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ³ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁶ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁸ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴⁰ ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹³ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁸ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁶ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Alacsonyabb padlós csuklós buszok Budapestnek Budapesten 30 éve mutatkoztak be az első alacsonyabb padlószintű csuklós autóbuszok. Az új járművekből 171-et vett a város, és 2022-ig közlekedtek. Nem lettek annyira elterjedtek, mint az elődje, de mégis fontos lépést jelentettek Budapest közlekedésében.

¹³² ¹ ⁰

Megemlékezéseket tartottak a nemzeti gyásznapon a Batthyány-mauzóleumnál és országszerte Az 1848–49-es szabadságharc mártírjaira emlékeztek a fővárosban, valamint országszerte és az egész Kárpát-medencében október 6-án, a nemzeti gyásznapon. Budapesten 175 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első független, felelős magyar miniszterelnököt, Aradon pedig a tizenhárom honvéd főtisztet, akiket aradi vértanúkként ismer az egész nemzet. A Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartottak.

¹¹⁶ ⁰ ⁰

Buszok Budára Száz éve jelentek meg az autóbuszok Budán. A budai oldalra vezető út nem volt egyszerű, mert az akkori buszoknak a Lánchíd enyhe emelkedésének a legyőzése sokkal nagyobb kihívás volt, mint egy mai autóbusznak felkapaszkodni a budai hegyekbe.

¹³⁸ ¹ ⁰

Százhuszonöt éve született Budapesten a golyóstoll megalkotója Bíró László József 125 éve, 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Élete során foglalkozott sok mindennel, volt autóversenyző, vámügyintéző, festő, újságíró, de a nevét a golyóstoll őrzi, amelyet sok országban Biro-pennek hívnak.

¹¹⁸ ⁰ ¹

Aki az első magyar magánmúzeumot alapította – Ernst Lajos tündöklése és bukása A XIX. század végi gazdasági fejlődés eredményeképpen hatalmas vagyonok összpontosultak egy-egy kézben, melyeket a tulajdonosaik különbözőképpen fektettek be. Többen vásároltak például műkincseket, de közülük is élen járt Ernst Lajos, aki gazdag gyűjteményéből 1912-ben megalapította az ország első magánmúzeumát. A műalkotásokban nemcsak az üzletet látta, szenvedélyesen vásárolta azokat, és sajnos ez okozta vesztét is.

¹²³ ⁰ ⁰

A Lánchíd alapozása – 185 éve verték le az első próbacölöpöket A Lánchíd 175 éve áll az alapjain, amelyet hatalmas munkával, több ezer, 20 méteres cölöp leverésével tudtak csak megépíteni. Az első próbacölöpöket 185 évvel ezelőtt, 1839. szeptember 21-én kezdték leverni.

¹³² ¹ ⁰

Hermész ott is látható Pesten, ahol nem is gondolnánk Az európai vándormotívumnak tekinthető Hermész-ábrázolások városi középületeken vagy köztereken talán nem is olyan meglepőek, hiszen jórészt minden városban folyt kereskedés és pénzgazdálkodás, amely tevékenység végzőinek az ókori isten a patrónusa volt. Viszont vannak Pesten olyan XIX. században épült magánházak is, amelyeken a szárnyas isten domborműve szintén látható.

⁵⁷ ⁰ ⁰

A budapesti közlekedésben 95 éve fordulópont volt Budapest közlekedési forgalmát valójában az 1920-as években kezdték szabályozni, és az első, kezdeti szakasz után mind a forgalomszámlálásban, mind a közlekedésbiztonságban az 1929-es év tekinthető fordulópontnak.

¹¹⁸ ¹ ¹

A budapesti árvizek krónikája – A védekezés soha nem érhet véget Hatalmas árhullám vonul le a Dunán, amely több országban településeket öntött el. A védekezés jelentős erőfeszítéseket követel Magyarországon is, de a szakemberek szerint Budapesten nincs ok az aggodalomra. Nem így volt ez az elmúlt évszázadokban: óriási pusztításokat okoztak a fővárosban az áradások, amelyekben százak vesztették életüket. Cikkünkben azt mutatjuk be, mikor és hogyan veszélyeztette a kiöntött folyó Budapestet.

⁵⁹ ¹ ⁰

A fotográfia szentélye – 130 éves a Mai Manó Ház A XX. század leghíresebb fotóművészei között számos magyar származásút találunk, többségük külföldön futott be szenzációs karriert. Sikerüket mintegy előrevetítette Mai Manó munkássága, aki azonban Budapesten dolgozott a századforduló körüli évtizedekben. A Nagymező utcában építtette fel a műtermét is magában foglaló bérházát, melybe 1894-ben, tehát 130 évvel ezelőtt költözött be.

¹⁵⁴ ⁰ ⁰

Százhuszonöt éve nyílt meg a budafoki HÉV-vonal Egykor HÉV, azaz helyi érdekű vasút közlekedett a Szent Gellért tértől Budafokig. A vonalat 125 éve nyitották meg, ez volt Budapest és egyben az ország első villamosított helyi érdekű vasútvonala is. Ma az egykori HÉV helyén villamosok járnak.

¹⁰⁹ ² ¹