A Német Színháztól a Luxus Áruházig – a Vörösmarty tér története

2018. augusztus 6. 15:53

Májusban döntött a Fővárosi Közgyűlés a Vörösmarty tér felújításáról. Manapság a leginkább az igen látványos és hangulatos adventi vásárok miatt ismerjük a Vörösmarty teret. De miről volt nevezetes a vásárok előtt? Hogyan alakult az egyik legnépszerűbb fővárosi tér története?

A Vörösmarty története nagyjából a XVIII–XIX. század fordulóján kezdődött. A XVIII. században még kirakodóvásárok helyszíne volt, az idő előrehaladtával, ahogy nőtt Pest lakossága, elkezdték beépíteni a területet.

Szálloda a sarkon

A tér történetének első jelentős évszáma az 1812. esztendő. Ekkor adták át az első impozáns klasszicista épületeket. Közölük az egyik a Vendéglő a Magyar Királyhoz. A háromemeletes szálló a magyar klasszicista építészet egyik szép példája volt. Az épület az 1920-as években gazdát cserélt. Az új tulajdonos az 1930-as évek végén lebontatta, hogy a helyén felépíttesse a mai napig álló, ún. Futura-házat.

Vendéglő a Magyar Királyhoz (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Múzsák és öngyilkosok

Szintén 1812-ben adták át a Pesti Német Színházat (akkor Városi Királyi Színház) a mai Vigadó mögötti telken. A „Német Színház” nevet azután kapta, hogy 1837-ben elkészült a Kerepesi út mellett lévő telken – a mai Rákóczi úton – a Pesti Magyar Színház, amely a Nemzeti Színház elődje volt. A Német Színház volt Pest első kőszínháza. Közép-Európában egyedülállónak számított az akár 3500 embert is befogadni képes, 28 méter mély színpaddal rendelkező teátrum. A színház, akárcsak a mellette lévő Vendéglő a Magyar Királyhoz is, klasszicista stílusban épült. Az építési munkálatokat Pollack Mihály vezette. Az impozáns főhomlokzaton 4 fülkében 4 görög múzsa figyelte a (teátrum után) Színház téren sétálókat.

A Pesti Német Színház (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A színház többször is megrongálódott. Előbb 1838-ban a nagy pesti árvíz idején, majd 1847-ben kiégett. A tűzvész oka mind a mai napig bizonytalan. A legvalószínűbb ok, hogy az egyik előadás során használt pirotechnikai eszköz indította el a tüzet. Ezek után csak a tetőt javították meg. A társulat átköltözött az Erzsébet téren emelt Ideiglenes Német Színházba, amelynek a helyén később a Hauszmann Alajos tervezte neoreneszánsz kioszkot építették fel.

A kiégett épület falai között működött vásárcsarnok és iskola is. Később lebontották az épületet (de a múzsákat megmentették), hogy a helyére Linzbauer István tervei alapján felépítsék Haas Frigyes osztrák üzletember üzlet- és bérházát. A palota a kor ízlésének megfelelően eklektikus stílusban épült. Az első két szinten volt a Haas család szőnyegáruháza. A felső három emeleten bérlakásokat alakítottak ki.

A Haas-palota, előtte a fiákerállomás (Forrás: Fortepan)

Miután már nem volt színháza a térnek, így átkeresztelték. Így lett 1874-ben a Színház térből Gizella tér. A millenniumra készülve úgy határoztak a vezetők, hogy az épülő kisföldalatti végállomása a Gizella téren legyen.

A millenniumi kisföldalatti megállójának lejáratai a Gizella téren a századfordulón (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Haas-palotával szemben, a tér közepén emelték fel Vörösmarty Mihály szobrát 1908-ban. 1926-ban keresztelik át a Gizella teret Vörösmarty térré.

Ami a Haas-palotát illeti: egészen a II. világháborúig rendületlenül állt, és hirdette a Haas család gazdagságát. Ekkor azonban bombatalálatot kapott és kiégett. Jól szemlélteti a Haas-palota sorsa, hogy a második világégés után hogyan alakult a sok régi (főleg eklektikus) épület története. Egészen 1959-ig állt a kiégett palota a tér nyugati oldalán. 1959-ben lebontották, és a helyén parkolót alakítottak ki.

Parkoló a Haas-palota helyén. A háttérben a pesti Vigadó háta látható, amire gyakran festettek reklámokat (Forrás: Fortepan)

Az 1960-as években elhatározták, hogy a parkoló helyén felépítik a Magyar Zene Házát, vagy ahogyan a legtöbben nevezték: az ORI-székházat (ORI – Országos Rendező Iroda). Az ORI volt a felelős a koncertek szervezéséért és megrendezéséért. Így ők döntötték el, hogy mely zenekarok léphetnek fel, és hogy hol lehetnek koncertek. A székház 1971-re épült fel, és 10 emelet magasan tornyosodott a Vörösmarty tér fölé. A városi legenda szerint az emberek annyira nem szerették az épületet, hogy a párizsi Élysée-palota paródiájaként Elizélt-palotának csúfolták.

Az ORI-székház (Forrás: Fortepan)

Az irodaház nem csak a maga 10 emeletes magasságával került bele a köztudatba. Sajnos két öngyilkos is úgy döntött, hogy ez az épület lesz a helyszíne életük utolsó felvonásának. Az egyik öngyilkos Tömpe András volt. Tömpe harcolt a spanyol polgárháborúban az internacionalista erők oldalán. Onnan a Szovjetunióba menekült. 1944-ben tért vissza Magyarországra a megszálló Vörös Hadsereg nyomában, pár emigráns kommunista társaságában. 1945-ben ő is részt vett a Politikai Rendészeti Osztály (az ÁVO, ÁVH elődje) megszervezésében. Később ávós hírszerzőként dolgozott, de Péter Gábor, az ÁVH vezetője kitúrta a szervezetből. 1971-ben lőtte fejbe magát az ORI-székház 10. emeletén.

A másik öngyilkosság az ORI művészeti vezetőjéhez, Bulányi Lászlóhoz köthető. Az Országos Rendező Irodában számos visszaélés történt. Mivel nemcsak a cenzúra szerepét töltötték be, hanem ők kezelték a koncertekből származó bevételeket is, nagy összegek fordultak meg a szervezet számláján. Ezekből a befolyt pénzekből fizették ki a zenekarokat, illetve saját magukat is. Noha meg volt állapítva egy felső limit az állami cégek vezetőinek fizetésénél, az ORI vezetői ezt kijátszották, sikkasztottak, és korruptak voltak. Amikor ez 1987-ben kiderült, Bulányi véget vetett az életének.

Az ORI sem bírta sokáig: a rendszerváltozást követő piaci versenyben nem tudott labdába rúgni az új cégek mellett, így 1991-ben felszámolták. Az épület viszont maradt, egészen a 2000-es évekig. A 2000-es évek első felében bontották le a székházat, hogy felépíthessék a mai napig ott álló Vörösmarty No. 1 üveghomlokzatú irodaházat.

Pénz és süti

Az 1830-as években épült fel a tér északi oldalán a Harmincad Hivatal. Ezt az évek folyamán elbontották, hogy itt épüljön fel a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (PMKB) székháza Hild József tervei szerint. Pest egyik leghíresebb cukrásza, Kugler Henrik 1894-ben nyitotta meg első cukrászdáját a Nádor téren. 1870-ben a cukrászda átköltözött a Gizella térre, a PMKB székházának aljába. Mivel Kuglernek nem volt utóda, ezért Pestre csábította Gerbeaud Emil svájci cukrászt, akit utódjának szemelt ki. Miután Gerbeaud átvette a cukrászda és kávézó vezetését, a nevét is megváltoztatta. Innentől kezdve létezik Gerbeaud cukrászda a Vörösmarty téren. A cukrászda és a ház átvészelte a XX. századot. Igaz, a homlokzat elvesztett egy-két díszt, de nagyrészt ugyanazt a látványt nyújtja, mint 100 évvel ezelőtt. A méltán híres cukrászda belseje pedig tükrözi a századfordulós főváros kávéházainak világát.

A Gerbeaud-ház a századfordulón. Előtte a kisföldalatti fedett lejárója (Forrás: Fortepan)

Az örök luxus

A tér keleti oldalának szélén állt egykor Sina György, a görög származású bankár palotája. A palota után működött itt gyár is, amíg Kasselik Jenő fel nem építtette Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján a bérházát. Az épület aljában üzlethelyiségeket alakítottak ki. A II. világháború előtt volt itt Opel-autószalon és a Haas család lakástextil-áruháza is. A világháború után egy orosz érdekeltségű üzlet (Napsugár Áruház), majd a Divattextil Vállalat működött itt. 1963-ban nyílt meg végül a Luxus Áruház.

A Kasselik-ház, aljában a Luxus Áruházzal 1986-ban (Forrás: Fortepan)

Ahogy azt már a cikk elején olvashattuk, hamarosan elkezdődik a tér felújítása. Többek között lecserélik az útburkolatot, fejlesztik a vízelvezető-rendszert és a közvilágítást, valamint új utcabútorokat is elhelyeznek.

Belváros, Budapest, Filepkó Dominik, Luxus Áruház, Múltidéző, Német Színház, PestBuda, V. kerület, Vörösmarty tér

⁶ ¹ ¹

Kapcsolódó írások

Átadták az ELTE Kecskeméti utcai felújított épületét

2024. március 18. 19:00

Felújították az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának B épületét a Kecskeméti utca 10–12. szám alatt, illetve a hozzá csatlakozó Magyar utca 31–33. szám alatti épületszárnyat is. A műemlék épületegyüttest korszerűsítették, a teljes utcai és udvari homlokzatát felújították.

Megújult a Váci utca déli része és környéke

2024. március 16. 18:00

A Váci utca déli részén fákat ültettek, utcabútorokat, padokat, kerékpártámaszokat állítottak ki, és üzembe helyezték a Lajtha-kutat. A sétálóutcába torkolló kis utcákat is felújították.

Március 15-től hétvégente újra lezárják a pesti alsó rakpartot az autósok előtt

2024. március 11. 18:30

Az autósok elől lezárják, a gyalogosok, biciklisek előtt megnyitják március 15. és október 23. között a pesti alsó rakpartot. A lezárás minden hétvégén és ünnepnapon a Margit hídtól egészen az Irányi utcáig tart.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán

2024. április 17. 15:00

A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

Ikonikus villamosokat restaurálnak a Közlekedési Múzeumban

2024. április 16. 19:00

Két régi típusú, magyar gyártású villamos restaurálását kezdi meg a Közlekedési Múzeum. A ma már muzeális értékű járművek több mint százévesek, 1911 és 1912 között készültek, felújításuk után a múzeum állandó kiállításán tekinthetők meg.

Emléktáblát avattak a csepeli HÉV-katasztrófa áldozatainak tiszteletére

2024. április 16. 16:00

A 46 éve történt tömegszerencsétlenség áldozatainak és sérültjeinek emlékére emléktáblát avattak a XXI. kerületben, a Szent Imre téri HÉV-megállónál. A tragédia napján a Csepelről érkező HÉV-szerelvény fékezés nélkül rohant bele az utasokkal teli állomásépületbe.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

² ⁰ ⁰

Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.

³⁶ ⁰ ⁰

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

⁵¹ ⁰ ⁰

Hatvan éve ünnepeljük a magyar költészet napját – József Attila-emlékszoba nyílt 1964-ben a ferencvárosi Gát utcában József Attila 1905. április 11-én született, a Ferencváros egyik legszegényebb részében, a szorosan egymás mellett álló bérkaszárnyák egyikében, a Gát utca 3. számú kétszintes házban. Szülőházában 1964. április 11-én nyílt meg az első állandó kiállítás. Ugyanezen a napon lett hivatalosan a jeles születésnap egyben a hazai költészet ünnepnapja.

⁵³ ⁰ ¹

A híres Fiume Kávéház kevéssé ismert történetei A hazai kulturális élet egyik legjelentősebb ünnepe a magyar költészet napja, melyet 1964-ben tettek József Attila születésnapjára, április 11-re. A költőóriás is gyakran dolgozott egy-egy „kávéházi szegleten”, mint ahogy a XX. század elejének más jelentős alkotói is. Cikkünkben a Múzeum körút 13. szám alatt egykor működő Fiume Kávéházat mutatjuk be, amelyet az írókon túl az építészek is előszeretettel látogattak.

⁷⁶ ⁰ ⁰

Ezért halasztották el a Margit híd felújítását A Margit híd felújításának az 1970-es években kétszer kezdtek neki. Először 50 évvel ezelőtt, amikor az volt a cél, hogy a munkálatok a híd felépítésének 100. évfordulójára befejeződjenek. De akkor csak az előkészítésig jutottak el, mert különböző okokból csúszott a beruházás.

³⁷ ¹ ⁰

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

¹¹² ¹ ¹

Mikor Budára figyelt Európa – Zsigmond király uralkodásának 600 éves emlékei A középkori Buda aranykora Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején kezdődött, aki idegen származása ellenére beleszeretett Magyarországba, és akkor sem hagyta el, amikor már fél Európa vezetője volt. Éppen ellenkezőleg: a nyugatot hozta ide, aminek egyik szemléletes példája a budavári Szent Zsigmond-templom hatszáz évvel ezelőtti felszentelése a mai Szent György téren. Az évtizedekkel ezelőtt itt végzett ásatásokat követően kövekkel rajzolták ki az épület alapfalait a Sándor-palota és a Karmelita kolostor előtti területen, hogy a Várba látogató sok-sok turista számára is egyértelmű legyen, hol állt egykor a Szent Zsigmond-templom.

¹²⁵ ⁴ ⁹

Már 50 évvel ezelőtt is vita volt a Városligetről Már 50 éve is vita volt arról, milyen legyen a Városliget, s ennek az adott alapot, hogy 1974 tavaszára vonult ki a helyszínről a Budapesti Nemzetközi Vásár, azaz a BNV. Korábban ugyanis a Liget adott helyet a rendezvénynek, állandó épületei álltak itt, a parkból hatalmas részt vettek el a pavilonok és a lebetonozott területek, amelyeket részben ezután elbontottak.

⁷² ⁸⁹ ⁰

A Gellért-hegy egykori keresztútjai Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

Az utolsó magyar gyártású gőzmozdony A magyar vasúti járműgyártásban 65 évvel ezelőtt, 1959 tavaszán lezárult egy korszak, elkészült az utolsó gőzmozdony. A mozdonyt 1959. március 20-án adták át a MÁV-nak, és a mozdony másnap, 1959. március 21-én indult el a Nyugati pályaudvarról a próbaútjára.

⁷⁷ ⁹⁹ ⁰

A VIII. kerület jelképe – Száz évig épült-szépült a józsefvárosi plébániatemplom A józsefvárosi plébániatemplom Pest egyik leghatalmasabb épülete, hetven méter magas tornyait már messziről megcsodálhatjuk. Azonban nem mindig törtek olyannyira az ég felé, ugyanis felszentelése után még kifejezetten sokat változott az épület, közel száz évvel később nyerte csak el a ma ismert képét. A Nagyhét kezdete alkalmából bemutatjuk ezt a méltóságteljes műemléket, Józsefváros jelképét.

¹⁴⁸ ¹ ²

A belföldi repülőjáratok vége Több mint 20 évig mindennap indultak és érkeztek Budapestre több vidéki nagyvárosból repülőjáratok. A szolgáltatás 1946-ban indult, az utolsó, menetrend szerinti belföldi MALÉV-gép 55 évvel ezelőtt, 1969. március 15-én közlekedett.

¹¹ ⁸⁵ ¹

Aki magyaros motívumokkal díszítette a királyi palotát – 90 éve hunyt el Györgyi Géza építész A generációkon átívelő művészi tehetség megnyilvánulására a Györgyi család az egyik legszemléletesebb példa, mely festőket, iparművészeket és építőművészeket is adott az országnak. Egyik leghíresebb tagjuk, Györgyi Géza leginkább építészként tevékenykedett, de nagy gondot fordított művei aprólékos díszítésére is. Halálának kilencvenedik évfordulóján bemutatjuk főbb budapesti alkotásait.

¹⁴⁹ ⁰ ⁰

Budapesten diadalmaskodott a legtöbbször a 150 éve született Kincsem A lóversenyzés a fénykorát élte a XIX. században. Pest első lóversenytere Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósult meg Ferencvárosban, ahol a rangos futamok fontos társadalmi eseményként is szolgáltak. Ezen a helyen is nyert számos alkalommal Kincsem, akit mintegy 4 éves pályafutása alatt senki nem tudott legyőzni. Gazdája még saját istállót is építtetett neki a belváros szívében. A csodaló születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékezünk 15 fővárosi győzelméről, az első pesti lóversenytérről és a Kincsem-palota néven illetett épületről.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

Egy nagy léptékekben gondolkodó építész – 175 éve született Palóczi Antal Budapest városképét nemcsak a szebbnél szebb homlokzatok, izgalmas tornyok és kupolák teszik olyan varázslatossá, hanem az utcák rendezett hálózata és a kisebb-nagyobb terek jó arányai is. A városrendezés fontosságát már a dualizmus korszakának elején felismerték, de később sem feledkeztek meg róla, amit Palóczi Antal kiterjedt munkássága is bizonyít.

¹⁶⁸ ¹ ⁰

Autóközlekedés Budapesten a XX. század elején Budapesten 1909-ben szabályozták az automobilok közlekedését. A rendelkezéshez hosszú út vezetett, és az is kérdéses volt, hogy ki hozhatja meg az ezekkel az új járművekkel kapcsolatos szabályozást, azaz országos vagy helyi döntés szükséges-e?

¹¹⁵ ⁸ ⁰

A Dunagőzhajózási Társaság megalakulása Hosszas próbálkozások után, 1829 márciusában alakult meg az a hajózási társaság, amely a következő évtizedekre meghatározta a dunai gőzhajózást. A 195 éve létrejött Dunagőzhajózási Társaság, illetve német nevének rövidítése után a DDSG erős magyarországi és pest-budai kötődéssel rendelkezett, s ez Széchenyi Istvánnak volt köszönhető.

¹⁰⁷ ⁴ ⁰

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

¹⁸³ ⁰ ⁰

Tisza Kálmán 140 évvel ezelőtt nyújtotta be az állandó országház építéséről szóló törvénytervezetet Az 1867-es kiegyezés megkötése után még inkább felgyorsult Budapest amúgy is dinamikus fejlődése, az ország anyagi és kulturális gyarapodása, a kapitalista gazdaság térnyerésével. Csakhogy a magyar fővárosban nem álltak rendelkezésre olyan középületek, amelyek befogadhatták volna a parlamentáris jogállammal együtt járó intézményeket, mint például az egyes minisztériumokat vagy a kétkamarás országgyűlést.

¹⁷⁸ ⁰ ⁰

Száműzték a nagyon szennyező ipari üzemeket Budapestről Budapest levegője az 1970-es években katasztrofális volt. Ugyan sokkal kevesebb autó járta a fővárosi utakat, mint most, de más szennyezők szép számmal voltak. A Margit-szigeten az autók kipufogófüstjétől pusztultak a növények, az épületeket pedig vastag koromréteg csúfította el a kémények füstje miatt.

¹⁰⁵ ⁹ ²

„Fény a homályban” – 165 éves a Lónyay Utcai Református Gimnázium A Lónyay Utcai Református Gimnázium Budapest egyik legpatinásabb oktatási intézménye, melynek 1940-es évek elején épült, modern stílusú épülete a közelmúltban újult meg. Ez azonban nem az első otthona, az iskola története ugyanis sokkal régebbre nyúlik vissza: az alapítás irányába 1859. március 6-án, tehát 165 évvel ezelőtt tették az első lépést.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

Mesterektől élményekig – Új szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban A Várkert Bazár idén ünnepli újjászületésének tizedik évfordulóját, a jubileum apropóján pedig egy új kiállítást rendeztek, mely a gyönyörű épületegyüttes változatos történetét mutatja be. Nevével ellentétben ugyanis nem mindig volt benne kert, és a bazárnak szánt helyiségeket sem csak boltok használták. A Glorietthez vezető északi rámpán felsétálva feltárul tehát a hely múltja, amelyből mi is adunk egy kis ízelítőt.

¹³⁴ ⁰ ⁰

Az első villamos vasút Nagy jelentőségű megállapodást kötött a budapesti Ganz-gyár és az olasz Societá per le Strade Ferrate Meridionali-Rete Adriatica vasút 125 éve. A megállapodás eredménye a valóban használható nagyvasúti villamos vontatás kialakítása volt, amelyet a magyar vállalat végzett el az olasz cég megrendelésére. A feladat megoldására valójában ekkor egyetlen cég volt képes a világban, a budapesti Ganz-gyár.

¹²³ ⁸¹ ⁰

Így éltek az első budapesti gyermekotthonok lakói Az árva, elhagyott gyerekek gondozása már az elmúlt évszázadokban is cselekvésre sarkallta a jobb érzésű embereket. A nevelésükre létrehozott lelencházak eleinte egyházi és egyesületi keretek között működtek, majd megnyílt az első állami intézet is 1907-ben. Az akkori gyermekvédelmi törvények megalkotói arra törekedtek, hogy az elhagyottak vagy árvák minél hamarabb családba kerüljenek, így a nevelőotthonokban többnyire csak átmenetileg tartózkodtak.

¹³⁶ ² ²

Egy magyar útburkoló kő Sárga, magyar, és az 1878-as párizsi világkiállításon díjazták. Nem egy déligyümölcsről van szó, hanem egy ma már szinte teljesen kikopott útburkoló anyagról, a keramitról, amelyet 145 éve kezdtek el nagyobb mértékben használni.

²⁰⁵ ⁷ ³

Anya helyett anya – 125 éve született József Jolán Nincs olyan magyarul írni-olvasni tudó ember, aki ne ismerné József Attilát, költészetünk és egyben a világirodalom kiemelkedő alakját, aki 1905. április 11-én született Budapesten, a ferencvárosi Gát utca 3. szám alatt. 60 éve ez a születésnap egyben a Magyar Költészet Napja is. Közvetlen rokonairól már kevesebb ismeretünk van, pedig mások mellett idősebb nővérének, a 125 évvel ezelőtt született József Jolánnak köszönhetjük, hogy öccse életéről, fiatalkoráról annyi információ fennmaradt.

¹¹⁵ ¹ ⁰

Sokáig kellett várni rá – 130 éve készült Budapest első átfogó építési szabályzata Százharminc évvel ezelőtt, 1894. március 1-én lépett hatályba Budapest első állandó építési szabályzata, amely több övezetre osztotta az akkori főváros területét, és a későbbi hasonló jellegű szabályozások mintaadójává vált.

¹¹⁸ ¹ ¹

Borostyános palota az Ötpacsirta utcában – Egy főúré volt a Magyar Építőművészek Szövetségének székháza A múlt héten felröppent hír szerint a Magyar Építőművészek Szövetségének és három rokon szervezetnek ki kell költöznie a józsefvárosi Palotanegyedben található Ötpacsirta utca 2. szám alatti székházából. A figyelem középpontjába került tehát az épület, amely egyébként is mágnesként vonzza az arra járók tekintetét. Egyrészt méretével és elrendezésével is elüt a környező palotáktól, a falaira felkúszó borostyán pedig még rejtélyes hangulatot is teremt.

¹³⁶ ¹ ¹

Pazar terek születnek újjá a Budavári Palotában Az egykori királyi palota évszázadokat átívelő fejlesztésének záróköve az északi szárny volt, melyet egy fogadóépületnek szántak. Mivel gyönyörű belső terekbe vezetett, ezt is azokhoz méltóan alakították ki, hogy felkészítse a látogatókat a pazar látványra. 2024-ben a Budavári Palota északi szárnyának újjászületése látványos szakaszához ér, ennek apropóján az alábbiakban bemutatjuk, milyen környezet is várta hajdan a vendégeket, illetve ez hogyan változott meg a XX. század második felére.

²⁰¹ ³ ¹