Villámgyógyászat a Nagykörúton – Százharminc éve épült a Körúti fürdő

2018. június 14. 15:13 | Írta: Osgyán Edina

Az Erzsébet körút népszerű fürdője százharminc éve épült Freund Vilmos tervei szerint. A kor legmodernebb felszereltségű intézményében hullám- és gőzfürdő, valamint elektromos fürdő is működött. Ez utóbbit az igazgató, Schreiber S. H. honosította meg az országban.

Freund Vilmos (1846–1922) kora egyik sokat foglalkoztatott építésze volt, nevéhez fűződik több Andrássy úti magánpalota és pesti bérház, a Kozma utcai izraelita temető ravatalozója, vagy a Lipótvárosi Kaszinó palotájának, az Izraelita Nőegylet Székházának (ma Fészek klub) építése is.

Freund és felesége, Basch Irma 1887-ben vásárolta meg a mai Erzsébet körút 51. szám alatti telket, ahova az 1887. április 29-én keltezett kérvény szerint két tömbből álló, négyemeletes, neoreneszánsz bérházat és fürdőházat tervezett. Ezen a területen már korábban is egy ún. vasfürdő állt, de a forrás kútja egy, a körút számára kisajátított telken volt, ezért Freundnak új kutat kellett építtetnie. 1888 augusztusában elkészült az épületegyüttes, az 51-es szám udvarán, a mélyföldszintjén pedig a fürdő.

A Körúti fürdő 1900 körül (Forrás: Fortepan)

A rossz lakásviszonyok miatt reumatikus fájdalmakkal küzdő pestiek és budaiak a gőzfürdőkben kerestek gyógyulást, így a körút első fürdője már a kezdetektől nagyon népszerű volt. A korszak publicistái cikkeikben üdvözölték az épület eleganciáját és a modern berendezéseket: a hullám- és zuhanyfürdőt, a gőzfürdőt, az elektromos fürdőt, a hideg vizes gyógytermet, a pneumatikus kamrát. A gyógyulni vágyó beteg sósvízkúrát is vehetett, de volt fenyőolajgőz-inhaláció is egy speciálisan erre a célra kialakított teremben.

Az intézet valamennyi helyisége, de különösen a gőzfürdő és a hidegvíz-részleg a kor luxusa szerint épült. A termeket Auer-féle izzólámpával világították, egyes osztályok pedig díszes felszerelésüknél fogva „tündéries látványt adtak”.  A zuhany- és medenceterem falait Willeroy and Boch, valamint Zsolnay-csempeburkolatok, a mennyezetet pedig Róth Miksa üvegei és a közbeékelt díszes medalionok fedték, utóbbiakat reliefszerűen csiszolt sárgaréz rámákba foglalták. Az úgynevezett leszárítószoba török stílusú, a toiletterem japán stílusú volt.

Jelzi a kor szokásait a fürdő látogatási rendje: a gőzfürdőt és a hullámfürdőt más órában használhatták a hölgyek és az urak. Az időpontok nem voltak állandóak, azokról a napilapok tájékoztattak. A hullámfürdőhöz fűzött gyógyjavallatokról dr. Schreiber S. H. intézetvezető, villámgyógyász és idegorvos a következő dokumentumot bocsátotta ki: „A meleg és langyos medenczefürdők úgy vannak szerkesztve, hogy bennök a víz folytonosan a tengeri fürdőkéhez hasonló hullámokat vet. A víznek ily mozgása medenczékben jótevőleg hat az emberi szervezetre, miután kellemes ingert gyakorol a bőr idegzetére, az összes ideg- és véredényrendszer energiáját nagyban emeli, s ilyenképpen az általános táplálkozást elősegíti.”

A Royal Nagyszálló épülete, Erzsébet körút 43–49. (Fotó: Erdélyi Mór, 1900 körül, forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A villamosfürdő meghonosodása egyébként dr. Schreiber nevéhez fűződik. Az alkalmatosság tulajdonképpen egy meleg kádfürdőből állt, amelybe csekély mértékű villamosságot vezettek. Volt masszázs is, s hogy mire rendeltetett akkoriban, idézzük a fürdőorvost ismét: „a Gartner bécsi magántanártól szerzett munkagép (Arbeitsmaschine) áll a, elkövérsedés elleni gyógyszer gyanánt, b, azok által használtatik, akik hidegvízprocedúra után mozogni akarnak a nélkül, hogy sokat járkálniok kellene.”

1903-ban a fürdőt összekötötték az 1896-ban épült Grand Hotel Royal szállóval. Akkortól tovább bővült a vendégek száma. A Royalban volt asztaltársasága Bródy Sándornak, Hunyadi Sándornak, Krúdy Gyulának (aki a beteg Ady Endrének itt szerzett szobát, amely közvetlenül az utcáról engedett bejárást).

Az I. világháborút követően Freund vállalkozásai tönkrementek, 1922-ben meghalt, 1923-ban pedig örökösei eladták a fürdőt a Royal Nagyszálló Rt.-nek, amely 1944-ig működött. Az 1945-ös ostromot követően bezárták, megcsonkították, a fürdő kristályüvegeket tartó vastravezreit például lebontották. Tervezték ide kozmetikai szalon, uszoda és tantermek építését is, de egyik sem valósult meg. Mindeközben az építmény látványosan pusztult. 1983-ban felmerült, hogy mélygarázst építenek a helyére, de a megbízott tervező, Dianóczky János a fürdő egyedülálló építészeti értékeire hivatkozva megtagadta a feladatot.

Az Erzsébet körút 51. számú épület 1956-ban (Forrás: Fortepan)

A Royal szálló 2002-es rekonstrukcióját követően 2006-ban mentették meg az akkor már romjaiban álló fürdőt. Az eredetitől lényegesen eltért a Marosi Miklós Közti Zrt. téralakítása: az uszodacsarnokot övező térfalakat széles üvegajtósorral vették körül, így a pavilonos jelleggel kevésbé tűnik föld alattinak az intézmény. Ezt erősíti az udvari mennyezeti üveg felülvilágító is. Miután a vízforrást időközben egy baleset miatt lezárták, ma már nem termálvizes gyógyfürdőként, hanem uszodaként működik a körfolyosós belső udvar alsó két szintjén.

A Royal Spa napjainkban (Forrás: corinthia.com)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó