Belső-Erzsébetváros girbegurba utcáin sétálva az ember arra lesz figyelmes, hogy hétköznap jóval több külföldi szó üti meg a fülét, mint magyar: a sétáló, kávézó és bőrönddel siető turisták látványa errefelé jóval gyakoribb, mint Pest más pontjain. Az épített környezet errefelé még a „bulinegyed” jelleg ellenére is megőrizte sajátos jellegét, itt a szabálytalanság áll össze rendszerbe: sokféle építészeti stílus, kanyargó, sokszor változó szélességű és burkolatú utcák, eltérő magasságú házak jellemzik a környéket.

A Budapest más pontjain annyira megszokott zárt sorú beépítés (hogy az utcák menték álló házak homlokzatai összeérnek és egyfajta falat alkotnak) itt gyakran megtörik: az utcafrontokat számos udvar és kisebb épület szakítja meg. A környék gyökeres átalakítására a XX. század első felében több nagyszabású terv is született, volt közöttük olyan, amely széles sugárúttal és modern, a mai lakótelepekre emlékeztető házakkal váltotta volna fel a meglévőket, ám szerencsére egyik terv sem valósult meg. 

Az utcaszakasz jelentős részét elfoglalja majd a szálloda, a szemben lévő épületek is eltűnnek (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu) 

Az elhanyagoltság azonban kétarcú dolog: egyrészt (persze tudatosság nélkül) képes olyan értékeket is megőrizni, melyeket a fejlődés egyébként már rég elsodort volna: gondoljunk egy-egy véletlenül otthagyott kapura, míves ajtórácsra, pénzhiány okán ki nem cserélt, eredeti ablakra. Másrészt viszont az omladozó házak, málló vakolatok, botlásveszélyes járdák semmiképpen nem járulnak hozzá a városkép javításához. 

A sok elhanyagolt épület és a megnövekedett turistaforgalom az elmúlt évek óta olyan beruházásokat vonz Belső-Erzsébetvárosba, amelyek gyökeresen átalakítják a környék hangulatát.

Ha megépül a hotel, ugyanabból a szögből így fest majd a Kazinczy utca 40–48. szám alatti szakasza (Forrás: látványterv/erzsebetvaros.hu)

Ilyen az a környezetéhez képest óriási szálloda is, amelyet a Kazinczy utca 40–48. szám alá terveznek. Az öt telek összevonásából létrehozott 3347 négyzetméteres, immár egy helyrajzi szám (34167) alá tartozó ingatlanon ugyanis egy hatemeletes, 270 szobás szállodát terveznek felépíteni. A két mélyszinttel és a tetőn elhelyezett gépészeti felépítménnyel együtt összesen tízszintes ház maximálisan kihasználja a megengedett legnagyobb, 24,6 méteres magasságot. Bár a 2022. április elsején benyújtott építési engedélyre cikkünk megjelenéséig az ÉTDR rendszere szerint még nem érkezett döntés, a VII. kerületi önkormányzat szeptember 21-én már zöld utat adott a beruházásnak (a képviselő-testület elfogadta a telepítési tanulmánytervet, és felhatalmazta a polgármestert a településrendezési szerződés megkötésére).

Az utcafronti részen a tervek szerint üzlethelyiségek, vendégéglátóhelyek is lesznek, a beruházónak a szerződés szerint az utcaszakaszt is fel kell újítania (Forrás: látványterv/erzsebetvaros.hu)

A Tömösi Örs felelős tervező által jegyzett épület földszintjén a tervek szerint a szálloda lobbyja és étterme mellett üzlethelyiségeket (vendéglátóhelyeket) is kialakítanak, a két föld alatti szinten parkolók lesznek, melyeket részben átadnak majd a közforgalomnak is, vagyis nem kizárólag a hotel vendégei használhatják majd őket. 

Ahogy a látványterveken is látszik, az ötödik-hatodik emeleten némileg visszahúzódik majd a homlokzat síkja, itt tetőteraszos „kiemelt szobákat” alakítanak ki. Ugyancsak a látványterveken jelenik meg, amit a településrendezési szerződés is említ, hogy a leendő szálloda homlokzatának alsó része lesz hangsúlyozottabb, ennek oka, mint írják, hogy „a területen megtalálható eklektikus épületek földszintje és első emelete jellemzően hangsúlyozott, kiemelt burkolatot kap, melyet a tervezett épület homlokzata is követ, és ezzel biztosítja az épület besimulását az utcaképbe és a városszövetbe".

A településrendezési szerződés alapján a beruházáshoz kapcsolódóan az épület elé fákat is telepítenek (a szerződés csak 3 darab fát követel meg, amelyek indokolt esetben dézsás fákkal is pótolhatók), valamint a belső udvaron és a ház tetején is összefüggő zöld felületeket alakítanak ki. 

Az utcafronttól némileg hátrébb léptetett homlokzat valamelyest ellensúlyozza a ház jókora tömegét (Forrás: látványterv/erzsebetvaros.hu)

Ugyancsak a településrendezési szerződésből derül ki, hogy a beruházó a Kazinczy utca egy részét is köteles lesz felújítani, jelenlegi burkolatát pedig „a csökkentett forgalmú és a gyalogosközlekedés általi terhelésre egyaránt alkalmas díszburkolatra kicseréli”, amely a jelenlegi tervek szerint bazalt, illetve andezit kiskockakő lesz, az úttestet pedig a mai járda szintjére emelik. A szöveg szerint a munka a Kazinczy utca 1544 négyzetméternyi területét érinti, amely a mellékelt helyrajzi szám alapján a Király utca – Dob utca közötti szakaszt jelenti.  

A Táncművészeti Főiskola Kazinczy utca 42–46. szám alatti acél-üveg épülete és a szomszédos, 48-as szám alatti tégladíszes tömbre is érvényes bontási engedélye van a beruházónak (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

A telekegyüttes története több érdekességet is tartalmaz a mai 40-es szám alatt (akkor még Terézváros, Kiskereszt utca 29.) működött ugyanis az 1840-es évektől Scheibl József gőzfürdője, amely később Első Magyar Gőzfürdő néven vált ismertté. A fürdőről így ír ifj. Palugyay Imre császári tanácsos, statisztikus 1852-ben megjelent Buda-Pest szabad kir. városok leírása című munkájában:

„Különösen említést érdemel itt még Scheiber J. gőzfürdője a Terézvárosi Kis-kereszt-utcában, hol mind urak, mind a nőnem számára általános, úgy külön fürdőszobák is találtatnak, mellyek célszerű és díszes készületre nézve mi kívánni valót sem hagynak hátra, valamint az orvosok igényei úgy a két testvérvárosi közönség szükségeinek tökéletesen megfelelnek. A jótevő birtokos havonkint 40-50 szabadjegyet szokott a városi főorvosnak, a szegények közötti kiosztás végett átadni. Itt szinte mint a Duna-fürdőben galvano-electricai gépek vannak felállítva úgy, hogy orvosi javaslat folytán ott egy szakértő orvos által a fürdőben alkalmaztathatnak.”

A Scheibl-féle gőzfürdő hirdetése a Vasárnapi Ujság 1857. december 6-i számában. Érdekesség, hogy az újság címlapján éppen az a Kazinczy Ferenc szerepelt, akiről a Kiskereszt utca 1879-ben a mai nevét kapta 

A mindennel felszerelt fürdő utódja még a második világháború idején is működött, majd az 1960-as évek végén lebontották, hogy a szintén elbontott szomszédos telkekkel (42–46. szám) együtt felépítsék rá a Táncművészeti Főiskola acél-üveg kockaépületét, amely még mindig áll. De várhatóan már nem sokáig: a Kazinczy utca 40–48. szám alatt álló épületekre már évekkel ezelőtt kiadták a bontási engedélyt (az ÉTDR szerint a területre vonatkozóan 2020 óta három bontási engedély is érvényben van, egy a 46-os, kettő a 48-as számra).

A 48-as szám alatt jelenleg is álló épületben 1908-tól a Scmolka-féle szalámigyár működött, később, a rendszerváltást követően a Délhús telephelye lett, utána, a közelmúltig pedig szórakozóhely működött benne. 

Amennyiben a beruházás megkapja a még hiányzó engedélyeket és a válság sem szól közbe, a Kazinczy utca egy teljes szakaszának képe változik meg a jövőben. Egy rideg, környezetébe már építésekor sem illeszkedő acél-üveg épülettel kevesebb lesz, egy jókora szállodával viszont több, így a környékre jellemző zsúfoltság várhatóan még tovább fokozódik. 

Nyitókép: A leendő hotel látványterve (Forrás: erzsebetvaros.hu)