építészet

Hogyan lett kormányzati negyed a budai Várból? Budavár ódon épületei zegzugos történelmet őriznek: számos házban működött egykori hivatal vagy minisztérium, például a most újjáépülő Fellner Sándor-féle Szentháromság téri palotában is. De hogyan került a kormányzati funkció a Várba? Előrebocsátjuk: a történet a XX. századnál sokkal régebben kezdődött.

A Csontváry-hagyaték megmentője, egyben a modern magyar építészet neves alakja – 125 éve született Gerlóczy Gedeon A modern építészet egyik kiváló képviselője hazánkban, aki számos épületével hagyott nyomott a két világháború között átalakuló Budapest arculatán. A hazai kórházépítészet újragondolásával, modernista értelmezésével az új kórháztípus úttörője lett, Csontváry Kosztka Tivadar hagyatékának megmentőjeként pedig a „képmentő építészként” vonult be a köztudatba.

Budapest, ahogyan még nem láthattuk – Templomtoronyban nyílt kilátó a Belvárosban Egyedülálló, modern, izgalmas turisztikai attrakcióval bővült Budapest látványosságainak sora azzal, hogy toronykilátókat alakítottak ki a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom tornyaiban. A tornyokból egészen új nézőpontból csodálhatjuk meg Budapest pazar látképét.

Andrássy úti paloták sorát tervezte – Száz éve hunyt el Freund Vilmos építész A századfordulóra világvárossá formálódó Budapest építészeti kialakításához számos kiváló tervező neve köthető. Közéjük tartozik a neoreneszánsz és neobarokk stílusban alkotó Freund Vilmos is, aki Andrássy úti bérpaloták egész sorát tervezte, de az ő munkája az egykori Lipótvárosi Kaszinó, az Erzsébet körúti gőzfürdő, több kórház épülete is, amelyek mellett nap mint nap elsétálhatunk, és megcsodálhatjuk a békebeli Budapest csodálatos mementóit.

A Budavári Palota építője – Hogyan nyerte el a megbízatást Hauszmann Alajos? Sosem fogjuk megtudni, pontosan hány építésznek a fantáziájában született meg az a gondolat, hogy ő lehetne a Budavári Palota tervezője. A Közmunkatanács tagjainál, az építési bizottságnál és magasabb körökben is próbáltak összeköttetéseket találni, ajánlásokat szerezni azok, akik Ybl Miklós halála után éreztek magukban elhivatást a már megkezdett munka folytatására. Végül Hauszmann Alajos kapta a megbízást, aki csendben várta a döntést, még csak a családjának sem árulta el, hogy ő a jelölt.

Séta a történelemben – Hogyan lett Budán várból királyi palota? A Budavári Palotát mindenki ismeri, de azt már talán kevesebben tudják, hogy Nagy Lajostól Luxemburgi Zsigmondon, Mátyáson és Mária Terézián át Ferenc Józsefig számtalan uralkodó palotájának fennmaradt részeit megtekinthetjük a falai között. Hogyan pusztult el a fényes középkori palota, és hogyan bukkantak rá elfeledett Atlantiszként a XX. században? Bemutatjuk!

Clark Ádámtól Cseh Tamásig – Számtalan titkot őriz a 170 év után újjászülető Citadella A Gellért-hegy tetején trónoló erőd masszív tömbjét mindenki ismeri, aki vala ellátogatott Budapestre, vagy legalább képen látta már. Generációk tartották az elnyomás szimbólumának, többször is le akarták bontani, de máig velünk van. A katonaság kivonulását követően megnyugtató funkciót nem igazán sikerült találni neki: maradt az évtizedes kallódás. Ennek vethet véget a most elkezdődött munka.

Erdély elcsatolása után jelentek meg Buda lakóházain a székely életképek A budai utcákon sétálva több olyan épületet is találunk, amelyeknek homlokzatát székely népi életképek díszítik. Ezek az épületek az 1920-as években készültek, a tervezőjük Medgyaszay István volt, aki munkáiban sokat merített a népi építészet formavilágából. Így nem meglepő, hogy az említett házak homlokzati díszítéseit egy székelyföldi születésű festőművész, Márton Ferenc készítette el.

Főúri rangjuknak megfelelő lakóházra vágytak – A Fellner és Helmer színházépítő párostól rendeltek palotát Budapest Európa egyik legszebb fővárosa, mondják a turisztikai szakemberek világszerte. És ennek a városnak számtalan gyöngyszeme, ékszerdoboza van. Ezek közé a kincsek közé tartozik a Józsefváros szívében álló, a Múzeum és Reviczky utcák által határolt egykori Károlyi–Csekonics-palota. Az épület olyan alkotóknak köszönheti külső és belső értékeit, mint Ferdinand Fellner és Hermann Helmer, Thék Endre, Lotz Károly vagy éppen Meinig Artúr.

A belváros gyönyörű színfoltja lett a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, jöjjön velünk egy sétára! A zsidó hitközség engedélyével, a belsőépítészeti munkákat tervező Baliga Kornél építőművész kíséretében jártuk be a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát, amelynek rekonstrukcióját nemrég ICOMOS-díjjal ismerték el. Az Otto Wagner tervezte, 1872-ben átadott épület évtizedeken át pusztult a belváros közepén, ám mára csodálatos megújuláson esett át. A zsinagóga egyszerre lesz szakrális és kulturális tér, a középen álló tóraolvasó állványt a rendezvények idejére a földbe fogják süllyeszteni.

Eiffelnél tanulta a vashidak tervezését – A budapesti metró megálmodója, akit Ferenc József császár is kitüntetett Egyik legkiválóbb mérnökünk, Zielinski Szilárd rendkívüli munkásságával, elhivatottságával nemcsak kortársai közül emelkedett ki, életműve a mai napig példaértékű. Ő tervezte egyebek között a városligeti Millenium hidat és a Margit-szigeti Víztornyot. Szinte mindent neki köszönhet a hazai mérnökség, elsőként szerzett doktori címet mérnökként, tanárként a mérnökképzés motorja volt. Közéleti tevékenysége megkoronázásaként az ő kezdeményezésére jött létre a Magyar Mérnöki Kamara.

150 éves a Margit-sziget rendezési terve – Így lett közpark a Nyulak szigetéből A budapestiek kedvenc helye, a főváros tüdeje, a japánkert és a vadaspark otthona: ez mind a Margit-sziget. A korábban Nyulak szigete vagy Palatinus-sziget néven is emlegetett városrész fejlesztése 150 évvel ezelőtt vette kezdetét. A tervező sokak kedvence, a magyar építészet kiemelkedő alakja, Ybl Miklós volt, cikkünkben a nevével fémjelzett folyamatnak járunk utána.

Akik meggazdagodtak a vaskereskedésből – Már a rendszerváltás előtt át akarták építeni a Heinrich-udvart, most szálloda lehet belőle Az Üllői út 32. szám alatt egy gyönyörű épület ragadja meg a ferencvárosi oldalon sétáló tekintetét. Az épületdíszekkel gazdagon ékesített háromemeletes ház legfelső szintjén hatalmas felirat olvasható: Heinrich-udvar. Az utóbbi napokban számos helyen megjelent a hír, hogy ez az épület hamarosan jelentősen átalakul, szállodává építik át, műemléki védettsége megszűnik. Jelenleg nem tudjuk, mi lesz a történet vége. Akárhogyan alakul is, most mindenesetre ismerkedjünk meg az egykor „vasudvarnak” is nevezett hely névadójával, Heinrich Alajossal és családjával, akik sok-sok évtizeden keresztül a főváros egyik legjövedelmezőbb vaskereskedését működtették.

A Vatikán pavilonja lett volna a budapesti világkiállításon, a Magyar Szentek templomaként épült fel Eredetileg az 1996-ra tervezett budapesti világkiállítás vatikáni pavilonjának tervezték, de az expó lemondása után a Magyar Szentek templomaként készült el a Petőfi híd budai hídfőjétől délre álló épület. Egyszerre archaikus és modern, korokat őrző és korokon átívelő, a keresztény templomépítészet különleges alkotása. Nem csak változatos anyaghasználatával, rendhagyó formájával kelt figyelmet, de az is egyedivé teszi, hogy egy egyetemi városrészben található, így sok fiatal itt talál lelki feltöltődést.

Europa Nostra-díjjal ismerték el a Szépművészeti Múzeum rekonstrukcióját Rangos nemzetközi örökségvédelmi elismerést kapott a Szépművészeti Múzeum 2018-ban befejeződött rekonstrukciója. A zsűri szerint egy XX. század elején épült múzeum pompájának példaértékű helyreállítása történt.

Így mulattak régen Budapesten a grófok, hercegek, főurak – 125 éves a Stefánia Palota Van egy gyönyörű épület a Városliget mellett, a Stefánia úton, amit mindenki megcsodál, amikor arra jár. Azt viszont kevesen tudják, hogy a Meinig Arthur tervezte palota az arisztokrácia klubjának adott otthont, megépítése egy anglomán báró szívügye volt, aki mindent megtett a létrehozásáért és felvirágoztatásáért, sőt a berendezéséért is. A 125 éve, május 1-jén megnyílt Park-Club – ahogy akkor nevezték – a főúri közönség nyári találkozóhelye volt, megfordultak itt miniszterek, hercegek, grófok, és olyan fejedelmi vendégei is voltak, mint II. Vilmos német császár, Ferenc József és Erzsébet királyné.

Rendkívüli pompával nyílt meg 135 évvel ezelőtt az Országos Általános Kiállítás a Városligetben A kiegyezés utáni Magyarországon 1885-ben volt az első olyan országos jelentőségű iparkiállítás, amelynek politikai, társadalmi és gazdasági értelemben is az ország fővárosának tekinthető Budapest adott otthont. A május 2-ai megnyitóünnepségén Ferenc József is jelen volt, és novemberig mintegy kétmillió ember kereste fel a Városligetben a 270 ezer négyzetméteren elterülő rendezvényt. Egész Magyarország bemutatkozott, felvonultatva az ipar és a mezőgazdaság mellett a tudomány, a művészetek, a nevelés és közoktatás, az egészségügy, valamint a közlekedés területén elért eredményeket.

Felújítják az Ybl-támfalat a budai Várban A Csikós-udvar alatt elhelyezkedő, a Budavári Palotának a Széchényi Könyvtárat magában foglaló épületétől a Karakas pasa tornyáig futó támfal Ybl Miklóshoz méltó módon épül újjá a Nemzeti Hauszmann Program keretében. A Palota út mentén húzódó, szerkezetileg stabil építményen megszüntetik a repedéseket, megtisztítják és restaurálják a kőelemeket – mondta el lapunknak Potzner Ferenc, a felújítás tervezője. Az építmény így méltó környezetéül szolgál majd a fölötte elhelyezkedő Lovardának és a Főőrségnek, amelyeket szintén a Budavári Palotanegyed fejlesztési programjában rekonstruáltak.

A megváltozott Duna-part – Pesten és Budán is az egykori folyómeder helyén sétálhatunk Buda és Pest Duna-partja sokat változott az elmúlt két évszázad alatt. Nem az ott álló épületekre gondolunk, hanem arra, hol is húzódott a folyópart. A Duna partvonalának mesterséges módosításával az elmúlt hetekben több cikkünk is foglalkozott, az 1870-es X. törvényről, a Közmunkatanácsról, a vasúti hídról vagy a téli kikötőről szóló írásainkban is megemlítettük. De miért volt szükség Budapest Duna-partjának megváltoztatására? Erről szól mostani cikkünk.

Naponta elsétálunk az épületei mellett, de nem ismerjük a nevét – 150 éve született Hültl Dezső építész Hültl Dezső budapesti épületei kevéssé ismertek, holott a tervező nem ezt érdemelné. Az elmúlt években a fővárosi építészet iránt érdeklődők mégis többször találkozhattak a nevével, ugyanis a Kossuth tér rekonstrukciója során az eredeti Hültl-féle homlokzati tervek alapján építették fel a parlament új, Szabad Györgyről elnevezett irodaházát. Születésének 150. évfordulóján érdemes körbesétálni a fővárosban, és megtekinteni szép épületeit, az általa tervezett bérházakat, templomot, iskolát, kórházat, szanatóriumot vagy a bevásárlóközponttá alakított buszgarázst: ezeket ma is nap mint nap használjuk, vagy naponta elsétálunk mellettük Pesten és Budán.

35 éve nyílt meg a Petőfi Csarnok a Városligetben – Legendás koncertek voltak a nem túl szép épületben Harmincöt éve, 1985. április 27-én nyílt meg a Petőfi Csarnok. A budapesti könnyűzene egyik ikonikus helyszíne a Közlekedési Múzeum repüléstörténeti és űrhajózási állandó kiállításával osztozott az egykori Iparcsarnok romjain létrehozott épületben, ami korábban a BNV pavilonja, majd raktár volt.

Aki 27 fontos épülettel hagyott nyomot Budapest arculatán – 115 éve hunyt el Czigler Győző Neve kevésbé ismert, mint Ybl Miklósé, Hauszmann Alajosé vagy éppen Steindl Imréé. Az építészettörténettel foglalkozók közül sokan másodvonalbeli tervezőnek tartják. Mások konzervatív, az újdonságoktól mereven elzárkózó, az 1870-es évek uralkodó stílusirányzatához ragaszkodó építészként tekintenek rá. Azt azonban senki nem vonja kétségbe, hogy Czigler Győző az egyik legnagyobb munkabírású és a hivatása iránt szinte fanatikusan elkötelezett tervező volt.

Elkészült a Belvárosi plébániatemplom kilátópontja Elkészült a Belvárosi plébániatemplom kilátója, és befejeződött a két torony felújítása. Ugyan a kilátó nagyközönség előtti megnyitását el kellett halasztani, de fotókon megmutatjuk, mit látnak majd a turisták a magasból, ha elvonul a járvány. A napokban lebontották a munkálatok miatt felállított védőparavánokat is, így ismét láthatóvá vált a templom teljes homlokzata.

Andrássy út: zegzugos utcácskák helyett épült a budapesti Champs-Élysées Az Andrássy út vagy eredeti nevén a Sugárút a Belvárost köti össze a Városligettel. A több mint két kilométer hosszú út mentén csupa impozáns épület áll, és alatta fut Európa egyik legkorábbi metróvonala, a kisföldalatti. Nem véletlen tehát, hogy a reprezentatív út a 2020-ban rendezendő Eucharisztikus Kongresszus egyik tervezett helyszíne.

Egy terv, ami nem sikerült Széchenyinek: Pest város gátolta meg a városfejlesztési elképzelés megvalósítását Széchenyi István városfejlesztési elképzelései között vannak olyanok, amelyek elbuktak. Ez a tény azért meglepő, mert a legnagyobb magyar hihetetlen szívóssággal állt ki ötletei mellett, és több esetben sikerült keresztülvinnie azokat akkor is, ha az egész kormányzat és a magyar Országgyűlés jelentős része ellene volt. Ám minden elgondolása neki sem vált valóra. Így nem jár sikerrel a pesti kikötő megépítésére vonatkozó 1837-es terve sem, holott tudta: arra égetően szüksége lenne a városnak.

A Nyugati pályaudvar titka: a királyi váró fennmaradt, de már 100 éve nem az uralkodói családot szolgálja A Nyugati pályaudvart valószínűleg minden budapesti és sok magyar igen jól ismeri. Azonban van egy kevésbé ismert terme, a királyi váró, vagy más nevén udvari pavilon, amely sokak előtt titok marad. Igaz, már 1920 óta, tehát 100 éve nem a királyi családot szolgálja, mégis érdemes bemutatni fővárosunk e ma is reprezentatív célokra használt gyöngyszemét.

Egy eltűnt építészeti remekmű nyomában – 135 éve épült a városligeti Iparcsarnok A Városligetben több mint 50 éven keresztül állt egy szépséges épület. Kiállítások befogadására építették, de sok minden másra is használták az 1885-ös megnyitását követő évtizedekben. Koncertek, előadások, sőt még istentiszteletek is zajlottak falai között. Az 1945-ös világháborús ostrom után nem építették újjá, helyén a Budapesti Nemzetközi Vásár egyik kiállítócsarnoka állt 1972-ig, majd 1985 és 2015 között a Petőfi Csarnok. Jelen pillanatban nem tudni, mi lesz a helyén.

Mit köszönhet Budapest a 150 éve létrejött Fővárosi Közmunkák Tanácsának? Még váratott magára Pest, Buda és Óbuda egyesülése, mikor az 1870. évi X. törvénycikk életre hívta azt az intézményt, amely Andrássy Gyula miniszterelnök elképzelése szerint a Budapest nagyvárossá fejlesztését volt hivatott megtervezni és lebonyolítani. A Fővárosi Közmunkák Tanácsához máig ható folyamatok kötődnek, általa született meg az a Budapest, amelyet ma ismerünk.

Egész Budapest Zsolnay kerámiákkal van tele – 120 éve halt meg a főváros díszítője Százhúsz éve hunyt el Zsolnay Vilmos, a magyar iparművészet kiemelkedő személyisége, akit a legnagyobb magyar fazekasnak hívtak kortársai. Neve egybeforrt Magyarország legjelentősebb kerámiagyárának XIX. századi történetével. Zsolnay Vilmos baráti kapcsolatot ápolt korának neves építészeivel, Steindl Imrével, Schulek Frigyessel, Lechner Ödönnel, akik budapesti épületeiken előszeretettel alkalmazták a gyár építészeti kerámiáit.