A Hunyadi udvarban fogadott minket Kiss Henrietta sétavezető, a Várkapitányság munkatársa, ő mutatta be nekünk a Lovarda, a Főőrség, a Stöckl-lépcső épületegyüttesét, Hauszmann Alajos munkáit, amelyek a Budavári Palota krisztinavárosi szárnya mellett találhatók, és a még építés alatt álló Csikós-udvart ölelik körbe.

Gyülekezés a Főőrség előtt, a Hunyadi-udvarban (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Turistacsoportunk tagjai ámulattal szemlélték a Főőrség nemrég elkészült díszes épületét, s ez a csodálatos környezet szemmel láthatólag mindenkire nagy hatással volt. Így pillanatok alatt ráhangolódtunk az eseményre: sétavezetőnk segítségével visszarepültünk a XIX. és XX. század fordulójának Budapestjére, amikor a budai Vár erőd jellege többé-kevésbé megszűnni látszott, átadva helyét a századforduló historizáló hangulatú, elegáns és díszes épületeinek.

Először a Budavári Palota épülete mellett nemrég újra felépült Stöckl-lépcsőhöz sétáltunk, amely a Hunyadi udvart és a Csikós udvart köti össze. Innen mindent jól láthattunk, így a lélegzetelállítóan szép Lovardát, amelyhez majd egy másik útvonalon jutottunk el.

A Csikós-udvar ugyanis jelenleg még munkaterület, de a Lovarda főbejárata előtti tér éke, ifj. Vastagh György Lovát fékező csikós szobra már a helyén áll. Miközben a Lovarda épületében gyönyörködtünk, megismerkedtünk a Csikós udvar történetével.

A terület eredetileg egy úgynevezett falszoros volt – tehát olyan terület, amelyet mind a négy oldaláról várfal határolt –, a középkorban a Királyi Palota védművének részeként szolgált. A XIX. század közepén készült ábrázolásokról kiderült, hogy a terület ekkor már elveszítette védmű jellegét és különféle kiszolgálóépületeknek adott helyet – mondta el a sétavezetőnk.

A restaurált Csikós-szobrot 2019 augusztusában állították fel a régi helyén, a Lovarda előtt (Fotó: Kárász Karolina/Várkapitányság)

Igazi fényét a Csikós udvar a századfordulón nyerte el. Akkor vált reprezentatív udvarrá, amikor felépültek Hauszmann Alajos munkái: elsőként a Stöckl-lépcső, majd a Lovarda és a Főőrség épülete. Mindhárom építmény megsérült a II. világháborúban, ám egyáltalán nem olyan súlyosan, hogy ne lehetett volna helyreállítani őket.

Ehelyett azonban valamennyit elbontották. A terület sokáig elhagyatottan állt, a Lovarda, a Főőrség és a Stöckl-lépcső visszaépítése 2016-ban indult meg és a Nemzeti Hauszmann Program keretében fejeződött be – mesélte Kiss Henrietta.

Még építés alatt áll a Csikós-udvar. Balra a Főőrség (a Tabán felől nézve) négyszintes épülete​ (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

A következő állomásról azt is jól láthatjuk, amire sétavezetőnk hívta fel a figyelmet: a francia barokk pavilonok hangulatát idéző, historizáló jellegű, eredetileg 1903-ra készült Főőrség – amelyet ámulattal csodáltunk –, a Hunyadi-udvar felől kétszintes, ám a lépcső alján elterülő Csikós-udvarból négyszintes, hiszen az a terület jóval lejjebb fekszik.

Kiss Henriettától megtudtuk, pontosan mire is szolgált ez a díszes építmény: a király testi épségét védő testőrség, valamint a palotát védő Főőrség hivatali épülete volt. Laktanya, szolgálati lakások tehát nem voltak benne, hiszen a testőri feladatköröket ellátó gárdák létszáma jóval nagyobb volt annál, hogy egy ekkora épület elegendő legyen elszállásolásukra. A kaszárnyákat és egyéb szolgálati épületeket az Attila úton alakították ki.

A Főőrség épülete (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Amikor a századfordulón ezeket az épületeket megtervezték és felépítették, ha csak lehetett, magyar alapanyagokat használtak – hívta fel a figyelmünket Kiss Henrietta, hozzátéve: a Nemzeti Hauszmann Program keretében történő újjáépítési munkálatok során az volt a törekvés, hogy az eredeti helyről szerezzék be az anyagokat. Ám ez nem minden esetben tudott megvalósulni, előfordult, hogy az a bánya, ahonnan a századfordulón az alapanyagokat szállították, mára kimerült. Ezekben az esetekben igyekeztek hasonló színű és jellegű anyagokkal pótolni a hiányzó alapanyagokat.

A Főőrség szürke oszlopaihoz Lengyelországból származó anyagot használtak (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)​

Kísérőnk az épület gazdag homlokzati díszítéséről is mesélt, amelyek katonai erényeket vagy az uralkodó erejét hirdetik, de láthattunk páncélokat, legyőzött oroszlánokat, ágyúgolyókat is.

A Főőrség épületének gazdag díszítése (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

A Főőrség épületét díszítő katonai páncélokat ábrázoló trófeák (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Az eredeti, Hauszmann-féle tervrajzokon felül régi fényképek is segítették az újraalkotás folyamatát (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Ahhoz, hogy elérjük sétánk legnagyszerűbb élményét adó épületét, a Lovardát, kissé meg kellett szakítanunk a századforduló pompás hangulatába tett időutazásunkat. Az épület jelenleg ugyanis csak a Várgarázs 2. névre hallgató mélygarázson keresztül érhető el. Így kisebb kerülőt tettünk, visszafelé sétálva a Szent György utcán.

Kiss Henrietta elmondta, hogy a Lovarda Hauszmann Alajos által tervezett épülete 1901-re készült el. Ez korántsem azt jelenti, hogy a budai Várban korábban ne lett volna lovarda; az új épület azért készült, mert a korábbi lovaglócsarnokot istállóvá és kocsiszínné kellett alakítani, így szükség volt egy új lovardára.

A Lovarda újjáépítésekor a legfontosabb szempont az volt, hogy a hauszmanni állapotot eredeti pompájában állítsák vissza, ugyanakkor meg kellett felelni napjaink elvárásainak is, például az akadálymentesítés biztosításával.

A manzárdtetővel fedett, nagy belmagasságú lovaglócsarnok, és annak északi oldalához csatlakozó sátortetővel fedett, kétszintes melegedőistálló (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Az új épület tehát majdnem tökéletes másolata az 1901-re elkészültnek, de kiegészült egy mínusz 1-es szinttel, amelyen részben a Várgarázs 2., a ruhatár és egyéb szolgálati helyiség találhatók, valamint egy mínusz 2-es szinttel, ahol a gépészeti egységek kaptak helyet.

A Lovardában felfele sétálva a tér modern és letisztult, minden pompát nélkülöz, ezért még lenyűgözőbb élmény volt belépni innen a hauszmanni épületbe.

A Lovarda mínusz 1-es szintjén található a ruhatár (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Mivel a Lovarda épülete multifunkcionális rendezvényközpontként működik majd, így a melegedőistálló helyén a programok kiszolgálásához szükséges melegítőkonyhát és előkészítőhelyiséget alakítottak ki – számolt be a sétavezetőnk. A tervezőnek megtetszett a boxokat elválasztó íves paraván, így meghagyta azokat a konyhák falainak kompozícióiban.

Az egykori melegedőistállóban jobbra és balra három-három ló fért el (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Kiss Henrietta sétavezető (középen) elmondta: a lovakat a rendezvények előtt hozták ide (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Konyha és kiszolgálóhelyiség lett a melegedőistállóból (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

A Lovarda északi és déli épületszárnyai kétszintesek, ezek közrefogják magát a lovaglócsarnokot. A kétszintes északi szárnyhoz csatlakozik hozzá mellékszárnyként a szintén kétszintes melegedőistálló. Sétavezetőnk azt is elmesélte, hogy e tér fölött, az emeleti szinten egykor a lovászok aludtak.

Az egykori melegedőistálló földszintjén a rendezvényeket kiszolgáló konyha lesz (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Sétavezetőnk először az emeleten található zenekari páholyt mutatta be, hogy onnan pillanthassunk rá a különleges hangulatú térre.

A zenekari páholyból tárult fel előttünk először teljes szépségében a lovaglócsarnok (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Senki sem készített fel bennünket arra a lélegzetelállító élményre, amely elfogott minket abban a pillanatban, amikor a csarnok teljes pompája elénk tárult. A friss faburkolat kellemes illata lengte be a helyet, a kétszer hét hatalmas csarnokablakon fény áradt a helyiségbe, amelyet előkelően ural a fából készült gyönyörű mennyezet.

A fából készült díszmennyezet (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

A Lovarda gyönyörű színes üvegablakai (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Sétavezetőnk hagyott néhány percet arra, hogy magunkhoz térjünk a lehengerlő élmény után, majd mesélni kezdett az épületről. A páholyok padlóburkolata – ahogyan az eredeti épületé – matt tölgyfából készült, falait stukkók díszítik, amelyekben több motívum is megfigyelhető.


A zenekari páholyból tökéletes a rálátás szemközti királyi páholyra (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

A zenekari páholy belső kialakítása szerényebb (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Megtudtuk azt is, hogy a modern épület úgynevezett akusztikus falburkolattal lett ellátva, mely lehetővé teszi, hogy akusztikus és elektronikus zene befogadására is képes legyen, megfelelve ezzel bármilyen rendezvény zenei igényeinek.

Utunk ezután a lovaglócsarnokba vezetett, ahol még jobban érzékelhettük az építmény hatalmas méreteit. A csarnok 650 négyzetméteres, legmagasabb pontján pedig 15 méter magas. 300 ember befogadására képes.

Lenyűgöztek bennünket a terem méretei, szinte elvesztünk benne (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Csodálatos részletek mindenütt (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Annak, aki egy kicsit is ismeri a lovas rendezvények világát, vagy látott már lovas versenyt, furcsa lehet, hogy a csarnok padlózata is fából készült. Ennek oka az, hogy elsősorban nem lovas rendezvényekre készülnek, bár igény szerint azok megtartására is alkalmas lehet a terület. A padlóburkolat ugyanis speciális, felszedhető lapokból áll.

A padlóburkolat fából készült, miként a falburkolat is, amelybe az északi oldalon (képünkön szemben) a konyhákba vezető két pincérajtót is beépítettek (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

A padló és a tető mellett az oldalsó falak burkolata is fából készült, ez az úgynevezett lambrin, amely speciális, kissé kifelé dőlő faburkolat, mely baleset esetén a lovat és a lovast is védi. Mind az eredeti, mind az újraépített Lovardában a lambrin mögött gépészeti tér kapott helyet, biztosítva az elegáns csarnok fűtését és hűtését.

A csarnokban állva megcsodálhattuk az épület hatalmas üvegablakait is. Ezek az eredeti tervek szerint színezett ólomüvegből készültek volna, amelyeket Róth Miksa műterméből hoztak volna, végül azonban – Róth műhelyéből – katedrálüvegek kerültek az ablakokba, így az újjáépítés során is ilyen anyagot használtak.

Az ablakokba katedrálüvegek kerültek, ugyanúgy, mint az épület 1901-es elkészültekor (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

A páholyok stukkódíszei lovasmotívumokat ábrázolnak (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

A királyi páholy alulnézetből, a lovaglócsarnokból (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Sétavezetőnk elmesélte azt is, hogy az udvari használatra épült Lovardát a századforduló környékén főként József Ágost főherceg családja használta, valamint azt is megtudhattuk, ki volt a legillusztrisabb vendége az épületnek.

A Lovarda talán legdíszesebb része, a déli oldalszárny sétánk legvégére maradt. Az előcsarnokba lépve nyilvánvalóvá válik, hogy ez teljes egészében reprezentatív, a magas rangú vendégek fogadását szolgáló tér volt.

A lovaglócsarnokból átlépünk az épület márvány előcsarnokába (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Az előcsarnokból visszapillantunk a lovaglócsarnokra, szemben a zenakari páholy, alatta átjáró a melegedőistállóba (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Részlet az előcsarnokból (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

A vendégek fogadására szolgáló főbejárat (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

A királyi páholyba innen trieszti karsztmárvány lépcső vezet fel, amelynek korlátját hibiszkuszvirágok díszítik.

A királyi páholyhoz vezető lépcső korlátdíszeit ki kellett egészíteni, hogy megfeleljen a mai balesetvédelmi előírásoknak (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

A királyi páholy díszítése nem tükörképe a zenekari páholyénak, sokkal gazdagabb annál. 

Stukkódíszítések részletei (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Fönt a főbejárat feletti ablakrészlet a királyi páholy előteréből fotózva, mellette a királyi páholy oldalfala és mennyezete gránátalmás stukkódíszítéssel, lent krizantémvirágos stukkódíszítés az előcsarnok mennyezetén, mellette hibiszkuszvirágos díszítés a főlépcsőház kovácsoltvas korlátján (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

A királyi páholy előterében a századfordulón büféhelyiség is szolgálta a vendégek kényelmét, a felvezető lépcsősorral szemben pedig egy kis szalonhelyiség található.

A királyi páholyhoz tartozó szalon (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

A szalon gazdag mennyezeti stukkódíszítése (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Élményteli sétánk végén Kiss Henrietta még informált minket arról, hogy a Csikós-udvar várhatóan 2021 második felére készül el, a terület zöldítése és akadálymentesítése után, így a Lovarda az elkövetkező időben csak a Várkapitányság által szervezett séta keretében lesz látogatható.

Tehát még időbe telik, amíg valóban századfordulós pompájában láthatjuk a Budavári Palota környezetét, ám abból az ízelítőből, amit a sétánk során kaptunk, biztosan állíthatjuk: ha befejeződnek a munkálatok, ez a fontos építészeti és kulturális értéket felmutató helyszín kiemelt turisztikai látványossága lesz Budapestnek.

Nyitókép: A Lovarda a Stöckl-lépcső tetjéről fotózva (Fotó: Kárász Karolina/Várkapitányság)