Dayka-villa. Sokat olvastunk már az épületről, sőt néhányszor el is sétáltunk előtte, amikor Budapest diplomatanegyedében jártunk, de most először volt alkalmunk bemenni ebbe az izgalmas külsejű, gyönyörű házba.

Az impozáns, kétemeletes villát, amely a VI. kerületben, a Benczúr utca 26. szám alatt található 1910-ben tervezte Kőrössy Albert Kálmán építész és társa, Kiss Géza, a megrendelő a svájci származású Pugin Leóna operaénekesnő és férje, Dayka Balázs énekes, színész, színigazgató volt. A villa további tulajdonosainak kiléte nem igazán ismert. Egyeseknek amiatt lehet emlékezetes, hogy itt tettek nyelvvizsgát angol nyelvből, mivel az épületet hosszú ideig a Brit Nagykövetség használta nyelvoktatási, valamint nyelvvizsgáztatási célokra. Az egykori lakóépület napjainkban az OTP Fáy András Alapítványának ad otthont.

A gyönyörűen felújított Benczúr utca 26. számú villa utcai homlokzata (Fotó: OTP Fáy András Alapítvány) 

Kőrössy Albert Kálmán utolsó épülete

Az épület felújítása, átalakítása most fejeződött be, éppen ezért is vagyunk most itt: hogy megnézzük, miként hasznosítja az utókor Kőrössy Albert Kálmán utolsó munkáját. Életútja során az építész nagyszerű alkotótársakkal dolgozott együtt, többek között Lechner Ödönnel, Hauszmann Alajossal vagy Sebestyén Artúrral.

Kőrössy neve azonban sajnálatos módon kevéssé ismert, holott olyan neves épületekkel gazdagította Budapest építészetét, mint a Munkácsy Mihály utcában található Kölcsey Ferenc Gimnázium épülete vagy a Tündérpalotaként ismert egykori egykori tisztviselőtelepi főgimnázium, amely ma az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum otthona. Igen szemrevaló épület a saját villája is, mely a Városligeti fasor 47. alatt található.

A Dayka-villa kovácsoltvas kapuja (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Kőrössy életművének szempontjából azért különösen fontos ez az épület, mert az 1913-ra elkészült villa a mester utolsó felépült háza, az I. világháború tragédiája ugyanis megtörte Kőrössy karrierjét, aki ezek után – bár nem teljesen fordult el az építészettől – már nem gazdagította tovább munkáival Budapestet.

A Benczúr utca 26. szám alatti villa Kőrössy Albert Kálmán utolsó megépült munkája (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Benczúr utca 26. egy viszonylag egyszerű épület, a szecesszió németes, geometrizáló korszakának jegyeit mutatja. Az immár teljesen felújított és korszerűsített épületet dr. Schrankó Péter, az OTP Fáy András Alapítvány ügyvezető igazgatója és Dimény Katalin, az Oktatási Központ igazgatója mutatta meg nekünk.

A kovácsoltvas kapun belépve azt érzékeljük, hogy csak fokozza a múltidéző hangulatot a villa kertjében nemrég felavatott, bronzból készült Fáy András-szobor,a mely a reformkor nagyját, a haza mindenesét, az intézmény névadóját egy kerti asztalkánál pihenve örökíti meg.

Az épületben működő alapítvány névadójának, Fáy Andrásnak a szobra a villa kertjében (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A régi szépségében pompázó ház egyszerre idézi a századforduló hangulatát, és egyszerre tűnik végtelenül modernnek. Az épület nem csupán az OTP Fáy András Alapítvány székhelye, de itt működik a szervezet oktatási és innovációs központja, amely főként általános és középiskolás diákok számára nyújt pénzügyi, gazdasági és gazdálkodási ismeretekkel kapcsolatos képzéseket, emellett tudatos életpályával és karriertervezéssel kapcsolatos képzéseket szervez.

Ehhez a funkcióhoz kellett a felújítás során az épületet átalakítani: kormányzati támogatásnak is köszönheten a ráfordított mintegy másfél milliárd forintból egy olyan, csúcstechnológiával felszerelt oktatási központ jött létre, amilyenből egyelőre nem sok létezik Magyarországon.

A villa egyik legkiemelkedőbb ékessége az első emeleti, díszes erkély (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az épület eredeti tervei Budapest Főváros Levéltárában máig hozzáférhetők, bár Schrankó Péter elmondja nekünk: a felépült ház nem teljesen olyan, mint az eredeti terveken, azon ugyanis két torony is volt, míg a megvalósult villáról ezek végül lemaradtak.

A Dayka-villa egyébként meglehetősen nagy épület: egy alagsorral, egy magasföldszinttel, két emelettel és egy igen tágas padlástérrel büszkélkedhet. Díszítőelemei közül fontos kiemelni a kovácsoltvas kerítést és erkélykorlátokat, valamint az első emeleti erkélyt, amelyet egy férfi- és egy női alak (atlasz és kariatida) díszít, amelyek az ókori görög színházakban használt maszkokhoz hasonló talapzaton állnak.

Az első emeleti erkélyt tartó férfialak (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A villa eredeti kovácsoltvas kerítését és erkélykorlátjait megőrizték (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az első emeleti erkély díszes korlátja (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az első emeleti erkélyt tartó férfi- és női alak az ókori görög színházakban használt maszkokhoz hasonló talapzatokon áll (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A megújulás nehézségei

Schrankó Péter lapunknak elmondja, hogy a ház egészét érintő felújítás a felépítése óta nem volt, csak a használók újítgattak rajta fukcionális elvárásaik függvényében. Így a korábbi használó, a Brit Nagykövetség által végeztetett munkálatok is inkább csak problémát jelentettek az ide költöző alapítvány számára. A ház ugyanis a 1970-es években a brit szabványok szerint lett átalakítva, s ezek a magyar szabványoknak nem feleltek meg.

A britek a ház felújításával, energetikai karbantartásával, gépészeti rendszereivel nem igazán törődtek, ami miatt az épület a felújítást megelőző tervezés és felmérés során F-es energetikai besorolást kapott, ez pedig a legrosszabb jelölés, amit egy épület kaphat. A korszerűtlen épületgépészeti és energetikai rendszerek mellett szintén rendkívül rossz állapotban volt a tetőszerkezet is, amely a ház felépülése óta valószínűleg nem volt felújítva.

 Tanterem a második emeleten (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A már ismert nehézségek mellett problémát okoztak olyan előre nem látható „meglepetések”, amelyek a felmérés során észrevétlenek maradtak. A padló felújítása közben például kiderült, a második emelet tantermeinek válaszfalait nem építették ki rendesen, csupán rárakták őket az eredeti parkettára, ez pedig azt jelentette, ahhoz, hogy a padlót fel lehessen újítani, a második emelet összes falát le kellett bontani, majd újraépíteni.

Ezenkívül az épületben voltak olyan megoldások, amelyek plusz bontási munkákat igényeltek, elfedték a falak vizesedését, kiderült, hogy a teljes tetőszerkezetet el kell bontani, a födémet meg kell erősíteni ahhoz, hogy elbírja például a XXI. századi szerverszobát.

Tanterem az első emeleten (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Továbbá nehézséget okozott az is – igaz csak kényelmi szempontból –, hogy az épületben egy éve még a brit szabvány szerinti villanykapcsolók és konnektorok is voltak, amelyeknek használatáról mindenki tudja, hogy átalakító berendezés nélkül nem használhatók.

Értékőrző átalakulás

A megújulás során fontos volt a szecessziós villaépület eredeti tervek szerinti helyreállítása, ugyanakkor az is, hogy olyan, oktatásra alkalmas teret lehessen kialakítani, mely a modern igényeknek is megfelel. Az építészeti munkákat Paulina András építész és csapata végezte, a belsőépítészeti megoldásokat Mérei Olga építész és Nyíri Géza festőművész, designer álmodták meg, a kivitelezést pedig Tóth József és Tóth András irányította. A magyar kormány és az OTP Bank támogatásával megvalósult, 1,6 milliárd forintba kerülő felújítás végeredményeként létrejött egy értékőrző, mégis a XXI. századi igényeket teljes egészében kielégítő épület.

A munkálatok során megóvták és felújították a kiemelten védett értékeket, ezek közé tartozik a főlépcsőház eredeti korlátja, a ház ablakkeretei, a kovácsoltvas kerítés, illetve az erkélyek kovácsoltvas korlátja, valamint egy első emeleti szecessziós díszkandalló, amelyet nemcsak megőriztek, hanem restauráltattak is.

Az első emeleten látható pazar, szecessziós díszkandallót restaurálták (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A villa főlépcsőjének eredeti kovácsoltvas korlátját és fából készült kapaszkodóját is felújították (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A védett értékek megőrzése mellett sikerült teljesen modern, korszerű és meglehetősen látványos belső tereket kialakítani. Fontos szempont volt az is, hogy a ház minden lehetséges területe a lehető legmegfelelőbb módon ki legyen használva. Ennek jegyében az első és második emelet például úgy lett kialakítva, hogy mobilfalak segítségével változtatható a tér az aktuális rendezvény létszámához, a szükséges teremkapacitásához illeszkedve.

Egészen különös hangulatot ad ennek az irodának az eredeti formájában megőrzött hajóablak (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Szükség volt egy új főbejáratra is. Ennek az volt az oka, hogy a villa eredeti főbejárata, mely az épület oldalában helyezkedik el, a modern biztonsági előírások szerint túlságosan szűk. Az új bejáratot a tervezés során végül a magasföldszint erkélyének helyére álmodták meg.

Kialakításában illeszkedik Kőrössy eredeti terveihez is, ugyanis azokban hangsúlyos volt, hogy a villa a Benczúr utca felé impozáns megjelenésű legyen (ezt a feladatot szolgálta a két gazdag díszítésű erkély), az új bejárat pedig a ház szecessziós stílusához tökéletesen illeszkedő márvány lépcsősorral eleget tesz a mester eredeti elvárásainak.

 Az új főbejárat a magasföldszint erkélyéből lett kialakítva (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az új lépcső korlátját is az eredeti kovácsoltvas elemekhez igazodva alkották meg, illetve ahol ez lehetséges volt, ott megőrizték a korábbi erkély eredeti korlátját.

A ház főlépcsőjét is meghosszabbították, ugyanis a tetőszerkezet felújításával sikerült nyerni egy majd 400 négyzetméteres, addig kihasználatlan teret. A tervezés során kiderült, hogy a padlástér tökéletes az irodák számára, így pedig az oktatásra használható tér is kibővül. A főlépcső meghosszabbítására azért volt szükség, mert az eredetileg nem vezetett fel a padlástérbe, hiszen ott a cselédszobák, valamint a mosókonyhák voltak, amelyeket csak a cselédlépcsőn lehetett elérni.

A főlépcsőt nemcsak fölfelé, hanem lefelé, az alagsor felé is meghosszabbították. A munkálatok során kiderült, hogy a főlépcső valószínűleg már az eredeti, Kőrössy-féle építéskor is levezetett az alagsorba, hiszen ott egy iroda és egy biliárdszoba volt, ez ma az épület büféje. Ennek bizonyítéka a munkálatok során talált díszes gipszstukkó, mely az alagsor főlépcső felőli bejáratát díszíthette egykor. Természetesen ezt a stukkót is megőrizték a felújítás során.

Az alagsorban található büfé eredetileg biliárdszobának épült (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Schrankó Pétertől megtudjuk: a ház oldalánál elrejtett külső üveglift viszont nem most épült, hanem két évvel ezelőtt, mégpedig a Bécsben lévő védett épületek liftesítésének mintájára, önkormányzati engedéllyel. Elmondása szerint az akadálymentesítés napjainkban – különösen egy oktatási intézményben – nemcsak elvárás, hanem erkölcsi kötelesség is, a régi épületek azonban sokszor nem alkalmasak arra, hogy belülről akadálymentesíthetők legyenek. Így volt ez itt is: az épületben belső lift kialakítására nem volt lehetőség.

A külső üveglift két éve épült, kialakításával akadálymentessé vált az épület (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Egyedi kiállítótér

Az OTP Fáy András Alapítvány vezetői szerették volna elérni, hogy az épület ne csak az oktatási és oktatásszervezési munkának adjon otthont, hanem kiállítótér is helyet kapjon benne, amelyben az ide érkező diákok megismerkedhetnek az OTP-csoport jelentős pénz-, érme- és műtárgygyűjteményével. Arra azonban, hogy egy hagyományos értelemben vett, múzeumi teremhez hasonlatos kiállítóteret lehessen kialakítani, az épület kicsinek bizonyult.

Ekkor merült fel egy olyan ötlet, amely Magyarországon és Európában is egyedi: virtuális kiállítóteret alakítanak ki a villa főlépcsőházában. A virtuális kiállítótér a lépcsőház falán elhelyezett monitorokon lesz majd látható. A tervek szerint 40-60 perces programokat terveznek majd itt az épületben zajló képzések részeként.

Az Orsótér virtuális kiállítások helyszíne lesz (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A programokat az oktató tabletről vagy okostelefonról vezérelheti majd. A lépcsősor burkolata pedig úgy lett kialakítva, hogy a virtuális kiállítást a lépcső puha szőnyegén ülve, kényelmesen lehessen végignézni. A kiállítótér az Orsótér nevet viseli, ennek oka szintén az értékmegőrzés, ez a név szerepel ugyanis a villa eredeti, Kőrössy Albert Kálmán által készített tervrajzában is a főlépcső vagy lépcsőház helyett.

Bár az épületben már zajlik a munka, a járványügyi helyzet miatt a hagyományos képzések még nem kezdődtek meg, és egyelőre a kiállítótérrel is csak az épületben dolgozók kísérleteznek (mi például egy szimulációt láthattunk a monitorokon, amelyen egy sárkány repüli körbe az épületet). Azonban remélhetőleg hamarosan visszatérhetnek falai közé a diákok, hogy ismét élettel töltsék meg az immár teljesen megújult Benczúr utca 26-ot.

Nyitókép: Megújult a Benczúr utca 26. szám alatti villa (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)