Írta: Bukovszki Péter

2020. augusztus 14. 09:00

A Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri palotájának szomszédságában álló, vitatott külsejű ipari épület bontása olyannyira előrehaladt az utóbbi hetekben, hogy mára csak a torony, a vasszerkezet egy része és egy tűzfal maradt meg. Az egykori Országos Villamos Teherelosztó régóta funkció nélküli, leromlott állapotú épületének helyére a vári környezethez jobban illeszkedő ház épül.

A Bécsi kapu tér és a Kapisztrán tér között, a Magyar Nemzeti Levéltár historizáló palotája mellett 1974 és 1979 között emelt ipari üvegmonstrumot, az Országos Teherelosztót (másnéven MAVIR-székházat) a megosztó épületeiről ismert Virág Csaba tervezte (az ő munkája többek között a Kálvin Center irodaház és a Magyar Távirati Iroda Naphegy téri épületegyüttesének jellegzetes fém-üveg tömbje is).

Jól látszik, mennyire nem illett a vári környezetbe a Teherelosztó leromlott állapotú épülete (Fotó: Halász Csilla/pestbuda.hu)

Mára már szinte teljesen eltűnt az egykori MAVIR-székház (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

Egy tűzfal és a torony alsó része maradt állva, valamint a tartószerkezet egy része (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

A Teherelosztó helyén eredetileg két polgárház állt. A Bécsi kapu térhez közelebbi házat még a Pecz Samu tervezte Levéltár építésének idején lebontották, helyére ugyanis eredetileg egy szolgálati épületet terveztek, amelynek földszintjén két kétszobás szolgálati lakás, emeletén pedig a Levéltár igazgatójának négyszobás (plusz cselédszoba) otthona került volna. Ez azonban soha nem valósult meg. A másik telken álló házat a második világháború után bontották el, az 1979-ben felépült Teherelosztó pedig mind a két házhelyet elfoglalta. 

Ezen az 1933-as képen a Levéltár épülete mellett látszik az a kis ház, amelyet a második világháború után bontottak le, s amelynek helyére a teherelosztó épült. A tőle balra álló saroképület némileg átalakítva ma is megvan (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)


A Levéltár eredeti tervei Pecz Samutól. A piros nyíllal jelölt ház sosem épült fel, szolgálati épület lett volna, emeletén az igazgatói lakással. Erre a telekre épült a Teherelosztó 1979-ben (Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár)

A MAVIR-székház mindössze néhány évtizedig töltötte be eredeti rendeltetését (az országban működő áramtermelő-erőművek és a villamoshálózat közötti terhelés elosztása, irányítása), 2007 óta azonban üresen állt. Állapota ezalatt jelentősen leromlott, amit részben a kihasználatlanság, részben az építéskor felhasznált anyagok sokszor nem megfelelő minősége is okozott. A környezetét jelentősen lerontó épületet már egy egy 2016-os kormányhatározat értelmében le kellett volna bontani, az építészszakma egy részének tiltakozása hatására azonban a munka elmaradt, az épületről szóló viták pedig tovább folytatódtak. Egészen idén nyárig: július elején ugyanis munkagépek jelentek meg a helyszínen és megkezdődött az egykori Teherelosztó épületének bontása. 

Így zajlott a bontás 2020. augusztus 4-én (Fotó: Halász Csilla/pestbuda.hu)

Látható, hogy mára a szerkezet nagy részét lebontották (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

Ezzel egyidőben napvilágot láttak azok a (Szécsi és Társa építésziroda által jegyzett) tervek, amelyekből kiderült, hogy a MAVIR-székház helyére egy tömegében hasonló, de a környezetébe sokkal inkább illesztkedő épületet készülnek felhúzni. A részletekről azóta sem tudni semmit, a nyilatkozattételre jogosult Belügyminisztérium ugyanis azóta sem válaszolt kérdéseinkre. 

Megbízható forrásból azonban a Pestbuda.hu úgy értesült: a több helyen megjelent állításokkal ellentétben a MAVIR-székház bontását alapos szakmai vizsgálat előzte meg, amelynek során fény derült a ház valódi állapotára, a végső döntés tehát ennek ismeretében születhetett meg. 

Azt továbbra sem tudni, megmarad-e bármi a korábbi épületből, a bontás jelenlegi állapotát és az új ház terveit elnézve azonban ez erősen kétségesnek tűnik. A helyszínen járva ugyanis világosan látható, hogy a Teherelosztóból mára már nem maradt más, csak az ikonikus (ám sokat vitatott) torony beton alsó része, a tartószerkezet bizonyos elemei és az épület nyugati tűzfala, amely a szomszédos polgárházzal kapcsolja össze. 

Nagy ütemben halad a munka, a torony betontömbje még látható, a volt MAVIR-ház nyugati tűzfala még áll (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

S hogy mi épül a helyén? Egy olyan épület, amely tömegében a Teherelosztó épületét követi majd, de annál sokkal jobban illeszkedik majd a vári környezetbe. Az új ház a Nándor utca felől historizáló stílusú, törtfehér kulisszafalat kap, amely mögött húzódik majd az új épület posztmodern üveghomlokzata. A kulisszafal azonban – a MAVIR-házzal ellentétben– a szomszédos Nándor utcai épület homlokzatának vonalát követi majd, ezáltal némileg előbbre kerül majd, jobban illeszkedik majd az utcaképbe, magassága azonban nem változik. 

Ilyen lehet az Országos Villamos Teherelosztó utódja: kulisszafal rejti majd a mögötte álló üveghomlokzatot (Forrás: ÉTDR/Látványterv)

Az Anjou-bástya felőli front szintén alapvető változáson esik át: a Virág Csaba-féle épület fém-üveg fala helyett az új ház törtfehér, hagyományos ablakkiosztású homlokzattal néz majd a bástya felé. 

Az új épület Anjou-bástya felőli homlokzata teljesen más lesz, a Levéltár felé eső üvegfal viszont a Virág Csaba-féle épületet idézi (Forrás: ÉTDR/Látványterv)

A Teherelosztó és a Levéltár közötti, jelenleg lezárt terület is átalakul: a Nándor utca irányából nyílik majd a MAVIR-ház alatt kialakított mélygarázs lejárója, de a terület a gyalogosok számára is használható lesz, vagyis át lehet majd sétálni az Anjou-bástyára. 

A helyszínre kihelyezett tábla szerint az idén júniusban elkezdődött átalakítás terveit Szécsi Zsolt (Szécsi és Társa építésziroda) jegyzi, a megrendelő a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság. A munkálatok a várhatóan 2022. augusztus 20-ra fejeződnek be. 

Nyitókép: A bontás alatt álló volt Országos Villamos Teherelosztó (MAVIR-székház) a Nándor utca felől, mögötte a Magyar Nemzeti Levéltár palotája (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

Összesen 14 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Ha az új épület ilyen lesz, akkor csöbörből vödörbe kerülünk


Nem lehetne az egeszet? Fortelmes oda nem illo valami volt.
Helyere egy ketemeletes epuletet tudnek elkepzelni a mellette levo, egykor szinten ketemeletes haz masodik emeletenek visszaepitesevel. Nem vagyok megalomanias, de nem biztos hogy a hatalmas leveltarepulet toveben meghuzodo kulipintyok jelentik a legesztetikusabb megoldast. Ha megis az egyemeletes valtozat mellett dontenek, akkor pedig mar inkabb az eredeti Pecz Samu fele homlokzatot javasolnam mert az legalabb stilusaban megegyezik a leveltareval.
Az Anjou-bastya fele nezo homlokzat fenti igenytelen es latkeprombolo kialakitasaval abszolut nem ertek egyet. A vegtelenul snassz rikitofeher elforditott doboz az oldalan ektelenkedo tuzfallal egyaltalan nem illeszkedik a muemleki kornyezetbe es meltatlan is a Varhoz. A Magdolna utca kornyeken szokas ilyeneket felhuzni olcso onkormanyzati berlakasok szamara, de meg ott sem mutat sehogy. Ezt meg at kellene dolgozni tehat egy kicsit tobb fantaziaval mert a mult hibait nem lehet lecserelni azok megismetlese altal.


Ha olyan lesz, mint a Clark Ádám téren az új szálló, akkor inkább a teherelosztónál maradnék.


Virág Csaba épülete enyhén szólva "megosztó" volt. Hogy önmagában milyen volt, az ízlés kérdése. Egy biztos, semmiképpen nem illeszkedett a várnegyedbe. A látványtervek alapján az új épület nem kirívó, egyszerűen tiszteletben tartja a környezetét.


A mellette lévő Levéltár épülete nagy tömegével, szinte kiköveteli a lebontott levéltári torony helyreállítását is. Remélem előbb-utóbb megvalósul az is!


Nem tudom, a cikk szerzője milyen alapon prejudikálja, hogy az új épület majd jobban beleilleszkedik a környezetbe. Ahelyett, hogy pocskondiázná a halott Virág Csaba annak idején európai levegőt árasztó alkotását, inkább olvassa el az alábbi interjút:
https://www.octogon.hu/epitesz..
Akik pedig most ujjonganak a "nemzeti" Hauszmann-terv történelmileg hamis kulissza-építészete fölött, talán gondolkodjanak el azon, hogy Pecz Samu Levéltára mennyire illeszkedett bele a Bécsi kapu tér egykori, késő barokk (copf) környezetébe... Mellesleg: a Magyar Nemzeti Levéltár palotája nem "neogótikus", miként Bukovszki Péter állítja, hanem annyira neoromán, hogy már jobban nem is lehetne az. Kínos elírás, ahogy az egész cikk is az!

Válaszok:

Csak laikusként így tudok erre reagálni; Valóban vannak kivetnivalók a Hauszman tervvel, még ha csak építészeti szempontból nézzük a dolgot. Kérdéses számomra egy pár épületnél a minőségi kivitelezés. (Azért azt el lehet mondani, hogy pl a Lovarda elég jól sikerült.) De szerintem az elvitathatatlan, hogy az építkezések által egy újabb építészetgeneráció ismerkedhet meg a gyakorlatban a historizáló építészettel. Az a szomorú, ahogy a példa mutatja, mégha nem is teszik magasra a lécet, még akkor is sokkal jobb lesz az összkép, ami eddig volt. Az ilyen "modernista" épületek -sajnálom, hogy nem tudok pontosabb kifejezést használni- rendkívül rontják az összhatást egy átlagos lakos szemében. Nyilván nem tudok mindenki nevében beszélni, de a szerintem a többség így van vele. És az, hogy az ilyen épületek ilyen szerencsétlen helyen vannak, az ő érdemükből is sokat elvehet, mert sokan "ronda" épületként fognak rá hivatkozni. Még mindig emlékszem amikor 12 éves koromban megnéztem a Munkácsi kiállítást a Várban, és az épület belseje nagyon furcsa és nem tetsző volt a számomra. Pedig akkor még nem hallottam Hauszmannról, a háborúról, és az "ujjáépítésről".

Válaszok:

Néhány jelző: "európai levegő", "történelmileg hamis kulissza építészet"
Szerintem építészeti ízlés kérdésében visszafogottabban kéne minősíteni másokat. A "pocskondiázás" nem a cikk szerzőjétől fakad...

Válaszok:

Most szellemeskedhetnék, kedves gergo3232, hogy 12 éves kora óta nem fejlődött az ízlése?! De nem teszem! Hauszmann zseniális építész volt, de vári épületei 120 évvel ezelőtt egy idejét túlélt Monarchia "túlteljesítő" díszletei voltak. Vissza lehet építeni őket, de akkor Ferenc Józsefet is kérem vissza! (A mostani politikusok helyett...)


Ízlés az öltözködésben van, kedves Marxi1954. Az építészet művészet - semmi köze az ízléshez. Ízlésekről nincs mit vitatkozni, építészetről nagyon is van. Virág Csaba egy kor emblematikus építésze volt; aki viszont ezt a "környezetébe belesimuló" (= jellegtelen) kulisszát hozza létre, nem az.

Válaszok:

Az építészet valóban művészet is, és mint minden művészetet lehet ízlésesen és ízléstelenül művelni. Persze, valóban ízlésekről nem lehet vitatkozni, de lehet véleménye az embernek. Virág Csaba valóban emblematikus építész volt, akit lehet szeretni és nem szeretni. A Teherelosztó üveg épülete, hasonlóan a Kálvin téri üveg irodaházhoz, képvisel egy stílust, ami önmagában még szép is lehet, csak egy baj van velük, kilógnak ez eklektikus budapesti utcaképből.


Én nagyon sajnálom ezt az épületet. Minden olyan épület, ami kb. 30 - 70 éves korú, az közutálat tárgyává válik. Pont azoknak lenne a felelőssége átmenteni ezekből a jókat, akik most lebontják őket. Ez pont ugyanaz az agyatlan pusztítás, mint amikor az 1930-as években a szecessziós épületre mondták, hogy giccs, és nekiálltak őket átépíteni. Ld. még: https://fovarosi.blog.hu/2016/..


Egy látványtervből bárki meg tudja ítélni egy épület illeszkedését. Virág Csabának voltak európai jelentőségű épületei, sajnos ez nem az volt. Ahogy a Kálvin téri irodaházai sem, azok ugyanis egységesen közutálatnak örvendenek


Nagyon egyetértek. Pontosan így járt a budavári Hilton, a Széchenyi téri egykori Hyatt és az Astorián álló irodaház. Mindhárom telken legendás, szép épület állt. Mégis az új a legnagyobb magyar építészek keze nyomán városi léptékkel mérve is remekmű



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó