Lebontották az Országos Villamos Teherelosztó épületének nagy részét a Várban

2020. augusztus 14. 9:00

A Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri palotájának szomszédságában álló, vitatott külsejű ipari épület bontása olyannyira előrehaladt az utóbbi hetekben, hogy mára csak a torony, a vasszerkezet egy része és egy tűzfal maradt meg. Az egykori Országos Villamos Teherelosztó régóta funkció nélküli, leromlott állapotú épületének helyére a vári környezethez jobban illeszkedő ház épül.

A Bécsi kapu tér és a Kapisztrán tér között, a Magyar Nemzeti Levéltár historizáló palotája mellett 1974 és 1979 között emelt ipari üvegmonstrumot, az Országos Teherelosztót (másnéven MAVIR-székházat) a megosztó épületeiről ismert Virág Csaba tervezte (az ő munkája többek között a Kálvin Center irodaház és a Magyar Távirati Iroda Naphegy téri épületegyüttesének jellegzetes fém-üveg tömbje is).

Jól látszik, mennyire nem illett a vári környezetbe a Teherelosztó leromlott állapotú épülete (Fotó: Halász Csilla/pestbuda.hu)

Mára már szinte teljesen eltűnt az egykori MAVIR-székház (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

Egy tűzfal és a torony alsó része maradt állva, valamint a tartószerkezet egy része (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

A Teherelosztó helyén eredetileg két polgárház állt. A Bécsi kapu térhez közelebbi házat még a Pecz Samu tervezte Levéltár építésének idején lebontották, helyére ugyanis eredetileg egy szolgálati épületet szántak, amelynek földszintjén két kétszobás szolgálati lakás, emeletén pedig a Levéltár igazgatójának négyszobás (plusz cselédszoba) otthona került volna. Ez azonban soha nem valósult meg. A másik telken álló házat a II. világháború után bontották el, az 1979-ben felépült Teherelosztó pedig mind a két házhelyet elfoglalta.

Ezen az 1933-as képen a Levéltár épülete mellett látszik az a kis ház, amelyet a II. világháború után bontottak le, s amelynek helyére a teherelosztó épült. A tőle balra álló saroképület némileg átalakítva ma is megvan (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Levéltár eredeti tervei Pecz Samutól. A piros nyíllal jelölt ház sosem épült fel, szolgálati épület lett volna, emeletén az igazgatói lakással. Erre a telekre épült a Teherelosztó 1979-ben (Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár)

A MAVIR-székház mindössze néhány évtizedig töltötte be eredeti rendeltetését (az országban működő áramtermelő erőművek és a villamoshálózat közötti terhelés elosztása, irányítása), 2007 óta azonban üresen állt. Állapota ezalatt jelentősen leromlott, amit részben a kihasználatlanság, részben az építéskor felhasznált anyagok sokszor nem megfelelő minősége is okozott. A környezetét jelentősen lerontó épületet már egy 2016-os kormányhatározat értelmében le kellett volna bontani, az építészszakma egy részének tiltakozása hatására azonban a munka elmaradt, az épületről szóló viták pedig tovább folytatódtak. Egészen idén nyárig: július elején ugyanis munkagépek jelentek meg a helyszínen, és megkezdődött az egykori Teherelosztó épületének bontása.

Így zajlott a bontás 2020. augusztus 4-én (Fotó: Halász Csilla/pestbuda.hu)

Látható, hogy mára a szerkezet nagy részét lebontották (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

Ezzel egy időben napvilágot láttak azok a (Szécsi és Társa építésziroda által jegyzett) tervek, amelyekből kiderült, hogy a MAVIR-székház helyére egy tömegében hasonló, de a környezetébe sokkal inkább illesztkedő épületet készülnek felhúzni. A részletekről azóta sem tudni semmit, a nyilatkozattételre jogosult Belügyminisztérium ugyanis azóta sem válaszolt kérdéseinkre.

Megbízható forrásból azonban a pestbuda.hu úgy értesült: a több helyen megjelent állításokkal ellentétben a MAVIR-székház bontását alapos szakmai vizsgálat előzte meg, amelynek során fény derült a ház valódi állapotára, a végső döntés tehát ennek ismeretében születhetett meg.

Azt továbbra sem tudni, megmarad-e bármi a korábbi épületből, a bontás jelenlegi állapotát és az új ház terveit elnézve azonban ez erősen kétségesnek tűnik. A helyszínen járva ugyanis világosan látható, hogy a Teherelosztóból mára már nem maradt más, csak az ikonikus (ám sokat vitatott) torony beton alsó része, a tartószerkezet bizonyos elemei és az épület nyugati tűzfala, amely a szomszédos polgárházzal kapcsolja össze.

Nagy ütemben halad a munka, a torony betontömbje még látható, a volt MAVIR-ház nyugati tűzfala még áll (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

S hogy mi épül a helyén? Egy olyan épület, amely tömegében a Teherelosztó épületét követi majd, de annál sokkal jobban illeszkedik majd a vári környezetbe. Az új ház a Nándor utca felől historizáló stílusú, törtfehér kulisszafalat kap, mögötte húzódik majd az új épület posztmodern üveghomlokzata. A kulisszafal azonban – a MAVIR-házzal ellentétben– a szomszédos Nándor utcai épület homlokzatának vonalát követi majd, ezáltal némileg előbbre kerül, jobban illeszkedik majd az utcaképbe, magassága azonban nem változik.

Ilyen lehet az Országos Villamos Teherelosztó utóda: kulisszafal rejti majd a mögötte álló üveghomlokzatot (Forrás: ÉTDR/látványterv)

Az Anjou-bástya felőli front szintén alapvető változáson esik át: a Virág Csaba-féle épület fém-üveg fala helyett az új ház törtfehér, hagyományos ablakkiosztású homlokzattal néz majd a bástya felé.

Az új épület Anjou-bástya felőli homlokzata teljesen más lesz, a Levéltár felé eső üvegfal viszont a Virág Csaba-féle épületet idézi (Forrás: ÉTDR/látványterv)

A Teherelosztó és a Levéltár közötti, jelenleg lezárt terület is átalakul: a Nándor utca irányából nyílik majd a MAVIR-ház alatt kialakított mélygarázs lejárója, de a terület a gyalogosok számára is használható lesz, vagyis át lehet majd sétálni az Anjou-bástyára.

A helyszínre kihelyezett tábla szerint az idén júniusban elkezdődött átalakítás terveit Szécsi Zsolt (Szécsi és Társa építésziroda) jegyzi, a megrendelő a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság. A munkálatok a várhatóan 2022. augusztus 20-ra fejeződnek be.

Nyitókép: A bontás alatt álló volt Országos Villamos Teherelosztó (MAVIR-székház) a Nándor utca felől, mögötte a Magyar Nemzeti Levéltár palotája (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

Bécsi kapu tér, bontás, Buda, budai vár, Budapest, építészet, I. kerület, MAVIR-székház, Nándor utca, Országos Villamos Teherelosztó, Pest, PestBuda, Vár, Várnegyed, Virág Csaba

⁵⁸ ¹³ ¹⁴

Kapcsolódó írások

Második világháborús katonai tömegsírt tártak fel a Bécsi kapu téren

2025. május 29. 12:30

Budapest 1944–45. évi ostroma alatt elhunyt német katonák földi maradványait találták meg a budai Várban, a Bécsi kapu téri Nemzeti Levéltár udvarán, egy tömegsírban. A tizennégy elesett katonát egy gránáttölcsérben temették el, közülük hétnek az azonosítója is előkerült az exhumálás során, így az ő személyazonosságukat pontosan meg lehet állapítani. A földből számos személyes tárgy, órák, fésűk, borotvák, egészségügyi felszerelés, illetve korabeli fémpénzek is előkerültek.

Görgei Artúr honvéd tábornok budavári szobrának felavatása

2025. május 22. 17:00

Görgei Artúr az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leghíresebb honvéd hadvezére, hadügyminisztere volt. Nevéhez fűződik a győztes tavaszi hadjárat irányítása 1849 áprilisában, majd május 21-én a budai Vár ostrommal való bevétele, vagyis a magyar főváros felszabadítása, szimbolikus értelemben a szabadságharc katonai csúcspontja.

Újjászületnek a Honvédelmi Minisztérium egykori szobrai a Szent György téren

2025. május 14. 18:00

A budai Várban újjáépülő Honvéd Főparancsnokság Szent György téri oldalán visszaállítják az egykori Honvédelmi Minisztérium homlokzatát, az eredeti díszítőelemeket, a szobrokat, reliefeket, ornamentikákat. A harmadik emelet párkányán egykor négy kiemelkedő hadvezér szobra sorakozott, Árpád fejedelem, Hunyadi János, Zrínyi Miklós és Pálffy János, ezeket is újraalkotják.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Zöldebb lett a belvárosi Egyetem tér: 21 fát ültettek

2025. május 29. 18:00

A megújult Egyetem téren 21 új fát ültettek, 14 új ülőkockát helyeztek el, kutyabarát ivókutat is telepítettek.

Kapuk és szerpentinek – A Budavári Palotához vezető utak

2025. május 28. 13:30

A Budavári Palota csodálatos látványát jórészt a Várhegynek köszönheti, a domborzati viszonyok azonban nehézséget is okoznak, különösen a közlekedésben. Amíg a védelmi szerepen volt a hangsúly, ez nem is jelentett nagy problémát, a XIX. század második felétől azonban a reprezentáció előtérbe kerülésével gondoskodni kellett az uralkodói épületegyüttes méltó megközelíthetőségéről is.

Aki megpróbálta megragadni a lehetetlent – 150 éve hunyt el Izsó Miklós

2025. május 28. 9:00

Bár rövid életpálya adatott neki, Izsó Miklós a magyar szobrászat egyik legnagyobb mestere. Alig két évtized alatt olyan remekműveket hozott létre, mint a Furulyázó pásztor vagy a Búsuló juhász, melyeket a magyar nemzeti szobrászat első darabjainak tekinthetünk. Széchenyitől Arany Jánoson át Petőfiig pátosz nélkül, tömören és erőteljesen sikerült ábrázolnia a nemzet nagyjainak talentumát, szellemi karakterét. Az 1875. május 28-án elhunyt szobrászra emlékezünk – jóllehet néhány forrás tévesen egy nappal későbbre datálja halálát.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Kapuk és szerpentinek – A Budavári Palotához vezető utak A Budavári Palota csodálatos látványát jórészt a Várhegynek köszönheti, a domborzati viszonyok azonban nehézséget is okoznak, különösen a közlekedésben. Amíg a védelmi szerepen volt a hangsúly, ez nem is jelentett nagy problémát, a XIX. század második felétől azonban a reprezentáció előtérbe kerülésével gondoskodni kellett az uralkodói épületegyüttes méltó megközelíthetőségéről is.

⁸ ⁰ ⁰

Aki megpróbálta megragadni a lehetetlent – 150 éve hunyt el Izsó Miklós Bár rövid életpálya adatott neki, Izsó Miklós a magyar szobrászat egyik legnagyobb mestere. Alig két évtized alatt olyan remekműveket hozott létre, mint a Furulyázó pásztor vagy a Búsuló juhász, melyeket a magyar nemzeti szobrászat első darabjainak tekinthetünk. Széchenyitől Arany Jánoson át Petőfiig pátosz nélkül, tömören és erőteljesen sikerült ábrázolnia a nemzet nagyjainak talentumát, szellemi karakterét. Az 1875. május 28-án elhunyt szobrászra emlékezünk – jóllehet néhány forrás tévesen egy nappal későbbre datálja halálát.

⁴ ⁰ ⁰

Vámfizetés 1945-ben a hidakon Vámfizetést vezettek be 80 éve a budapesti hidaknál. A cél a hidak helyreállításának részbeni fedezése. Az új hídvámot a főváros szedte, de a népszerűtlen intézkedés csak egy hónapig volt érvényben.

² ⁰ ⁰

Görgei Artúr honvéd tábornok budavári szobrának felavatása Görgei Artúr az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leghíresebb honvéd hadvezére, hadügyminisztere volt. Nevéhez fűződik a győztes tavaszi hadjárat irányítása 1849 áprilisában, majd május 21-én a budai Vár ostrommal való bevétele, vagyis a magyar főváros felszabadítása, szimbolikus értelemben a szabadságharc katonai csúcspontja.

²⁰ ⁰ ⁰

A fogaskerekű meghosszabbítása A fogaskerekű ma valójában a 60-as villamos. Története 1874-ig nyúlik vissza, amelyben fontos esemény volt az 1890-es esztendő, mert ez év májusában nyílt meg a Svábhegy-Széchenyi hegyi szakasz.

⁴ ¹ ⁰

Szegényházak Pesten és Budán – Vagyontalanok és munkaképtelenek otthona A szegényházak fontos szerepet töltöttek be a XVIII–XX. század szociális ellátórendszerében, hiszen lakhelyet és ellátást nyújtottak a rászorulók, az idősek és a munkaképtelenek számára. A múlt század elején Budapest legnagyobb szegényháza az Erzsébet, a Dunajobbparti és a Kamarerdei Szegényház volt, amelyek az 1920-as évekre a túlterheltség miatt már alig tudták befogadni és ellátni a temérdek jelentkezőt.

⁴⁰ ⁰ ⁰

Száz éve jelentek meg a piros színű maszek taxik Budapesten Száz éve jelentek meg a piros taxik Budapesten. Nem csak az volt bennük az újdonság, hogy élénk színük volt, hanem az is, ezeket korábbi bérkocsisok üzemeltették, akik a lófogatú járműveikből ültek át autómobilra.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

Ahol világhódító zene született – 35 éves a Kodály Zoltán Emlékmúzeum Kodály Zoltán nevét valószínűleg minden magyar ismeri, és a budapestiek azt is tudják, hogy az Andrássy út köröndje az ő nevét viseli. Az viszont talán már kevésbé közismert, hogy a kör alakú kis teret azért nevezték el 1971-ben a híres zeneszerzőről, mert ő közel fél évszázadon keresztül a körönd egyik házában élt. Egykori lakásában 1990 tavaszán, vagyis 35 évvel ezelőtt nyílt meg a Kodály Zoltán Emlékmúzeum.

¹²⁸ ¹ ⁰

A gőzkocsi 190 éve jelent meg Pesten utcáin Ló nélkül mozgó jármű Pest utcáin majd 60 évvel az első hazai automobil előtt? Igen, 1835 tavaszán a pestiek egy bécsi műszerész-optikus által Angliában megvásárolt gőzkocsi próbálkozásait láthatták.

³ ⁰ ⁰

Átadásakor modernnek számított – A Ferihegyi repülőteret 75 éve nyitották meg A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret 75 évvel ezelőtt, 1950. május 7-én adták át. Hatalmas ünnep volt, a közönséget külön autóbuszok szállították Ferihegyre. Persze az akkori reptér egész más volt, mint a mostani.

⁸⁵ ⁰ ⁰

Hunyadi János gyermekkorában építtette Zsigmond király a fényűző budai palotáját Hunyadi János és Luxemburgi Zsigmond király között közelebbi történelmi kapcsolat is fennáll, mintsem csak a kortársi viszony. Sokáig élt a nézet, hogy Hunyadi a király mostohagyermeke. Zsigmond Hunyadi János gyermekkorában építtette a budavári Friss palotáját, az építkezéseket később Hunyadi János fia, Mátyás király folytatta tovább, a fényűző épületekből azonban mára már semmi sem maradt.

⁶³ ⁴ ¹

Az első pesti lóvasút Pesten a lóvasút 1866-ban indult meg, de az építéséhez szükséges engedélyt 1865. április 22-én adták ki. Az első vonal Újpestre vezetett. Az első engedély évtizedekre meghatározta Pest tömegközlekedését.

⁶⁷ ⁰ ⁰

A vértezetbe öltöztetett vitéz – Hunyadi Jánost mintázó alkotások Pest-Budán A főként hadvezérként ismert Hunyadi János daliás termetét alighanem a plasztikus, háromdimenziós szobrok tudják leginkább visszaadni, amelyekből több is látható Pest-Budán. Hunyadi első ábrázolása Thuróczy János krónikájának két kiadásában maradt ránk, Mátyás király pedig két monumentális emlékművel tisztelgett az édesapja előtt, amelyek közül az egyik a budai királyi palotáján volt látható.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

A sikertelenségre kárhoztatott 415-ös Az Ikarus buszok között egyfajta átmeneti típus volt a 425-ös. A hatalmas sikerű 200-as kocka autóbuszok és a sajnos már nem sikeres alacsony padlós Ikarusok között lett volna számára 10 év, hogy Budapesten és a világon elterjedjen, és az elődhöz mérten sikeres legyen, de a 40 éve Budapesten megjelent Ikarus 415-ös típusnak erre nem volt esélye.

⁵⁵ ² ¹

A budapesti hidak újjáépítésének kérdései Budapesten 80 évvel ezelőtt, 1945 tavaszán az egyik legfontosabb kérdés a dunai átkelők helyreállítása volt. Nem véletlen, hogy már 1945. április 19-én a kormány jelentős összegeket szavazott meg az első átkelők felépítésére, egy híd helyreállítására, egy új építésére és egy pontonhíd létesítésére.

¹⁰⁹ ⁰ ⁰

Kis Vatikán Budapesten – Ahol a város legkatolikusabb területe volt Az idén nemcsak húsvétkor, a kereszténység legnagyobb ünnepén keresik fel hívek és zarándokok tömegei a Vatikánt, hanem a 2025-ös szentév alkalmából is, hogy a szakrális helyszín részeseivé válva lelki megtisztulásban és egyházi áldásban részesüljenek. Alig ismert, hogy a két világháború között a pesti Józsefvárosban is létezett egy Kis Vatikán, mely számos egyházi intézményen kívül a keleti és nyugati határa mentén templomot és kápolnát is magában foglalt.

¹⁰² ² ⁰

A Malév első nagy repülőgépe Ferihegyen Az egykori Malév Budapestről teljesen új célállomásokat tudott elérni az 1960-as évek elejének egyik szovjet „óriásgépével”, a legendás Il–18-sal. A magyar légi közlekedés ezzel a géppel lett „nagykorú”.

¹³⁹ ⁰ ¹

Ötven éve adták át Budapest legnagyobb KRESZ-parkját a Városligetben Ötven éve egy új kezdeményezést valósítottak meg a közlekedésbiztonságért felelős szakemberek. Elborzadva a gyereket érintő sok közlekedési balesettől különleges parkokat terveztek azért, hogy a kicsik játszva ismerjék meg a közlekedési szabályokat. A legnagyobb KRESZ-park 50 éve nyílt meg a Városligetben.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

A metróépítés 45 éve – A kék metró második szakaszát 1980 márciusában adták át A tömegközlekedés és annak fejlesztése Pest és Buda modern kori történetének szerves része. A metróhálózat kiépítése már a XIX. század végén megkezdődött, és minden bizonnyal folytatódik a XXI. század első harmadában is. Ennek a fejlesztésnek volt fontos állomása a 3-as metróvonalon a Nagyvárad tér – Kőbánya-Kispest közötti szakasz átadása 45 évvel ezelőtt.

¹³¹ ⁰ ²

Fényreklámok a pesti háztetőkön – Száz éve szigorították a szabályokat Budapesten a XX. század elején kezdtek elterjedni a többemeletes bérházak tetejére épített fényreklámok, amelyek rövid időn elül ellepték a legforgalmasabb utcákat. Térhódításukat átmenetileg egy 100 évvel ezelőtti tűzeset akasztotta meg, amikor kiderült: az addig felszerelt táblák többsége tűzveszélyes. A főváros 1925-ben szigorú rendeletet alkotott, amely immár nemcsak építészeti, de tűzbiztonsági szempontból is meghatározta a felszerelés és működtetés feltételeit.

¹¹⁰ ⁰ ¹

A legnagyobb magyar és a haza bölcse A Nemzeti Múzeumban található Than Mór-freskón a reformkor nagyjai közül Széchenyi István és Deák Ferenc alakja látható középen, akik a békés polgári átalakulás főszereplői voltak a reformkortól kezdve. A két politikus Batthyány Lajos 1848-as kormányában került egymással a legközelebbi kapcsolatba, 1854-ben pedig üzletet is kötöttek egymással.

¹⁶³ ⁰ ⁰

Egy érdekes külsejűnek nevezett épület – 40 éve nyitották meg a Lőrinci Nagykönyvtárat Negyven éve, 1985. március 18-án avatták fel a XVIII. kerület új létesítményét, a főkönyvtárat, amely az új városközpont egyik fontos eleme volt, és egyúttal a pestszentlőrinci városrész évtizedes könyvtárelhelyezési problémáit is orvosolta.

¹¹⁹ ¹ ¹

A Kisföldalatti nagy felújítása Harminc évvel ezelőtt az akkor 99 éves Kisföldalatti átfogó felújításon esett át. A pályát, az alagutat és a kocsikat is érintette a munka, amely miatt fél évre az Andrássy utat is le kellet zárni.

¹²³ ¹⁹ ⁴

A legbátrabb forradalmár – Jókai Mór szerepvállalása március 15-én Március 15-ét ma leginkább Petőfi Sándor alakja határozza meg, hiszen a Nemzeti dal elszavalása a forradalom egyik legemblematikusabb pillanata lett. Mégis, ha a történelmi eseményeket alaposabban megvizsgáljuk, világossá válik, hogy Jókai Mór szerepe nemcsak egyenrangú volt barátjáéval, hanem talán még jelentősebb is. A következőkben Jókai Mór március 15-ei tevékeny szerepét követjük végig korabeli írások és saját visszaemlékezései alapján.

¹²⁹ ⁰ ⁰

Nyolcvan éve indult újra az élet a fővárosban – Ferencváros pusztulása és újjáépítése A második világháború rendkívül súlyos károkat okozott a fővárosban mind a budai, mind a pesti oldalon. A Budapest 14 kerületében lévő közel 40 ezer épület mintegy egyharmada megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott. Ferencváros ipari területei miatt szinte teljes egészében csatatérré változott.

¹⁰⁵ ⁰ ⁰

A sikló és a fogas: a gőzvontatás különleges esetei Budapesten A XIX. században a városi közlekedésben a lovak biztosították a mozgatóerőt, a távolsági közlekedésben pedig a gőz. Miért nem jelent meg a városokban, így Budapesten a gőzvontatás, illetve, ha mégis alkalmazták, milyen különleges esetekben?

¹³⁶ ⁰ ⁰

A közlekedés újjáélesztése a 80 évvel ezelőtti pusztulás után Budapest II. világháborús ostroma szinte teljes pusztulást hozott a városra. A hatalmas károk a közlekedési hálózatokat is érintették. Nemcsak a világszép hidak felrobbantását értjük alatta, hanem a tömegközlekedési hálózat pusztulását, márpedig közlekedés nélkül egy világváros nem működhet. Nézzük meg, hogyan indult újra a közlekedés 1945 februárjában!

⁹³ ⁰ ⁰

Az első fizetőparkoló Budapesten Budapesten 60 éve kell a közterületi parkolásért fizetni. Az első fizetős parkoló a belváros közepén, a nem sokkal korábban átadott, új Erzsébet híd pesti hídfője alatti terület lett. Az, hogy miért kellett már akkor fizetős parkolót kialakítani, érdekes történet.

⁹⁸ ⁰ ⁰

Modernizált műemlék – A Magyar Nemzeti Bank megújult székházában jártunk A Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri székháza 120 évvel ezelőtt készült el Alpár Ignác tervei szerint, de egészen a legutóbbi időkig nem történt rajta átfogó helyreállítás. Az elmúlt három év során azonban felújították és modernizálták a műemlék épületet, amelyet most mi is bejárhattunk: megtekintettük az első emelet helyreállított reprezentatív tereit, amelyet évtizedekkel ezelőtt osztottak ketté, láttuk a korábbi elfalazásból kiszabadított lodzsákat, megtekintettük a díszlépcsőházat, az üveghidat és az udvart lefedő üvegtetőt.

⁶⁶ ⁷³ ⁷

Budapest leghíresebb díszpolgára – A 200 éve született Jókai Mór és a főváros kapcsolata Kétszáz éve született Ásvai Jókay Móric, vagy ahogy mindnyájan ismerjük, Jókai Mór, „a nagy mesemondó”, aki regényeivel, közéleti tevékenységével és rendkívüli munkabírásával meghatározta a XIX. századi magyar kultúrát. Bicentenáriuma alkalmából cikkünkben Jókai és a főváros kapcsolatát mutatjuk be: hogyan kötődött Budapesthez, milyen helyszínekhez fűzték az emlékei, hol élt, és miként örökítette meg a város átalakulását műveiben.

¹⁰³ ⁰ ⁰