Nyitott házak, tárt udvarok különleges világa – Ilyen volt a tizedik Budapest100

2020. szeptember 23. 13:00

A szeptember 19–20-ai hétvégén zajlott a Budapest100, amelynek mottója: Minden ház érdekes! Az idei évben a szokásos tavaszi hétvégéről őszre tolódott a nyitott házak ünnepe, amely ebben az évben jubilált, ugyanis immár a tizedik alkalommal rendezték meg a programsorozatot a Kortárs Építészeti Központ és az OSA Archívum szervezésében.

Szerencsére csodálatos időjárással segítette a természet azokat, akik hajlandóak voltak felkerekedni, és a hétvégéjüket házlátogatással tölteni szeptember 19-én és 20-án. Bőven volt miből válogatni, hiszen Budapest tizennégy kerületében több mint ötven ház nyitotta meg idén a kapuit, és készült programokkal az érdeklődők számára. Idén a jubileumi tizedik évre való tekintettel bármelyik ház csatlakozhatott a programsorozathoz, ami rengeteg felfedezni valóval kecsegtetett, ugyanakkor sajnálattal nyugtáztuk: nem férhet bele minden helyszín egyetlen hétvégébe.

A pestiek közül a XIII., V., VI., VII., VIII., Budáról az I. és XI. kerületekre szűkítve jártuk be végül a várost. Számos házzal ismerkedtünk meg kívül-belül, háztörténeti kiállításokat, terveket és fényképeket böngésztünk, lakókkal beszélgettünk, lelkes önkéntesek által készített sütiket majszolgattunk.

Sétánkat Újlipótvárosban kezdtük, ahol többek között a Phőnix-házba is lehetőség volt betérni.

A Phőnix-ház gondosan ápolt kertje kedves köszöntő táblákkal (Fotó: Andrássy Dorottya/pestbuda.hu)

Katona József utca 27. – Phőnix-ház

A Jónás Dávid és Jónás Zsigmond által 1929-ben épített teljes épülettömböt magában foglaló, nyolc házból álló együttes már csak a méretei miatt is különleges. Az óriási lakásszám ellenére az utcáról belépve is érezhető volt a lakók odafigyelése, akik süteményekkel, hangversennyel és kiállítással készültek a hétvégére. A kedves belső kertben való ücsörgés valódi pihenést és feltöltődést nyújthat az ott élők számára, az elültetett növények mellett névtáblák sorakoztak, a bokrokon madáretetők lógtak: érezhetően a gondos kezek munkáinak jeleként.

Kárpát utca 7/b

A XIII. kerület másik különleges épülete a Kárpát utca 7/b szám alatt álló, Wellisch Alfréd által 1911-ben tervezett ház. A házat az Erzsébet Gőzmalom Részvénytársaság építtette. A homlokzat alapján talán nem gondolnánk, hogy a belső mennyi érdekességet tartogat. A főlépcső pávamintás lépcsőkorlát díszítése az eredeti csempeburkolattal vagy a padlóburkolattal mind figyelemreméltók.

A Kárpát utca 7/b pávás lépcsőkorlát-díszítése (Fotó: Andrássy Dorottya/pestbuda.hu)

A Kárpát utca függőfolyosói (Fotó: Andrássy Dorottya/pestbuda.hu)

A Kárpát utca 7/b padlóburkolata (Fotó: Andrássy Dorottya/pestbuda.hu)

Balassi Bálint utca 7.

A Balassi Bálint utca 7. előtere kétoldalt pihenőkkel (Fotó: Andrássy Dorottya/pestbuda.hu)

Balassi Bálint utca 7. lépcsőháza (Fotó: Andrássy Dorottya/pestbuda.hu)

A Nagykörút túloldalán, az Országháztól egysaroknyira álló épület az egyik legszebb a környéken. Az 1910-ben épült házat Böhm Henrik tervezte. Érdemes megfigyelni a bejárati kapu madaras domborművét vagy az előcsarnok nagyvonalú pihenőit.

A Balassi Bálint utcai ház kapujának madaras díszítése (Fotó: Andrássy Dorottya/pestbuda.hu)

A lépcsőház díszes csempéi (Fotó: Andrássy Dorottya/pestbuda.hu)

Izabella utca 6.

Az Izabella utca 6. zöldfolyosói (Fotó: Andrássy Dorottya/pestbuda.hu)

Az VII. kerületi Izabella és Alsó erdősor utca kereszteződésében álló sarokház homlokzata elsőre talán nem tűnik érdekesnek vagy hívogatónak, a kapun belépve viszont úgy érezhetjük, mintha egy másik világba csöppentünk volna. A kétemeletes ház egy háromszög alakú udvart fog közre, amelyet a lakók nagy gonddal ápolnak és zöldítenek.

A körfolyosón végig borostyán és más különböző növények ládái, kaspói sorakoznak, amit a hétvége alkalmából papírdíszekkel egészítettek ki. A kellemes lépcsősoron felbaktatva egy közös teraszt is bejárhattunk, amelyről csodálatos kilátás nyílt a Rózsák téri templom tornyaira, de a szemfülesebbek még a Keleti pályaudvar főbejárata felett lévő szoborcsoportot is megpillanthatták.

Az Izabella utca íves lépcsőháza (Fotó: Andrássy Dorottya/pestbuda.hu)

Az Izabella utca 6. szám alatti udvar papír- és borostyándíszei (Fotó: Andrássy Dorottya/pestbuda.hu)

Szűz utca 5–7. – Pillangós ház

A Pillangós ház homlokzata (Fotó: Andrássy Dorottya/pestbuda.hu)

A Pillangós ház bejárata a Budapest100 molinójával (Fotó: Andrássy Dorottya/pestbuda.hu)

A Pillagós ház két lépcsőházát összekötő híd a hátsó lépcsőház ajtajával (Fotó: Andrássy Dorottya/pestbuda.hu)

Az egyik legnépszerűbb látnivalónak idén a VIII. kerületi, ifjabb Nagy István által tervezett bérház bizonyult. Hihetetlen élmény, ahogy az ember az udvarról felnézve egy pillangó alakját látja kirajzolódni a ház falai és a tető hullámzásának vonalából.

Különleges a lépcsőházi és függőfolyosói korlát is, valamint a fő-, illetve cselédlépcsőházat összekötő híd is. A lift előterénél, a lakók névtáblái alatt egy aprócska kedves kép látható, amely annak a kérelmező levélnek a másolatát ábrázolja, amelyet az építész a Fővárosi Tanácshoz írt a ház megépítéséről és az ehhez szükséges telkek egyesítéséről.

A pillangó (Fotó: Andrássy Dorottya/pestbuda.hu)

A Pillangós ház díszes, virágos rácsai (Fotó: Andrássy Dorottya/pestbuda.hu)

Szilágyi Dezső tér 4.

A Szilágyi Dezső téri épület Kopeczek György tervei alapján épült 1913-ban. Homlokzatán a bécsi szecesszió jegyeit hordozza, a legszembetűnőbb ékessége a Róth Miksa műhelyében készült üvegmozaik. Híres lakói között szerepel Amritha Sher Gil indiai-magyar festőművésznő és Bartók Béla. A festőnő életéről nagy méretű, színes plakátokból álló kiállítással készült a ház, a zeneszerző szellemiségében pedig különböző koncertekkel.

A Szilágyi Dezső téri ház homlokzati mozaikdíszítése (Fotó: Andrássy Dorottya/pestbuda.hu)

Amritha Sher Gil festőnőről szóló kiállítás az épület udvarán (Fotó: Andrássy Dorottya/pestbuda.hu)

A Szilágyi Dezső téri ház lépcsőháza (Fotó: Andrássy Dorottya/pestbuda.hu)

Budafoki út 17.

A Lágymányosi Fischer József által 1927-ben épített ház egy hatalmas, ötemeletes U alakú épület. Az udvarán az épületről, az építészről és az ottani híres lakókról szóló kiállítással készültek a szervezők. Valódi látványosság volt a legfelső emelet terasza, ahol frissítőt is kihelyeztek a látogatóknak, és ahonnan páratlan látvány nyílt az út túloldalán lévő Műegyetem épületeire.

Kilátás a Budafoki út 17. emeleti teraszáról (Fotó: Andrássy Dorottya/pestbuda.hu)

A Budafoki út 17. függőfolyosói (Fotó: Andrássy Dorottya/pestbuda.hu)

A Budafoki úti ház udvari homlokzata tetőterasszal (Fotó: Andrássy Dorottya/pestbuda.hu)

A Budapest100 az építészet és épületek iránt érdeklődőknek valódi csemege. Remek alkalom, hogy megismerjük a várost, és egy lehetőség arra, hogy akár több módon is kikapcsolódhassunk: zenehallgatással, sétával, kreatív foglalkozással, beszélgetéssel. Egy hétvége erejéig szabadon léphetünk be a nekünk kitáruló kapukon.

A programsorozat 2011-ben indult, kezdetben – erre utal a neve is – az 1911-ben épült, tehát éppen akkor 100. évüket betöltő házakat mutatta be. 2015-től más lett a szempont, különböző csoportosítások szerint – Nagykörút, rakpart, terek, Bauhaus – szólították fel a házakat a csatlakozásra.

Céljuk az, hogy megnyissák a kapukat, és a lakókkal, önkéntesekkel összefogva programokat, kiállításokat, koncerteket szervezve invitálják be a látogatókat. Bejárhatjuk az épületeket pincétől akár a padlásig, egészen új világokba csöppenhetünk, így ezek a napok alkalmasak lehetnek új barátságok, közösségek kialakítására is. Egy ilyen hétvégét rengeteg szervezés, kutatás és egyeztetés előz meg, de megéri minden belefektetett perc, mert Budapest egyik legizgalmasabb programját köszönhetjük ennek.

Nyitókép: A Pillangós ház (Fotó: Andrássy Dorottya/pestbuda.hu)

Andrássy Dorottya, Budapest, Budapest100, építészet, nyitott házak ünnepe, PestBuda, pestbuda.hu

²⁷ ¹ ²

Kapcsolódó írások

A legrégibb fővárosi középiskola – Az Egyetemi Katolikus Gimnázium fordulatos története

2024. november 27. 11:00

Budapesten kevés iskola büszkélkedhet több száz éves múlttal, az Egyetemi Katolikus Gimnázium viszont közéjük tartozik. E hosszú idő ugyanakkor nem jelent állandóságot is, sőt az intézménynek nagyon is fordulatos a története. Az alábbiakban ezt elevenítjük fel, amely egyfajta tükörképe is hazánk és fővárosunk sorsának.

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza

2024. október 30. 9:00

A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom

2024. október 27. 10:30

Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Karácsonyra várva

2024. december 2. 15:00

Karácsonyi vásárok száz évvel ezelőtt is voltak. A budapesti boltok kedvezményekkel és új termékekkel készültek az ünnepre, a karácsonyi hirdetések már november végén elárasztották a lapokat.

Megnyílt a sportolni vágyók előtt a Nemzeti Atlétikai Központ

2024. december 2. 11:00

A 2023-as atlétikai világbajnokság helyszínéül szolgáló Nemzeti Atlétikai Központot átalakították szabadidős sportparkká. A lelátók felett épült Panoráma Sportparkban futókör és kültéri sporteszközök találhatóak, innen szép kilátás nyílik a városra és a Dunára. A Stadionparkban játszóteret, a Duna-parton egy homokos plázst is kialakítottak.

Átadták a Szent Imre téri új közparkot Csepelen

2024. november 29. 18:00

Csepelen átadták a Szent Imre téri új közparkot és az új parkolót. A területen gyalogossétányokat építettek, nagy zöldfelületeket alakítottak ki fákkal, díszcserjékkel és évelő növényekkel. A park Csepel múlt századi életképeit idézi fel, itt látható a Lánchíd egykori kandelábere is. A parkban egy Csepel kerékpár, egy tricikli és egy motor is helyet kapott.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Karácsonyra várva Karácsonyi vásárok száz évvel ezelőtt is voltak. A budapesti boltok kedvezményekkel és új termékekkel készültek az ünnepre, a karácsonyi hirdetések már november végén elárasztották a lapokat.

⁶ ⁰ ⁰

A legrégibb fővárosi középiskola – Az Egyetemi Katolikus Gimnázium fordulatos története Budapesten kevés iskola büszkélkedhet több száz éves múlttal, az Egyetemi Katolikus Gimnázium viszont közéjük tartozik. E hosszú idő ugyanakkor nem jelent állandóságot is, sőt az intézménynek nagyon is fordulatos a története. Az alábbiakban ezt elevenítjük fel, amely egyfajta tükörképe is hazánk és fővárosunk sorsának.

²⁰ ³ ¹

Hasonlóságok és különbségek a Lánchíd két átadása között A Lánchíd 175 éves. A sokszor átépített, felújított híd jelkép, Budapest egyik legfontosabb építménye, valójában az egységes várost megteremtő műtárgy. Történetének két kiemelkedő jelentőségű eseménye esett november 20-ra, az első és második átadása.

⁷ ⁰ ⁰

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt 155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

¹² ⁰ ¹

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²⁷ ¹ ⁶

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰³ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

⁹⁹ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹⁵ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

²⁰³ ¹³ ⁵

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ⁴ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁶ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁹ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴² ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹⁴ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁹ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁷ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Alacsonyabb padlós csuklós buszok Budapestnek Budapesten 30 éve mutatkoztak be az első alacsonyabb padlószintű csuklós autóbuszok. Az új járművekből 171-et vett a város, és 2022-ig közlekedtek. Nem lettek annyira elterjedtek, mint az elődje, de mégis fontos lépést jelentettek Budapest közlekedésében.

¹³² ¹ ⁰

Megemlékezéseket tartottak a nemzeti gyásznapon a Batthyány-mauzóleumnál és országszerte Az 1848–49-es szabadságharc mártírjaira emlékeztek a fővárosban, valamint országszerte és az egész Kárpát-medencében október 6-án, a nemzeti gyásznapon. Budapesten 175 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első független, felelős magyar miniszterelnököt, Aradon pedig a tizenhárom honvéd főtisztet, akiket aradi vértanúkként ismer az egész nemzet. A Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartottak.

¹¹⁷ ⁰ ⁰

Buszok Budára Száz éve jelentek meg az autóbuszok Budán. A budai oldalra vezető út nem volt egyszerű, mert az akkori buszoknak a Lánchíd enyhe emelkedésének a legyőzése sokkal nagyobb kihívás volt, mint egy mai autóbusznak felkapaszkodni a budai hegyekbe.

¹³⁸ ¹ ⁰

Százhuszonöt éve született Budapesten a golyóstoll megalkotója Bíró László József 125 éve, 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Élete során foglalkozott sok mindennel, volt autóversenyző, vámügyintéző, festő, újságíró, de a nevét a golyóstoll őrzi, amelyet sok országban Biro-pennek hívnak.

¹¹⁸ ⁰ ¹

Aki az első magyar magánmúzeumot alapította – Ernst Lajos tündöklése és bukása A XIX. század végi gazdasági fejlődés eredményeképpen hatalmas vagyonok összpontosultak egy-egy kézben, melyeket a tulajdonosaik különbözőképpen fektettek be. Többen vásároltak például műkincseket, de közülük is élen járt Ernst Lajos, aki gazdag gyűjteményéből 1912-ben megalapította az ország első magánmúzeumát. A műalkotásokban nemcsak az üzletet látta, szenvedélyesen vásárolta azokat, és sajnos ez okozta vesztét is.

¹²³ ⁰ ⁰

A Lánchíd alapozása – 185 éve verték le az első próbacölöpöket A Lánchíd 175 éve áll az alapjain, amelyet hatalmas munkával, több ezer, 20 méteres cölöp leverésével tudtak csak megépíteni. Az első próbacölöpöket 185 évvel ezelőtt, 1839. szeptember 21-én kezdték leverni.

¹³² ¹ ⁰

Hermész ott is látható Pesten, ahol nem is gondolnánk Az európai vándormotívumnak tekinthető Hermész-ábrázolások városi középületeken vagy köztereken talán nem is olyan meglepőek, hiszen jórészt minden városban folyt kereskedés és pénzgazdálkodás, amely tevékenység végzőinek az ókori isten a patrónusa volt. Viszont vannak Pesten olyan XIX. században épült magánházak is, amelyeken a szárnyas isten domborműve szintén látható.

⁵⁸ ⁰ ⁰