A város egyik legszebb helye a Bakáts tér – 225 éve kezdődött a története

Írta: Gönczi Ambrus

2020. október 10. 12:00

Kevés olyan közterület van a fővárosban, ahol a közösség életének meghatározó intézményei szinte kivétel nélkül mind megtalálhatók. Talán nincs is ilyen ma már, és talán nem is baj. Száz vagy éppen százötven évvel ezelőtt azonban sokan tartották fontosnak, hogy ha istentiszteletre akarnak menni, a gyerekeiket iskolába adni, betegség esetén gyorsan kórházba jutni, vagy ha hivatalos ügyeket kell intézni, ne legyen szükség nagy távolságokat bejárni. Hasznos, ha templom, iskola, kórház, hivatal, esetleg mozi és társaskör egymáshoz közel található. A Bakáts tér éppen ilyen hely volt.

Már az elnevezése is érdekes és összefügg a kialakulásával és változásaival. Az 1770 évek végétől egy Fellner János nevű bognármester tulajdonában volt az a telek, amely a mai tér kezdeménye lett. Az akkor még csak lassan beépülő mai Ráday utca felparcellázott telkeinek jó részét mezőgazdasági célra hasznosították, veteményeskertek, kisebb kiterjedésű ültetvények tarkították az egyszintes házak sorát.

Fellner mester 1795-ben, 225 évvel ezelőtt az üres telkét felajánlotta egy katolikus templom építésének céljára. A városi tanács örült a kezdeményezésnek,és a telek környékén már előre egy kis teret alakítottak ki, hogy a templomnak megfelelő helyet biztosítsanak. A kis alapterületű templom 1822-re megépült, de már eredetileg is ideiglenesnek szánták.

A pesti ferencesek kapták meg a feladatot, hogy a környéken élők számára az istentiszteleteket és a vallási élet folyamatosságát biztosítsák. Ekkor már neve is volt a térnek, Templom tér. 1874-ig ugyan többször megváltoztatták az elnevezést (volt Nándor tér, Egyház tér is), de ebben az évben elnyerte mai nevét Bakócz Tamás bíboros, esztergomi érsek tiszteletére, az éppen akkor gyakrabban használt névváltozat alapján.

A Bakáts tér​i templom napjainkban (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

A tér mai formáját az 1838-as nagy árvíz után nyerte el. A hatalmas jeges áradat minden épületet elpusztított a környéken, és a kis templom is úgy megrongálódott, hogy az újjáépítéséhez hozzá sem fogtak. A leomlott, falusias jellegű házak helyén a városi tanács nem engedélyezte újabb épületek kialakítását, a mérnökök pedig kijelölték a tér végleges határait, szem előtt tartva azt a fontos szempontot, hogy az állandónak szánt egyházépület majd középre kerülhessen.  

Az árvíz sújtotta tér a régi templommal Klette Károly kőnyomatán, 1838 (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

Volt tehát templom és volt neve is a térnek, a helyi közösség most már saját iskolát akart magának a közelben. 1859-ben el is készült a mai Knézich utca sarkánál az a kétszintes ház, amelyet közadakozásból, Wágner János építőmester irányításával, ingyenesen emeltek. Olyan jól sikerült az építkezés, hogy egy emeletráépítést és néhány módosítást leszámítva ma is folyik a tanítás a falakon belül.

Az első iskola képe az Iskolabarát című folyóirat 1867. február 12-i számában

A Bakáts téri iskola a 2000-es években (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

1870-ben már kórház is működött a téren, amelynek utódintézményei közül egyik a XXI. századot is megérte (változatos történetéről már olvashattak a PestBuda olvasói). Az iskola, a kórház és az ideiglenes templom mellett felépültek az első polgárházak is, a tér szinte minden évtizedben más és más képet mutatott.

1879-ben elkészült az új, már végleges templom, Ybl Miklós neoromán stílusban készített tervei alapján. Azóta a tér és ez a gyönyörű épület elválaszthatatlanok egymástól, a templom a mai napig a környék legmeghatározóbb pontja.

A templom dél felől fotózva 1882 körül Klösz György képén (Fotó: Fortepan/Képszám: 82308)

A templom dél felől fotózva 1930 körül, bal oldalon a plébánia kupolás épülete (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A tér további formálódására nem kellett sokat várni, mert 1884-ben Czigler Győzőnek köszönhetően az északi oldala teljesen átalakult. Egy három épületből álló, de mégis összetartozó együttes jött létre, amely a régi iskolaépület korszerű változatát, a plébánia otthonát, a mai Ráday utca sarkán pedig az elöljáróságot foglalta magába. Ennek az utóbbi épülenek külön érdekessége az volt, hogy egyszerre adott helyet a közigazgatásnak és a kikapcsolódásnak.

Bakáts tér, Assisi Szent Ferenc-templom 1900-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 82353)

 

A római katolikus főplébánia a Bakáts tér 13. szám alatt

A kétemeletes épület földszinti traktusában ugyanis egy étterem nyílt, a második emeleten pedig rendezvényeknek alkalmas díszterem állt a helyi polgárok rendelkezésére. Hamarosan megalakult a Ferencvárosi Polgári Kör, amely a székhelyét itt alakította ki, az épület mögötti üres telken tekepályát építettek, de ezenkívül sakk- és kártyaszakosztály is működött saját szabályzattal. Amikor 1899-ben megalakult a Ferencvárosi Torna Club, nem is jöhetett az ünnepi esemény helyszínként más szóba, mint a Polgári Kör díszterme.

Az elöljáróság (ma Polgármesteri Hivatal) a Bakáts tér 14. szám alatt

Az 1900-as évek elejére tehát már szinte minden, a közösség életében fontos összetevő a Bakáts téren tartózkodott. De volt még hely újabb feladat betöltésére. A Bakáts tér 3. alatt Paulheim Ferenc tervei alapján 1901-re egy olyan lakóház épült, amely több művészeti ágnak is otthont adott. A hatemeletes épület legfelső szintjén két nagy alapterületű stúdiólakást alakítottak ki. Az egyikben egy festőművész, a másikban egy fotográfus műterme várta a képeket megrendelő érdeklődőket. A ház földszintjén filmszínház működött 1918-ig, tehát az akkori legfiatalabb művészeti ág is megvetette a lábát a téren.

A Bakáts tér 3. számú ház napjainkban (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A műteremlakás ablakánál látható dombormű, jobbra egy festő női, balra egy fényképező férfialak (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

1906-ban épült meg az utolsó többfunkciós épület, a rövid életű Keresztény Fogyasztási Szövetkezetek Székháza a Bakáts tér 1. szám alatt, melyet a Hangya Szövetkezet 1916-ban megvásárolt, és a földszinti helyiségekben mintaraktárakat és bemutatótermet rendezett be. A historizáló stílusú épület számos állatalakot és növényi díszítőelemet ötvöző homlokzata ma is szemet gyönyörködtető. Az egykori bemutatóterem ma a IX. kerület házasságkötő terme.

A Bakáts tér 1. szám alatti ház 1910 körül (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A tér természetesen a XX. század viharos időszakait is átélte, és az 1944–45-ös városostrom, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc sem kímélte. 1944 folyamán bombatalálatot kapott a templom is, a plébánia és az elöljáróság épülete pedig nagyon súlyos sérüléseket szenvedett. A plébánia két sarkát díszítő kupola megsemmisült, nem is tudták újjáépíteni a háború után.

1956-os emlékmű a téren

A téren 1956 októberében több alkalommal folyt harc, sok forradalmár, számos szovjet katona és ártatlan civil esett áldozatul. A templom körül temették el őket, így ez azóta szakrális területnek is számít. November 4. után a templomot a tankok nem kímélték, a főbejárata belövést kapott, a tornya megsérült.  Mindezek ellenére a téren álló házak túlélték a harcokat, a templomot – akkori szóhasználat szerint – tatarozták, renoválták.

Az elöljáróság bombázás után 1944-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 45598)

Sírok a templom körül 1956 november elején (Fotó: Fortepan/Képszám: 40188)

Sok évtized telt el azóta, időnként felmerült a gondolat, hogy felújítsák a Bakáts teret. A rendszerváltozás után mélygarázsépítés gondolata is felmerült, de azután elfelejtődött. 1992-től új szerepet is kapott a hely: koncertek helyszíne lett, először a régi ferencvárosi búcsúk hagyományát elevenítették fel, majd az 1990-es évek közepétől mintegy 10 éven keresztül minden június–júliusban a Ferencvárosi Nyári Játékok miatt látogattak ide sok ezren egy-egy előadás alkalmával.

Néhány éve ismét napirendre került a tér megújítása, jelenleg a tervezés és előkészítés szakaszában tartunk. Ami biztos: tavaly elkészült a templom teljes homlokzati rekonstrukciója, és ez már önmagában is jelentős fejlemény. Reméljük, a tér is követi a templom példáját, és hamarosan a helyi lakók és az idelátogatók is örömmel töltik idejüket a Bakáts tér fáinak árnyékában.   

Nyitókép: A Bakáts tér (Fotó: Ferencvaros.hu)

Összesen 3 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Az egyik legjobban sikerült 56-os szobor a téren található.
(Zárójelben. A Ligetből a "vaskefét" sűrgősen el kell távolítani.)

Válaszok:
persona | 2020. október 10. 20:45

Nem lesz eltavolitva, sot! A Neprajzi Muzeum epulete altal uj kontextusba helyezve fog csak igazan elove valni az emlekmu.


Csak termeszetes, hogy a plebania kupolai hianyoznak. Mar miert is ne fosztottak volna meg toluk az epuletet...
Egyebkent a kornyek akkor lenne igazan szep ha vegre eltakaritanak innen az autokat. A Dunaig huzodo Bakats utca peldaul kifejezetten elegans lenne parkolo jarmuvek nelkul setaloutcakent.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó