A Budapest-Soroksár-Újtelepi Református Missziói Egyházközség 2018 és 2020 között felépült temploma, a több évszázados múltra visszatekintő Soroksár település legújabb szakrális épülete. Budapest XXIII. kerületében a protestáns felekezetek számára csak az utóbbi hetven évben alakítottak ki méltó hajlékokat.

A mai Soroksár területe a középkorban ritkán lakott vidék volt, amelynek déli részén Szent Dénes falu állt, ez a török hódoltság korában elnéptelenedett. Buda felszabadítása után, a jó termőtalajjal rendelkező Soroksár a XVIII. század első felében sváb katolikus földművesek által lakott község lett.

A középtornyos, négy fiatornyos, formavilágával a kalotaszegi templomokat idéző épület 2020 nyarára készült el (Fotó: Millisits Máté/pestbuda.hu)

A település birtokosa I. Grassalkovich Antal (1694–1771), a Pest környéki barokk stílusú templomok kiemelkedő mecénása építette az 1750-es években a Soroksári Római Katolikus Nagyboldogasszony-plébániatemplomot. Grassalkovich Antal halálától az I. világháborúig terjedő időszak csendes, békés korszaknak mondható, amelyet csak tűzvészek és járványok tesznek időnként viharossá.

Soroksár életétben a közlekedésfejlesztések a városiasodást segítették elő. A közlekedési viszonyok javítása után az addig szinte kizárólag mezőgazdasági termelésből élő soroksáriak a településen megtelepedett gyárakban, üzemekben vállaltak munkát.

 Az I. világháború után sok magyar, köztük nagyszámú református költözött ide az Alföldről, valamint a történelmi Magyarországnak a trianoni békediktátum következtében elcsatolt területeiről. Soroksár nagyközséget a Nagy-Budapest létrehozásakor 1950-ben, Pesterzsébettel összevont területet alkotva a főváros XX. kerületeként sorolták be Budapest közigazgatásába.

 A sisakot koronázó bethelmi csillaggal együtt a torony magassága 35 méter (Fotó: Szabó László)

Soroksár 1994-ben népszavazás következtében önállósult Budapest XXIII. kerületeként. A rendszerváltás után megépült gyorsforgalmi utak L alakban határolják Soroksárt, az autópályák mellett logisztikai bázisok létesültek. Az ősi településmag mellett a rendszerváltás idején az új városrész, Soroksár Újtelep növekedésnek indult. Az M5-ös autópálya közelében családi és panelházakat tartalmazó telepen a Fatimai Szűzanya római katolikus plébániatemplom 2000 és 2002 között épült meg. A református templom hosszú előkészítés után 2020-ra készült el.

Soroksári Református Egyházközség

A soroksári reformátusok lelkigondozását az 1930-as évek végétől Galambos József csepeli segédlelkész végezte. Az istentiszteleteket a községi általános iskolában tartották, a gyülekezet 1939-ben önálló anyaegyházközség lett a Csepeli Református Egyházközségből való kiválással.  Ekkorra már folyamatban volt a templomépítés előkészítése.

A piactéren kaptak földterületet a templom számára, amelynek terveit Szeghalmy Bálint (1889–1963) építészmérnök készítette, a kalotaszegi református templomokat idéző formai kiképzés szerint. A II. világháború azonban megakadályozta a megépítését, és később a kijelölt területen nem kezdődhetett el az építkezés.

A világháború után az egyházközség megkapta a Hősök tere 11. szám alatti házat és a hozzá tartozó kertet.  A házat parókiának alakították át és a mögötte levő telekre 1950 novemberére elkészült a torony nélküli templom.

A templomépítés egy évtizede

Az 1940-es évek elejétől Soroksár-Újtelepen családi otthonokban házi istentiszteleteket tartott a Soroksáron szolgáló első lelkipásztor, Galambos József. A Budapest-Soroksári Református Egyházközség 1957-ben Soroksár újtelepi részén megvásárolta az Alsóhatár út 70. szám alatt található kis lakóházat, ahol az egyik szobában gyülekezeti termet alakítottak ki, amely évtizedekig biztosított otthont az istentiszteletek, bibliaórák és egyéb gyülekezeti alkalmak megtartására. Újtelepen Kádár István Csongor soroksári lelkipásztor folytatta az igehirdetés szolgálatát, aki a templomépítés gondolatát szívén viselve felmérte az adott lehetőségeket.

Az egyházi vezetés 2004-ben Bácsai Gábor lelkipásztort bízta meg azzal, hogy fogja össze a helyi református közösséget. Ezt a szolgálatot 2007 augusztusától Péterffy György templomépítő lelkipásztor látja el.

A tervezett templom alapkőletételi ünnepségét, a Dinnyehegyi út 34. alatti területen 2009. szeptember 27-én tartották, amelyen Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke hirdetett Igét.

A templom alapkövét 2009. szeptemberében tették le (Fotó: Szabó László)

A Soroksári Református Egyházközség 2010-ben eladta az Alsóhatár út 70. szám alatti ingatlant, amelynek bevételével az újonnan épülő templomot kívánta támogatni. Az újtelepi templom építése, amely magába foglalja a gyülekezeti termet és a lelkészlakást is, 2011-ben kezdődött el. Az újtelepi reformátusok ezt követően majdnem hat évig a helyi katolikus templom tanácstermében tartották gyülekezeti alkalmaikat.

Az újtelepi református gyülekezet számbeli növekedése, amely közel száz tagot számlált, indokolttá tette a továbblépést, így a Budapest-Déli Református Egyházmegye rendkívüli közgyűlése 2012. január 30-án a Budapest-Soroksári Református Egyházközség presbitériuma, Kiss Péter, a Soroksári Református Egyházközség lelkésze kezdeményezésére kimondta az újtelepi református közösség missziói egyházközséggé alakulását.

Az épülő templom 2019-ben (Fotó: Szabó László)

A templomtelken a parókia 2015-re elkészült, így az első adventi istentiszteletet már a lelkészlakás alsó szintjén kialakított gyülekezeti teremben tartotta az egyházközség. Ebben a helyiségben voltak 2019 szeptemberéig az istentiszteletek, evangelizációs alkalmak, bibliaórák, előadások, szeretetvendégségek.

A magyar kormány támogatásával 2017 végén újraindult az építkezés, 2018. február 18-án ünnepi istentisztelet keretében az alapkőletételi okmányokat áthelyezték végleges helyükre a templom bejáratához. Az alapkő elhelyezését követően Kiss László egyházmegyei lelkészi főjegyző hirdetett Igét, prédikációjában kifejtette:

„Ez az épülő templom Isten hatalmának hídfőállása kell, hogy legyen, az oldás és kötés erőterében áll. Az apostolok alapjaira így épül fel, némelyeknek élet illatja vagyunk az életre, másoknak halál illatja a halálra, az oldás és kötés félelmetes és egyben csodálatos hatalma.”          

                                                   A Soroksár-Újtelepi Református Missziói Egyházközség új temploma a XXIII. kerületi Dinnyehegyi úton (Fotó: MTI/Mónus Márton)                    

A középtornyos, négy fiatornyos formavilágával a kalotaszegi templomokat idéző szakrális épület 2020 nyarára Rüll Tamás építésznek, a MAKONA csoport tagjának tervei alapján készült el. A toronysisakot 2018. november 30-án emelték a toronytestre. A sisakot koronázó bethelmi csillaggal együtt a toronytest magassága 35 méter. Az erdélyi templomok külső kiképzésével rokonítható új szakrális épület esetében megvalósulhatott a soroksári reformátusok közel nyolc évtizedes álma.

 A templom főhomlokzatának felirata hirdeti az épület rendeltetését: „Épült Jézus Krisztus dicsőségének hirdetésére. Ap, Csel 4,12”

A földszinti templomtér padjai félkörívben veszik körül a liturgikus teret.

A tágas templomtér (Fotó: MTI/Mónus Márton)

A földszinten a padok félkörívben veszik körül a liturgikus teret (Fotó: Millisits Máté/pestbuda.hu)

A szószék (Fotó: Millisits Máté/pestbuda.hu)

A bejárathoz közeli oldalon karzatot alakítottak ki. A földszinti és a karzati téren együtt 215 ülőhely található.

Karzatot is kialakítottak (Fotó: Millisits Máté/pestbuda.hu)

A toronyban függő harang 140 kg tömegű, Gombos Miklós öntötte Őrbottyánban 2018-ban. A zengő öntvény felirata egyik oldalon a magyar államcímer alatt: „A REFORMÁCIÓ 500 ÉVES / ÉVFORDULÓJÁRA ÖNTETTE / A BUDAPEST-SOROKSÁR-ÚJTELEPI / REFORMÁTUS MISSZIÓI EGYHÁZKÖZSÉG, 2017.”

A toronysisakot 2018-ba emelték a toronytestre (Fotó: Szabó László)

A harang másik oldalán a zászlós Isten báránya látható, alatta a felirat: „SOLI DEO GLORIA.”

A Budapest-Soroksár-Újtelepi Református Missziói Egyházközség elkészült templomát 2020. szeptember 5-én szentelte fel Bogárdi Szabó István a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke. A szakrális épületre és a gyülekezetre áldást mondtak nemcsak a jelen lévő református lelkipásztorok, hanem öt evangélikus lelkész és Király Attila, a Soroksár-Újtelepi Fatimai Szűz Mária-templom plébánosa. Az építkezéshez 280 millió forint támogatást adó magyar kormány képviseletében Németh Szilárd államtitkár tolmácsolta Orbán Viktor miniszterelnök köszöntőjét.

Az új soroksári református templom a XXI. századi magyar protestáns szakrális építészet figyelemre méltó alkotása, benne a múlt hagyományai üzennek a főváros szélén élő polgároknak, már az autópályáról is látható tornya egyszerre hívogat, másfelől a Kárpát-medencei kálvinizmus hagyománytiszteletét is jelképezi.

Nyitókép: Az új református templom Soroksáron (Fotó: honvedelem.hu)