Megnéztük az új budapesti református templomot

2020. szeptember 11. 9:00

A kalotaszegi négy fiatornyos templomok világát idézi a szeptember 5-én Soroksár-Újtelepen felszentelt református Istenháza. Ez a szakrális épület a nyolcadik fővárosi, új építésű református templom, amelyet a rendszerváltás után emeltek. Amíg a külső megformálásán a múlt értékei köszönnek vissza, addig a belső tere modern megfogalmazásúnak tekinthető.

A Budapest-Soroksár-Újtelepi Református Missziói Egyházközség 2018 és 2020 között felépült temploma, a több évszázados múltra visszatekintő Soroksár település legújabb szakrális épülete. Budapest XXIII. kerületében a protestáns felekezetek számára csak az utóbbi hetven évben alakítottak ki méltó hajlékokat.

A mai Soroksár területe a középkorban ritkán lakott vidék volt, amelynek déli részén Szent Dénes falu állt, ez a török hódoltság korában elnéptelenedett. Buda felszabadítása után, a jó termőtalajjal rendelkező Soroksár a XVIII. század első felében sváb katolikus földművesek által lakott község lett.

A középtornyos, négy fiatornyos, formavilágával a kalotaszegi templomokat idéző épület 2020 nyarára készült el (Fotó: Millisits Máté/pestbuda.hu)

A település birtokosa I. Grassalkovich Antal (1694–1771), a Pest környéki barokk stílusú templomok kiemelkedő mecénása építette az 1750-es években a Soroksári Római Katolikus Nagyboldogasszony-plébániatemplomot. Grassalkovich Antal halálától az I. világháborúig terjedő időszak csendes, békés korszaknak mondható, amelyet csak tűzvészek és járványok tesznek időnként viharossá.

Soroksár életétben a közlekedésfejlesztések a városiasodást segítették elő. A közlekedési viszonyok javítása után az addig szinte kizárólag mezőgazdasági termelésből élő soroksáriak a településen megtelepedett gyárakban, üzemekben vállaltak munkát.

Az I. világháború után sok magyar, köztük nagyszámú református költözött ide az Alföldről, valamint a történelmi Magyarországnak a trianoni békediktátum következtében elcsatolt területeiről. Soroksár nagyközséget a Nagy-Budapest létrehozásakor 1950-ben, Pesterzsébettel összevont területet alkotva a főváros XX. kerületeként sorolták be Budapest közigazgatásába.

A sisakot koronázó bethelmi csillaggal együtt a torony magassága 35 méter (Fotó: Szabó László)

Soroksár 1994-ben népszavazás következtében önállósult Budapest XXIII. kerületeként. A rendszerváltás után megépült gyorsforgalmi utak L alakban határolják Soroksárt, az autópályák mellett logisztikai bázisok létesültek. Az ősi településmag mellett a rendszerváltás idején az új városrész, Soroksár Újtelep növekedésnek indult. Az M5-ös autópálya közelében családi és panelházakat tartalmazó telepen a Fatimai Szűzanya római katolikus plébániatemplom 2000 és 2002 között épült meg. A református templom hosszú előkészítés után 2020-ra készült el.

Soroksári Református Egyházközség

A soroksári reformátusok lelkigondozását az 1930-as évek végétől Galambos József csepeli segédlelkész végezte. Az istentiszteleteket a községi általános iskolában tartották, a gyülekezet 1939-ben önálló anyaegyházközség lett a Csepeli Református Egyházközségből való kiválással. Ekkorra már folyamatban volt a templomépítés előkészítése.

A piactéren kaptak földterületet a templom számára, amelynek terveit Szeghalmy Bálint (1889–1963) építészmérnök készítette, a kalotaszegi református templomokat idéző formai kiképzés szerint. A II. világháború azonban megakadályozta a megépítését, és később a kijelölt területen nem kezdődhetett el az építkezés.

A világháború után az egyházközség megkapta a Hősök tere 11. szám alatti házat és a hozzá tartozó kertet. A házat parókiának alakították át és a mögötte levő telekre 1950 novemberére elkészült a torony nélküli templom.

A templomépítés egy évtizede

Az 1940-es évek elejétől Soroksár-Újtelepen családi otthonokban házi istentiszteleteket tartott a Soroksáron szolgáló első lelkipásztor, Galambos József. A Budapest-Soroksári Református Egyházközség 1957-ben Soroksár újtelepi részén megvásárolta az Alsóhatár út 70. szám alatt található kis lakóházat, ahol az egyik szobában gyülekezeti termet alakítottak ki, amely évtizedekig biztosított otthont az istentiszteletek, bibliaórák és egyéb gyülekezeti alkalmak megtartására. Újtelepen Kádár István Csongor soroksári lelkipásztor folytatta az igehirdetés szolgálatát, aki a templomépítés gondolatát szívén viselve felmérte az adott lehetőségeket.

Az egyházi vezetés 2004-ben Bácsai Gábor lelkipásztort bízta meg azzal, hogy fogja össze a helyi református közösséget. Ezt a szolgálatot 2007 augusztusától Péterffy György templomépítő lelkipásztor látja el.

A tervezett templom alapkőletételi ünnepségét, a Dinnyehegyi út 34. alatti területen 2009. szeptember 27-én tartották, amelyen Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke hirdetett Igét.

A templom alapkövét 2009. szeptemberében tették le (Fotó: Szabó László)

A Soroksári Református Egyházközség 2010-ben eladta az Alsóhatár út 70. szám alatti ingatlant, amelynek bevételével az újonnan épülő templomot kívánta támogatni. Az újtelepi templom építése, amely magába foglalja a gyülekezeti termet és a lelkészlakást is, 2011-ben kezdődött el. Az újtelepi reformátusok ezt követően majdnem hat évig a helyi katolikus templom tanácstermében tartották gyülekezeti alkalmaikat.

Az újtelepi református gyülekezet számbeli növekedése, amely közel száz tagot számlált, indokolttá tette a továbblépést, így a Budapest-Déli Református Egyházmegye rendkívüli közgyűlése 2012. január 30-án a Budapest-Soroksári Református Egyházközség presbitériuma, Kiss Péter, a Soroksári Református Egyházközség lelkésze kezdeményezésére kimondta az újtelepi református közösség missziói egyházközséggé alakulását.

Az épülő templom 2019-ben (Fotó: Szabó László)

A templomtelken a parókia 2015-re elkészült, így az első adventi istentiszteletet már a lelkészlakás alsó szintjén kialakított gyülekezeti teremben tartotta az egyházközség. Ebben a helyiségben voltak 2019 szeptemberéig az istentiszteletek, evangelizációs alkalmak, bibliaórák, előadások, szeretetvendégségek.

A magyar kormány támogatásával 2017 végén újraindult az építkezés, 2018. február 18-án ünnepi istentisztelet keretében az alapkőletételi okmányokat áthelyezték végleges helyükre a templom bejáratához. Az alapkő elhelyezését követően Kiss László egyházmegyei lelkészi főjegyző hirdetett Igét, prédikációjában kifejtette:

„Ez az épülő templom Isten hatalmának hídfőállása kell, hogy legyen, az oldás és kötés erőterében áll. Az apostolok alapjaira így épül fel, némelyeknek élet illatja vagyunk az életre, másoknak halál illatja a halálra, az oldás és kötés félelmetes és egyben csodálatos hatalma.”

A Soroksár-Újtelepi Református Missziói Egyházközség új temploma a XXIII. kerületi Dinnyehegyi úton (Fotó: MTI/Mónus Márton)

A középtornyos, négy fiatornyos formavilágával a kalotaszegi templomokat idéző szakrális épület 2020 nyarára Rüll Tamás építésznek, a MAKONA csoport tagjának tervei alapján készült el. A toronysisakot 2018. november 30-án emelték a toronytestre. A sisakot koronázó bethelmi csillaggal együtt a toronytest magassága 35 méter. Az erdélyi templomok külső kiképzésével rokonítható új szakrális épület esetében megvalósulhatott a soroksári reformátusok közel nyolc évtizedes álma.

A templom főhomlokzatának felirata hirdeti az épület rendeltetését: „Épült Jézus Krisztus dicsőségének hirdetésére. Ap, Csel 4,12”

A földszinti templomtér padjai félkörívben veszik körül a liturgikus teret.

A tágas templomtér (Fotó: MTI/Mónus Márton)

A földszinten a padok félkörívben veszik körül a liturgikus teret (Fotó: Millisits Máté/pestbuda.hu)

A szószék (Fotó: Millisits Máté/pestbuda.hu)

A bejárathoz közeli oldalon karzatot alakítottak ki. A földszinti és a karzati téren együtt 215 ülőhely található.

Karzatot is kialakítottak (Fotó: Millisits Máté/pestbuda.hu)

A toronyban függő harang 140 kg tömegű, Gombos Miklós öntötte Őrbottyánban 2018-ban. A zengő öntvény felirata egyik oldalon a magyar államcímer alatt: „A REFORMÁCIÓ 500 ÉVES / ÉVFORDULÓJÁRA ÖNTETTE / A BUDAPEST-SOROKSÁR-ÚJTELEPI / REFORMÁTUS MISSZIÓI EGYHÁZKÖZSÉG, 2017.”

A toronysisakot 2018-ba emelték a toronytestre (Fotó: Szabó László)

A harang másik oldalán a zászlós Isten báránya látható, alatta a felirat: „SOLI DEO GLORIA.”

A Budapest-Soroksár-Újtelepi Református Missziói Egyházközség elkészült templomát 2020. szeptember 5-én szentelte fel Bogárdi Szabó István a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke. A szakrális épületre és a gyülekezetre áldást mondtak nemcsak a jelen lévő református lelkipásztorok, hanem öt evangélikus lelkész és Király Attila, a Soroksár-Újtelepi Fatimai Szűz Mária-templom plébánosa. Az építkezéshez 280 millió forint támogatást adó magyar kormány képviseletében Németh Szilárd államtitkár tolmácsolta Orbán Viktor miniszterelnök köszöntőjét.

Az új soroksári református templom a XXI. századi magyar protestáns szakrális építészet figyelemre méltó alkotása, benne a múlt hagyományai üzennek a főváros szélén élő polgároknak, már az autópályáról is látható tornya egyszerre hívogat, másfelől a Kárpát-medencei kálvinizmus hagyománytiszteletét is jelképezi.

Nyitókép: Az új református templom Soroksáron (Fotó: honvedelem.hu)

Budapest, Budapest-Soroksár-Újtelepi Református Missziói Egyházközség, építészet, Millisits Máté, PestBuda, pestbuda.hu, református templom, Soroksár-Újtelep

²⁶ ¹ ⁰

Kapcsolódó írások

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza

2024. október 30. 9:00

A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom

2024. október 27. 10:30

Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát

2024. október 17. 11:00

Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Száz éve halt meg Fraknói Vilmos

2024. november 20. 9:30

Fraknói Vilmos püspök, egyháztörténész a XIX. századi tudománytörténet meghatározó alakja volt. Halálának 100. évfordulója alkalmából a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben, a felújított síremlékénél tartottak megemlékezést.

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról

2024. november 18. 14:00

Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója

2024. november 16. 10:00

Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²² ⁰ ³

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰¹ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

⁹⁹ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹³ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

¹⁹⁵ ¹⁰ ³

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ³ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁶ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁸ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴⁰ ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹³ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁸ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁶ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Alacsonyabb padlós csuklós buszok Budapestnek Budapesten 30 éve mutatkoztak be az első alacsonyabb padlószintű csuklós autóbuszok. Az új járművekből 171-et vett a város, és 2022-ig közlekedtek. Nem lettek annyira elterjedtek, mint az elődje, de mégis fontos lépést jelentettek Budapest közlekedésében.

¹³² ¹ ⁰

Megemlékezéseket tartottak a nemzeti gyásznapon a Batthyány-mauzóleumnál és országszerte Az 1848–49-es szabadságharc mártírjaira emlékeztek a fővárosban, valamint országszerte és az egész Kárpát-medencében október 6-án, a nemzeti gyásznapon. Budapesten 175 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első független, felelős magyar miniszterelnököt, Aradon pedig a tizenhárom honvéd főtisztet, akiket aradi vértanúkként ismer az egész nemzet. A Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartottak.

¹¹⁶ ⁰ ⁰

Buszok Budára Száz éve jelentek meg az autóbuszok Budán. A budai oldalra vezető út nem volt egyszerű, mert az akkori buszoknak a Lánchíd enyhe emelkedésének a legyőzése sokkal nagyobb kihívás volt, mint egy mai autóbusznak felkapaszkodni a budai hegyekbe.

¹³⁸ ¹ ⁰

Százhuszonöt éve született Budapesten a golyóstoll megalkotója Bíró László József 125 éve, 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Élete során foglalkozott sok mindennel, volt autóversenyző, vámügyintéző, festő, újságíró, de a nevét a golyóstoll őrzi, amelyet sok országban Biro-pennek hívnak.

¹¹⁸ ⁰ ¹

Aki az első magyar magánmúzeumot alapította – Ernst Lajos tündöklése és bukása A XIX. század végi gazdasági fejlődés eredményeképpen hatalmas vagyonok összpontosultak egy-egy kézben, melyeket a tulajdonosaik különbözőképpen fektettek be. Többen vásároltak például műkincseket, de közülük is élen járt Ernst Lajos, aki gazdag gyűjteményéből 1912-ben megalapította az ország első magánmúzeumát. A műalkotásokban nemcsak az üzletet látta, szenvedélyesen vásárolta azokat, és sajnos ez okozta vesztét is.

¹²³ ⁰ ⁰

A Lánchíd alapozása – 185 éve verték le az első próbacölöpöket A Lánchíd 175 éve áll az alapjain, amelyet hatalmas munkával, több ezer, 20 méteres cölöp leverésével tudtak csak megépíteni. Az első próbacölöpöket 185 évvel ezelőtt, 1839. szeptember 21-én kezdték leverni.

¹³² ¹ ⁰

Hermész ott is látható Pesten, ahol nem is gondolnánk Az európai vándormotívumnak tekinthető Hermész-ábrázolások városi középületeken vagy köztereken talán nem is olyan meglepőek, hiszen jórészt minden városban folyt kereskedés és pénzgazdálkodás, amely tevékenység végzőinek az ókori isten a patrónusa volt. Viszont vannak Pesten olyan XIX. században épült magánházak is, amelyeken a szárnyas isten domborműve szintén látható.

⁵⁷ ⁰ ⁰

A budapesti közlekedésben 95 éve fordulópont volt Budapest közlekedési forgalmát valójában az 1920-as években kezdték szabályozni, és az első, kezdeti szakasz után mind a forgalomszámlálásban, mind a közlekedésbiztonságban az 1929-es év tekinthető fordulópontnak.

¹¹⁸ ¹ ¹

A budapesti árvizek krónikája – A védekezés soha nem érhet véget Hatalmas árhullám vonul le a Dunán, amely több országban településeket öntött el. A védekezés jelentős erőfeszítéseket követel Magyarországon is, de a szakemberek szerint Budapesten nincs ok az aggodalomra. Nem így volt ez az elmúlt évszázadokban: óriási pusztításokat okoztak a fővárosban az áradások, amelyekben százak vesztették életüket. Cikkünkben azt mutatjuk be, mikor és hogyan veszélyeztette a kiöntött folyó Budapestet.

⁵⁹ ¹ ⁰

A fotográfia szentélye – 130 éves a Mai Manó Ház A XX. század leghíresebb fotóművészei között számos magyar származásút találunk, többségük külföldön futott be szenzációs karriert. Sikerüket mintegy előrevetítette Mai Manó munkássága, aki azonban Budapesten dolgozott a századforduló körüli évtizedekben. A Nagymező utcában építtette fel a műtermét is magában foglaló bérházát, melybe 1894-ben, tehát 130 évvel ezelőtt költözött be.

¹⁵⁴ ⁰ ⁰

Százhuszonöt éve nyílt meg a budafoki HÉV-vonal Egykor HÉV, azaz helyi érdekű vasút közlekedett a Szent Gellért tértől Budafokig. A vonalat 125 éve nyitották meg, ez volt Budapest és egyben az ország első villamosított helyi érdekű vasútvonala is. Ma az egykori HÉV helyén villamosok járnak.

¹⁰⁹ ² ¹