Eredményt hirdettek hétfőn a Magyar Nemzeti Múzeumot körülölelő Múzeumkert megújulásáról szóló ötletpályázaton. A múzeum dísztermében tartott eseményen Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és Varga Benedek, a múzeum főigazgatója is beszédet mondott, majd Jámbor Imre tájépítész professzor fejtette ki a pályázat elbírálásának elveit, mielőtt kiosztották volna a díjakat.

Itt az idő a megújulásra

Varga Benedek főigazgató arról beszélt: ha a firenzei Giardino Boboli vagy a londoni St James park úgy nézne ki, ahogy most a Múzeumkert, akkor valószínűleg zavargások törnének ki. Itt az ideje a Múzeumkert megújulásának, így fontos eredmény, hogy a kormányzat és a Magyar Nemzeti Múzeum összefogott a park újjászületésének érdekében. A cél az, hogy a történelmi hűséget felidéző, esztétikai élményt nyújtó, rendezett kert alakuljon ki. Varga szerint ezt célozták a pályázók is.

Balog Zoltán, az EMMI minisztere szerint fontos mérce, hogyan is néz ki a kultúrnemzetek kulturális intézményeinek környezete. Emlékeztetett: 2010 óta sok felújítás történt Budapesten, a Zeneakadémiától kezdve a Vigadón, az Erkel Színházon, a Várkert Bazáron át a Városliget felújításáig és az Iparművészeti, az Operaház és a budai Vár rekonstrukciójának megkezdésééig. Balog szerint a Múzeumkert sem maradhat ki a megújulásból. A cél az, hogy zöld és családbarát kert alakuljon ki, egy élő helyszín, ami azonban megőrzi a saját értékeit, ötvözve a hagyományokat a XXI. század igényeivel. Fontos, hogy a megújult kert is a XIX. századi épített környezetbe simuljon, megőrizve az angolkert jellegét. Balog felhívta a figyelmet, hogy a Múzeumkert megújulása a körülötte elterülő Palotanegyed, különösen a Pollack Mihály tér és épületeinek megújulásával lesz szoros összefüggésben.

A pályázatra 12 pályamű érkezett, az 1. helyezett 2 millió, a 2. helyezett 1,5 millió, míg a 3. helyezett 1 millió forintos díjban részesült.

Hagyomány és XXI. század

Jámbor Imre tájépítész professzor a pályázati elbírálásról szólva elmondta: több szempontot is figyelembe vettek a bírálat során. Fontos volt a történeti kert felidézése; a park csendes, pihenőjellegének megőrzése és a szobrok méltó bemutatása, a múzeum működésének biztosítása és a Pollack Mihály tér bekapcsolása, valamint a növényállomány felfrissítése és a hosszú távú fenntarthatóság megteremtése. Fontos volt az is, hogy a napos és az árnyékos területek megfelelő arányban oszoljanak el.

A kert eredeti formája a Petz Ármin-féle tájképi kert volt, ami másfél évszázad alatt valamivel kisebb területűvé vált. Ehhez kellett visszanyúlniuk, formákat és ihletet meríteniük a pályázóknak.

A pályázat harmadik helyét Stéhli Zoltán Imre, a 2. díjat a Pagony Kft., míg az első helyezést a Tér-Team Kft. nyerte el.

A nyertes pályázatok a Nemzeti Múzeum dísztermében be is mutatkoztak. Az első három helyezettről összességében elmondható, hogy alapvetően megőrizték a Múzeumkert jelenlegi elrendezését, angolkert jellegét, de természetesen a szükséges területeken fejlesztenének, az oda nem illő funkciókat pedig eltávolítanák.

Ez igaz az első helyezett Tér-Team Kft. pályázatára is. Nem mondhatjuk, hogy rá sem lehet ismerni a Múzeumkertre a terveiken, hiszen egy a mostanihoz hasonló, két, nagyjából párhuzamos, az épületet körülfutó sétányban gondolkodnak, amelyeket persze szépen gondozott park és méltó környezetben elhelyezett, felújított szobrok sora venne közre. A Tér-Team pályázaat megszüntetné a parkolást a kertben, laza térkapcsolatokat és úthálózatot hozna létre benne, és megvalósítana egy játszókertet is a gyermekeknek és a családoknak. A kert egységes, új bútorzatot is kapna. A múzeum mögött álló, Pollack Mihály térre néző kertészház felújításával és átalakításával kávéházat hoznának létre, miközben a kertet meg is nyitnák a patinás, paloták által körülvett tér felé. (A Pollack térrel és megújulásával kapcsolatos írásunkat itt olvashatják.)

A nyertes pályázatok mind igényes terveket, reális, megvalósítható és biztató jövőképeket mutatnak be a Múzeumkert kapcsán. Ugyan még csak az ötletpályázatról van szó, de máris drukkolhatunk az első kapavágásért, hogy a főváros közönsége hamar birtokba vehesse Budapest egyik legkorábbi, patinás, de most még megújulásra szoruló közkertjét.

Nyitókép: Fortepan