A szépség dicsérete – Medgyessy-kiállítás nyílt a Ménesi úton

2016. szeptember 30. 10:23

Megosztott öröm címmel nyílt Medgyessy Ferenc szobrász munkáiból kiállítás 2016. szeptember 16-án a Molnár-C. Pál Műterem-Múzeumban. A tárlaton a művész ritkán bemutatott rajzait, kisplasztikáit és domborműveit is megcsodálhatja az oda látogató érdeklődő.

Írta: Ludmann Mihály

„Ez a Feri, ez tud ám rajzolni. Mire nagy meglepetésemre azt mondta az öreg Jóska, hogy »rajzolni nem tud, de a legnagyobb magyar szobrász: Van olyan jó, mint Maillol«”. Móricz Zsigmond jegyezte fel a Rippl-Rónai József szobrászművésszel folytatott párbeszédét. A beszélgetés 1913-ban hangzott el Kaposváron, Rippl-Rónai házában, előzőleg itt nyaralt Medgyessy Ferenc, aki kifaragott néhány szobrot a rómahegyi villa kertjében. Többek között Rippl-Rónai Józsefről is készített arcképet, aki pedig lefestette őt. A szobrász Móriczot jóval korábbról ismerte, osztálytársak voltak Debrecenben, ahol Medgyessy Ferenc családja a 17. század óta élt.

Itt született, a cívisvárosban Medgyessy Ferenc is 1881. január 10-én.  Amikor Rippl-Rónait  32 éves korában meglátogatta Kaposváron, már hosszú út volt mögötte. Bár orvosi diplomát szerzett, a szíve a művészet felé vonzotta. Először festészetet tanult Párizsban, de végül a szobrászat lett a fő alkotói területe. Rajzolni azonban megtanult, és ez nagyban segítette őt a szobrai előkészítésében. A mostani kiállítás egyik legjelentősebb érdeme ezeknek a rajzoknak a bemutatása.

Miért fontos a rajz Medgyessy művészetében? Ezek az első rögzített ötletek, impressziók és improvizációk. A művészi formateremtő gondolkodás rögzített tanúi. A rajz a kiindulópont, vagy ha úgy tetszik, a szobor születésének első aktusa. Mindig az, ami szoborrá lesz, de soha nem tökéletesen az, mert a rajz az terv és vázlat, a szobor pedig a kiteljesedett befejezés. 

(Fotó: Ludmann Mihály)

Amikor Medgyessy 1913-ban kiállításon mutatta be műveit, maga mögött tudhatta többek között Lyka Károly, Rippl-Rónai József és Móricz Zsigmond támogatását. A Súroló nő és a Kövér gondolkodó új hangot szólaltatott meg a magyar szobrászatban. Ezek a művek is láthatók a most megnyílt kiállításon. Az archaikus tömörség, az akadémikus művészet szépségideálján túli szépség keresése igazi egyéniségre vall. A nagy háború, amelyben katonaként részt vett, a művészi világát gazdagította. Ennek köszönhető a Kis lovas és az egyik leghíresebb szobra, az Anyaság vagy más címen a Szoptató nő.

A háború után a 20. század kiemelkedő emlékműveit készítette el, többek között Rippl-Rónai kaposvári szobrát és Jelky András bajai emlékművét. Számos világháborús emlékművet is mintázott. A debreceni Déri Múzeum előtt látható négy allegorikus szobra a párizsi világkiállításon 1937-ben nagydíjat kapott. Medgyessy művészetének sajátossága, hogy újra és újra visszatért egy típushoz, azt elővéve újra megmintázta. Ezért is fontosak a rajzok, mert ezek az első fázist rögzítik, de a szobor, az agyagba mintázott kisplasztika a második, harmadik fázist mutatja. Ennek köszönhetően a megragadott karakter, forma keveset változott, de mégis átalakult. Ilyen az Anyaság című szobra, amelynek az első vázlata már minden lényeges elemet és mozgást rögzített. Ilyenek a Vénusz-szobrai, különösen a Móricz által Debreceni Vénusznak nevezett szemérmes és kitárulkozó, tömör és végtelenül finoman játékos műve.

(Fotó: Ludmann Mihály)

A kiállítás érdeme, hogy ezeknek a kisplasztikai változatát is megtekinthetjük. Az életművének fontos alkotása a Táncoló nő. Ennek első változata 1923-ban készült, a második 1934-ben. Idős korában, 1953-ban újra megmintázta. Így több fázisban született meg az egyik legszebb műve, amely a szépség és a szerelem mellett tesz hitet. Hullámzása változatos és érzéki, mozdulata ősi és kifinomult, haja és gyöngy nyaklánca kortalan szépségről tanúskodik, alkatában a nőiség dicséretének himnuszát látjuk. A női báj annyira fontos volt számára, hogy a női figurát ábrázoló síremlékei is az el nem múló szépségről szólnak.

Halálakor Ferenczy Béni a legnagyobb magyar szobrásznak nevezte őt, ahogyan Rippl-Rónai is tette 45 évvel korábban. A közben eltelt idő a kiteljesedésről és gazdagodásról szólt. Rajzainak jelentős részét és kisplasztikáit a debreceni Medgyessy Múzeumban őrzik, ami Európa egyik legszebb szobrászati gyűjteménye. Művei a köztereken teljesednek ki, az a legjobb kiállítóhely számukra. Medgyessy alkotásaival több városunk terein találkozhatunk. Budapesten, a Madách téren, a színház előtt áll a Táncoló nő egyik másolata. A Gellért-hegy oldalában látható, kőből készült domborműve, a Gellért-legenda-kút. A Kerepesi úti temetőben több síremléke áll, többek között Móricz Zsigmondét is ő készítette. 

A Ménesi út 65. alatt, a Molnár C. Pál Múzeum Tavasz Termében Medgyessy Ferenc szobrászművész remek rajzait és kisplasztikáit, szobor- és domborműterveit láthatjuk, valamint Rippl-Rónai Józsefről és Móricz Zsigmondról készített portrészobrait is. Vajon ezt a kiállítást látva miről beszélgetne a két nagy művész?


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó