„Készült a Pannónia Filmstúdióban” – hangzik el számos magyarul beszélő film és animációs film végén. Gyerekkorunk kedvenc meséi és sorozatai mind-mind itt készültek: a Vuk, a Mézga család, a Kockásfülű nyúl, a Magyar népmesék vagy éppen Pom Pom történetei, a sor olyan hosszú, hogy szinte lehetetlen felsorolni. Hiába, a Pannónia nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is kiemelkedőt alkotott, beírva magát ezzel a magyar filmtörténetbe. Ez a hatalmas munka pedig egyetlen épülethez kötődik: a Hűvösvölgyi út 64–66. szám alatti szocreál palotához. Nem tévedés: a Pannónia – 2003 óta műemlékvédelem alatt álló – ikonikus épülete ugyanis az ötvenes évek hazai szocreál építészetének jellemző példája.

Izgalmas, világos terek (Fotó: Komporday Tamás)

A stúdió eredeti falának megőrzött darabja – legendák kézjegyével (Fotó: Komporday Tamás)

Fényfestés az avatón (Fotó: Komporday Tamás)

A szocreál szépsége

Ha meghalljuk a szocreál kifejezést, rögtön a '60-as, '70-es, '80-as évek jellegtelen (és gyakran igénytelen) kockaházai jutnak eszünkbe, amelyek nemcsak a városképet, de a bennük lakó és dolgozó emberek mindennapjait is sivárabbá tették. Valójában azonban a szocreál nem ezt jelenti, hanem az ötvenes évek építészetét, amely jegyeiben jelentősen különbözött mind az azt megelőző, mind pedig az azt követő évtizedek stílusától. A szocreál (hivatalosan szocialista realizmus) ugyanis furcsa jelenség: nem is igazán stílus, sokkal inkább felfogás vagy alkotómódszer, amely – hazánkban körülbelül egy évtizedre – beékelődött a modern stílusirányzatok közé.

A szocreál nehezen ragadható meg, hiszen tulajdonképpen ideológiai parancsra jött létre, nem művészi fejlődés által. Az ilyen stílusú épületekben éppen ezért sokféle stílus keveredik, nem feltétlenül ízléses arányban: a szocreál épületek gyakran monumentálisak, túlzóak, díszeikben pedig már-már giccsbe hajlóak.

A szocreálban azonban minden furcsasága ellenére van valami szerethető: az alapanyagok még többé-kevésbé igényesek, a díszítések jellegzetesek (bár hajlamosak giccsbe fordulni, ugye), a házak egy része pedig képes nagyobb bökkenő nélkül beleolvadni a városképbe. Budapesten jó példa erre a II. kerületi városháza Mechwart-liget fölé magasodó épülete.

Legalább ennyire jellegzetes a Pannónia Filmstúdió is, amely Gádoros Lajos és Mühlbacher István munkája. A kívülről klasszicizáló, szimmetrikus homlokzatú ház belülről világosan átlátható, a többnyire finom díszítés is csak 1-2 helyen súrolja az enyhe giccs határát. A hatalmas előcsarnok mennyezeti ornamentikája például nehezen felelne meg annak a puritánságnak, amely a későbbi kádárizmust jellemezte, ennek ellenére a látogató valahogy mégis harmóniát érez benne, nem azt a rideg ürességet, amely a későbbi házak tereit jellemezte. Az aula két hatalmas, szőlőfürtszerű csillárja határozottan szép és izgalmas alkotás, csakúgy, mint a falon lévő domborművek, amelyek – a korszaktól szokatlan módon – nem munkásokat, hanem különböző művészi tevékenységeket ábrázolnak, és az ezeket megjelenítő alakok is életszerűbbnek tűnnek, mint máshol, itt szó sincs erőt sugárzó, abszurd módon vaskos emberábrázolásról. 

Az avatás pillanata (Fotó: Komporday Tamás)

Kövér László a Légy Oscarjával (Fotó: Komporday Tamás)

Láng Zsolt, Jankovics Marcell és Kövér László az átadón (Fotó: Komporday Tamás)

Újra munkában

A Pannónia Filmstúdió 1954-ben átadott épületét 2000-ig a TV3 használta, annak megszűnése után azonban szomorúbb évek következtek, az épület pedig lassan az enyészeté lett. Pontosabban lett volna, ám két éve, 2015-ben Rákosi Tamás, a ház jelenlegi tulajdonosa átfogó felújításba kezdett, megmentve ezzel a színészek között csak „Pancsinak” becézett házat a pusztulástól.

A munkák során egyébként a részletekre is ügyeltek, ennek köszönhető, hogy az épület – a korszerűsítése mellett – a múltbéli értékeit is meg tudta őrizni. Ilyen apró, de annál nagyobb figyelmesség például az, hogy a beruházó kiemelte és megőrizte azokat az eredeti falrészleteket, amelyeken az épületben megforduló egykori munkatársak kézjegye szerepel, ennek köszönhetően a látogatók megtekinthetik például Sinkovits Imre, Csákányi László, Psota Irén és több száz másik művész aláírását is. Szintén az épületben látható – igaz, furcsa helyen, az egyik lépcsőfordulóban – hazánk első Oscar-díja, amit Rofusz Ferenc kapott 1981-ben A légy című animációs filmjéért. 

Az épület rekonstrukciója tehát nemrégiben zárult le, amit a jelenlegi üzemeltető Pannónia Stúdió március 9-én nagyszabású épületátadóval ünnepelt meg. A ceremónián részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Láng Zsolt II. kerületi polgármester és Jankovics Marcell filmrendező, akik a tulajdonossal együtt vágták át a filmkockákat ábrázoló avatószalagot. Az épületben összegyűlt hatalmas tömegben egyébként számos filmes személyiséget lehetett látni: Andy Vajna producer és filmügyi kormánybiztos mellett az Oscar-díjas Rofusz Ferencet, Makk Károly rendezőt, Cakó Ferenc animációsfilm-rendezőt, Juhász Árpád geológust vagy Ternovszky Bélát. Az avató háziasszonya pedig Náray Erika színművésznő volt, aki napjaink egyik legfoglalkoztatottabb szinkronszínészeként a régi és az új Pannónia Stúdióban is megfordult már.

Az épület külső-belső felújítása fontos esemény a hazai filmgyártás szempontjából, hiszen a stúdiókban újra elkezdődött a munka, a Pannónia tehát ismét eredeti funkcióját tölti be. A stúdió termeit ezentúl ugyanis olyan, a hazai és nemzetközi élvonalba tartozó kép- és hangutómunkára szakosodott cégek bérlik majd, mint például a nemrégiben Arany Medve-díjat kapott Enyedi Ildikó filmjét, a Testről és lélekrőlt vágó Post Office Films vagy a hazai műsorgyártásban jelentő szerepet betöltő IKO Média Csoport. 

A jelen és a jövő mellett természetesen a múlt sem merülhet feledésbe: az épület hazai filmgyártásban betöltött óriási szerepének bemutatására hozták létre a Pannónia Emlékstúdiót, ahol a magyar rajzfilmgyártás alkotásait, egykori munkafolyamatainak tárgyi részleteit, figuráit tekinthetik meg az érdeklődők, de lesznek múzeumpedagógiai foglalkozások is.

Az épület mindemellett kiállításoknak is rendszeresen otthon fog nyújtani, az első, a Jankovics Marcell munkáit bemutató tárlat az épületátadóval egy időben nyílt meg az első emeleten.

A Pannónia tehát újraéledt, s kész arra, hogy ismét a hazai filmgyártás fellegvárává váljon – egy szocreál épületben. Mindez jó példa arra, hogy minden korban születhetnek megőrzésre méltó alkotások, amelyeket külsejük mellett a bennük zajló élet is ikonikussá tehet. A Pannónia Filmstúdió Hűvösvölgyi úti épülete pedig pontosan ilyen.

Nyitókép: (Fotó: Komporday Tamás)