A nemzeti szalon ötéves vetésforgójának negyedik állomásához érkezett: az építészet, a képző-, majd a fotóművészet után az ipar- és tervezőművészet mutatja be sokféle arcát – mondta el a kiállítás pénteki megnyitóján Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke. A kiállítási anyag káprázatos, a rendezés pedig méltó hozzá – méltatta a tárlatot az MMA vezetője, aki szerint a bemutatott tárgyak is rámutatnak: sem az egyediség, sem a tömegszerűség nem előre leosztott rang.

Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója köszöntőjében hangsúlyozta: az a páratlan műfaji, technikai és szellemi gazdagság, amelyet a nemzeti szalon felvonultat, bizonyíték arra, hogy a kézműves technológiákon alapuló kreativitás az elektronika és a robotika korában is kulcsszerepet kap.

Bendzsel Miklós, a Magyar Formatervezési Tanács tiszteletbeli elnöke kiemelte: a kurátorok csaknem 400 alkotót kértek fel a részvételre; többek között a kerámia-, az üveg-, a textil- és a járműtervezés, a grafika, a multimédia és az animáció remekei, bélyegek, plakátok, művészkönyvek, elektromos autók, neves hajó- és repülőgépgyártók friss modelljei bizonyítják a magyar tervezők kreativitását a tárlaton. 

Sára Ernő és Scherer József kurátorok a kiállítás sajtóbejárásán emlékeztettek arra, hogy a hazai ipar- és tervezőművészetnek tizenhat éve nem volt alkalma hasonlóan átfogó bemutatkozásra.

A tárlat célja, hogy a mai embert körülvevő tárgyi világ a maga teljességében jelenjen meg – közölték, hozzátéve: a fogkefétől a vonatokon át a gobelinig hatalmas műfaji változatosságban vonulnak fel a kiállítás tárgyai. A kurátorok elmondása szerint a válogatás kiemelt figyelmet fordít a fiatalokra: a legújabb nemzedék képviselői az apszis mellett külön teremben mutatkozhatnak be, míg velük szemben a műfajteremtő mesterekre emlékeznek a szervezők.

A középső terekben az ember mikrokörnyezetének tárgyai – bútorok, használati és evőeszközök, lakásdíszek –, majd a közösségi terekbe szánt ruhák, ékszerek, plakátok, bútorok, táskák, fotókon pedig belsőépítészeti megoldások tűnnek fel. Az apszis a közterek és a közlekedés világát tárja a látogató elé többek között autókon, robogokón, képeken, maketteken és egy vitorlás hajón keresztül, míg az oldalsó termekben a speciális területek, például a könyv- és a bélyegtervezés, az animáció, a film vagy a sport, illetve a szakralitás világa tűnik fel, de az augusztus 13-ig látható tárlat külön termet szentel a letűnt korok tervezőművészete megőrzési lehetőségeinek is.

(MTI)