A hagyományoktól eltérően idén augusztus 29-én rendezik meg az emlékhelyek napját országszerte 60 nemzeti és történelmi emlékhely 70 helyszínének programjaival – írja az MTI.

Az emlékhelyek napját hagyományosan május második szombatján szokták megtartani, idén azonban a koronavírus-járvány miatt augusztus végére, a mohácsi csata évfordulójára helyezték át – emlékeztetett a rendezvénysorozat pénteki budapesti sajtótájékoztatóján a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója. Radnainé Fogarasi Katalin hozzátette, hogy a járványhelyzetre figyelemmel lesznek az új időpontban is, és mindenben követik az aktuális egészségügyi előírásokat. Idén először adják át az Emlékhelyek díját, és minden részt vevő emlékhely készül családbarát programokkal, a rendezvények jelentős része ingyenes lesz – közölte.

A rendezvény a magyar történelemben és kultúrában kiemelten fontos helyszínekre szeretné felhívni a figyelmet. Az emlékhelyekre kedvezményesen vagy díjtalanul lehet belépni. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján 17 nemzeti emlékhelyet és 49 történelmi emlékhelyet tartunk számon országszerte. Egységes megjelölésükről a Nemzeti Örökség Intézete gondoskodott. A felállított sztélék nemcsak egységesen és könnyen felismerhetővé tették az emlékhelyeket, de azok jelentőségéről is tájékoztatják az érdeklődőket.

Sztélé a Trefort-kertben (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Ezek a magyar történelem fontos helyszínei, és gyakran fontos építészeti alkotások, amelyek nemcsak műemléki szempontok alapján számítanak jelentősnek, hanem kiemelkedő történelmi szerepük miatt is. Ezek a pontok az emlékezet egyszerre szimbolikus és valóságos tereiként felidézik azokat a sorsdöntő, kiemelkedő, ámde egyben tragédiákkal is kísért pillanatokat, amelyeket ma magyar történelemnek nevezünk.

Fontos cél, hogy minél többen megismerjék ezeket a „turisztikai zarándokhelyeket”, felfedezhessék, hogy miért áll sztélé országszerte 69 ponton, és mi köti össze ezeket a helyszíneket.

Idén az Országházban és a Kossuth téren vezetett séták és koncert várja az érdeklődőket, látogatható lesz a Ludovika főépülete és felújított lovardája, és a budai Várnegyed intézményei is számtalan programmal vesznek részt az emlékhelyek napján. A NÖRI saját szervezésű programjaira a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertbe, a Rákoskeresztúri Új köztemetőbe és a Salgótarjáni utcai zsidó temetőbe is várják a közönséget.

Az eseménysorozathoz csatlakozik az idén nemzeti emlékhellyé nyilvánított Győr, Máriapócs és Mátraverebély is. A mohácsi csata évfordulójára emlékezve számos programmal készül a mohácsi nemzeti emlékhely: a látogatók többek között hagyományőrző bemutatókon, régészeti előadásokon vehetnek részt. Az emlékhelyek napjának megnyitóját idén a pákozdi nemzeti emlékhelyen, az 1848–49 szabadságharc egyik legismertebb helyszínén tartják. Augusztus 29-én bemutatók, kiállítások, interaktív foglalkozások hívják fel a figyelmet a honvédelem és a béke megőrzésének fontosságára.

Történelmi emlékhelyek:

Corvin köz

A Corvin köz Budapest VIII. kerületében, a Ferenc körút és az Üllői út sarkának közelében található köz, az 1956-os forradalom és szabadságharc emblematikus helyszíne. A sztálinista diktatúra és a szovjet megszállás ellen folytatott fegyveres felkelés egyik fővárosi központja, egyik legfontosabb és legtovább kitartó ellenállási pontja volt. A többszörös túlerőben lévő szovjet csapatokkal vívott harcok során sok felkelő „pesti srác” áldozta itt életét a magyar szabadságért.

A Corvin köz, a Pesti srác szobra (Forrás: Wikipédia)

Andrássy út 60.

A politikai terror szimbóluma, ahol a nyilas- és a kommunista diktatúra idején sokakat tartottak fogva, kínoztak és gyilkoltak meg. Az épület az 1930-as évek végétől a nyilasok gyűléseinek színhelye, majd Hűség Háza néven pártjuk központja volt. A kommunista vezetésű politikai rendőrség 1945-ben vette birtokba, később az ÁVO, majd az ÁVH székházaként működött.

A Terror Háza Múzem működik az Andrássy út 60.-ban (Forrás: Wikipédia)

Eötvös József Collegium

Az Eötvös József Collegium az ELTE Bölcsészettudományi, Informatikai, Társadalomtudományi és Természettudományi Karainak Szakkollégiuma Budapesten. Az intézményt az École Normale Supérieure mintájára Eötvös Loránd fizikus, rektor és miniszter alapította 1895-ben, ma az ELTE szakkollégiumaként működik.

A Collegium első épülete Pesten, a Csillag utcában (ma Gönczy Pál utca) volt, majd 1910-ben épült meg az Alpár Ignác tervezte Ménesi úti épület, amely ma is otthont ad a Collegium intézményének. Alapítása óta a „tudóstanárok” képzésére, a magyar szellemi élet utánpótlására hivatott. Számos kiváló tudós tanult falai között.

Az Eötvös József Collegium épülete a Ménesi úton (Forrás: Wikipédia)

Ludovika Akadémia

A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia, röviden csak Ludovika a magyar katonai felsőoktatás legmagasabb képzési szintjét nyújtó intézménye volt az 1945 előtti Magyarországon. A Pollack Mihály tervei alapján 1830 és 1836 között elkészült klasszicista stílusú épület 1872-től szolgált a magyar honvédtisztképzés színteréül. 1945 után az épület otthont adott tisztképző, illetve felsőoktatási intézménynek, múzeumnak.

A Ludovika Akadémia (Fotó: pestbuda.hu)

Műegyetem

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Közép-Európa és Magyarország egyik legnagyobb presztízzsel rendelkező műszaki egyeteme. Elődintézménye, a XVIII. századi Institutum Geometrico-Hydrotechnicum révén a hazai műszaki felsőoktatás bölcsője. Az egyetem központi épületét Hauszmann Alajos tervezte 1909-ben.

Az egyetem történeti kampuszán 1956. október 22-én tartott hallgatói nagygyűlés hatására kaptak szélesebb nyilvánosságot a politikai berendezkedéssel szembeni követelések. Az innen induló tüntetés lett a forradalom fővárosi nyitánya október 23-án.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hauszmann Alajos által tervezett központi épülete 2019-ben (Fotó: pestbuda.hu)

Trefort-kert

A Bölcsészettudományi Karnak otthont adó Trefort-kerti Campus a VIII. kerület Múzeum körút 6–8. szám alatt található, az épület 1880–1883 között épült Steindl Imre és Wéber Antal tervei alapján, neoreneszánsz stílusban, tömbje két belső udvart foglal magában.

A Trefort-kert az újkori magyar felsőoktatás egyik legfontosabb helyszíne, nevét az egyetemi campus létrehozását támogató Trefort Ágoston kultuszminiszter után kapta. A kert az ekkor még egy karon folyó bölcsész- és természettudományi, valamint kis részben az orvosi és állatorvosi képzésnek adott helyet, négy évtizeden át a Műegyetem is itt működött.

A Trefort-kert (Forrás: elte.hu)

Nemzeti emlékhelyek

Az Országház és környéke

Az Országház a főváros egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlés és egyes intézményeinek székhelye. Budapest V. kerületében, a Duna partján, a Kossuth Lajos téren található. Az épület Steindl Imre terve alapján készült a historizáló eklektika jegyében, 1902-ben adták át.

A budapesti Kossuth tér a magyar történelem fontos színhelye, amelyet az Országgyűlés 2012. január 1-jei hatállyal egyedüliként kiemelt nemzeti emlékhelynek nyilvánított. Itt rendezik a legtöbb állami megemlékezést és ünnepséget. A tér a politikai tömegrendezvények gyakori helyszíne, mivel a Kossuth teret a törvényhozásban betöltött jelentősége révén a magyar politika szimbolikájában a magyar államisággal azonosítják.

Az Országház a Duna felől (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Fiumei Úti Nemzeti Sírkert

A nemzet nagyjai számára létrehozott sírkert gondolatát Széchenyi István vetette fel. A sírkert a XIX. század közepén Pest köztemetőjeként nyílt meg, majd a század végére Magyarország legrangosabb kegyeleti helyévé vált. Itt áll többek között Batthyány Lajos, Deák Ferenc és Kossuth Lajos mauzóleuma, ez utóbbi Magyarország legnagyobb síremléke.

A magyar történelem és kultúra kiemelkedő alakjainak itt található sírhelyei közül több mint másfél ezer védett. A síremlékek jelentős része fontos művészeti emlék, híres szobrászok alkotása. A temető parkja gazdag növény- és állatvilágáról is ismert.

Arany János síremléke a Fiumei úti sírkertben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Hősök tere

Az Andrássy utat lezáró tér mai alakja a honfoglalás ezredik évfordulóján, 1896-ban kezdett formálódni. Ekkor adták át a Műcsarnokot, ekkor született törvény a Szépművészeti Múzeum és a Millenniumi emlékmű felépítéséről. 1929-re készült el a mű: ezer év legfontosabb uralkodóinak szoborgalériája és a hét honfoglaló vezér szoborcsoportja, előtte a magyar hősi halottak jelképes sírja.

A tér a nemzet és az ország egész történelmét megidézi, nemcsak a háborúk áldozataira emlékeztet, hanem a békeidők alkotóira és alkotásaira, a magyar művelődés időtálló értékeire is. A Hősök tere és az Andrássy út a világörökség része.

A Hősök tere (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Magyar Nemzeti Múzeum

A Magyar Nemzeti Múzeum, a magyarság és a Kárpát-medence történelmi múltjának egyik legfontosabb és leggazdagabb műkincsgyűjteménye. Épülete 1847-ben készült el Pollack Mihály tervei alapján. 1848. március 15-én a Múzeumkertben tartott népgyűlés hirdette meg a modern Magyarországot megteremtő forradalmi eszméket. Dísztermében több alkalommal tanácskozott az Országgyűlés alsó- és felsőháza. 1861–1944 között számos olyan kiemelkedő személyiségtől vett itt végső búcsút a nemzet, mint Teleki László, Kossuth Lajos, Ady Endre és Bem József.

A  Magyar Nemzeti Múzeum 1880-as években (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény, Klösz György felvétele)

Rákoskeresztúri Új Köztemető 298., 300. és 301. parcella

Az 1945 utáni magyar történelem „temetői emlékhelye”, ahol az 1945 és 1956 utáni törvénytelen perekben hamis vádak alapján elítélt és kivégzett politikusok, katonák, közéleti személyiségek, munkások, diákok és parasztok földi maradványai nyugszanak. A gyászpark a nemzeti összetartozás és a kommunista elnyomás elleni tiltakozások szimbolikus tere. 1990 előtt a fennálló hatalommal szembeni, 1956 emlékét idéző néma tüntetések helyszíne. Napjainkban az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékező ünnepségek egyik legfontosabb színtere.

Rákoskeresztúri Új Köztemető 301. parcella

Rákoskeresztúri Új Köztemető (Fotó: pestbuda.hu)

Várnegyed

Az ország fővárosának legrégibb és műemlékekben leggazdagabb része, világörökségi helyszín. 1247-től – az idegen megszállások idejétől eltekintve – a mindenkori magyar államigazgatási és politikai központ. A XX. század közepéig az uralkodók, illetve az államfő palotája, a miniszterelnökség és néhány minisztérium épülete, valamint számos ország külképviselete is itt volt.

Napjainkban a magyar állam kulturális és reprezentációs központjának tekinthető, itt található többek között a Köztársasági Elnöki Hivatal, a Mátyás-templom, a Budavári Palotában működő Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Galéria is.

A részletes programok az emlekhelyeknapja.hu oldalon találhatók.

Forrás: emlekhelyeknapja.hu/MTI

Nyitókép: A budai Várnegyed is helyszíne lesz az emlékhelyek napjának (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)