Sokakat meglepett az a pénteken megjelent 477/2020. (X.30.) számú kormányrendelet, amelyből kiderül: a kormány helyreállíttatja három jelentős budapesti épület tetőidomait. Ám nemcsak erről döntött legutóbbi ülésén a kormány, hanem elfogadta a rendszerváltás utáni évtizedek építészeti szempontból talán legfontosabb, 1730/2020.(X.30.) számú határozatát: minden olyan budapesti és vidéki épület megsemmisült tetőidomait, épületelemeit, díszeit helyre kívánja állíttatni, amelyek építészeti vagy városképi szempontból értéket képviselnek.

Vagyis elindul a fővárosban és az egész országban a lerombolt historikus épületelemek helyreállítási programja.

Az ELTE központi épülete az Egyetem tér 1–3. alatt, 1900-ban. A hatalmas kupola tetején a Tudás fáklyáját helyezték el, ám a háború után ezek nélkül állították helyre (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Első lépésként egy központi nyilvántartás készül. Az 1730/2020. (X.30.) számú kormányhatározat szerint a Miniszterelnökséget vezető miniszternek 2021. március 31-ig kell elkészítenie azt az előterjesztést, amely az építészeti, városképi értéket hordozó, korábban megsemmisült, helyreállítandó tetőidomok és egyéb jelentős épületdíszek központi nyilvántartásának létrehozásáról szól.

A határozatból az is kiderül, hogy nemcsak az állami tulajdonú épületek helyreállítását tervezi a kormány, hiszen az indítványnak tartalmaznia kell a nem állami tulajdonú épületek helyreállításának a programhoz kapcsolódó szabályozási és támogatási javaslatát is.

Az ELTE Egyetem téri központi épülete 2019-ben. Központi nyilvántartás készül a helyreállítandó tetőidomokról és épületdíszekről (Fotó: pestbuda.hu)

A kormányhatározat azt is kimondja, hogy a historikus épületelemek helyreállításának modellprogramjaként elsőként három budapesti épület felújítását kell előkészíteni, ezek egyike a Kossuth térhez kapcsolódó Vértanúk terén áll, a nemrég felavatott Nemzeti Vértanúk emlékműve mögött, a Vécsey utca 4. – Vértanúk tere 2. – Nádor utca 31. szám alatt, a másik az ELTE központi épülete az Egyetem tér 1–3. szám alatt, a másik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gellért tér 4. szám alatti épülete.

A kép bal oldalán látható a Vértanúk tere 2. szám alatti ház eredeti tetődísze, amelyet szintén helyreállítanak. Az épületet egyik oldalról a Vécsey utca, másik oldalról a Nádor utca határolja, a kormányhatározatban Vécsey utca 4. szám alatt szerepel (Forrás: sipzrt.hu)

A modellprogram előkészítésével és megvalósításával a kormány az Országház tágabb környezetének megújításával foglalkozó Steindl Imre Program Nonprofit Zrt.-t bízta meg, és arról is döntött, hogy a felújítás előkészítésére 250 millió forintot biztosít a társaságnak a 2020-as évi központi költségvetésből. Az előkészítés után feltételes közbeszerzési eljárást írnak, ki, s ennek eredménye alapján tárgyal ismét a kormány e három épületre vonatkozó beruházás megvalósításáról, vagyis egyelőre még nem lehet tudni, mennyibe fog kerülni a helyreállítás.

Jobbra a Vértanúk tere 2., Vécsey utca 4. szám alatti épület. Rekonstruálják a tetőszerkezetét (Forrás: sipzrt.hu)

A pénteki Magyar Közlönyben már konkrét intézkedések is megjelentek a program megvalósításával kapcsolatban: a kormány 477/2020. (X.30.) számú rendeletében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé és kiemelten közérdekű beruházásokká nyilvánította a három említett épület esetében „a lerombolt historikus épületelemek helyreállítási programjának megvalósítását”.

A rendelet kimondja, hogy e beruházásokkal összefüggésben nem kell településképi véleményezési eljárást és építészeti-műszaki tervpályázati eljárást lefolytatni, továbbá településképi bejelentési eljárásnak nincs helye.

A Vértanúk tere napjainkban, a jobb oldali épület díszeit állíttatja helyre a kormány (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

A jogszabályban az is szerepel, hogy az épületeknek a háborús sérülések előtti, illetve a későbbi rombolást megelőző formáját és geometriáját, tetődíszeit, illetve díszes tetőfelépítményeit kell visszakapnia, így ezek rekonstrukciója során az építménymagasság, az épület legmagasabb pontja, a szintterületi mutató és a beépítési magasság megengedett legnagyobb mértéke a sérülést és rombolást megelőző állapottal egyezik meg.

Vagyis, ha időközben az említett épületek környezetére más előírásokat alkottak volna a helyi rendeletekben, azokat a beruházás során nem kell figyelembe venni. Az épület eredeti méreteit a korabeli dokumentumok alapján fogják megállapítani.

A Műegyetem épülete a XI. kerületben, a Gellért tér 4. szám alatt még a kupolával. Ezt is helyreállítják

Az épületekre vonatkozó építészeti-műszaki dokumentáció elkészítésével a központi építészeti-műszaki tervtanácsot bízta meg a kormány.

 Az ELTE központi épülete és a Vécsey utca, Vértanúk tere sarkán álló ház az V. kerületi önkormányzat területén található, a Műegyetem épülete pedig a XI. kerületben.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem CH épülete a Gellért téren kupola nélkül (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A II. világháború előtt Budapest szinte minden fontos épületén volt kupola, torony vagy valamiféle hangsúlyos tetődísz, a homlokzatokat is gazdagon díszítették. Ugyanez mondható el a megyeszékhelyek és más vidéki nagyvárosok épületeiről is. A historizmus korában az épületek művészi kivitelezésében sokszor a legkiválóbb szobrászművészek és iparművészek közreműködtek.

A háború utáni helyreállításkor a díszítmények jelentős részét elbontották, holott megmenthetők lettek volna. Akkor a hivatalos politika nem támogatta, hogy az eredeti kupolákkal, díszekkel együtt készüljön el a sérült házak rekonstrukciója, sőt programszerűen egyszerűsítették le a díszes épületeket szerte az országban.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem CH épülete a Gellért téren (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Sokan azóta is nosztalgiával gondolnak vissza a régi, gyönyörű kupolás, tornyos, látványos tetődíszekkel ékesített épületekre és elveszített különleges homlokzati elemeikre, ezek fotói rendszeresen felbukkannak a régi képek bemutatásával foglalkozó Facebook-csoportokban és egyéb fotós oldalakon.

A lerombolt kupolák, díszek, épületelemek gyűjtése így lényegében már jóval a központi nyilvántartás létrehozásáról szóló kormányhatározat megjelenése előtt megkezdődött az egész országban.

Nyitókép: Az ELTE központi épülete a kupolával az Egyetem tér 1–3. alatt 1900-ban (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)