A Magyar Értéktárba került az ELTE Füvészkertje

A cikk angol nyelvű változata: The Herb Garden of Eötvös Loránd University is now part of the Hungarian Depository

Írta: Pestbuda.hu

2022. január 26. 15:30

A Hungarikum Bizottság friss döntése értelmében felvették a Magyar Értéktárba az ELTE Füvészkertet. Ezzel az 1771-ben alapított botanikus kert a „hungarikumok előszobájába” került, és azon értékek egyike lett, amelyek nemzeti szempontból meghatározó jelentőségűek és hírnevünket világszerte öregbítik.

Felvették a Magyar Értéktárba  a VIII. kerület Illés utca 25. szám alatti ELTE Füvészkertet – jelentette be Nagy István István agrárminiszter a lakiteleki Hungarikum Kiállítóház múlt heti átadásán, a magyar kultúra napján. Ezzel a döntéssel a 250 éves botanikus kert a „hungarikumok előszobájába” került. 

Közép-Európa egyik legrégebbi botanikus kertjét a Nagyszombati Egyetemen alapította Winterl Jakab orvos, kémikus, botanikus professzor 1771-ben. A botanikus kert már a kezdettől az orvos- és gyógyszerészképzést segítette. Ugyanakkor feladatának tekintette a hazai flóra kutatását – derül ki az ELTE honlapjáról.

Az ELTE Füvészkert is hungaricum lehet (Fotó: fuveszkert.hu)

Miután 1777-ben Mária Terézia az egyetemet Budára, a királyi várba költöztette, a botanikus kert a mai Krisztina tér és a Déli pályaudvar közötti területen folytatta működését. II. József feloszlatta a szerzetesrendeket, és a Ferencesek kolostorkertjét (a mai Kossuth Lajos utca és Reáltanoda utca közötti terület) az egyetemnek adta a botanikus kertjük számára. Mai helyét az Illés utcában 1847-ben foglalta el, miután József nádor támogatásával megvették  a Festeticsek több mint 10 hektáros birtokát.

Közép-Európa egyik legrégebbi botanikus kertjét 1771-ben alapították (Fotó: elte.hu)

A területen ma is ott áll a Pollack Mihály által 1802-ben tervezett egyemeletes, kora klasszicista vadászkastély. 1864–65-ben felépült a Pálmaház, 1893-ban pedig az országban ma is egyedülálló Victoria-ház.

Az egyetem tájékoztatása szerint a kertben a 8000 növényfaj és változataik rendszertani vagy életföldrajzi besorolásuk szerint tekinthetőek meg. Több mint 300 nemzetközi vörös listás és ugyanennyi hazánkban is védett növényfajt gondoznak, amelyek közül közel 40 faj megóvására különös figyelmet fordít az intézmény. A Füvészkert legidősebb fája a közel 250 éves sajmeggy. Különlegesség az amazonasi óriás tündérrózsák, amelyek iránt mindig nagy az érdeklődés.

A Füvészkert egy XX. század eleji képeslapon 

250. születésnapját ünnepelte tavaly az ELTE botanikus kertje. Igazgatója 2004 óta Orlóci László, akinek munkáját a jubileum évében a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetéssel ismerték el, ugyanakkor Az Év Kertésze díjat is megkapta.

Az Értéktárba azok a nemzeti szempontból meghatározó jelentőségű, a magyarságra jellemző és közismert értékek kerülhetnek be, amelyek hírnevünket és megbecsülésünket szerte a világban öregbítik, továbbá hozzájárulnak az új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez.

Forrás: elte.hu

Nyitókép: A Magyar Értéktárba került a 250 éves ELTE Füvészkert (Fotó: elte.hu)

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Most mikor mar zsebkendonyire zsugorodott a terulete?
Ostobasag volt a Fuveszkert bealdozasa az Orvostudomanyi Egyetem szamara. A klinikakat mashol is fol lehetett volna epiteni. Az akkori szuklatokorusegnek koszonhetoen van egy nevetseges meretu botanikus kertunk ami semmilyen iranyban nem bovitheto.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó