Valaha öt tó volt a területén – Tíz érdekes kép a 250 éves Füvészkertről

Írta: Bukovszki Péter

2021. április 26. 9:00

Jelenlegi helyén már 174 éve működik, legidősebb fái, a páfrányfenyők 200 tavaszt is megéltek már, tündérrózsáit hajdan a királyi család tagjai is csodálták. Területén, amely egykor a Festetics-kastély parkja volt, valaha 5 tó terült el, pálmaházát pedig generációk ismerték meg a Pál utcai fiúkból. Tíz érdekes kép alapján mesélünk az idén 250 éves Füvészkertről.

Rudolf Alt 1840-es évekbeli grafikáján balról a budai Vár, jobb szélen a Krisztinavárosi templom látszik, amely mögött, a város határában működött a Füvészkert, miután Budára költözött Nagyszombatból (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Magyarország első botanikus kertjét 1771-ben alapította a Nagyszombati Egyetem professzora, az orvoslásban, a kémiában és a botanikában egyaránt jártas Winterl József Jakab, hogy a hallgatók ne csak rajzon lássák a növényeket, hanem élőben is megismerkedhessenek velük. Amikor azonban az egyetemet 1777-ben Mária Terézia Budára, a Várban költöztette, a botanikus kert is követte, amely az akkori város szélén, a Krisztina tér közelében folytatta működését. Hamarosan azonban újra költöznie kellett. 

A Ferenciek tere már a XVIII. században sem számított a város szélének, nem csoda, hogy a ferences templom mögött, az egykori kolostorkertben 1784-ben elhelyezett Füvészkertet hamar elköltöztették innen. Klösz György felvétele az 1800-as évek végéről  (Fotó: Budapest Főváros Levéltára HU_BFL_XV_19_d_1_06_046)

Miután 1784-ben II. József feloszlatta a szerzetesrendeket, a botanikus kert megkapta a pesti ferencesek kolostorkertjét, így ettől az évtől a mai Ferenciek tere mellett, a Kossuth Lajos utca – Reáltanoda utca közötti területen működött tovább. Két év múlva, 1786-ban maga II. József is meglátogatta a gyűjteményt és a beszámolók szerint elégedett volt az eredménnyel. Ez azonban nem  mentette meg a kertet az újabb költözéstől. 

A zölddel jelölt Füvészkert („Botaniche Garten”) a mai Múzeum körút 4. szám helyén működött az 1800-as évek első felében, itt vált igazán jelentős botanikus kertté (Forrás: Pest, Buda és Óbuda 1837-es térképe Vasquez nyomán)

1809-ben a volt pesti városfalon kívülre, a Múzeum körút-Puskin utca-Rákóczi út által határolt területre költözött a botanikus kert. Az új igazgató, Kitaibel Pál több ezer kilométeres kutatóútjairól számos növényritkaságot hozott magával és ültetett el itt, s a kert az 1810-es évek végére már 10 ezer fajjal büszkélkedhetett. Az 1838-as árvíz azonban véget vet az aranykornak. 

A  Füvészkertben álló kastély ábrázolása Gottfired Prixner metszetén, 1803-ban. A ma is álló épület eredetileg Festetics Antal vadászlakja volt és Pollack Mihály tervei alapján épült 1802-ben (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A hányatott sorsú botanikus kert 1847-ben költözik mai helyére, amikor József nádor támogatásával az egyetem akkor tetemes összegnek számító 80 ezer forintért megveszi a Festeticsek 10 hektáros birtokát, rajta a Pollack Mihály tervezte, 1802-ben épült vadászkastéllyal, amelyben ma a Füvészkert irodái működnek. 

A Füvészkert egykori 5 tava közül a legnagyobb közepén sziget is volt, amelyre híd vezetett át. A tavat a klinikák építésekor töltötték fel (Fotó: Füvészkert)

Kevésbé ismert, hogy a füvészkert területén egykor egy patak folyt keresztül, amelyet a közeli Ludovika mellett eredő bővizű forrás, az Illés kútja táplált. A pataknak köszönhetően a Füvészkert területén egykor 5 nagy tó volt, a legnagyobbnak a közepén egy kis szigettel, amelyet a Pál utcai fiúk című regény is szépen megörökített: itt volt a vörösingesek főhadiszállása. 

A fogyatkozó Füvészkert területe az 1800-as évek végén, léghajóból fotózva. A nagy tavat ekkorra már feltöltötték és megépült a mai szülészeti klinika épületegyüttese is, amely a kép alsó részén látható (Fotó: Füvészkert)

A mai kert területe azonban jóval kisebb az eredeti 10 hektárnál: mindössze 3,1 hektár maradt meg. A XIX. század végén ugyanis a Füvészkert területét szemelték ki a növekvő lélekszámú város új klinikáinak megépítésére, így 1872 és 1909 között itt építették fel a máig álló épületeket Kolbenheyer Ferenc, Weber Antal, Korb Flóris, Giergl Kálmán és Kauser József tervei szerint. 

Az egyetemi botanikus kert, közkeletű nevén: füvészkert a XX. század elején, korabeli képeslapon

A Füvészkert nevének eredete a nyelvújításhoz köthető, a füvész szót ugyanis a botanikus magyar megfelelőjének szánták. Bár az új szó végül nem váltotta fel görög eredetű szinonimáját, a Füvészkert összetétel – talán Molnár Ferenc regényének is köszönhetően – végül olyannyira megszilárdult a köznyelvben, hogy ma már természetesnek hat. 

Ilyen volt a Füvészkert  1864-1865-ben épült pálmaháza eredeti formájában, az 1910-es években. Az épület voltaképpen oranzsériának épült, amiben csak teleltették a növényeket, nem „laktak” állandóan benne. Csak a háború utáni újjáépítéskor, az 1960-as években kapta mai, pálmaház jellegét (Fotó: Fortepan/Képszám: 26457)

A Füvészkertben a kastélyon kívül több érdekes épület is áll, például az európai viszonylatban is jelentős méretű, 1864-1865-ben, Diescher József tervei szerint épült pálmaház, amely szintén ismerős lehet a Pál utcai fiúkból, hiszen ennek „aranyhalas medencéjében” bújt el a kis Nemecsek Ernő. A ház mai formáját csak az 1965-1966-ban nyerte el, ekkor bővítették és át is építették, mivel eredetileg úgynevezett oranzséria volt, amiben a növények csak telelnek, ellenben a pálmaházzal, ami állandó otthonul szolgál számukra. 

A Viktória-ház legnépszerűbb lakói, az óriáslevelű amazonasi tündérrózsák latin elnevezéséről kapta nevét (Fotó: Fortepan/Képszám: 26456)

A kert másik érdekes üvegháza az 1893-ban épült Viktória-ház, amelynek nagy medencéjében trópusi vízinövények élnek, köztük a park egyik legkülönlegesebb látványossága, az épület névadója, az amazonasi tündérrózsa (Victoria amazonica). A növény virágzása minden évben nagy eseménynek számít, és ez régen is így volt: a Vasárnapi Ujság 1894. augusztus 19. száma arról is beszámol, hogy a virágzást Klotild főhercegnő is megtekintette. 

A Füvészkert legidősebb növénye a három, körülbelül kétszáz éves páfrányfenyő, amelyeket még a Festetics család ültetett (Fotó: ELTE Füvészkert/Demeter Károly)

Noha a Füvészkert már 174 éve a jelenlegi helyén működik, legidősebb növényei ennél is korosabbak: a kastély mellett álló három kínai páfrányfenyőt (Ginkgo biloba)  mintegy 200 éve, még a Festeticsek idején ültették. A 20-25 méter magas fák Közép-Európa legidősebb páfrányfenyői közé tartoznak, s a mára varázslatos botanikus kertté vált területen máig őrzik az egykori kastélypark emlékét.

Nyitókép: A Füvészkert tavasszal (Fotó: elte.hu)

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Ostobasag volt a Fuveszkert bealdozasa az Orvostudomanyi Egyetem szamara. A klinikakat mashol is fol lehetett volna epiteni. Az akkori szuklatokorusegnek koszonhetoen most van egy nevetseges meretu botanikus kertunk ami semmilyen iranyban nem bovitheto.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó