Csepelt egykor gyakorlatilag ugyanolyan széles Duna-ágak övezték. Azonban a soroksári ágat a Duna szabályozásának keretében lezárták, északon ma a Kvassay-zsilip zárja le, amely a neves magyar vízmérnökről, a zsilip tervezőjéről kapta a nevét. E zsilip előtt található a legfurcsább nevű dunai sziget, az Osztósziget. A neve utal a funkciójára, ez osztja el a Duna medrét, ugyanis a sziget déli oldalán vezet a  hajózó zsiliphez a vizi út. A stadion még a pesti parton, Ferencvárosban épül, és innen vezet az új híd az Osztószigeten keresztül Csepelre.

A IX. kerületi atlétikai stadion tervezése mellett zajlott a híd tervezése is. Az korán kiderült, hogy a híd nem lehet egyenes, ívesen célszerű vezetni, és több terv közül választották ki a végleges elképzelést, ami egy Budapesten egyedülálló megoldású hidat jelent majd. A híd maga nem lesz kicsi, hiszen a teljes hossza majd 170 méter lesz, és a pilon 65 méter magasra nyúlik, tehát messziről is látható lesz. Igaz, ez a 65 méteres pilon egy magasba törő vékony tűnek fog tűnni.

A híd pilonja 65 méter magas lesz (fotó: Speciálterv Zrt.) 

A híd sok érdekes megoldást foglal magában. Egyrészt, ahogy írtuk, a hídpálya nem egyenesen vezet át az egyik partról a másikra, hanem egy kényelmes, szép ívvel, ennek eredményeképp a gyalogosoknak különleges látványban lesz részük, ha átkelnek a hídon.

A másik érdekesség, hogy a hidat egy hatalmas égbe nyúló tű tartja. A híd műszaki nyelven ferdekábeles, ortotróp acél pályaszerkezetes híd lesz. A ferdekábeles hídra jó példa a Megyeri híd. (A ferdekábeles függőhidaknál általában a toronyból sugárirányban, vagy párhuzamosan kiágazó kábelek tartják a hídpályát.)

E hídnál a kábelek sugarasan ágaznak ki a pilon felső részéből, de van ebben is egy különlegesség. A pilon ugyanis a hídszerkezet mellett fog állni, nem felette, azaz a pálya nem a pilon alatt megy át. Hogy még egy csavar legyen a történetben, az új híd pilonja nem is függőleges, hanem 9 fokban hátrafele dől.

A híd méretei nem megvetendők, a teljes hossza 168 méter, és két nyílással hidalja át a folyót, egy 90 és egy 78 méteressel. Maga a pilon az Osztószigeten áll egymagában, ezért a híd munkaneve „Robinson híd”.

Éjszakai látványterv a hídról (fotó: Speciálterv Zrt.) 

De a pilon más miatt is érdekes, nem csak azért, mert nem függőleges: tulajdonképp olyan, mint egy égbe nyúló tű. A szerkezet teljes hossza 69 méter, amely a felállítása után immár 65 méterrel magasodik a talajszint fölé.

A szerelvényekkel együtt 200 tonna tömegű pilont uszályon szállították a Kvassay-zsilip elé, ahol két hónapot kellett várni arra, hogy fel tudják állítani. Ugyanis azt csak megfelelő vízállásnál lehetett beemelni, amire január 7-én nyílt mód, és a Clark Ádám úszódaru ekkor néhány óra alatt felállította a pilont. A tűhasonlat tényleg nem túlzás, hiszen a közel 70 méter hosszú szerkezet legvastagabb pontján is csak 2 méter átmérőjű, de mind lefelé mind felfelé elkeskenyedik, összeszűkül.

A 65 méterrel a talaj fölé emelkedő vékony hófehér oszlopról kiinduló 53 kábel tartja majd az útpályát, míg magát az oszlopot 3 vastag kábel stabilizálja. Az 53 kábel nem egyforma vastag lesz, azok átmérője 35–65 mm között változik majd.

Budapesten még nem épült hasonló gyalogoshíd (fotó: Speciálterv Zrt.) 

A híd pályája ugyan elsősorban gyalogosoknak és kerékpárosoknak készül, de az elvárás az volt, hogy az atlétikai világbajnokság alatt a sportolókat szállító golfkocsik is áthajthassanak rajta. Az úttest 7 méter széles (ami szélesebb, mint a Lánchíd úttestje), míg a teljes szerkezet 12 méter széles.

Hogy az esetleges rezgéseket kiszűrjék, a hídba különleges csillapító berendezéseket építettek. Ezekre azért van szükség, mert a gyalogosok által keltett rezgések sok gyalogoshídnál okoztak már kellemetlen meglepetéseket azok átadása után. Itt, ezek miatt a berendezések miatt erre nem kell számítani, hiszen a készülékeket a valós igénybevételhez lehet majd hangolni.

Nyitókép: A híd látványterve (fotó: Speciálterv Zrt.)