Keresés az archívumban

Különleges maradványok kerültek elő a budavári palotában az egykori Szent István-terem falkutatásakor Anjou-kori töredékeket, a barokk palota homlokzatának részleteit és a Hauszmann-kori padló burkolatának lenyomatait találták meg a szakemberek a Budavári Palota déli összekötő épületszárnyában lévő egykoron díszes, reprezentatív Szent István-teremben és környezetében.

Egy kevésbé sikeres Ikarus története A kis, 405-ös Ikarusok 25 éve kezdtek el utasokat szállítani a fővárosban, de sajnos nem öregbítették a patinás márka hírnevét. Amikor megjelentek, olyannak tűntek, mintha a normál buszok összementek volna a mosásban.

150 éve született Jámbor Lajos, a magyar szecessziós építészet egyik kiemelkedő képviselője Budapesten sétálva számos gyönyörű, szecessziós épületben gyönyörködhetünk. Vannak köztük közintézmények, bérházak, villák és paloták. A szemünknek kedves látvány mellett – hiszen alig van valaki, akit ne bűvölnének el a szecesszió lágyan hullámzó vonalai és finom növényi ornamentikája – az épületek történetét, az építtetőt és az építészt sokszor nem ismerjük. Valószínűleg igen kevesen vannak azok is, akik Jámbor Lajos nevével találkoztak már. Pedig a hazai szecessziós építészet egyik kiemelkedő alakját tisztelhetjük benne.

A legjobb nemzetközi középület lett a Magyar Zene Háza A Városligetben épülő Magyar Zene Háza elnyerte „A legjobb nemzetközi középület” díjat az egyik legrangosabb nemzetközi ingatlanszakmai versenyen, az International Property Awardson, így a világ 10 régiójának kategóriagyőztesei között lett az első.

Nagy név, nagy lomb (II. rész) Emlékfákról szóló cikkünk első részében a millennium tiszteletére elültetett fákról szóltunk, amelyek szerte az országban hirdették az ezredévi jelenlétet. 1898-ben ezután, talán a sikereken is felbuzdulva, újabb felhívás jelent meg a lapokban: ezúttal Erzsébet királyné előző év szeptemberében bekövetkezett tragikus halála adott okot emlékfák ültetésére. Elsöprő siker lett ebből a kezdeményezésből is.

Budavári Palota: lezárták a BTM bejáratát, hamarosan kezdődik a Szent István-terem helyreállítása Áthelyezték a királyi palotában található Budapesti Történeti Múzeum főbejáratát, mivel hamarosan megkezdődik az egykori Szent István-terem helyreállítása. Az eredeti tervekhez képest változott a promram: nem csupán az iparművészeti szempontból kiemelkedő jelentőségű, a hauszmanni palotabővítés idején létrehozott helyiséget és a két oldalról hozzá csatlakozó termeket rekonstruálják, hanem az alattuk lévő földszinti teret is.

Nagy név, nagy lomb (I. rész) A fa túléli az embert. Valószínűleg ez a banális igazság az alapja annak, hogy kialakult az emlékfák ültetésének gyakorlata – és nem is gondolnánk, milyen régi és szerteágazó gyakorlat ez! A budapesti fák nyomában most az emlékfákat próbáltuk sorba szedni.

Megvalósult a több mint százéves álom: a népköztársaság Népstadionjától az új Puskás Arénáig A 2019. november 15-én ünnepélyes keretek között átadott Puskás Aréna nemcsak egyedi méreteivel és technikai újdonságaival emelkedik ki a magyar sportlétesítmények közül, hanem azzal is, hogy a tervező, Skardelli György építészcsapata egy olyan stadiont alkotott, amely számos elemében őrzi a régi Népstadion értékeit. Igaz, funkciójában a Népstadion teljesebb volt, de az új Aréna teljesen megfelel a legkorszerűbb sportépítészeti elvárásoknak.

Nem kell senkinek a MÁV-palota – Negyedjére sem akadt vevő az Andrássy úti székházra Budapest legszebb, legelegánsabb utcájában van egy hatalmas palota, amely érthetetlen módon nem kell senkinek. A Rochlitz Gyula tervei szerint 1876-ban épült Andrássy úti MÁV-székház, amely három utca által határolt óriási tömbjével valaha az építtető magyar vasúttársaság gazdasági erejét hirdette, 2008 óta üresen áll, miközben a környezetében sorra építik át szállodákká az egykori bérpalotákat.

A CEU volt épületében nyílt meg a Koreai Kulturális Központ Európa legnagyobb koreai kulturális központja nyílt meg hétfőn, a II. kerületi Frankel Leó út 30-34. szám alatt. A kétemeletes, tetőtérbeépítéses épületben százfős színházterem, kiállítóterek, szemináriumi termek, bemutatókonyha, többezres állományú könyvtár, gyermekkönyvtár, teapavilon és taekwondo edzőterem is található.

Turisták sokasága csodálja meg a Főőrség épületét a Várban, amióta elbontották a palánkot Az érdeklődők körében már most igen népszerű az 1971-ben elbontott és most újra felépített Főőrség épülete a budai Várban, a Hunyadi-udvarban. Az épületet korábban takaró palánkot elbontották, mert a külső homlokzat elkészült, s azóta a Főőrség szabaddá tett fő- és oldalterasza emberek tucatjait vonzza.

Aki Buda látképét meghatározta – Száz éve hunyt el Schulek Frigyes, a műemlékvédő építész Száz évvel ezelőtt, 1919-ben számos nagy alakját vesztette el a magyar tudományos, irodalmi és művészeti élet. Csak hogy néhányat említsünk: Ady Endre, Eötvös Loránd, Csontváry Kosztka Tivadar, Szemere Miklós, Hopp Ferenc. És 100 éve, 1919. szeptember 5-én hunyt el Schulek Frigyes egyetemi tanár is, az eklektikus építészet és a műemlékvédelem jelentős képviselője, mérnök és restaurátor. Nevéhez olyan emblematikus, Budapest városképét meghatározó épületek kötődnek, mint a Mátyás-templom, a Halászbástya és a János-hegyi Erzsébet-kilátó.

Rangos díjjal ismerték el a Nehru part felújítását Köztérmegújítási nívódíjat kapott főtér kategóriában Ferencváros Önkormányzata a Nehru part 2016-os felújításáért. A terület a Duna-parti szakasz egyik központi, egyedi hangulatú része, amely a játszótértől a kutyafuttatón át az extrém sportpályáig minden szabadidős igényt magas színvonalon szolgál ki.

Budapest fényképésze – Negyven éven át fotózta a fővárost a 175 éve született Klösz György A vállalkozó kedvű, tehetséges fotográfus, Klösz György elévülhetetlen érdemeket szerzett a XIX. századi főváros megörökítésében, házainak, utcáinak, tereinek dokumentálásában. Nélküle jóval kevésbé láthatnánk, milyen is volt Budapest a városegyesítés korától az I. világháborúig terjedő időszakban. Negyven éven át fotózta a várost.

Középpontban a középkor – A Vármúzeumban láthatóak a tavalyi ásatások legérdekesebb leletei A Budapesti Történeti Múzeum új régészeti kiállítása, a „Középpontban a középkor” a 2018. évi régészeti ásatások legérdekesebb leleteiből nyújt válogatást.

125 éves a legendás New York Kávéház A magyar főváros legimpozánsabb kávépalotája, a New York Kávéház 125 éve, 1894. október 23-án nyílt meg. A kávéház Budapest több kávét kínáló vendéglátóhelyei közül nemcsak belső tereinek míves kialakításával tűnt ki, hanem vendégkörének egyedülálló, sokszínű világa miatt is. A magyar kultúra meghatározó képviselői tartoztak egykori törzsközönségéhez, a Nyugat folyóirat íróitól a zenei élet kedvelt komponistáin át az Est lapok illusztrátoraiig.

Fővárosi épület kapta idén a Média Építészeti Díját Több budapesti épület is díjat nyert az idei Média Építészeti Díja versenyben, a fődíjat egy XIII. kerületi óvodának ítélték, amelyet az Archikon Stúdió tervezett. A Nagyberuházások Különdíját az új Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum terve kapta.

Szent István szobráról, a Városligetről és a Római-partról is dönthet mai ülésén a Fővárosi Közgyűlés Városképi szempontból jelentős ügyeket tárgyal mai alakuló ülésén az új fővárosi közgyűlés. Dönthetnek a Szent István-szobor felállításának elhalasztásáról, a Városliget építkezéseiről és a Római-partra tervezett mobilgátról is.

Sebek a városon – Szívszorító utcaképek az 1956-os forradalom tragikus napjaiból Lerombolt épületek, harckocsik, sebek a városon. Fotók, amelyek az 1956-os forradalom napjaiban és a szovjet bevonulás után készültek. November 4-én, a nemzeti gyásznapon képekkel idézzük fel a szabadságharc helyszíneit és a forradalom leverésének néhány tragikus pillanatát.

3+1 templom a főváros múltjából Nemrég számoltunk be arról, hogy visszakapta a Petőfi téri ortodox templom a II. világháborúban elveszített déli toronysisakját. Sajnos emellett további épített egyházi értéktől is megfosztotta Budapestet és az országot a világégés, illetve az utána kiépülő kommunista diktatúra. Cikkünkben összeszedtünk 3+1 olyan templomot a fővárosból, amely már a múlté.

Attila kardja őrizte a magyar hősök emlékét a Rákoskeresztúri új köztemetőben „Isten kardja”, amely Attila hun király birtokában volt, nevezetes eleme a magyar mondavilágnak és ősi jelképe a magyar katonai erényeknek. Ez a jelkép került 1916-ban arra az emlékműre, amelyet a Rákoskeresztúri új köztemetőben található Hősök temetőjében állítottak hősi halottjaink emlékére.

Klasszikusok – kissé – rövidítve: az örökifjú Orczy-kert Az Orczy-kert Pest egyik legrégebbi parkja, ahová túlzás nélkül századok óta járnak ki a polgárok feltöltődni. Kis tava, a nagy rétet megkerülő sétánya már a XIX. század elején is ugyanott volt, ahol ma, nagyapáink nagyapái is azt az ösvényt taposták, amelyen mi járhatunk.

Átadták a Nagyjátszóteret és a Millennium Házát a Városligetben Elkészültek a kormányzat Városligetet megújító programjának, a Liget Budapest Projektnek az újabb kiemelt fejlesztései. A látogatók szombaton birtokba vehették a Nagyjátszóteret, valamint a helyreállított Millennium Házát.

Árkay Aladár ajándéka – Felújítják a városmajori Kistemplomot Az 1923-ban épült városmajori Kistemplom tervezését és kivitelezését ingyen vállalta a temesvári születésű Árkay Aladár. A főváros térítésmentesen biztosította a telket, az építés költségeit pedig a hívek adományaiból fedezték. Ám csak tíz évig tölthette be eredeti funkcióját, amíg szomszédságában fel nem épült a „nagytemplom”. Most felújítják az egykor erdei kápolnának is nevezett, lenyűgöző kis épületet.

Európa legjobb középülete díját nyerte el a Magyar Zene Háza Európa legjobb középületének járó díját nyerte el a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza, és a beruházás ezzel a világ legjobbjainak járó díj esélyesei közé is bekerült.

Hódolat a múltból – A Közmunkatanács 1928-as döntése valósult meg 2019-ben a Kossuth téren Az állványok elbontása után immár teljes szépségében látható a Kossuth téren felépített új parlamenti irodaház elegáns homlokzata. Olyan harmonikusan simul környezetébe, hogy aki nem ismeri a két évvel ezelőtt eldózerolt MTESZ-székház történetét, azt gondolhatja, hogy ezt a kifinomult ízléssel megrajzolt épületet ugyanabban a korban építhették, mint a tér többi palotáját.

Emléktáblát avattak Harry Hill Bandholtz tábornok tiszteletére a Múzeumkertben Emléktáblát avattak a Magyar Nemzeti Múzeum kincseinek Romániába szállítását 1919-ben megakadályozó amerikai tábornok, Harry Hill Bandholtz tiszteletére csütörtökön a Múzeumkertben. A tábornok emlékét egy szobor is őrzi a belvárosban.

Minden út hozzá vezetett – A Magyarok Nagyasszonya-szobor jelezte egykor a nulla kilométerkövet A II. világháborúban tűnt el a Clark Ádám térről, a nullás kilométerkövet jelképező talapzatról a Magyarok Nagyasszonya-szobor. Hogy megsérült, megsemmisült vagy valaki magával vitte az 1932-ben készült alkotást, a mai napig nem tudjuk. Az időközben külföldre távozott művész testvére huszonhárom évvel a háború után újságfelhívásban eltűnt szoborként kerestette a márványból készült Madonnát.

Századfordulót idéző játszóteret adtak át a Múzeumkertben A századforduló hangulatát idézi a Nemzeti Múzeum kertjében kialakított új játszótér. A Pál utcai fiúkból is jól ismert játékok, verkli és egy lóvasúti kocsi is található az árnyas parkban.

Teljes egészében megújult a kőbányai korzó A X. kerületi Újhegyi sétány hangulatos, stílusos korzó lett, a húszezres lelkes városrész gyalogos főutcája élő közösségi térré vált. Akadálymentesítették a közterületeket, játszóteret, fitnesz parkot építettek, vízjátékot, páraoszlopokat és páragömböket létesítettek, bővítették az Újhegyi Közösségi Házat és multifunkciós piacteret alakítottak ki.

Felavatták Czetz János szobrát Óbudán Felavatták Czetz János 1848-as honvédtábornok lovasszobrát a III. kerületi Csillaghegyen, ezzel átadták a megújult Lékai bíboros téri 1848-49-es emlékparkot.

135 éve nyílt meg az Operaház A Magyar Állami Operaház épületét 135 éve adták át. Fényűző palotát tervezett az Andrássy útra Ybl Miklós, az 1884-es nyitó előadáson pedig maga a király, Ferenc József is megjelent. Azt azonban kevesen tudják, hogy az épület acél tetőszerkezetét a kor legnagyobb magyar hidásza, Feketeházy János tervezte, akinek a Szabadság hidat is köszönhetjük.

Akácok, terek, sorsok – a régi pesti piacterek nyomában Erzsébet tér a Belvárosban, Hunyadi tér a Terézvárosban, Klauzál és Almássy tér az Erzsébetvárosban, Rákóczi, Mátyás és Teleki tér a Józsefvárosban és a Fővám, Ferenc és Kálvin tér a Ferencvárosban. Mi a közös bennük? Az, hogy mind egykor a pesti városrészek kisebb-nagyobb piacterei voltak (s a sort még folytathatnánk is). Mára pedig többnyire zöldellő városi terek lettek belőlük – még ha olykor a piaci funkciójuk is megmaradt egy kissé.

Már a tetőt ácsolják a titkos föld alatti trezorjáról elhíresült budavári házon Számítva az esősebb őszi napok közeledtére, megkezdődött a budai Várban az Úri utca 72. szám alatti épület tetőfedése. A MNB egyik alapítványa 2015-ben vásárolta meg az ingatlant, amelyet a tervek szerint a késő barokk állapotának megfelelően rekonstruálnak, a tetőzetét pedig teljes egészében lecserélik.

Új kórház épül a Királyhágó utcában Egyetlen vételi ajánlat érkezett a XII. kerületi, Királyhágó utca 1–3. szám alatti egykori tiszti kórház épületére, így az ingatlan kikiáltási áron, 4.060.190.000 forintért kelt el a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő nyilvános árverésén. A nagy értékű ingatlan így hamarosan a jelenlegi bérlő tulajdonába kerülhet, aki új kórházépületet szeretne emelni a telken.

Felavatták Kocsis Sándor szobrát – A futballtörténet egyik legnagyobb játékosa volt Születésének 90. évfordulóján felavatták Kocsis Sándornak, az Aranycsapat legendás labdarúgójának a szobrát a Groupama Arénánál. Kocsis, akit az ünnpségen a labdarúgás megkoronázott királyának nevezték, Albert Flórián szobra mellett kapott helyet a futballstadion előtt. A fia szerint ezzel visszatért a Fradihoz, ahová mindig is tartozott. Az avatáson az FC Barcelona képviselője is jelen volt.

160 éves a Dohány utcai zsinagóga A Dohány utcai zsinagóga a Kárpát-medencei zsidóság legimpozánsabb épülete. Az építtető Pesti Izraelita Hitközség a bécsi Ludwig Förstert bízta meg a romantikus stílusú szakrális épület megalkotásával. Művével az osztrák tervező egyszerre alkotott újító és hagyománykövető zsinagógát.

Gyönyörű látványt nyújt a kivilágított Puskás Aréna A látványos fotókon megcsodálhatjuk a stadion nemzeti színű kivilágítását.

József főherceg palotája és a Honvéd Főparancsnokság is újjáépül a Várban Bemutatjuk, milyen nagyszabású építkezések készülnek a Budavári (volt királyi) Palota környezetében. Ebben segítségünkre volt a Nemzeti Hauszmann Program honlapja, amely a közelmúltban indult, és részletes tájékoztatást nyújt a tervezett beruházásokról, felújításokról és a közösségi területek szépítéséről.

Pénteken kezdődik a Budavári Könyvünnep a Szentháromság téren A Várnegyedben, a Szentháromság tér és a Halászbástya közötti területen pénteken nyílik meg a Budavári Könyvünnep. A háromnapos rendezvényen a könyvkiadók új könyvekkel jelennek meg, reggeltől estig kulturális programok, író-olvasó találkozók várják a könyvbarátokat szeptember 6-8. között. A Budavári Könyvünnep idei díszvendége Kassa, Márai Sándor szülővárosa lesz.

175 évvel ezelőtt énekelték először ünnepségen a Himnuszt Az Óbudai Hajógyárban, a Széchenyi nevű hajó keresztelési és vízrebocsátási szertartásán énekelték először nyilvános ünnepségen a Himnuszt, a főváros minden pontjától érkezett sokaság előtt, 175 évvel ezelőtt. Az Erkel Ferenc által megzenésített Kölcsey-vers hatásáról lelkesedve írtak a korabeli lapok 1844-ben. Az „Isten, áldd meg a magyart” kezdetű művet nagyszerűnek, felségesnek, magasztosnak nevezték, amely a szívet és a lelket felemeli.

Ilyen lesz a megújult budai Várnegyed Különleges nézőpontból csodálhatjuk meg a budai Várat ebben a videóban, amely bemutatja a megújult Várnegyedet.

Egy tér örök változói – A Kossuth Lajos tér szobrai A Kossuth Lajos tér a magyar nemzet főtere. Jól tudta ezt a mindenkori hatalom, így ennek megfelelően alakult a tér arculata is, amelyet leginkább a szobrok határoznak meg. De mégis, milyen alkotások álltak itt, illetve milyenek állnak napjainkban? Erről szól összeállításunk.

Közönségdíjat kapott az új Néprajzi Múzeum épületének terve A II. Építészeti Nemzeti Szalon közönségdíjait adták át vasárnap a Műcsarnokban. A közönség szavazatai alapján az új Néprajzi Múzeum és Látogatóközpont tervéért Ferencz Marcel Ybl- és Pro Architectura díjas építész és csapata kapta az elismerést.

A nagy pesti árvíz után nyílt meg a szegény gyermekek kórháza A mai Puskin utcában 180 évvel ezelőtt nyílt meg a Pesti Szegénygyermek Kórház. Létrehozását több százan segítették adományaikkal, emberbaráti szeretetből, a főnemesektől a koronaőrökön át a pesti iparosokig.

Az első pesti színház 245 évvel ezelőtt nyílt meg Mit lehet kezdeni egy olyan bástyával, amelyre épp nincs szükségünk, viszont még nem akarjuk vagy nem tudjuk lebontani? A XVIII. század utolsó harmadában ezzel szembesültek Pest városában. A megoldás egyszerű: bérbe kell adni, például színháznak.

Szent István-nap 78 évvel ezelőtt Budapesten Az alábbi, 1941-ben készült filmhíradóban a 78 évvel ezelőtti Szent István-napi ünnepség és a Várban tartott Szent Jobb-körmenet képeiből láthatunk ízelítőt.

A Simplontól a Bartókig – 85 éve nyílt meg az elegáns mozi A XI. kerületi középkorúak számára még meghatározó élmény volt a Bartók mozi, amely immár 20 éve nem működik. Nem volt olcsó hely, de az 1980-as években vagy az 1990-es évek elején elegáns, jól felszerelt filmszínháznak számított. Akárcsak a megnyitásakor, 1934-ben.