Buda első török megszállása 1526-ban
Miután 1526. augusztus 29-én a magyar sereg végzetes vereséget szenvedett Mohácsnál az oszmán haderőtől, Szulejmán szultán tovább vonult a királyi központ, Buda felé. Szeptemberben közel két hétig időzött a város falai között, amelyet kirabolt, felégetett. Ez volt Buda első török megszállása.
Keresés az archívumban
35 éve nyílt meg a Petőfi Csarnok a Városligetben – Legendás koncertek voltak a nem túl szép épületben
2020. április 26. 10:00
Harmincöt éve, 1985. április 27-én nyílt meg a Petőfi Csarnok. A budapesti könnyűzene egyik ikonikus helyszíne a Közlekedési Múzeum repüléstörténeti és űrhajózási állandó kiállításával osztozott az egykori Iparcsarnok romjain létrehozott épületben, ami korábban a BNV pavilonja, majd raktár volt.
Aki 27 fontos épülettel hagyott nyomot Budapest arculatán – 115 éve hunyt el Czigler Győző
2020. április 25. 11:00
Neve kevésbé ismert, mint Ybl Miklósé, Hauszmann Alajosé vagy éppen Steindl Imréé. Az építészettörténettel foglalkozók közül sokan másodvonalbeli tervezőnek tartják. Mások konzervatív, az újdonságoktól mereven elzárkózó, az 1870-es évek uralkodó stílusirányzatához ragaszkodó építészként tekintenek rá. Azt azonban senki nem vonja kétségbe, hogy Czigler Győző az egyik legnagyobb munkabírású és a hivatása iránt szinte fanatikusan elkötelezett tervező volt.
Tízezrek életét mentették meg oltással Budapesten – 130 éve jött létre a Pasteur Intézet
2020. április 21. 14:00
Öt évvel Louis Pasteur franciaországi első sikeres oltása után dr. Hőgyes Endre vezetésével 130 évvel ezelőtt, már 1890-ben létrejött a budapesti Pasteur Intézet, amely a veszettség elleni szérum előállításával, az oltással és a beoltottak kezelésével foglalkozott. Az intézetben rengeteg embert mentettek meg a biztos haláltól az oltással, az 1940-es évek elején mégis bezárt a Pasteur Intézet.
Műemléki díjjal ismerték el a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga helyreállítását
2020. április 21. 9:00
A fővárosban a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga és Ligeti Miklós szobrászművész egykori Stefánia úti műteremháza kapott elismerést példaértékű műemléki helyreállításért. A díjakat az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága ítélte oda a műemléki világnap alkalmából.
Megújítják és zöldítik a budavári Szent György teret
2020. április 17. 14:00
Átfogó koncepció készült a budai Vár legfontosabb terének rendezésére. A várhatóan nyáron kezdődő munkák során felújítják a Szent György tér töredezett burkolatait, és rengeteg új növényt is ültetnek az ágyásokba, de megújul a gyepfelület is.
Egy eltűnt építészeti remekmű nyomában – 135 éve épült a városligeti Iparcsarnok
2020. április 15. 10:00
A Városligetben több mint 50 éven keresztül állt egy szépséges épület. Kiállítások befogadására építették, de sok minden másra is használták az 1885-ös megnyitását követő évtizedekben. Koncertek, előadások, sőt még istentiszteletek is zajlottak falai között. Az 1945-ös világháborús ostrom után nem építették újjá, helyén a Budapesti Nemzetközi Vásár egyik kiállítócsarnoka állt 1972-ig, majd 1985 és 2015 között a Petőfi Csarnok. Jelen pillanatban nem tudni, mi lesz a helyén.
Költészet napi séta – A legnagyobb magyar poéták budapesti szobrai
2020. április 11. 22:00
Az idei költészet napján, április 11-én – József Attila születésnapján – elmaradtak a már hagyománnyá vált nyilvános közösségi versmondások, és most azt sem tehettük meg, hogy tiszteletünk, köszönetünk és hálánk jeléül felkeressük a legnagyobb magyar költők szobrait. Így mi is csak egy virtuális sétát ajánlunk a nemzeti nagyjainkat ábrázoló budapesti művek között.
Budapesti napló: Épül a város
2020. április 10. 9:00
Pontosan 150 éve, 1870. április 10-én hozták létre Budapest történelmének vitathatatlanul legfontosabb szervezetét, a Fővárosi Közmunkák Tanácsát. Ennek az évfordulónak az alkalmából időutazásunk állomásain is az adott korok legfontosabb városfejlesztési terveiből, folyamatban lévő nagyberuházásaiból válogattunk.
Megszépül Mátyás kútja a budai Várban
2020. április 9. 9:00
A háború óta hiányzó elemeket építenek vissza a Mátyás kútja szoborkompozícióba, amelynek nemrég megkezdődött a restaurálása a Budavári Palota Hunyadi-udvarában. Stróbl Alajos szobrászművész egyik legismertebb műve a palota kibővítésének befejező szakaszában, 1904-ben készült el, a kitűnő mester régi nagy álma volt a kompozíció elkészítése. Mint a munkálatokat végző szakemberektől megtudtuk, megmarad a szobrok zöld patinája, és teljes műszaki felújításon esik át maga a kútszerkezetet is.
35 éve nyílt meg az Országos Széchényi Könyvtár a Budavári Palotában
2020. április 4. 12:00
A Budavári Királyi Palota a II. világháborúban súlyosan megsérült, helyreállítása évtizedeket vett igénybe, sőt az 1950-es évek átalakításai a korábbi háborús pusztítással voltak egyenértékűek. Sokáig vita volt arról, hogy mire használják a hatalmas épületet, felmerült a teljes elbontása, de állami, illetve pártcélokra való hasznosítása is, és ezzel párhuzamosan gyakorlatilag minden belső díszítést eltüntettek, lecsupaszítottak. Az Országos Széchényi Könyvtár csak néhány évvel a rendszerváltás előtt, 1985-ben költözött be a palota krisztinavárosi szárnyába.
Ötvenéves a 2-es metró – Megváltoztatta Budapest életét az új közlekedési eszköz
2020. április 2. 13:00
Ötven évvel ezelőtt, 1970. április 2-án Budapesten elindult a 2-es metró első szerelvénye. Így 74 évvel a millenniumi földalatti vasút átadása után megnyílt a második vonal is a földfelszín alatt. Évtizedekig tervezték, évtizedekig építették, és alapjaiban változtatta meg Budapest életét.
A századfordulós Budapest megörökítője – 175 éve született Weinwurm Antal fotográfus
2020. április 1. 15:00
Idén ünnepeljük Weinwurm Antal fényképész születésének 175 évfordulóját, aki kortársa, Klösz György mellett talán kevésbé ismert, róla nem született tanulmány, cikk, képes album, pedig ő is felvételek százain örökítette meg a kiegyezés után rohamos fejlődésnek induló, világvárossá formálódó Budapestet. Számos középületről, társadalmi eseményről készített fényképet, amelyek a korabeli újságokban is megjelentek.
Szent István-terem: az Árpád-házi királyokat ábrázoló Zsolnay-pirogránit képekből már négy elkészült
2020. március 31. 13:00
A Budavári Palotában újjáépülő Szent István-terem falait fogják díszíteni a Szent Imrét, I. Bélát, III. Bélát és II. Endrét ábrázoló Zsolnay-pirogránit képek, amelyek nemrég készültek el a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúrában.
Ideiglenes fabarakkokban különítették el régen a fertőző betegeket a fővárosban
2020. március 30. 15:00
Jó néhány olyan hely található Budapesten, ahol száz vagy százötven évvel ezelőtt ideiglenes jelleggel, de akár évtizedekig működött a fertőző betegségekben szenvedők ápolására szolgáló kórházi részleg. Ezek az általában fabarakkokból álló épületegyüttesek azért nyíltak a XIX. század második felében, hogy a közkórházak száma terén meglehetős elmaradásban lévő Budapesten járványos időszakokban kisegítsék a betegellátást, és a fertőző egyéneket elkülönítsék a lakosságtól.
A járványok világáról indított blogot a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum
2020. március 28. 14:00
A régi korok legfélelmetesebb fertőzéseit és a járványok történetét ismerhetjük meg A járványok világa című új blog bejegyzéseiben, amelyeket a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum munkatársai írnak.
Egész Budapest Zsolnay kerámiákkal van tele – 120 éve halt meg a főváros díszítője
2020. március 25. 17:00
Százhúsz éve hunyt el Zsolnay Vilmos, a magyar iparművészet kiemelkedő személyisége, akit a legnagyobb magyar fazekasnak hívtak kortársai. Neve egybeforrt Magyarország legjelentősebb kerámiagyárának XIX. századi történetével. Zsolnay Vilmos baráti kapcsolatot ápolt korának neves építészeivel, Steindl Imrével, Schulek Frigyessel, Lechner Ödönnel, akik budapesti épületeiken előszeretettel alkalmazták a gyár építészeti kerámiáit.
Virtuális séta a Budavári Sikló születésének 150. évfordulóján – Mit láthattak a magasból az utasok 1870-ben?
2020. március 24. 10:00
A Budavári Sikló is bezárt március 23-tól, igaz, a közlemény szerint egyelőre csak karbantartás miatt. Ez az egyedi hangulatú közlekedési eszköz az idén 150 éves, ebből az alkalomból virtuális sétára hívjuk Olvasóinkat, hogy így is köszöntsük születésnapján a főváros egyik különlegességét. Újságírónk még azt megelőzően indult ünnepi utazásra, hogy megjelentek volna a felhívások, miszerint az otthon maradással korlátozhatjuk a koronavírus terjedését. Margit és Gellért tehát pár napig zárt térben tartózkodik, mint remélhetőleg Budapest és az ország minden lakosa.
Még egy tábla sem jelzi a Soroksári úton, hogy ott éltek évtizedekig az 1848-as hős honvédek
2020. március 23. 14:00
A mai Soroksári út 114. szám alatt 1872 októberében nyílt meg az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban részt vett, idős honvédek számára épült menház. Az intézmény létrejöttét többéves előkészítő munka előzte meg. Az 1867-es kiegyezés után számos honvédegylet alakult szerte az országban, hogy a szabadságharc emlékét ápolják, de a csatákban elesett katonák hozzátartozóinak megsegítését, illetve a még élő, volt honvédek ellátását is célul tűzték ki.
Budapesti napló: Száz évvel ezelőtt is felvásárolták az élelmiszert a pesti polgárok
2020. március 20. 9:00
Boltok megrohanása, futárokra vonatkozó speciális rendelkezések bevezetése, hirtelen fellendülő kertészkedés, tisztasági verseny. Budapest történelmében vannak visszatérő epizódok. De ne aggódjanak! Ezen a héten csak olyan híreket válogattunk a PestBuda lapszemléjébe, amelyek nem nyomasztóak.
Fotókon a kiürült Budapest – Teljesen eltűntek a turisták a magyar főváros utcáiról
2020. március 18. 16:00
Ilyen is volt Budapest – 2020 márciusában, amikor az emberek a járvány elől behúzódtak otthonaikba, a turisták pedig hazautaztak Európa egyik legszebb és leglátogatottabb fővárosából. Az utcák, terek most kihaltak, a múzeumok, egyetemek, iskolák, nevezetességek zárva vannak, a városban csak néhányan lézengenek. Budapesten szinte megszűnt az élet. Both Balázs fotográfus képriportja.
A hajóhidat és az utakat is lezárták a kolerajárvány miatt Pest-Budán 1831-ben
2020. március 16. 10:00
Döbbenetes, megrázó és mindenki életét megváltoztató döntések születnek a napokban. Karantén, lezárás, közlekedési korlátozások, olyan intézkedések, amelyeket a legtöbbünk csak könyvekből és filmekből ismer. Ma ez az életünk része, reméljük, csak átmenetileg. A hasonló intézkedések azonban nem új keletűek, nagyon régre nyúlnak vissza. Az 1831-es kolerajárvány idején a hajóhidat is lezárták Pest-Budán, ami miatt pánik tört a városban, a katonaságot is be kellett vetni.
Járjuk be együtt a március 15-i forradalom helyszíneit!
2020. március 15. 10:00
Idén ugyan sajnálatos okok miatt elmaradnak az 1848. március 15-ére emlékező központi ünnepségek, de virtuális sétánkon bejárhatjuk azokat a helyszíneket, amelyeket a forradalmi tömeg azon a borongós szerdai napon érintett. Így végigkövethetjük és feleleveníthetjük 1848. március idusának a magyar történelmet meghatározó eseményeit. Sétáljanak velünk Pest és Buda utcáin!
Budapesti napló: Andrássy Gyula magánadományából is segélyezték a '48-as honvédeket
2020. március 13. 9:00
Március tizenötödike a nemzeti függetlenség és szabadság ünnepe, amely oly erősen él a magyarság emlékezetében, hogy se elfeledtetni, se betiltani nem tudta igazán soha semmilyen rezsim. Pedig voltak rá kísérletek. E heti lapszemlénk több olyan évet is érint, amelyben az éppen regnáló hatalom puskaporos hordónak tekintette a forradalom emléknapját.
A 120 éves Adria-palotában jártunk – Hamarosan felébredhet Csipkerózsika-álmából a szép épület
2020. március 12. 12:00
A Szabadság téren álló impozáns palota története 120 évvel ezelőtt, 1900 márciusában kezdődött. Írásunk azonban nemcsak a jeles évforduló, hanem a közelgő felújítás miatt is aktuális, szerencsés véletlen, hogy az épület 120. évfordulóját követve kezdhet ébredezni Csipkerózsika-álmából.
Egy különleges művészeti alkotás a budai Várból – Miért készült, és mit ábrázol az újjáépített Főőrség bronzkapuja?
2020. március 11. 14:00
A Főőrség nemrég újjászületett épületét a királyi palota felől, a Hunyadi-udvarból már bárki megtekintheti. Nem láthatja azonban a közönség az épület túloldalát, amely a még lezárt Csikós-udvar felől közelíthető meg. Itt található az épület legalsó szintjének különleges brozkapuja, amely a magyar történelem 27 legfontosabb budavári epizódját ábrázolja. A helyszínen jártunk, ahol Farkas Ferenc szobrászművész mutatta be lapunknak a különleges műalkotást.
A klasszicista Pest építésze volt – 225 éve született Kasselik Ferenc
2020. március 9. 10:00
Kasselik Ferenc az egyik legtöbbet foglalkoztatott építész volt a XIX. század eleji Pesten. Munkáival, amelyeknek száma meghaladta a négyszázat, jelentősen hozzájárult a klasszicista városkép kialakulásához. A magánépítkezések és bérházak mellett számos épületet tervezett építészként a főváros megrendelésére, építőmesterként pedig a munkálatok irányításában is részt vett. Legkiemelkedőbb alkotásai között van az egykori Nemzeti Zenede épülete a Semmelweis utcában, a Hild József által 1863-ban átépített és azóta lebontott régi pesti Városháza és kivitelezőként a maga idejében is kétes megítélésű Gellért-hegyi Citadella.
Budapesti napló: Az ezerarcú pesti nő
2020. március 6. 9:00
Anyák, lányok, nővérek, feleségek. Munkások és művészek. Harcosok és védelmezők. A Budapesti napló e heti lapszemléjében női sorsokat ismerhetünk meg a főváros 150 évéből. Szereplőink között lesz metróvezető, színésznő és politikus is. Megjelennek hétköznapi hősnők, és olyanok is, akikről azóta teret vagy rakpartszakaszt neveztek el.
A Magyar Rádió egykori épületeit kapja meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem
2020. március 5. 19:00
Tovább erősödik Józsefváros egyetemi központ jellege, mivel a Palotanegyed több épületét megkapja az államtól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Azokról az épületekről van szó, amelyeket egykor a Magyar Rádió használt: a Bródy Sándor utcai Stúdiópalotát, a rádió híres Márványtermét is magában foglaló Esterházy-palotát és az Ybl Miklós tervezte Károlyi-palotát is az egyetem használhatja majd.
Régészeti parkot és látogatóközpontot alakítanak ki a római limes magyarországi szakaszán
2020. március 4. 17:00
A római limes magyarországi szakaszán régészeti parkot, látogatóközpontot és egy információs centrumot alakítanak ki. A nagytétényi Campona castellum és a verőcei kikötőerőd örökségének fejlesztését tervezik. A nagytétényi római castellum parkosított területén egy római lovastábort építenek fallal, kilátóhellyel, tornyokkal határolva, a tábor épületeit, főútjait is bemutatva.
Görgei Artúr főhadiszállásai Budán
2020. március 3. 9:00
A közelmúltban emléktáblát avattak Görgei Artúr egykori főhadiszállásának helyszínén, ahol jelenleg a Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika található. Ez volt Görgei első főhadiszállása a három közül Buda 1849-es ostroma idején. A szabadságharc történetének talán az egyik legfontosabb epizódja volt a május 4. és 21. közötti ostrom, amely alatt a magyar hadsereg fővezérének mindhárom irányítóközpontja a jelenlegi XII. kerület területén helyezkedett el.
Széchenyi Ödön Párizsból hozta a gőzsikló ötletét – 150 éve avatták fel a Budavári Siklót
2020. február 26. 14:00
Európában a párizsi felvonó után ez volt a második ilyen szerkezet. A Budavári Siklót 1870. március 2-án avatták fel, nagy sikert aratott. „A rajta való járás igen kellemes, éppen semmit sem ráz, a le vagy felmenetel egy perc műve" – írták róla a lapok.
Duna, Tisza, Dráva, Száva: négy folyónkat jelképezték a Danubius-kút szobrai a Kálvin téren
2020. február 26. 10:00
Manapság szinte magától értetődik, ha egy-egy felújított vagy újonnan kialakított közterünket, esetleg parkunkat valamilyen szoborcsoporttal, díszkúttal vagy egyéb köztéri műalkotással ékesítik. Az 1870-es években, Pest és Buda gyorsuló ütemű városiasodásának folyamatában viszont újdonságnak hatott és nagy érdeklődést keltett egy ilyen gondolat. A Danubius-kút nevű alkotás volt az első igazán jelentős fővárosi köztéri szobor, amely több mint 50 évig a Kálvin tér részeként, 1959 óta pedig az Erzsébet téren állva gyönyörködteti az arra járókat. Története a születés, pusztulás és újjászületés jelképe is lehetne.
A Szervita téren jártunk – Új belvárosi tér születik
2020. február 24. 13:00
Új tér születik Pest belvárosában, nem gyakori ez egy történelmi nagyváros életében. A Belváros nagy része még őrzi a középkori, kora újkori utcahálózatát, szerkezetét.
175 éve született Jahn József, Budapest ismeretlen építésze
2020. február 19. 9:00
Jahn József neve valószínűleg csak keveseknek cseng ismerősen. Pedig az általa tervezett épületekkel számos helyen lehet találkozni a pesti belvárosban. Klasszikus bérházai ma is meghatározzák fővárosunk képét. A kívülről többnyire egységes formát mutató házakat igazán belül tette izgalmassá: a körfolyosó helyett lépcsőházzal és reneszánsz hatást mutató loggiával, árkádos, épített könyöklős közlekedőcsarnokkal tervezte bérházait, így azok udvarai sokkal impozánsabb hatást keltenek.
155 éve született Csók István festőművész – Meg akarta hódítani a világot
2020. február 18. 11:00
Csók István festőművész élete első felében csak rövidebb szakaszokban kötődött a magyar fővároshoz. Párizsból hazaköltözve 1910 és 1917 között Pesten, 1917 és 1923 között Budán, majd újra Pesten élt, ekkor a fővárosban készültek alkotásai. Csók István nemcsak alkotóművész volt, hanem a Szinyei Merse Pál Társaság elnökeként és főiskolai tanárként is aktív közéleti szerepet vállalt.
Százötven éves a Nágel-ház: egy lakóépület a tudomány és a kultúra szolgálatában
2020. február 16. 10:00
Hazai egyetemeink és múzeumaink történetének volt olyan időszaka, amikor az állam még nem tudta megteremteni az önálló épületben való elhelyezés anyagi hátterét, a tudomány azonban már olyan szinten állt, amely megkövetelte a helyigények azonnali kielégítését. Bérházakat kerestek, hogy azokban, ha időlegesen is, de megoldják a gondokat. Ilyen volt a Lónyay utca, Gönczy Pál utca sarkán ma is álló, 150 éve épült, úgynevezett Nágel-ház.
Budapesti napló – Ha Magyarország nem volna, meg kellene teremteni
2020. február 14. 9:00
„Kisváros a nagyváros kellős közepén; zárt világ, konzervált műemléknegyed […] Valóban, nem útikönyvturisták, nem édesszájúak, vagy művelt stílussznobok számára való. […] Aki itt meg nem érzi a hely lelkét: a tragikomikumot és a szüntelen konok megújulást, az jobb, ha beéri a Halászbástya nyújtotta panorámával” – írja Száraz György a Budapest-dekameronban. Ezen a héten a Budapesti napló fókuszában a nemzeti megmaradás és államiságunk egyik legfontosabb szimbóluma áll: a budai Vár.
A Hamzsabégi útról szóló cikkünket pontosította a NIF Zrt.
2020. február 13. 17:00
A Hamzsabégi útról szóló cikkünkben közöltek pontosítását, korrigálását kérte a beruházó NIF Zrt. Tájékoztatásuk szerint nem lesz szélesebb a töltés. Csak az építkezés idejére lesz keskenyebb a park.
Vonattal a Liszt Ferenc repülőtérre – Új vasútvonal épülhet
2020. február 12. 9:00
A napokban elkészültek a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret a fővárossal, illetve a 100a (Budapest–Cegléd) vasúttal összekötő 22 kilométeres vasútvonal tervei. Az elképzeléssel a főváros és a kormány is egyetért, és ha megvalósul, akkor egy több évtizedes terv válik valóra.
Aki eljutott a csillagokig – Lélekemelő szobrokat alkotott a 75 éve elhunyt Pásztor János
2020. február 10. 11:00
Pásztor János, a XX. századi magyar szobrászat kiemelkedő alakja országszerte alkotó művész volt, szobrai számos településünkön megtalálhatók Hódmezővásárhelytől Balatonfüredig. Alkotásai Budapesten is kiemelkedő jelentőségűek, elég II. Rákóczi Ferenc Kossuth téren álló lovas szobrára és a budai Várban lévő Kazinczy-kútra gondolnunk. A 75 éve elhunyt Pásztor Jánosra emlékezünk.
Hatalmas vitát és indulatokat kelt a Hamzsabégi úti vasúti töltés szélesítése
2020. február 8. 12:00
Az ország talán legfontosabb vasútvonala a Kelenföldi pályaudvart köti össze a Ferencvárosi pályaudvarral úgy, hogy egy hídon keresztezi a Dunát. A MÁV és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. e kétvágányú vonal bővítését tervezi, egy harmadik vágányt építenének a meglévő kettő mellé, és egy teljesen új hidat emelnének a Duna fölé. Ez viszont komoly félelmeket vált ki a Hamzsabégi út környékén élőkben.
Átadták az Országgyűlés új irodaházát a Kossuth téren
2020. február 5. 14:00
Az Országgyűlés Hivatalának ma átadott új, Kossuth téri épülete Szabad György nevét viseli. A metróbejárat fölé épített irodaházban kilencezer négyzetméteren háromszáz ember dolgozhat. A külső megjelenésében historizáló, belül modern épület homlokzatát eredetileg 1928-ban tervezték.
Száz éve hunyt el Szinyei Merse Pál, a modern magyar festészet előfutára
2020. február 5. 10:00
Szinyei Merse Pál neve összeforrt fő művével, a Majálissal, amelyet bár az 1870-es évek elején festett, két évtizedes meg nem értést követően, csak 1896-ban, a millenniumi kiállítás idején kapott ünnepelt elismerést. Alkotóját később a Képzőművészeti Főiskola rektorává választották. Szinyei Merse Pál a budapesti kávéházi élet meghatározó személyisége volt.
Szabó Dezső budapesti emlékezete
2020. február 2. 14:00
75 éve, 1945. január 13-án hunyt el Szabó Dezső, a két világháború közti Magyarország szellemi életét jelentősen meghatározó író, publicista. Az elsodort falu, Az egész látóhatár, az Életeim és számtalan regény, novella, pamflet szerzőjeként erőteljes hatást gyakorolt a közgondolkodásra és a magyar írói nyelv megújítására is. Az évforduló alkalmából jelen írásunkban mozgalmas életének azokat a budapesti helyszíneit mutatjuk be, ahol valamilyen formában emléket állítottak a személyének.
Budapesti napló – A kétarcú város: tízezrek éltek pincelakásokban a XIX. században
2020. január 31. 9:00
Lakhatás. Az egyik legfontosabb kérdés Budapest életében ma is, és aki csak egy kicsit is ismeri a főváros történetét, az tudja: egyáltalán nem új keletű problémáról van szó. Eheti lapszemlénkben olyan cikkekből válogattunk, amelyek arról tanúskodnak, milyen lakáskörülmények között éltek a pesti polgárok 50, 100 vagy 150 éve, és milyen lépéseket tett a főváros a mindenkori mennyiségi és minőségi lakáshiány enyhítésére.
Ma 120 éve nyílt meg a Budai Vigadó – Bállal ünnepelték meg az épület átadását
2020. január 30. 9:00
Régi vágyuk teljesült a budaiaknak 1900 januárjának végén, amikor végre megnyílt a régóta vágyott vigadójuk. De milyennek látták a budai polgárok kulturális igényeinek kielégítésére készült épületet 120 évvel a lapok tudósítói? Hogyan számoltak be a főváros legújabb palotájának átadásáról a korabeli újságok? Visszautaztunk az időben, és ennek jártunk utána.
Vajdahunyad várától a Tőzsdepalotáig – Budapest több híres épületét tervezte a 165 éve született Alpár Ignác
2020. január 29. 9:00
Az általa tervezett épületekben működik ma a József nádor téri Pénzügyminisztérium és a Széchenyi téri Belügyminisztérium, de talán leghíresebb alkotásai a Szabadság téri Tőzsdepalota és a városligeti Vajdahunyad vára. Iskolaépületeit, lakóházait ma is ezrek használják naponta Budapesten. A 165 éve született Alpár Ignác épületei jelentősen meghatározzák Budapest arculatát.
Botlatókövet avattak Szerb Antal halálának 75. évfordulóján
2020. január 28. 16:00
Szerb Antal halálának 75. évfordulója alkalmából botlatókövet avattak az író utolsó lakhelyénél, a II. kerület, Hűvösvölgyi út 81. szám alatt.
Álmos és Előd elveszettnek hitt szobrát találták meg a Várban – A Halászbástyán álltak egykor a vezérek
2020. január 28. 13:00
Elveszettnek hitt műalkotások kerültek elő a budai Várban, a Dísz tér 2. alatti egykori Külügyminisztérium pincéjének feltárásakor. Megtalálták azokat az Álmos és Előd vezéreket mintázó, több mint 100 éves eredeti szobrokat, melyek egykor a Halászbástya északi főtornyát díszítették, valamint számos érdekes épületmaradványra is rábukkantak.
Lesz-e még toronyzene a Mátyás-templom tornyán? – Egy budai hagyomány nyomában
2020. január 26. 9:00
Először a torony nyugat felé eső erkélyén, azután Pest felé, a Halászbástya felőli erkélyen is előadták egykor a Mátyás-templom tornyából a toronyzenét jeles alkalmakkor. Többnyire régi magyar egyházi énekek, de olykor a Himnusz és a Szózat is elhangzottak a templom tornyának erkélyéről az 1896-os millenniumot követő évtizedekben.
Buda első török megszállása 1526-ban
Miután 1526. augusztus 29-én a magyar sereg végzetes vereséget szenvedett Mohácsnál az oszmán haderőtől, Szulejmán szultán tovább vonult a királyi központ, Buda felé. Szeptemberben közel két hétig időzött a város falai között, amelyet kirabolt, felégetett. Ez volt Buda első török megszállása.
Turisztikai nevezetességnek szánták a 60 éve épült Blaha Lujza téri aluljárót
A Blaha Lujza tér aluljáróját a 60 évvel ezelőtti átadásakor a fejlődés és a modernizáció jelképének kívánták láttatni. A város második aluljárója volt hivatva eltüntetni a gyalogosokat az úttestről, hiszen akkor az volt a cél, hogy minél inkább autóbaráttá tegyék a várost.
Őseink Buda falai alatt – 340 éve sikerült visszafoglalni a magyar fővárost a törököktől
Idén szinte az egész ország Mohácsra emlékezik, hiszen ötszáz esztendő telt el azóta, hogy 1526. augusztus 29-én a magyar sereg végzetes vereséget szenvedett a mohácsi síkon. Most, néhány nappal később azonban, szeptember 2-án, már Buda 1686-os visszafoglalásának 340. évfordulóját ünnepelhetjük. Az egymástól százhatvan évre lévő két esemény szinte keretbe foglalja a magyar történelem egyik legvészterhesebb korszakát. Mohács a középkori Magyar Királyság széthullásának tragikus jelképévé vált, Buda visszavétele pedig annak a hosszú küzdelemnek a fordulópontja lett, amely a történelmi magyar területek oszmán uralom alóli felszabadításához vezetett.