Elkészültek a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre vezető vasútvonal tervei, amelyekkel a repülőteret az országos vasúthálózatba kötnék be. Az új vasútvonal két előnnyel is járna, egyrészt végre gyorsan, kötött pályán az ország több pontjáról is elérhetővé válna a repülőtér, másrészt tehermentesítené a zsúfolt Budapest–Cegléd vasútvonalat. 

A tervezett vasútvonal, kék színnel jelölve (Forrás: az egykori Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2016) 

A tervek szerint a vasút részben alagúton érné el a repülőteret, és a beruházás 2030-ra lehetne kész. A költségeket több száz milliárd forintra becsülik. A tervek elkészültek, az építési engedély is megvan, most európai uniós forrásokat szeretnének szerezni az építkezésre. 

A beruházás fontosságát az is erősíti, hogy a Liszt Ferenc repülőtér forgalma töretlenül növekszik, idén eléri a 17 millió főt, így mindenképp fejleszteni kell nemcsak a repülőtéri kapacitásokat, hanem az ide vezető közlekedési folyosókat is. (A repülőtér utaforgalma az elmúlt 20 évben megsokszorozódott, míg 2001-ben csak 4,6 millió volt, 2016-ban már 11 millió.)

A meglévő 100a jelű Budapest–Cegléd vasútvonal (Fotó: Wikipédia) 

Persze felmerülhet a kérdés, hogy miért a megnyitás után 80 évvel éri majd el a vasút a repülőteret? A repülőtér tervezésénél már számoltak azzal, hogy az gyorsan, korszerű módon elérhető legyen Budapestről, ezért is épült meg 1943-ra a Ferihegyet a belvárossal összekötő gyorsforgalmi út az olasz „autostradak” mintájára. Akkor az út 9 millió pengőbe került, és 100 kilométer/órás sebességre tervezték. 

Az út ráadásul jóval megelőzte magát a repülőteret, azt ugyanis – a II. világháború miatt – csak 1950-ben adták át. 
A repülőtéri vasút története évtizedek óta húzódik, eddig számos elképzelés született arra, miképp lehetne vasúton is elérni Ferihegyet. Még az is az elképzelések között szerepelt, hogy a 3-as metró egyik végállomása is ott legyen. A Határ úti állomás eleve úgy épült meg, hogy onnan a vonalat bármikor folytatni lehessen Ferihegy irányába, a mostani Kőbánya-Kispesti végállomás eredetileg csak egy szárnyvonal lett volna. 

A 2001-ben tervezett Ferihegy expressz vonala (Illusztráció: Budapesti Nap című lap, 2003. február 4.) 

A vasúti összeköttetésre eddig nagyon sok terv született. A 2000-es évek elején egy Ferihegy expressz nevű terv volt napirenden. A 2001-ben napvilágot látott elképzelés szerint a Nyugati pályaudvartól vezetett volna zárt pályán a reptérre, és e beruházásban érdekelt volt a Westend fejlesztő cége a Trigránit Rt. és a MÁV is. Az akkori tervek szerint 1500 (akkori) forintért, 20 perc alatt vitte volna ki az utasokat a vonat a repülőtérre. 

A fenti terv kialakítása előtt azt is megvizsgálták, hogy Kőbánya-Kispestről a MÁV nem használt iparvágányainak felhasználásával el lehetne-e érni a repülőteret. Akkor azonban a MÁV által használt forgalomirányító rendszer miatt ez nem volt lehetséges, így egy, a Nyugati pályaudvarról induló új pálya kiépítése mellett döntöttek. A tervezett vonalról a Heti Válasz 2001. július 27-i száma így írt: 

„A ma Európában használt rendszerek, látótávolságon belül megállítják a vonatokat, a magyar rendszer erre nem képes. Ezért volt szükség más, kevésbé forgalmas útvonal kijelölésére. Ez pillanatnyilag úgy fest, hogy a Nyugatiból kifutó szerelvények Rákosrendező után jobbra rákanyarodnak a körvasúira, majd Rákos vasútállomás után valahol elhagyják a kiépített pályát.
Hogy pontosan hol kezdődik az a mintegy öt kilométer hosszú szakasz, amelyet meg kell építeni Ferihely 2. termináljáig, több okból nem lenne szerencsés most megnevezni.”

MÁV Desiro motorvonat a Nyugati pályaudvaron (Fotó: Wikipédia)

E tervet 2004-ben az akkori kormány elvetette, a magas – 20 milliárd forint körülire becsült – költségek miatt. 
Majd 2005–2006-ban egy új elképzelést dolgoztak ki, amelyről a Magyar Hírlap 2006. augusztus 4-én az alábbiakat írta: 

„A vasút a Nyugati pályaudvar–Kőbánya–Kispest–Vecsés vonalon közlekedik majd, megvalósításához csupán a Szemere telepi megállót kell másfél kilométerrel arrább költöztetni, valamint építeni kell egy átjárót a megállótól Ferihegy 1-re.”

A tervek itt is többről szóltak eredetileg, a Keleti pályaudvarról induló zárt pályás elképzelés lett volna több tízmilliárd forintért. 
A vasúti megálló és a Ferihegy 1-re vezető felüljáró végül 2007-ben megépült, bár azóta idejét múlttá vált, mert az 1-es terminált a repülőtér bezárta. 

A Ferihegy 1 vasúti megálló (Forrás: Wikipédia) 

A mostani elképzelések előkészítése is jó pár éve zajlik. A megvalósíthatósági tanulmány már 2016-ban elkészült, ezt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2016 decemberében hagyta jóvá. 

Annak ellenére, hogy 2019-ben még fel-felmerültek alternatív elképzelések, így például egy, a Keletiből induló és Kőbánya-Kispestnél kiágazó szárnyvonal, a mostani döntések nyomán biztosnak látszik, hogy az országos vasúthálózatba illeszkedő, a Nyugatiból induló 100a vonalhoz kapcsolódó reptéri vasút támogatottsága töretlen. 

Ha ez elkészül, akkor a repülőteret nemcsak közúton (jelenleg a 100E buszjárat a Deák Ferenc térről fél óra alatt éri el a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret) lehetne elérni, hanem az ország több pontjáról közvetlen vasúti összeköttetéssel.  

Nyitókép: A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőter (Fotó: bud.hu, Budapest Airport)