Keresés az archívumban

Megnyílt a pestszentlőrinci Tomory Lajos Múzeum új főépülete A fővárosi védettségű Herrich-Kiss villa a XVIII. kerület egyik legidősebb épülete.

Budapest hírnevét növeli a magyar kiállítás Bonnban A festőfejedelmek szerepét és jelentőségét mutatja be a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria kiállítása Bonnban.

„Fővárostok nevét Budapestre kellene változtatni” – Tudta, ki Budapest keresztapja? „Fővárostok nevét Budapestre kellene változtatni, melly kevés év, sőt hónap mulva olly megszokottan ’s könnyen hangzanék mint Bukarest, ’s igy két város egyesülne, melly most nem legjobb szemmel nézi egymást.” Nem csak a Lánchidat, az Akadémiát, az Óbudai Hajógyárat, a pesti terek fásítását, a lóversenyt, a budapesti malomipart köszönheti Budapest Széchenyi Istvánnak, hanem magát a főváros nevét is.

„Anyag, Erő, Szorgalom” – 200 évvel ezelőtt született Gerenday Antal, az első magyar márványműgyár alapítója Gerenday Antal vasakarattal, jó üzleti érzékkel szervezte meg hazánk első síremlékművészettel foglalkozó márványműgyárát. A Gerenday-cég számos síremléke áll még ma is a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben: ők készítették például Vörösmarty Mihály, Jókai Mórné Laborfalvi Róza, Mészöly Géza festőművész, Lendvay Márton színész és még sok kiváló, hazánk felemelkedésén fáradozó család síremlékét. Unokája szavait idézve, Gerenday Antal „kora jellegzetes embere volt – és ez a kor volt Jókai kora is. Alakja és élete annak hőseire emlékeztet.”

Teljesen újjászületett a Rumbach utcai zsinagóga homlokzata Sok évtizedes hányattatás és több éve tartó felújítás után végre újra eredeti, gyönyörű arcát mutatja a város egyik legkülönlegesebb épülete.

Így szólt a zene a régi Városligetben A zene meghatározó szerepet játszott a a Városliget életében. Nem csupán a virágkorként emlegetett évtizedekben, hanem az 1867-es kiegyezést követő évektől egészen a II. világháborúig. A Magyar Zene Házával újra beköltözhet a zene világa a Ligetbe.

Ezermilliárd forint juthat Budapestnek Mintegy ezermilliárd forintot jelent Budapestnek a főváros és a kormány között született szombati megállapodás Tarlós István szerint.

Sisi-szobrot állítottak Erzsébetvárosban Erzsébetváros névadójának, Erzsébet királynénak – közismertebb nevén Sisinek – felavatták egész alakos bronzszobrát a Madách téren. R. Törley Mária szobrászművész alkotása eltér a korabeli ábrázolásoktól.

A kétezer éves kérdés: mi legyen az amfiteátrummal? A római korban is hatalmasnak számító aquincumi katonai amfiteátrum a korábbi évszázadok során is sokféle funkciónak tett eleget; XX. századi újrafelfedezése és feltárása óta pedig máig sokakat foglalkoztat a sorsa. Kalandozzon velünk az amfiteátrum kétezer éves történetében!

Felavatták az I. világháború magyar hőseinek emlékművét A Fiumei úti sírkertben kaptak új emlékművet az első világháború hősei.

A tabáni rác örökségre emlékeznek A tabáni szerb ortodox székesegyházra emlékezik a BTM új kiállítása.

Tudta, hogy a Parlament volt az első magyar távfűtött épület? A Belvárost tenné kéménymentessé az a beruházás, amelynek keretében távhővezetéket vezetnek át az Erzsébet hídon. A mostani tervek szerint a jelenleg szigetszerű távhőkörzeteket egységes rendszerbe kötnék, és 2021-ig több tízezer belvárosi lakás csatlakozna a távhőhálózatra.

Regnum Marianum-emlékhely épül a Városligetben Történelmi emlékhely épül a Regnum Marianum-templom helyén, amely a tervek szerint 2021-ben, a templom építésének kilencvenedik, lerombolásának hetvenedik évfordulójára készül el.

Fordulat a Radetzky-laktanya ügyében Békés, megegyezéses úton rendeződhet a jogvita a Bem téri műemlék épület ügyében.

Néptelenné lett a Népliget Budapest nevezetes fáiról szóló sorozatunkban ezúttal a Népliget érdekességeiről szólunk. A Népliget ligetnek liget, csakhogy éppen a nép hiányzik belőle: elhagyott, elhanyagolt vidék a nyüzsgő város morajlásával körülvéve.

Lugasok, szökőkutak, teraszok: ilyen lett volna a Pálmakert a Gellért-hegyen A Gellért-hegy századfordulós fejlesztése és kiépítése során Hein János, Schikedanz Albert és Herczog Fülöp Ferenc egy pálmakertet tervezett a hegy déli lejtőjére. Az üvegépületekkel és sétatérrel körülvett palota ötlete végül papíron maradt.

Komor Marcell – a 150 éve született tervezőzsenire emlékezünk Zseniális tervezőépítész, nagy műveltségű szakíró volt, aki hazája felemelkedéséért dolgozott. A 150 évvel ezelőtt született Komor Marcell formavilágára és szellemiségére főként Lechner Ödön építészete hatott.

Ötven éve hunyt el Hamvas Béla Fél évszázada halt meg Hamvas Béla, a XX. század egyéni hangú, kiemelkedő tehetségű írója, Óbuda és Zugló lakója.

Tudta, hogy 80 éves a XI. kerület jelképe? Egy kis tó, amelyben visszatükröződik egy templom. Ismerős a kép? Ez a XI. kerületről a leginkább közismert ábrázolás, amely a városrész logójában is visszaköszön.

Szinte készen áll a Miniszterelnökség új otthona Már az egykori Karmelita kolostor környezetét rendezik, év elején beköltözhet a Miniszterelnökség a budavári épületbe. November végéig kiderülhet az is, ki készíthet majd ebédet a Miniszterelnökség dolgozói és az ott megrendezett események résztvevői számára.

Véget érhet a Rác fürdő kálváriája Nyolc évvel a nagy felújítás után talán végre megnyílhat a Gellért-hegy aljában fekvő Rác fürdő: most bemutatjuk a fürdő hosszú, kalandos történetét.

Téglák és sorsok: 120 év nyoma a Szent János Kórházban Százhúsz éve nyitotta meg kapuit a budai Szent János Kórház. Százhúsz éve gyógyulni vágyók lépkednek a pavilonok közti ösvényeken – és olykor otthagyják kézjegyüket az épületek falán. Izgalmas nyomozás következik, tégláról téglára!

A temetők mint parkok: sétáljon velünk a budapesti sírkertekben! Amikor a főváros csodálatos kertjeit vagy akár különös fáit, fasorait számba vesszük, hajlamosak vagyunk elfelejteni a temetőket. Pedig ezek Budapest jelentős zöldterületei. Sétáljon velünk egykori és mai sírkertekben!

Ezek a Tisza István-emlékek Budapesten A száz éve, 1918. október 31-én meggyilkolt gróf Tisza Istvánra, Magyarország egykori miniszterelnökére emlékezünk. E tragikus évfordulón áttekintjük a mártír politikus tiszteletére a fővárosban készített szobrokat, emléktáblákat. Ünnepélyes felavatásuk a két világháború között, valamint a rendszerváltás után jelzi, hogy vannak olyan korszakok, amikor példaképként tekintenek életére és munkásságára.

Bejártuk a frissen megnyílt Szépművészeti Múzeumot A Bécs és Szentpétervár közötti térség legjelentősebb képzőművészeti múzeuma hároméves felújítás után, október 31-én nyitotta meg kapuit újra a nagyközönség előtt. Bementünk, szétnéztünk, és alaposan elcsodálkoztunk.

Átadták a továbbfejlesztett csillaghegyi strandfürdőt Több mint 7800 négyzetméter területű fedett, 12 új medencének helyet adó fürdőépülettel bővült a III. kerületi strand.

Dupla évforduló: a Kelenhegyi Műteremház és tervezője Az európai művészeti lexikonok is jegyzik a Mányoki út, Kelenhegyi út kereszteződésénél található Gellért-hegyi műteremházat. Az 1903-ban emelt, késő szecessziós épület számos képzőművészünknek adott otthont a XX. század óta, itt élt Czóbel Béla vagy Rippl-Rónai is. A tervező, Kosztolányi-Kann Gyula 150 éve született.

Megnyílt a felújított Szépművészeti Múzeum! A felújított Szépművészeti Múzeum a művészetnek szentelt katedrális – hangsúlyozta Baán László, a múzeum főigazgatója kedden Budapesten, a rekonstruált épület ünnepi megnyitóján.

Ferihegyre, gyorsan: 75 éves a reptérnél is öregebb gyorsforgalmi út Tudta, hogy a ferihegyi reptérre vezető gyorsforgalmi út hamarabb elkészült, mint maga a reptér? Hetvenöt éves hazánk első sztrádája.

Kapu a határon: megújult a Hadapródiskola főkapuja Vannak helyek a városban, amelyek bosszantóan elhanyagoltak, máladoznak, koszosak. Pedig nem kéne sok ahhoz, hogy jól nézzenek ki. Ezrek utaznak el mellettük, akár naponta többször is, és mindig csak hümmentenek egyet: jó volna, ha már megcsinálnák.

Tudta, hogy Budapest tengeri kikötő is? Az természetes, hogy vannak olyan tengeri kikötők, amelyek nem pont a tengerparton fekszenek, hanem egy nagy vízhozamú folyón, valahol feljebb. Budapest is ilyen kikötő.

Újraéled a pesti szerb örökség: elkezdődött a Tökölyanum rekonstrukciója Felállványozták a belvárosi Veres Pálné utca 17–19. szám alatti műemléki védettségű ház homlokzatának egy részét. A szerb ortodox templomtól néhány lépésnyire található, 1838-ban alapított szerb kollégium épületének rendbetétele során a kiemelkedően szép szobrászati elemeket is restaurálják.

Így kapta vissza Pest és Buda a kiváltságait Pest és Buda életében 1703. október 23-a fordulópont volt. Ekkor kapta vissza a két település a szabad királyi város rangot, amivel aztán újra elindulhattak a teljes pusztulásból a máig tartó fejlődés felé.

Szecessziós kiállítás nyílt a megújult Ráth György-villában A szecesszió világába látogathatunk a századforduló művészetét bemutató állandó kiállításon, amely a felújított Ráth György-villában, a Városligeti fasorban található. Megcsodálhatjuk a hazai és nemzetközi szecesszió mestereinek műalkotásait, a XIX. századi nagypolgári otthon pazar berendezését.

Két évszázada fejlesztik bizottságok Pestet és Budát 1808 októberében alakult meg az első bizottság Pest fejlesztésére. A bizottságok tevékenységükkel máig meghatározták a főváros fejlődési irányait és klasszikus városképét.

Pest első platánja és sétatere Egy emlékmű áll az V. kerületi Szabadság tér sarkán: talán nincs a világon párja. Azt a pillanatot örökíti meg, hogy egy dúsgazdag gróf felesége fát ültet. Ide invitáljuk most fákról szóló sorozatunkban a pestbuda.hu olvasóit, hogy Széchenyi István platánjainak nyomába eredjünk.

Jóval nagyobb rekonstrukció vár az Iparművészeti Múzeumra Mivel az épület az Ős-Duna feltöltött medrébe épült, komoly gondokat okoz a vizesedés és a megsüllyedés.

Két Weiss-villát is felújítanak az Andrássy úton Jól tükrözi az impozáns fővárosi ingatlanok sorsát az Andrássy út 116. szám alatti villa története. Az iparmágnás Weiss Manfréd egykori lakóházát 1944-ben a németek szállták meg, később az államé lett, most – az új hotelépítési hullámban – szállodává alakítják át. A szomszédos épületen is már javában zajlik a munka: az egykor ugyancsak Weiss tulajdonában lévő palota a katari nagykövetség székhelye lesz.

Hetvenhat éve tervezik, és harminc éve építik az M0-st Már a negyvenes években megszülettek az első tervek a budapesti körgyűrűre, és harminc éve adták át az M0 autóút első elemét. Azt a szakaszt, amely ma már nem is része a körgyűrűnek.

Ilyen a Vakok kertje a Városligetben Előremutató projekt volt a maga korában a városligeti Vakok kertje, ami most a park többi részével együtt újul meg – írja a Liget Budapest blogja.

Tudta, hogy egy belgának is nagy szerepe volt Budapest kialakításában? Kis túlzással kijelenthetjük, hogy Budapest 150 éve, 1868 októberében született meg. Ekkor olyan változások történtek, amelyek alapjaiban megváltoztatták a város jövőjét.

Háború után, forradalom előtt – Miről írtak a lapok 1918 októberében? 1918 ősze a háborús vereséggel és a forradalmi lázongásokkal sorsfordító időszak volt Magyarország történelmében. Az átlagpolgárnak a feszült politikai helyzet közepette is élnie kellett a mindennapjait, de felmerül a kérdés: hogyan zajlottak a hétköznapok Budapesten? A korabeli sajtó segítségével bepillantottunk a száz évvel ezelőtti hétköznapokba.

Negyven éve mehetünk autópályán Gödöllőre Most negyven éve, 1978-ban adták át az M3-as autópálya első szakaszát, amely Budapesttől Gödöllőig vezetett.

Karcsú, fehér Erzsébet – 115 éves az Erzsébet híd Most 120 éve kezdték meg az eredeti Erzsébet híd építését. Az egész világon egyedi hídszerkezet több mint két évtizedig őrizte elsőségét. Az öt évig tartó építkezést követően a kész műtárgyat 1903. október 3-án, 115 éve adták át a forgalomnak, szigorúan fejenként 2 krajcár hídpénz megfizetése után.

Felavatták Gül Baba türbéjét Gül Baba türbéje egy 16. században épült török sírkápolna a budapesti Rózsadombon.

Tudta, hogy akár vasúti híd is állhatna a Margit híd helyén? Budapest életében jelentős változásokat hozott az 1868-as év, amelyről a PestBuda oldalain is több cikket lehet olvasni. A kiegyezést követő kormány számos olyan intézkedést hozott, amely a korábbi központi, bécsi döntéseket és engedélyeket felülírta. Így járt 1868. október 13-án egy egykori honvédtiszt, építési vállalkozó.

A neobarokktól a szecesszióig: Sebestyén Artúr építőművészete Centenáriumát ünnepli idén a Gellért Szálló, érdemes hát megemlékeznünk alkotóiról is. Egyik tervezője, Sebestyén Artúr éppen 150 évvel ezelőtt született Pesten. Keveset hallani róla, pedig rendkívül termékeny építész volt, a fővárosban és vidéken is számtalan épület született elgondolásai nyomán. De vajon hozott-e neki felhőtlen örömöt az emblematikus Gellért elkészülte?

Járja be velünk a felújított Budai Vigadót! A napokban megnyílt Budai Vigadó, a Hagyományok Háza régi-új otthona alaposan átgondolt felújítás eredménye, amelynek során a funkcionalitást és a korhű enteriőrök restaurálását kiválóan sikerült összehangolni.