Téglák és sorsok: 120 év nyoma a Szent János Kórházban

2018. november 3. 18:04

Százhúsz éve nyitotta meg kapuit a budai Szent János Kórház. Százhúsz éve gyógyulni vágyók lépkednek a pavilonok közti ösvényeken – és olykor otthagyják kézjegyüket az épületek falán. Izgalmas nyomozás következik, tégláról téglára!

Az elmúlt napokban látott napvilágot: a budai Szent János Kórház átalakításának tervezésére 495 millió forintot biztosít a kormány. Az intézmény középső részét teljesen megújítanák, és a több mint ötszáz aktív ágy mellett lesz ápolási és rehabilitációs részleg is.

Aki nap mint nap erre jár, vagy csak olykor kényszerül a kórház falai közé, tudja: a felújítás valóban alaposan ráfér az épületre. Minden ízében elavult, leromlott, túlzás nélkül szétrohadt és mállott: legyen szó gépészetről, térkihasználásról, szigetelésről vagy bármi másról. Nagyon korszerűtlen maga a pavilonrendszer is, amely egykor valódi, a fertőzésfeszélyt csökkentő vívmány volt. Amire 1898-ban, a kórház megnyitásakor méltán lehetett büszke a ragyogó főváros, mára már inkább takargatni való szégyenfolt.

Vadonatúj kórház az egykori szőlősben, 1905 (Forrás: Fortepan)

Igaz, az épületek tagadhatatlanul szépek még így is, őriznek valamit a monarchiás idők puritán bájából. Már eredetileg sem tervezték pompázatosnak őket, ezt megnyitásakor a Fővárosi Közlöny is leszögezte: „Alapelvül szolgált, hogy az épületeknél minden pompát és fényt mellőzni kell. A homlokzatok nyers téglamodorban készültek, csupán a párkányok, ajtó- és ablakkeretek létesíttettek formatéglából; csakis a felvételi épületnél és halottasháznál lett némi terracotta díszítés alkalmazva, nemkülönben a felvételi épület középrészén a Szent Jánost és a két allegorikus szárnyas alakot ábrázoló szoborcsoportozat lett felállítva. A kőlábazatok vörös márványból készültek; a főlépcsők kemény kalázi kőből, a mellék- illetőleg a szolgálati lépcsők pedig fából.”

Számos kis részlet még ma is figyelemreméltó, és az sem kis eredmény, hogy a hosszú használat ellenére sok minden még mindig működik, egyben van – ez is a korabeli mestereket dicséri.

„Itt jártam” – százhúsz év bekarcolt emléke

Az épületek tehát korszerűtlenek, de szépek. És van még egy olyan értékük, amely csak akkor derül ki, ha egészen közel lépünk hozzájuk. Akkor viszont egy izgalmas világ nyílik meg előttünk, az elmúlt bő évszázad spontán emlékműve.

A betegek, akiket ide vetett a sorsuk, ugyanis itt hagyták a kézjegyüket. A téglaborítás tartós, de könnyen karcolható anyagnak bizonyult: az egykori kezek pedig rögtön a megkezdték a formálását. A legtöbben a nevüket és az évszámot karcolták bele, de van, aki még mást is. Mások csak egyszerű grafitot használtak, amikor nyomot hagytak a kórházfalon, az újabb időkben pedig megtette egy alkoholos filc is.

Száz meg száz felirat fut így végig az ódon épületek aljában, szemmagasság körül. Köztük jócskán százévesek is, sőt megtaláltuk a feltehetően legrégebbi, 1898-as feliratot is. Biztosan több is volt belőlük, de mára azok őrződtek meg, amelyek az épületeken körbefutó kis párkány vagy más kiugró elemek (pl. erkély) alá kerültek.

Felirat a megnyitás évéből: talán ez a legrégebbi a ma is olvashatók közül (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

I. világháborús felirat, K und K hadsereg (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Püspökladányi beteg 1919 májusából (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Miért? Vajon miért karcoltak, írtak emberek a kórház falára?

A szokás valószínűleg eredendően vallásos eredetű. A középkor óta ismert, hogy a zarándokok az általuk meglátogatott helyen ott hagyták a kézjegyüket. (Sőt, valójában már az ókorból is vannak hasonló jelenségekről adataink, akár a piramisokban, akár Pompeiben, akár Róma emlékeinek falán.) Mai szemmel elképesztő helyeken is vannak feliratok: az utazók nemcsak az oltár mögötti félhomályos zugok falába, hanem egyenesen a freskókra vésték rá a nevüket. Esztergomban egyes kutatók szerint még maga Mátyás király is hagyott efféle nyomot. Nagyon sok hazai zarándokhelyen is láthatók hasonló feliratok.

Freskóba vésett nevek egy veronai templomban 1390-ből: középkori szokás lehetett (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Hogy miért jó a felírt név? Talán mert így az ember akkor az adott szent közelében és védelmében marad, ha hazamegy. És egyúttal a helyszín ereje is növekszik azáltal, hogy bizonyíthatóan sokan keresik fel, akár távoli vidékekről is. Meg így valamiképp az egyén halhatatlanná is válik, vagy éppen egy másodpercnyi hírnév jut neki.

A szokás aztán áttevődött egyfelől a profán turizmus helyszíneire is, másfelől pedig az egyházi fenntartástól már elszakadó közfürdők, közkórházak területére is. Hisz a gyógyulás, amit ezeken a helyeken a betegek nyertek, mégiscsak valamiféle misztikumot hordozott, a kórházak is bizonyos fokig szakrális helyként értelmeződtek (az orvosokra pedig varázslóként/szentként/sámánként tekintetettek). Akik a kórházban jártak, talán a gyógyultságukat, egészségüket akarták így konzerválni, hogy ott hagyják a nevüket.

Az itteni feliratok közt találunk olyat, amely viszonylag távoli vidékekről ide vetődött emberek örökítettek meg: az ő esetükben ez is motiváció lehetett az írásra. Olvashatunk az 1910-es évekből sokféle város- és településnevet: rögtönzött gyűjtésünkben szerepel Kassa, Zsikva, Püspökladány, Esztergom, Sormás, Kecskemét, illetve egy budai cím is: I. ker Gellérthegy u. 7.

Eszetergomból jött 1909-ben (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Ő pedig kassai beteg (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Ez a beteg pedig az Egyesült Államokból került ide 1985 nyarán – talán turista volt (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Vajon kik lehettek ezek a betegek? Nagy részük nem különösebben ismert név, de olykor ilyen is feltűnik. Két felirat például (1908-ból) Hugyecz Kelemené a Felvidékről: ő lehet, hogy a híres, besztercebányai építész, Hugyecz László családjába tartozott. Néhányan felvésték-írták a mesterségüket is. Olykor rövid üzenetek is vannak, például ilyenek: „Elszánt lélek vagyok én”.

Néhol egy-két szóban egy rövid élettörténet is felsejlik: az egyik feliratból például megtudjuk, hogy valaki kancsalságból gyógyult, másnak az egyik szemét kivették.

Olykor nemcsak a betegek, hanem az itt dolgozók is ott hagyták névjegyük: egykori éjjeli és nappali őrök, „őrszemek”, az újabb korokból ápolók, mentősök nevei tűnnek fel. Némelyik alá valaki odaírta azt is, az illető mikor „holt meg”. Az egyik felirat az I. világháborút örökíti meg, de ha tovább kutatnánk, talán más történelmi korok bevésett nyomára is bukkanhatnánk.

Nemes Kálmán, nappali őr (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Őrszem 1906 (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Kancsalságból gyógyult 1930-ban (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Megannyi kézírás fut végig a pavilonok, sőt a kápolna falán is. Sokféle betű, kézjegy, hol kaligrafikusan szépek, hol egészen egyszerű ákombákomok. Egy-két idegen nyelvű felirat is van. 1898 és 2018 közt mindenféle időszakból – bár úgy tűnik, a szokás inkább a korai évtizedeket jellemezte.

A Szent János Kórház minden ízében megérett a felújításra. De ezt a kövekbe íródott hosszú múltat mégis valahogy jó volna megőrizni.

Nyitókép: (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Budapest, graffiti, Múltidéző, művelődéstörténet, PestBuda, Szent János Kórház, tégla, Viczián Zsófia, XII. kerület

⁸ ⁰ ⁰

Kapcsolódó írások

Zarándokszállás nyílt az Erzsébet-kilátónál

2024. szeptember 24. 18:00

Az Erzsébet-kilátó egykori kapuőri épületéből zarándokszállás lett, amely a 420 kilométeres Magyar Zarándokúthoz tartozik, és Zugligetből költözött az új helyszínre. A János-hegyi, 12 férőhelyes szállás igazi kuriózum: szép környezet és csodálatos kilátás várja a zarándokokat.

Felújították a Diana park játszóterét a Hegyvidéken

2024. szeptember 19. 8:00

Átadták a XII. kerületi Diana park megújult játszóterét és fitneszparkját, ahol természetes megjelenésű fajátékok, árnyas fák alatti padok és újabb fitneszeszközök várják az erre járókat.

Emléktáblát avattak Marsall László költő tiszteletére

2024. szeptember 18. 15:00

Márványtáblát állítottak Marsall László Kossuth-díjas költőnek egykori lakóházának falán, a XII. kerületi Schwartzer Ferenc utcában.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon

2024. december 20. 14:00

Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

Építési engedélyt kapott a Hőgyes–Schöpf-Merei Gyógyszerkutató Központ kialakítása

2024. december 19. 15:00

A IX. kerületi Hőgyes Endre 5. szám alatti Gyógyszerészeti Intézet és a Bakáts téren lévő egykori Schöpf-Merei Kórház épületének felújításával és bővítésével létrejön egy intézmény, mely az oktatást, a kutatást, valamint a gyógyszergyártást szolgálja majd. A munkálatok során helyreállítják a történelmi épületek homlokzatait is.

Idén is karácsonyi díszkivilágítást kap a Megyeri híd

2024. december 18. 19:00

December 20–26. között esténként a Megyeri híd 100 méter magas karácsonyfává változik. Mindkét pilonra, annak budai és pesti oldalára is csillagcsúcsdísz kerül, továbbá a pilonok középső, üveges részén speciális díszfényeket is kihelyeznek.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

⁴ ⁰ ¹

Egy csodára emlékező kis épület – A kútvölgyi Boldogasszony-kápolna Kútvölgy egyik legrégibb építménye a Boldogasszony-kápolna, ez azonban elsőre egyáltalán nem látszik rajta. A barokk korból származó falakat ugyanis a XX. század második felében kétszer is kibővítették, ma a rendszerváltáskor keletkezett homlokzat határozza meg a képét. A kápolna sorsát az a Regőczi István atya viselte a szívén, akiről öt évvel ezelőtt a környező teret is elnevezték.

¹² ⁰ ⁰

Labirintus a föld alatt: 50 éve nyílt meg a Deák téri aluljáró A Deák Ferenc tér egy hatalmas közlekedési csomópont, egyben a város központja, nemcsak a felszínen, hanem a föld alatt is, hiszen Budapest legnagyobb föld alatti közlekedési átszálló- és aluljárórendszere található itt. Az egész felszín alatti kis világ kialakítása még az 1896-ban megnyílt millenniumi földalatti vasút építésekor kezdődött, az egyik legjelentősebb eleme, a gyalogos aluljáró pedig 50 éve nyílt meg a budapestiek előtt.

³⁸ ⁰ ¹

Két épület egyben Ybl Miklóstól: 150 éve épült a Degenfeld-palotabérház A Degenfeld-Schomburg-palota a pesti mágnásnegyed egyik különleges épülete, mert palotát és bérházat egyesít magában egy épületen belül. Nem is sikerült elsőre elfogadtatni a városi hatósággal az épület terveit, pedig Ybl Miklós készítette azokat. A ház idén 150 éve, 1874-ben lett kész teljesen, s egyik lakója révén hamar sajtónyilvánosságot kapott.

⁵⁰ ¹ ⁰

Az első magyar repülőgép bemutatkozása Hivatalosan az első magyar repülőgép felszállásának dátuma 1910. január 10-e. Azonban az ekkor repülő gép, a Libelle már egy hónappal korábban kész volt, és 1909. december 9-én, 115 éve be is mutatták a készítők, sőt repülni is próbáltak vele. Azonban, hogy pontosan mi történt, az egyes szakirodalmak eltérően mondják el.

¹⁵² ⁰ ⁰

Akinek az első magyar fotóalbumot köszönhetjük – 150 éve hunyt el Rosti Pál Rosti Pál geográfus, néprajztudós, utazó, író, az első magyar fotóalbum megalkotója, a Budai-Pesti Hajós Egylet egyik alapítója 150 éve hunyt el. Közép- és dél-amerikai útját megörökítő albumának fotói az első fényképek voltak a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Noha alakja korántsem mondható széles körben ismernek, a fiatalon elhunyt Rosti életútja egy kivételesen nagy talentumú, művelt tudós és művész képét vetíti elénk.

¹¹³ ⁰ ⁰

A Műegyetem épületegyüttese 115 éve készült el Ma Budapest XI. kerülete egy pezsgő kerület, amely alig 120-130 éve még nem is létezett. Az egyik első jelentős középülete a Műegyetem volt, amely közvetlenül az akkori Ferenc József híd budai hídfőjéhez épült.

¹²⁸ ¹ ¹

Karácsonyra várva Karácsonyi vásárok száz évvel ezelőtt is voltak. A budapesti boltok kedvezményekkel és új termékekkel készültek az ünnepre, a karácsonyi hirdetések már november végén elárasztották a lapokat.

¹⁷⁰ ⁰ ⁰

A legrégibb fővárosi középiskola – Az Egyetemi Katolikus Gimnázium fordulatos története Budapesten kevés iskola büszkélkedhet több száz éves múlttal, az Egyetemi Katolikus Gimnázium viszont közéjük tartozik. E hosszú idő ugyanakkor nem jelent állandóságot is, sőt az intézménynek nagyon is fordulatos a története. Az alábbiakban ezt elevenítjük fel, amely egyfajta tükörképe is hazánk és fővárosunk sorsának.

¹⁴⁰ ⁴ ²

Hasonlóságok és különbségek a Lánchíd két átadása között A Lánchíd 175 éves. A sokszor átépített, felújított híd jelkép, Budapest egyik legfontosabb építménye, valójában az egységes várost megteremtő műtárgy. Történetének két kiemelkedő jelentőségű eseménye esett november 20-ra, az első és második átadása.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt 155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

¹¹⁰ ⁰ ¹

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²⁷ ¹ ⁶

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰⁴ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

¹⁰⁰ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹⁷ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

²⁰⁹ ¹⁶ ⁵

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ⁴ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁷ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁹ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴² ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹⁴ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁹ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁸ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰