Szecessziós kiállítás nyílt a megújult Ráth György-villában

2018. október 22. 9:26

A szecesszió világába látogathatunk a századforduló művészetét bemutató állandó kiállításon, amely a felújított Ráth György-villában, a Városligeti fasorban található. Megcsodálhatjuk a hazai és nemzetközi szecesszió mestereinek műalkotásait, a XIX. századi nagypolgári otthon pazar berendezését.

Ráth György (1828–1905) az Iparművészeti Múzeum első főigazgatója, kora kiemelkedő polgári műgyűjtője volt. Egykori villája 1907-ben lett múzeum. Ráth halála után felesége a teljes gyűjteményt az Iparművészeti Múzeumnak adományozta. Az 1950-es évek elején felszámolták a gyűjteményt. 1954-től a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumhoz került az épület üzemeltetése. Ebben az időben Kína Múzeumnak hívták, amelyben megnyitották a Kína-kiállítást. Az intézményhez tartozó műtárgyakat több múzeum gyűjteményében helyezték el.

A rendszerváltás után visszakapta eredeti nevét, de továbbra is keleti kiállításokat rendeztek benne. A helyreállított ebédlőben kialakítottak egy Ráth György-emlékszobát, de 2014-ben bezárták a múzeumot.

A Ráth György-villa 1880–1890 körül (Forrás: Fortepan)

A villában különleges enteriőrbe rendezve jelenik meg a szecesszió három meghatározó iránya: a brit, az osztrák és a francia szecesszió. A kiállítás bemutatja a hazai mesterek műveit, kiemelve az erdélyi és a népművészeti gyökereket, a magyar nemzeti múlt hatását. Az itt látható közel 600 műtárgy az iparművészet minden ágát képviseli, a Gallé és Tiffany üvegekkel, Otto Wagner-bútorokkal, Zsolnay-kerámiákkal és Lalique-ékszerekkel.

A tárgyak többsége közgyűjteményekből, főleg az Iparművészeti Múzeumból származik, de kiállítottak magántulajdonban lévő darabokat is. A képtár festményei, a hall és a lépcsőház műtárgyai, valamint az emeleti ebédlő bútorai Ráth György gyűjteményéhez tartoztak. A szobákat végigjárva betekinthetünk a nagypolgári otthonok mindennapjaiba, az étkezéstől kezdve a naplóírásig.

Szecessziós ebédlő (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

A földszinti szecessziós ebédlőben látható Thék Endre bútorgyárában készült ebédlőgarnitúrának nincs egyetlen porcikája sem, amely egyenesbe torkollna. Jellegében magyar, de a francia szecesszió kavargó, örvénylő, könnyed vonalai tűnnek fel.

Az egykori ebédlők díszei a terített asztalok voltak csillogó üvegekkel, porcelánokkal, ezüstökkel. Egy hajdani pesti polgár otthonában természetesen megtalálhattuk a legjobb külföldi mesterek munkáit, híres cégek, felkapott mesterek bravúros alkotásait, bécsi vagy francia ezüstöket és persze a Zsolnay-gyár pompás készleteit. Az anyagok szépsége és változatossága mellett elragadóak a hajlékony formák.

Tálalószekrény Thék Endre bútorgyárából (1900), intarziadísz öntött veretekkel (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

Ebben a nagypolgári enteriőrben helyet kapott több különleges tárgy is, mint az Iparművészeti Múzeum lábas órája, továbbá Rippl-Rónai József tányérjai és Vörös ruhás nő című kárpitja, illetve Tiffanytól egy hatdarabos borospohárkészlet.

Az ebédlőből nyílik Ráth György híres képtára, amely a gyűjtemény legvonzóbb és egyben legértékesebb része volt. Jelentős itáliai és németalföldi mesterek műveit birtokolta, többek között Tiziano, Tintoretto, illetve Rembrandt, Rubens alkotásait. A festmények nagy része most a Szépművészeti Múzeumból érkezett vissza.

Képtár (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

A képtár berendezése eklektikus ízlésű, mint általában a historizálás szellemében berendezett enteriőrök nagy része a XIX. század végén. Több, különböző stílusú bútor került egy szobába: egy fémlemezzel és teknőspáncéllal pompásan díszített asztal, dúsan faragott, tárolóvá alakított, a maga korában réginek vélt asztal, gazdagon tagolt kabinetszekrény, valamint ládapad.

Íróasztal (XIX. század): réz, teknőcpáncél, berakás, faragott, vésett díszítés (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

A padlót keleti szőnyegek, a magyar otthonok elmaradhatatlan kellékei borították, az asztali tárolóban pedig arcképes ólomérmek sorakoztak.

A szalon melletti szecessziós fogadószobát finom technikákkal, faragásokkal készült motívumok ékesítik. A Faragó Ödön által tervezett fogadószoba-berendezés Csók István festményén a virágba borult Tavasz, a nyiladozó szerelem ébredését, ember és természet csodáját jeleníti meg.

Szecessziós fogadószoba (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

Itt sorakoznak a Zsolnay gyönyörű, eozinmázas vázái, amelyek mellett zöld és a kék árnyalatú kortárs üvegmunkák kaptak helyet.

(Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

A dohányzóasztalra tettek egy korabeli cigaretta- és gyújtókészletet, valamint egy cipős női lábat formázó szivarvágót.

A földszinten a Városligeti fasorra néző termekben a szecesszió nemzetközi irányzatait ismerhetjük meg. A brit Arts and Crafts mozgalom, az osztrák szecesszió és a francia art nouveau jellegzetes formáit láthatjuk.

A bécsi szobában üvegtárgyakat, kerámiákat, Thonet-műhelyben készült hajlított bútorokat, asztalt, székeket találunk. A berendezést a geometrikus rend és elemek, a funkcionalizmus jellemzi, ami kifinomult ízléssel, átgondolt stilizálással párosul.

Tonettszékek és -asztal (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

Kottatartó szekrény és rugómotoros fonográf (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

A szecesszió bölcsője az angol szigetvilágban ringott. William Morris Arts and Crafts mozgalma a XIX. század második felében az ipari tömegtermeléssel szemben a kézművesség megújító erejében hitt. A régi kézműves mesterek szakértelméhez nyúlt vissza. A szobában áll egy vastag rézveretes, XIX. századi tölgyfa tálalószekrény.

Írószekrény, karosszék, tálalószekrény, üvegfestmények a falon (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

Az angol művészek tisztelték a hagyományokat, és teremtő inspirációt merítettek múltjukból. Középkori tradíciókat követve tömör, masszív bútoraikat hatalmas veretekkel ékesítették. A falat két üvegfestmény díszíti.

A francia szoba az art nouveau párizsi és lyoni műhelyeit mutatja be. A szoba különleges darabja Loie Fuller táncosnő aranyozott bronzszobra, ami asztali villanylámpa is egyben.

Asztali villanylámpa, Loie Fuller (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

A villa emeletén megcsodálhatjuk a súlyos tölgyfa bútorokkal és bőrberakásos falkazettákkal díszített neoreneszánsz stílusú ebédlőt. A falon körbefut a bőrbetétekkel díszített faburkolat, amelybe belekomponáltak egy 1670-es évszámot viselő német szekrényt és egy angol lábasórát.

Ráth Györgyék historizáló ebédlője (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

A Ráth házaspár vendéglátáskor használt eszközei, azaz a ház felszerelése, a készletek, evőeszközök, tálak, kannák, porcelánok, ezüstök is mind művészi értékkel bírtak.

A lépcsőház (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

Az ebédlő melletti kis szobában a Kós Károly-féle Fiatalok csoport által útnak indított, erdélyi gyökerekből táplálkozó magyar szecessziót ismerhetjük meg. A „magyar út” a tiszta forrás jelenti, a népművészetet, főleg Erdély örökségét, melynek emblematikus emlékei a fiatornyos templomok, a faragott fejfák. Mesék, mondák éledtek újjá a művészi fantázia birodalmában, feldolgozták a magyar eredetmondát, a hun-magyar legendát. Ebben a szobában van az Attila halálát ábrázoló paraván, melyet Kós Károly tervezett, valamint Körösfői-Kriesch Aladár három gödöllői kárpitja is.

Asztal, karosszék, az ún. mesélő garnitúra részei (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

Az emeleten lévő Látványtárban a falakon és a polcokon sorakoznak a Zsolnay-gyár színes, mázas falicsempéi és vázái, díszedényei, herendi porcelánok és más remekművek.

Üvegvázák, díszüvegek, kelyhek (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

Ötvöstárgyak (női mentecsat, függők, kalaptűk, díszfésű) (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

Az asztalon az 1900-as évek életmódjára jellemző tárgyak láthatók és tapinthatók: Guerlain-parfümösüveg gyöngyvirágillattal, virágos díszítésű tintatartó, legyező, zsebóra, emlékkönyv, ezüstözött képkeret Loir Fuller táncosnő fotójával (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

Az időszaki kiállításon bemutatkozik az Artista kortárs hazai divattervező stúdió ruhaterveivel és porcelánjaival.

A mi szecessziónk című állandó kiállítás a Ráth György Múzeumban, a VI. kerületi Városligeti fasorban látogatható.

Budapest, Dabasi H. Kinga, Hírek, Iparművészeti Múzeum, kiállítás, művészet, PestBuda, Ráth György-villa, szecesszió

²¹ ⁰ ⁰

Kapcsolódó írások

Késő modern épületeket mutat be a Kiscelli Múzeum plakátkiállítása

2024. október 7. 18:00

A BTM Kiscelli Múzeum munkatársai 2014 óta folyamatosan dokumentálják az 1945 utáni, budapesti késő modern épületeket, ebből a fényképanyagból nyílt plakátkiállítás a Városháza parkban. A plakátokon megjelenik az egykori Teherelosztó, a VITUKI toronyház, a Kossuth téri MTESZ-székház épülete és a Déli pályaudvar utascsarnoka is.

Egy ismeretlen tehetség – 150 éve született Schöntheil Richárd építész

2024. július 30. 15:00

A budapesti kerületek közül építészeti szempontból talán Kőbánya tartogatja a legtöbb meglepetést. Bár a városrész az iparáról híres, a századfordulón számos elsőrangú lakó- és középületet emeltek itt. Ezek közül többet az éppen 150 évvel ezelőtt született Schöntheil Richárd tervezett. Az évforduló alkalmából bemutatjuk e tehetséges építész néhány érdekes alkotását.

Híres magyar festők vízparti képei – Megnyílt a Várkert Bazár új szabadtéri kiállítása

2024. július 19. 11:00

Jelentős magyar festőművészek vizes tematikájú alkotásaiból mutat be válogatást A Nyár a parton – folyók, tavak, tengerek magyar ecsettel című tárlat. A Várkert Bazárban kiállított tablókon egyebek mellett Vaszary János, Egry József, Ferenczy Károly, Aba-Novák Vilmos vagy Csontváry Kosztka Tivadar festményeinek reprodukciói jelennek meg, felidézve Magyarország legismertebb vizeit: a Dunát, a Balatont, de kedvelt tengerparti helyszíneket is láthatunk a képeken.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Száz éve halt meg Fraknói Vilmos

2024. november 20. 9:30

Fraknói Vilmos püspök, egyháztörténész a XIX. századi tudománytörténet meghatározó alakja volt. Halálának 100. évfordulója alkalmából a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben, a felújított síremlékénél tartottak megemlékezést.

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról

2024. november 18. 14:00

Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója

2024. november 16. 10:00

Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²² ⁰ ³

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰¹ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

⁹⁹ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹³ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

¹⁹⁵ ¹⁰ ³

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ³ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁶ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁸ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴⁰ ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹³ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁸ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁶ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Alacsonyabb padlós csuklós buszok Budapestnek Budapesten 30 éve mutatkoztak be az első alacsonyabb padlószintű csuklós autóbuszok. Az új járművekből 171-et vett a város, és 2022-ig közlekedtek. Nem lettek annyira elterjedtek, mint az elődje, de mégis fontos lépést jelentettek Budapest közlekedésében.

¹³² ¹ ⁰

Megemlékezéseket tartottak a nemzeti gyásznapon a Batthyány-mauzóleumnál és országszerte Az 1848–49-es szabadságharc mártírjaira emlékeztek a fővárosban, valamint országszerte és az egész Kárpát-medencében október 6-án, a nemzeti gyásznapon. Budapesten 175 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első független, felelős magyar miniszterelnököt, Aradon pedig a tizenhárom honvéd főtisztet, akiket aradi vértanúkként ismer az egész nemzet. A Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartottak.

¹¹⁶ ⁰ ⁰

Buszok Budára Száz éve jelentek meg az autóbuszok Budán. A budai oldalra vezető út nem volt egyszerű, mert az akkori buszoknak a Lánchíd enyhe emelkedésének a legyőzése sokkal nagyobb kihívás volt, mint egy mai autóbusznak felkapaszkodni a budai hegyekbe.

¹³⁸ ¹ ⁰

Százhuszonöt éve született Budapesten a golyóstoll megalkotója Bíró László József 125 éve, 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Élete során foglalkozott sok mindennel, volt autóversenyző, vámügyintéző, festő, újságíró, de a nevét a golyóstoll őrzi, amelyet sok országban Biro-pennek hívnak.

¹¹⁸ ⁰ ¹

Aki az első magyar magánmúzeumot alapította – Ernst Lajos tündöklése és bukása A XIX. század végi gazdasági fejlődés eredményeképpen hatalmas vagyonok összpontosultak egy-egy kézben, melyeket a tulajdonosaik különbözőképpen fektettek be. Többen vásároltak például műkincseket, de közülük is élen járt Ernst Lajos, aki gazdag gyűjteményéből 1912-ben megalapította az ország első magánmúzeumát. A műalkotásokban nemcsak az üzletet látta, szenvedélyesen vásárolta azokat, és sajnos ez okozta vesztét is.

¹²³ ⁰ ⁰

A Lánchíd alapozása – 185 éve verték le az első próbacölöpöket A Lánchíd 175 éve áll az alapjain, amelyet hatalmas munkával, több ezer, 20 méteres cölöp leverésével tudtak csak megépíteni. Az első próbacölöpöket 185 évvel ezelőtt, 1839. szeptember 21-én kezdték leverni.

¹³² ¹ ⁰

Hermész ott is látható Pesten, ahol nem is gondolnánk Az európai vándormotívumnak tekinthető Hermész-ábrázolások városi középületeken vagy köztereken talán nem is olyan meglepőek, hiszen jórészt minden városban folyt kereskedés és pénzgazdálkodás, amely tevékenység végzőinek az ókori isten a patrónusa volt. Viszont vannak Pesten olyan XIX. században épült magánházak is, amelyeken a szárnyas isten domborműve szintén látható.

⁵⁷ ⁰ ⁰

A budapesti közlekedésben 95 éve fordulópont volt Budapest közlekedési forgalmát valójában az 1920-as években kezdték szabályozni, és az első, kezdeti szakasz után mind a forgalomszámlálásban, mind a közlekedésbiztonságban az 1929-es év tekinthető fordulópontnak.

¹¹⁸ ¹ ¹

A budapesti árvizek krónikája – A védekezés soha nem érhet véget Hatalmas árhullám vonul le a Dunán, amely több országban településeket öntött el. A védekezés jelentős erőfeszítéseket követel Magyarországon is, de a szakemberek szerint Budapesten nincs ok az aggodalomra. Nem így volt ez az elmúlt évszázadokban: óriási pusztításokat okoztak a fővárosban az áradások, amelyekben százak vesztették életüket. Cikkünkben azt mutatjuk be, mikor és hogyan veszélyeztette a kiöntött folyó Budapestet.

⁵⁹ ¹ ⁰

A fotográfia szentélye – 130 éves a Mai Manó Ház A XX. század leghíresebb fotóművészei között számos magyar származásút találunk, többségük külföldön futott be szenzációs karriert. Sikerüket mintegy előrevetítette Mai Manó munkássága, aki azonban Budapesten dolgozott a századforduló körüli évtizedekben. A Nagymező utcában építtette fel a műtermét is magában foglaló bérházát, melybe 1894-ben, tehát 130 évvel ezelőtt költözött be.

¹⁵⁴ ⁰ ⁰

Százhuszonöt éve nyílt meg a budafoki HÉV-vonal Egykor HÉV, azaz helyi érdekű vasút közlekedett a Szent Gellért tértől Budafokig. A vonalat 125 éve nyitották meg, ez volt Budapest és egyben az ország első villamosított helyi érdekű vasútvonala is. Ma az egykori HÉV helyén villamosok járnak.

¹⁰⁹ ² ¹