Szecessziós kiállítás nyílt a megújult Ráth György-villában

2018. október 22. 9:26

A szecesszió világába látogathatunk a századforduló művészetét bemutató állandó kiállításon, amely a felújított Ráth György-villában, a Városligeti fasorban található. Megcsodálhatjuk a hazai és nemzetközi szecesszió mestereinek műalkotásait, a XIX. századi nagypolgári otthon pazar berendezését.

Ráth György (1828–1905) az Iparművészeti Múzeum első főigazgatója, kora kiemelkedő polgári műgyűjtője volt. Egykori villája 1907-ben lett múzeum. Ráth halála után felesége a teljes gyűjteményt az Iparművészeti Múzeumnak adományozta. Az 1950-es évek elején felszámolták a gyűjteményt. 1954-től a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumhoz került az épület üzemeltetése. Ebben az időben Kína Múzeumnak hívták, amelyben megnyitották a Kína-kiállítást. Az intézményhez tartozó műtárgyakat több múzeum gyűjteményében helyezték el.

A rendszerváltás után visszakapta eredeti nevét, de továbbra is keleti kiállításokat rendeztek benne. A helyreállított ebédlőben kialakítottak egy Ráth György-emlékszobát, de 2014-ben bezárták a múzeumot.

A Ráth György-villa 1880–1890 körül (Forrás: Fortepan)

A villában különleges enteriőrbe rendezve jelenik meg a szecesszió három meghatározó iránya: a brit, az osztrák és a francia szecesszió. A kiállítás bemutatja a hazai mesterek műveit, kiemelve az erdélyi és a népművészeti gyökereket, a magyar nemzeti múlt hatását. Az itt látható közel 600 műtárgy az iparművészet minden ágát képviseli, a Gallé és Tiffany üvegekkel, Otto Wagner-bútorokkal, Zsolnay-kerámiákkal és Lalique-ékszerekkel.

A tárgyak többsége közgyűjteményekből, főleg az Iparművészeti Múzeumból származik, de kiállítottak magántulajdonban lévő darabokat is. A képtár festményei, a hall és a lépcsőház műtárgyai, valamint az emeleti ebédlő bútorai Ráth György gyűjteményéhez tartoztak. A szobákat végigjárva betekinthetünk a nagypolgári otthonok mindennapjaiba, az étkezéstől kezdve a naplóírásig.

Szecessziós ebédlő (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

A földszinti szecessziós ebédlőben látható Thék Endre bútorgyárában készült ebédlőgarnitúrának nincs egyetlen porcikája sem, amely egyenesbe torkollna. Jellegében magyar, de a francia szecesszió kavargó, örvénylő, könnyed vonalai tűnnek fel.

Az egykori ebédlők díszei a terített asztalok voltak csillogó üvegekkel, porcelánokkal, ezüstökkel. Egy hajdani pesti polgár otthonában természetesen megtalálhattuk a legjobb külföldi mesterek munkáit, híres cégek, felkapott mesterek bravúros alkotásait, bécsi vagy francia ezüstöket és persze a Zsolnay-gyár pompás készleteit. Az anyagok szépsége és változatossága mellett elragadóak a hajlékony formák.

Tálalószekrény Thék Endre bútorgyárából (1900), intarziadísz öntött veretekkel (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

Ebben a nagypolgári enteriőrben helyet kapott több különleges tárgy is, mint az Iparművészeti Múzeum lábas órája, továbbá Rippl-Rónai József tányérjai és Vörös ruhás nő című kárpitja, illetve Tiffanytól egy hatdarabos borospohárkészlet.

Az ebédlőből nyílik Ráth György híres képtára, amely a gyűjtemény legvonzóbb és egyben legértékesebb része volt. Jelentős itáliai és németalföldi mesterek műveit birtokolta, többek között Tiziano, Tintoretto, illetve Rembrandt, Rubens alkotásait. A festmények nagy része most a Szépművészeti Múzeumból érkezett vissza.

Képtár (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

A képtár berendezése eklektikus ízlésű, mint általában a historizálás szellemében berendezett enteriőrök nagy része a XIX. század végén. Több, különböző stílusú bútor került egy szobába: egy fémlemezzel és teknőspáncéllal pompásan díszített asztal, dúsan faragott, tárolóvá alakított, a maga korában réginek vélt asztal, gazdagon tagolt kabinetszekrény, valamint ládapad.

Íróasztal (XIX. század): réz, teknőcpáncél, berakás, faragott, vésett díszítés (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

A padlót keleti szőnyegek, a magyar otthonok elmaradhatatlan kellékei borították, az asztali tárolóban pedig arcképes ólomérmek sorakoztak.

A szalon melletti szecessziós fogadószobát finom technikákkal, faragásokkal készült motívumok ékesítik. A Faragó Ödön által tervezett fogadószoba-berendezés Csók István festményén a virágba borult Tavasz, a nyiladozó szerelem ébredését, ember és természet csodáját jeleníti meg.

Szecessziós fogadószoba (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

Itt sorakoznak a Zsolnay gyönyörű, eozinmázas vázái, amelyek mellett zöld és a kék árnyalatú kortárs üvegmunkák kaptak helyet.

(Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

A dohányzóasztalra tettek egy korabeli cigaretta- és gyújtókészletet, valamint egy cipős női lábat formázó szivarvágót.

A földszinten a Városligeti fasorra néző termekben a szecesszió nemzetközi irányzatait ismerhetjük meg. A brit Arts and Crafts mozgalom, az osztrák szecesszió és a francia art nouveau jellegzetes formáit láthatjuk.

A bécsi szobában üvegtárgyakat, kerámiákat, Thonet-műhelyben készült hajlított bútorokat, asztalt, székeket találunk. A berendezést a geometrikus rend és elemek, a funkcionalizmus jellemzi, ami kifinomult ízléssel, átgondolt stilizálással párosul.

Tonettszékek és -asztal (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

Kottatartó szekrény és rugómotoros fonográf (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

A szecesszió bölcsője az angol szigetvilágban ringott. William Morris Arts and Crafts mozgalma a XIX. század második felében az ipari tömegtermeléssel szemben a kézművesség megújító erejében hitt. A régi kézműves mesterek szakértelméhez nyúlt vissza. A szobában áll egy vastag rézveretes, XIX. századi tölgyfa tálalószekrény.

Írószekrény, karosszék, tálalószekrény, üvegfestmények a falon (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

Az angol művészek tisztelték a hagyományokat, és teremtő inspirációt merítettek múltjukból. Középkori tradíciókat követve tömör, masszív bútoraikat hatalmas veretekkel ékesítették. A falat két üvegfestmény díszíti.

A francia szoba az art nouveau párizsi és lyoni műhelyeit mutatja be. A szoba különleges darabja Loie Fuller táncosnő aranyozott bronzszobra, ami asztali villanylámpa is egyben.

Asztali villanylámpa, Loie Fuller (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

A villa emeletén megcsodálhatjuk a súlyos tölgyfa bútorokkal és bőrberakásos falkazettákkal díszített neoreneszánsz stílusú ebédlőt. A falon körbefut a bőrbetétekkel díszített faburkolat, amelybe belekomponáltak egy 1670-es évszámot viselő német szekrényt és egy angol lábasórát.

Ráth Györgyék historizáló ebédlője (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

A Ráth házaspár vendéglátáskor használt eszközei, azaz a ház felszerelése, a készletek, evőeszközök, tálak, kannák, porcelánok, ezüstök is mind művészi értékkel bírtak.

A lépcsőház (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

Az ebédlő melletti kis szobában a Kós Károly-féle Fiatalok csoport által útnak indított, erdélyi gyökerekből táplálkozó magyar szecessziót ismerhetjük meg. A „magyar út” a tiszta forrás jelenti, a népművészetet, főleg Erdély örökségét, melynek emblematikus emlékei a fiatornyos templomok, a faragott fejfák. Mesék, mondák éledtek újjá a művészi fantázia birodalmában, feldolgozták a magyar eredetmondát, a hun-magyar legendát. Ebben a szobában van az Attila halálát ábrázoló paraván, melyet Kós Károly tervezett, valamint Körösfői-Kriesch Aladár három gödöllői kárpitja is.

Asztal, karosszék, az ún. mesélő garnitúra részei (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

Az emeleten lévő Látványtárban a falakon és a polcokon sorakoznak a Zsolnay-gyár színes, mázas falicsempéi és vázái, díszedényei, herendi porcelánok és más remekművek.

Üvegvázák, díszüvegek, kelyhek (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

Ötvöstárgyak (női mentecsat, függők, kalaptűk, díszfésű) (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

Az asztalon az 1900-as évek életmódjára jellemző tárgyak láthatók és tapinthatók: Guerlain-parfümösüveg gyöngyvirágillattal, virágos díszítésű tintatartó, legyező, zsebóra, emlékkönyv, ezüstözött képkeret Loir Fuller táncosnő fotójával (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

Az időszaki kiállításon bemutatkozik az Artista kortárs hazai divattervező stúdió ruhaterveivel és porcelánjaival.

A mi szecessziónk című állandó kiállítás a Ráth György Múzeumban, a VI. kerületi Városligeti fasorban látogatható.

Budapest, Dabasi H. Kinga, Hírek, Iparművészeti Múzeum, kiállítás, művészet, PestBuda, Ráth György-villa, szecesszió

²¹ ⁰ ⁰

Kapcsolódó írások

A századelő ünnepi képeslapjaiból nyílt szabadtéri kiállítás a Budavári Palota Csikós-udvarában

2024. november 29. 17:00

Régi korok rég elfeledett üzeneteinek és ünnepeinek világát idézi fel az adventi, szabadtéri kiállítás a Csikós-udvarban. A XIX. és XX. század fordulójáról származó képeslapok sokat mesélnek a karácsonyi és újévi szokásokról, hiedelmekről és arról a békebeli korszakról is, amikor Hauszmann Alajos építésznek köszönhetően virágkorát élte a Budavári Palota is. A tárlaton tizenhat szabadon álló, kivilágított installációban összesen 32 tablófelület tekinthető meg.

Késő modern épületeket mutat be a Kiscelli Múzeum plakátkiállítása

2024. október 7. 18:00

A BTM Kiscelli Múzeum munkatársai 2014 óta folyamatosan dokumentálják az 1945 utáni, budapesti késő modern épületeket, ebből a fényképanyagból nyílt plakátkiállítás a Városháza parkban. A plakátokon megjelenik az egykori Teherelosztó, a VITUKI toronyház, a Kossuth téri MTESZ-székház épülete és a Déli pályaudvar utascsarnoka is.

Egy ismeretlen tehetség – 150 éve született Schöntheil Richárd építész

2024. július 30. 15:00

A budapesti kerületek közül építészeti szempontból talán Kőbánya tartogatja a legtöbb meglepetést. Bár a városrész az iparáról híres, a századfordulón számos elsőrangú lakó- és középületet emeltek itt. Ezek közül többet az éppen 150 évvel ezelőtt született Schöntheil Richárd tervezett. Az évforduló alkalmából bemutatjuk e tehetséges építész néhány érdekes alkotását.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon

2024. december 20. 14:00

Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

Építési engedélyt kapott a Hőgyes–Schöpf-Merei Gyógyszerkutató Központ kialakítása

2024. december 19. 15:00

A IX. kerületi Hőgyes Endre 5. szám alatti Gyógyszerészeti Intézet és a Bakáts téren lévő egykori Schöpf-Merei Kórház épületének felújításával és bővítésével létrejön egy intézmény, mely az oktatást, a kutatást, valamint a gyógyszergyártást szolgálja majd. A munkálatok során helyreállítják a történelmi épületek homlokzatait is.

Idén is karácsonyi díszkivilágítást kap a Megyeri híd

2024. december 18. 19:00

December 20–26. között esténként a Megyeri híd 100 méter magas karácsonyfává változik. Mindkét pilonra, annak budai és pesti oldalára is csillagcsúcsdísz kerül, továbbá a pilonok középső, üveges részén speciális díszfényeket is kihelyeznek.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

⁴ ⁰ ¹

Egy csodára emlékező kis épület – A kútvölgyi Boldogasszony-kápolna Kútvölgy egyik legrégibb építménye a Boldogasszony-kápolna, ez azonban elsőre egyáltalán nem látszik rajta. A barokk korból származó falakat ugyanis a XX. század második felében kétszer is kibővítették, ma a rendszerváltáskor keletkezett homlokzat határozza meg a képét. A kápolna sorsát az a Regőczi István atya viselte a szívén, akiről öt évvel ezelőtt a környező teret is elnevezték.

¹² ⁰ ⁰

Labirintus a föld alatt: 50 éve nyílt meg a Deák téri aluljáró A Deák Ferenc tér egy hatalmas közlekedési csomópont, egyben a város központja, nemcsak a felszínen, hanem a föld alatt is, hiszen Budapest legnagyobb föld alatti közlekedési átszálló- és aluljárórendszere található itt. Az egész felszín alatti kis világ kialakítása még az 1896-ban megnyílt millenniumi földalatti vasút építésekor kezdődött, az egyik legjelentősebb eleme, a gyalogos aluljáró pedig 50 éve nyílt meg a budapestiek előtt.

³⁸ ⁰ ¹

Két épület egyben Ybl Miklóstól: 150 éve épült a Degenfeld-palotabérház A Degenfeld-Schomburg-palota a pesti mágnásnegyed egyik különleges épülete, mert palotát és bérházat egyesít magában egy épületen belül. Nem is sikerült elsőre elfogadtatni a városi hatósággal az épület terveit, pedig Ybl Miklós készítette azokat. A ház idén 150 éve, 1874-ben lett kész teljesen, s egyik lakója révén hamar sajtónyilvánosságot kapott.

⁵⁰ ¹ ⁰

Az első magyar repülőgép bemutatkozása Hivatalosan az első magyar repülőgép felszállásának dátuma 1910. január 10-e. Azonban az ekkor repülő gép, a Libelle már egy hónappal korábban kész volt, és 1909. december 9-én, 115 éve be is mutatták a készítők, sőt repülni is próbáltak vele. Azonban, hogy pontosan mi történt, az egyes szakirodalmak eltérően mondják el.

¹⁵² ⁰ ⁰

Akinek az első magyar fotóalbumot köszönhetjük – 150 éve hunyt el Rosti Pál Rosti Pál geográfus, néprajztudós, utazó, író, az első magyar fotóalbum megalkotója, a Budai-Pesti Hajós Egylet egyik alapítója 150 éve hunyt el. Közép- és dél-amerikai útját megörökítő albumának fotói az első fényképek voltak a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Noha alakja korántsem mondható széles körben ismernek, a fiatalon elhunyt Rosti életútja egy kivételesen nagy talentumú, művelt tudós és művész képét vetíti elénk.

¹¹³ ⁰ ⁰

A Műegyetem épületegyüttese 115 éve készült el Ma Budapest XI. kerülete egy pezsgő kerület, amely alig 120-130 éve még nem is létezett. Az egyik első jelentős középülete a Műegyetem volt, amely közvetlenül az akkori Ferenc József híd budai hídfőjéhez épült.

¹²⁸ ¹ ¹

Karácsonyra várva Karácsonyi vásárok száz évvel ezelőtt is voltak. A budapesti boltok kedvezményekkel és új termékekkel készültek az ünnepre, a karácsonyi hirdetések már november végén elárasztották a lapokat.

¹⁷⁰ ⁰ ⁰

A legrégibb fővárosi középiskola – Az Egyetemi Katolikus Gimnázium fordulatos története Budapesten kevés iskola büszkélkedhet több száz éves múlttal, az Egyetemi Katolikus Gimnázium viszont közéjük tartozik. E hosszú idő ugyanakkor nem jelent állandóságot is, sőt az intézménynek nagyon is fordulatos a története. Az alábbiakban ezt elevenítjük fel, amely egyfajta tükörképe is hazánk és fővárosunk sorsának.

¹⁴⁰ ⁴ ²

Hasonlóságok és különbségek a Lánchíd két átadása között A Lánchíd 175 éves. A sokszor átépített, felújított híd jelkép, Budapest egyik legfontosabb építménye, valójában az egységes várost megteremtő műtárgy. Történetének két kiemelkedő jelentőségű eseménye esett november 20-ra, az első és második átadása.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt 155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

¹¹⁰ ⁰ ¹

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²⁷ ¹ ⁶

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰⁴ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

¹⁰⁰ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹⁷ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

²⁰⁹ ¹⁶ ⁵

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ⁴ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁷ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁹ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴² ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹⁴ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁹ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁸ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰