Keresés az archívumban

Hasznosítják a budavári Magdolna-tornyot A budavári Magdolna-torony hasznosítása, sőt a templom újjáépítése is többször szóba került az évtizedek alatt, de a tornyot először csak tavaly májusban nyitották meg a látogatók előtt. Ez azonban nem bizonyult elegendőnek az újjászületéshez. Pályázatot írt ki az I. kerületi önkormányzat a Magdolna-torony hasznosítására, a benyújtási határidő április 22-én, pénteken jár le. Mindenképpen előnyben lesz az a pályázó, aki a kulturális funkció erősítésére tesz ajánlatot.
Megújulhat a Hild tervezte hegyvidéki Fácán Nagyvendéglő Természetvédelmi oktatóközpontként születhet újjá az egykori zugligeti Fácán Nagyvendéglő. A vendéglő a reformkori megnyitásakor Zugliget már nagy népszerűségnek örvendett a kirándulók körében, ezért hamar felkapott hellyé vált, s egy évszázadon keresztül élte fénykorát.
Betömik a foghíjat a Clark Ádám téren A Clark Ádám tér mostanában leginkább a fonódó villamoshálózat építése okozta káosz miatt került a figyelem középpontjába, ám van egy városképi szempontból lényegesebb esemény is. Hamarosan beépülhet a város egyik legértékesebb foghíjtelke, amely itt, az Alagút bejárata mellett található.
Gasztroközpont lehet a Várkert Bazárból L. Simon László államtitkár szerint kulturális, közlekedési és gasztronómiai szempontból is fontos helyszínné kívánják tenni a megújult Várkert Bazárt.
A reformációra koncentrál a Magyar Nemzeti Levéltár Nagyívű projektet indított a Magyar Nemzeti Levéltár a magyarországi reformáció feldolgozására és az ismeretek terjesztésére.
Indulhat a budavári lovarda újjáépítése A budai Vár újjáépítését célzó Nemzeti Hauszmann Terv első ütemében májusban megkezdődhet a lovarda visszaépítése. Jó ütemben halad a Szent István-terem rekonstrukciójának előkészítése is.
Hit és hely: a gercsei templom Nyolcszáz éve építhették, többször leégett, falai félig leomlottak, de most mégis áll, és húsvétvasárnaptól újra miséznek is benne. Árpád-kor, gót betűs kőkereszt, újonc facsemeték: Budapest határában jártunk, a gercsei templomnál.
Folkünnep lesz a fővárosban A népi és népi ihletésű kultúráé lesz a főszerep a Fonó Budai Zeneház által szervezett folkünnepen május 18 és 22 között a budapesti Várkert Bazárban.
Húsvéti forgatag lesz a Várkert Bazárban Ingyenes családi programok lesznek a Várkert Bazárban, a Neoreneszánsz kertben és a Citadellán március utolsó hétvégéjén.
Sárga ház blues: Lipótmező története Évek óta kiürítve omladozik a Lipótmező, vagyis az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet hatalmas épülete a budai hegyek tövében. A Parlament utáni második legnagyobb budapesti épület és a benne lévő intézmény története izgalmas lenyomata az elmúlt két évszázad magyar és fővárosi történelmének – csak az a kérdés, mi lesz vele.
Nemzeti színekbe öltözött az óbudai óriáskémény Március 15. tiszteletére piros-fehér-zöld színekbe öltözött az óbudai 203 méter magas távhő-kémény.
12 pont Pest-Budán, amelyet már a márciusi ifjak is láthattak Nagyot változott a világ 1848. március idusa óta. Ha ma olyan pontokat keresünk a fővárosban, az egykori Pesten és Budán, amelyeket már a forradalmi ifjak is láthattak, bizony nincs könnyű dolgunk. Tizenkettőt (stílszerűen) azért találtunk.
Déli pályaudvar: közeledik a vég? Miután januárban már felmerült, hogy a kormány megvizsgálja a Déli pályaudvar bezárásának lehetőségét, és a heti Kormányinfón Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter ismét azt mondta, van olyan terve a kormánynak, hogy bezárja a Déli pályaudvart, csütörtökön megjelent a Magyar Közlönyben egy kormányhatározat. Ez arról rendelkezik, hogy két tárcavezetőnek meg kell állapítania, milyen fejlesztések szükségesek a vasútállomás kiváltásához, és milyen funkciókat lehet elhelyezni a területén.
Újra bejárhatjuk a Vajdahunyadvár tornyait Korábban zárt épületrészek megnyitásával tavaly óta a városligeti Vajdahunyadvár nagyközönség számára eddig ismeretlen tereit járhatjuk be: március 1-től újra felkapaszkodhatunk a különös vár tornyaiba is.
Bikapók, kökörcsin és gurgolya – Séta a Sas-hegyen Menedék a betontengerben – így hirdeti magát a XI. kerületi Sas-hegyi Látogatóközpont. Igazi felüdülés itt sétálni, és most tavasszal még egy különlegesen szép virágot is megfigyelhetünk a domboldalon. A jó idő beköszöntével március közepén újra indulnak a vezetett barangolások.
Petőfi nyomában járhatunk a nemzeti ünnep idején A nemzeti ünnepünkre való készülődés keretében programsorozat indul a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Pest-Budai Petőfi Egyesület közös szervezésében.
Petőfi híd: a Duna-hidak igáslova Horthy Miklós hídként indult, de évtizedek óta viseli a forradalmár költőnk nevét a Petőfi híd. Az egyszerű, de masszív hídszerkezet sokáig bírta a hatalmas forgalom folyamatos terhelését, de a mostani kőomlások is mutatják: itt a sürgető ideje a híd felújításának.
Időszakos vízfolyás lett Buda egykor vad patakja Van víz az Ördögárokban! – konstatálják örömmel a gyerekek a villamoson, ahogy döcögünk a Hűvösvölgyi úton a város felé. Sajnos jogos a különlegességnek kijáró hangos figyelem: egyre ritkábban csillan meg valami a mély meder alján.
Régi idők fenyői – Mamutok Budakeszin Örökzöld óriásokat kerestem. Rájuk is bukkantam Budapest határán egy kicsit túl, Budakeszi szélén. Rejtélyes mamutfenyőpáros mered az égnek a település határában, élesen és fenségesen megkülönböztetve magukat a környező, fakó mezőtől. Nevezetes fák, 3. rész.
Végre megnyitották a Tüskecsarnok uszodáját is A két évtizedes szunnyadás után végre életre kelő, XI. kerületi Tüskecsarnok uszodáját megnyitották a nagyközönség előtt. az új, fedett uszodakomplexum egy 50 méteres, tízpályás versenymedencéből, valamint egy 25 méteres, állítható medencefenékkel rendelkező bemelegítő- és tanmedencéből áll, s egy 1000 fős lelátó is tartozik hozzá.
A Duna fővárosai – Bécs, Budapest Bécs és Budapest történelmi jellegzetességeit és hasonlóságait mutatja be a Várkert Bazár legújabb fotókiállítása. A képpárok felidézik a XIX-XX. század fordulójának, a dualista monarchia időszakának évtizedeit, miliőit.
Európai Örökség-díjat kapott a Zeneakadémia A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem megkapta az Európai Örökség-díjat. Az Európai Bizottság által adományozott címmel hozza közelebb a kulturális örökséget Európa polgáraihoz, és mozdítja elő a kulturális örökségnek, mint az európai társadalom és gazdaság stratégiai forrásának a még erőteljesebb elfogadottságát.
Nem engedtek az 56-ból Lassan egy hónapja újra jár az 56-os villamos, amely Buda egyik legrégebbi vonala: 1900 februárjában indult meg a vonalon az első villamos. Az új budai hálózat részeként Hűvösvölgytől Újbudán át immár Budafokig közlekedik a járat. De hogyan is alakult a sokat kanyargó villamos kanyargós története?
„Kutass, álmodj, alkoss!” – pályázat a Szilágyi téri templomról Alkotói pályázatot hirdetett a Budai Református Egyházközség Missziói Bizottsága. A téma a 120 éves templom és a gyülekezet múltja, jelene és jövője.
Emléktáblát avattak Sztankay Istvánnak A magát bel-budainak tartó Sztankay István előtt tisztelegve avattak emléktáblát a Városmajor utcában hétfőn. Az emléktábla a XII. kerületi önkormányzat támogatásával valósulhatott meg.
Tényleg magányos a cédrus Sorozatba kezdünk a pestbuda.hu zöldrovatában: sorra a vesszük a főváros legnevezetesebb nagy fáit. Elsőként a II. kerületi, évszázados cédrushoz zarándokoltunk.
Ilyen volt a Széll Kálmán tér régen Az évtizedekig Moszkva térként ismert budai csomópont visszakapta egy régebbi nevét, miközben a tér meg is újul. De milyen volt a Széll Kálmán/Moszkva tér? Archív fotókról kiderül!
Három égtáj pályaudvarai – A Délit bezárni nem kell félnetek? II. A maga idejében elképesztően modern és korszerű volt, és megfelelő karbantartással ma sem nézne ki balkáninak a Déli pályaudvar, amelynek bezárása ismét téma lett. Milyen problémákat kell megoldani ahhoz, hogy a már többször „halálra ítélt” budai indóházat nélkülözhesse a vasút? Cikksorozatunk második része.
Három égtáj pályaudvarai – A Délit bezárni nem kell félnetek? I. Mivel ismét – sokadszorra az elmúlt évtizedek alatt – felmerült a közelmúltban a budapesti Déli pályaudvar bezárásának ötlete, annak jártunk utána, hogy miért épültek a mai helyükre a nagy fővárosi vasútállomások, és hogy milyen problémákat kell megoldani ahhoz, hogy a már többször „halálra ítélt” budai indóházat nélkülözhesse a vasút. Cikksorozatunk első része.
Évszázados terv a Miniszterelnökség Várszínházba költözése Buda első állandó színháza volt a Várszínház: 1800-ban Beethoven is koncertezett benne, száz évvel később a Sándor-palotával együtt le akarták bontani. Most a Miniszterelnökség költözhet az épületbe, ám ez a terv nem új keletű.
Megújulhat végre a Citadella? Már jó száz éve le-le akarják bontani, de továbbra is velünk van, és se kiköpni, se lenyelni nem tudjuk a Citadella épületét. A Gellért-hegy tetején álló erődítménybe vagy annak helyére már sokan sok mindent megálmodtak Széchenyitől Makoveczig, de most csak egy a biztos: egy megkopott turistacsapda hangulatát árasztja a hely. De most talán tényleg felújítják. Vagy sem.
Emléktáblát avattak Árkay Aladárnak Emléktáblát avattak Árkay Aladár és családja építész tagjainak tiszteletére a városmajori Kallina-villa homlokzatán.
Ybl összes: egy korszakos mester alkotásai Ybl Miklós. Egy név, akit azért elég sokan ismernek. Egy építész, akiről tudjuk, hogy azért alkotott egy pár fontos épületet. De ismerjük-e a valódi jelentőségét? Ezt ismerhetjük meg az Ybl összes című kötetből.
A másik Hauszmann Sok a kérdőjel a kormány által másfél éve bejelentett Nemzeti Hauszmann Terv körül, de egy eredménye már minden bizonnyal van a programnak: Hauszmann nevét közismertté tette. De melyik Hauszmann volt ő? Alajos vagy Sándor? Utánajártunk.
Az új Kalef: formálódik Buda új fókuszpontja Sorban adják át a gyalogosoknak a fontos budai csomópontként működő Széll Kálmán tér elkészült részeit: nemrég a kis házsor előtti járdát vehették birtokba az emberek. Annak jártunk utána, hogy miért alakult ilyenné az újjáépítés, miért nincs több zöldfelület, miért maradt meg a metrókijárat „legyezője”, és hogy milyen titkokat rejt a helyszín több száz éves története.
Állathecz és kardcsörtetés: ilyen volt Pest-Buda a 18. században Tudta, hogy az „állathecz” volt az egyik legkedvesebb szórakozása Pest-Buda egykori népének? Tudta, hogy a régi magyar nemesek szó szerint kardcsörtetők voltak, akik még a bálokba is sarkantyús csizmával és oldalukon kardjukkal mentek, a bálozó hölgyek bosszúságára? Tudta, hogy Pest és Buda tényleg két elnémetesedett, poros ikervároska volt a 18. század végén, a reformkori kivirágzás előtt? A szász Hoffmannsegg gróf korabeli feljegyzéseiből kirajzolódik ennek az elsüllyedt kornak a képe.