A Kapisztrán téri Magdolna-tornyot hosszú évekig a galambok és a pókok lakták, csak tavaly májusban vált látogathatóvá, amikor a Budavári Önkormányzat felújítási munkákat végzett az épületen, és a HM Hadtörténeti Múzeum és Intézettel együttműködésben látogathatóvá tette a tornyot. A földszinten jutott hely egy kisebb, az épület történetéről szóló kiállításnak, amit a múzeum rendezett be. A látogatók felmászhattak a harangjátékáról ismert toronyba, ahonnan teljesen egyedi kilátás nyílik Budapestre. 

A Magdolna-torony a Mária Magdolna-templom része volt, amely a II. világháború után több más, háborúban megsérült műemlék sorsára jutott: ahelyett, hogy megmentették volna, az ötvenes évek elején lebontották. A városi legenda szerint Rákosi Mátyás közvetlen utasítására történt a bontás. Az egykori templom talán ezért is él máig olyan erősen a budapestiek emlékezetében – és persze azért is, mert a török időkben ez volt a vár egyetlen keresztény temploma, amelyet katolikusok és protestánsok közösen használtak. Később dzsámiként működött.

Buda töröktől való visszafoglalásakor súlyos károkat szenvedett az eredeti, a XV. század végéről származó késő gótikus épület, ezért új tulajdonosai, a ferencesek teljesen újjáépítették. Barokk stílusú templomot és kolostort emeltek a helyére, a viszonylag épen maradt gótikus Magdolna-torony azonban megmenekült. A templom arról is nevezetes, hogy ezen a helyen temették el az utolsó Árpád-házi királyt, III. Andrást, és itt koronázták meg I. Ferencet 1792-ben.

Miután II. József feloszlatta a szerzetesrendeket, az épület gazda nélkül maradt. A budai helyőrség 1817-ben kapta meg a templomot. Innen származik a helyőrségi templom elnevezés. A római katolikus tábori püspökség temploma lett 1920-tól, védőszentje azóta Kapisztrán Szent János.

A Magdolna-torony hasznosítása, sőt, a templom újjáépítése is többször szóba került az évtizedek alatt, de a tornyot először csak tavaly májusban nyitották meg a látogatók előtt. Belépődíjakat is szedtek a látogatóktól – az önkormányzat elmondása szerint abban a reményben, hogy önfenntartóvá válik a Magdolna-torony. Ez azonban nem sikerült.

„A torony az önkormányzat szempontjából nem volt önfenntartó, jelenlegi műszaki állapotában nem is valószínű, hogy azzá válhat” – írta megkeresésünkre a Budavári Önkormányzat. Hozzátették: mindenképpen előrelépés, hogy a tornyot a jelenlegi műszaki állapotában sikerült megnyitni. „Ez a Hadtörténeti Intézet csapatának szervező munkáját dicséri. Ugyanakkor csak úgy valósulhatott meg, hogy az önkormányzat a fenntartással kapcsolatos költségeket vállalta.”

A pályázatot az önkormányzat tájékoztatása szerint éppen „egy hosszabb távon fenntartható hasznosítási koncepció reményében” írták ki. A nyertes pályázónak a szükséges felújítási munkákat saját költségén kell elvégeznie, továbbá ajánlatot tehet az általa saját költségen elvégzendő fejlesztésre is – igaz, ezt beszámíttathatja a bérleti díjba. „Mindenképpen a kulturális, turisztikai funkció az elsődleges. Az épületben végzett tevékenységnek illeszkednie kell a világörökségi környezethez, a műemlék épülethez, és a lakókörnyezet szempontjait is figyelembe kell venni” – tájékoztatta lapunkat az önkormányzat. Kérdésünkre, hogy megmarad-e az épület történetét bemutató kiállítás, azt válaszolták: ez nem kikötés a pályázati kiírásban, de előnyt élvez, aki kulturális programok vagy kiállítás rendezésére, vagyis „a kulturális funkció erősítésére” tesz ajánlatot. 

A pályázati kiírás szerint a pályázónak rendelkeznie kell referenciával, lehetőleg kiemelt turisztikai övezetben. Azt sem kötötte ki az önkormányzat a kiírásban, hogy a pályázók számolhatnak-e az üzleti tervükben belépti díjakkal, és ha igen, akkor mekkorával. „Természetesen előnyt jelent, ha a nagyközönség minél szélesebb rétege előtt meg tud majd nyílni a toronyépület, lehetőleg minél alacsonyabb, de még fenntartható belépődíjak mellett” – írták. A Hadtörténeti Intézet 800 forintos belépődíjat szedett a látogatóktól, a diákoktól és a nyugdíjasoktól pedig ennek a felét. 

A pályázatokat csak a határidő pénteki lejárta után bontják fel az önkormányzatnál, így még nem tudni, milyen típusú hasznosításra kaptak ajánlatokat. A nyertes pályázóval határozott időre, öt évre kötnek bérleti szerződést.