állatkert

Nyár közepén megnyílik a Biodóm Az 1,7 hektár alapterületű Biodóm közel egyhektáros központi csarnokát nyitják meg a látogatók előtt nyáron, ahol városi oázis várja majd az érdeklődőket. Az új látványosságban 13 ezer trópusi és szubtrópusi növényt és néhány ritka, különleges állatfajt, például hulmánt és bali seregélyt lehet majd megcsodálni, valamint egy vízesés is lesz.

Az év végére megnyílhat a Biodóm a Fővárosi Állatkertben A Biodómban városi oázist szeretnének létrehozni növényekkel és állatokkal a Fővárosi Állat- és Növénykert szerves részeként. A növények mellett az év végére a jelenleg a nagy szikla belsejében található állatbemutató kerülhet a Biodóm 1,7 hektáros területére, elsősorban délkelet-ázsiai fajokkal.

A magyar építészet kiemelkedő alakja volt – 140 éve született Kós Károly Kós Károly a XX. század eleji magyar építészet egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Tervezői látásmódját jelentősen meghatározta a népi formanyelv, különösen az évszázados hagyományokat őrző erdélyi települések építészeti öröksége. Mostantól az ő nevét viseli a legrangosabb építészeti díj, ebből az alkalomból mutatjuk be életét és tevékenységét.

Egy hős építész – 140 éve született Zrumeczky Dezső A XX. század első évtizedében egy olyan csoport tűnt fel a magyar építészet horizontján, amely a népi építészet formáinak felhasználásával alkotott. A Fiataloknak nevezett tömörülés jeles tagja volt a 140 éve született Zrumeczky Dezső, akinek fájóan rövid, mindössze tízéves pályafutás jutott. Tehetsége azonban így is megmutatkozott, hangulatos épületeiből az alábbiakban összeállítottunk egy válogatást.

Egy szenzációs hely újjászületése – Száztíz éve nyitották újra az Állatkertet A Fővárosi Állat- és Növénykert Budapest egyik legnépszerűbb idegenforgalmi célpontja: a látogatókat egzotikus élőlények sokasága csábítja a Városliget északi felébe. A fő attrakciót jelentő állatok és növények mellett a kulisszákat adó épületek sem mindennapi alkotások, így az összkép valóban lenyűgöző. A bájos építmények nagy része az 1910-es évek legelején létesült, és az Állatkertet többéves zárva tartás után 1912. május 20-án, vagyis éppen száztíz évvel ezelőtt nyitották meg újra.

A Pesti Állatkert 155 éve nyílt meg a Városligetben A különleges, egzotikus állatokra mindig is kíváncsiak voltak az emberek: a XVIII. században Pest-Budán megjelenő, állatsereglettel utazó mutatványosok mindig nagy népszerűségnek örvendtek. Az igazi állatkertre azonban sokáig kellett várni: 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit. A pestbudai polgárok körében gyorsan népszerű lett a gyönyörű park, ahol ugrányt, kajdácsot, iramszarvast is láthattak. A foltos nyakorján, vagyis a zsiráf csak 1868-ban érkezett az Állatkertbe, Erzsébet királyné közbenjárására.

Egyszer volt, hol nem volt a Vidámpark – Az 1800-as évek elején települt a Városligetbe az egykori Vurstli Az egykori budapesti Vidámpark története egészen régre nyúlik vissza: a Városligetbe települő mutatványosok már a XIX. század elejétől szórakoztatták a főváros lakosságát. A Vurstli, az Ős-Budavára, az Angol Park, majd 1950-től a budapesti Vidámpark mind az emberek szórakoztatására jött létre. A több aranykort is megért Vidámpark végül 2013-ban zárt be, helyén jelenleg a Holnemvolt Vár látható és épül a Pannon Park, amelyek talán újra visszaadják majd az egykori szórakoztatónegyed hangulatát.

A kiegyezés korának egyik legjelentősebb építésze 185 éve született – Szkalnitzky Antal épületei a budapesti városkép meghatározó elemei A 185 éve született Szkalnitzky Antal – Ybl Miklós mellett – az 1870-es évek elején az egyik legtöbbet foglalkoztatott építész volt Budapesten. Számos középület és magánház őrzi még ma is azt a kimagasló teljesítményt, amelyet az ifjú építész közel másfél évtized alatt a fővárosban véghezvitt. Érdekes azonban, hogy míg Pesten számos épületet tervezett, addig Budán egyetlen olyan építészeti alkotás sincsen, amelyet az ő nevével lehetne összefüggésbe hozni.

Az állatkert lakóit csaknem teljesen megették a budapestiek az 1945-ös ostrom után, de május 1-jén újra megnyílt az intézmény Budapest ostroma 75 évvel ezelőtt, 1945. február 13-án véget ért. Az állatkert hatalmas károkat szenvedett, egyetlen épülete sem maradt teljesen ép, és sok a földdel vált egyenlővé. A látvány borzalmas volt: romok, leomlott falak, megroncsolódott kerítések, jégbe fagyott állatok és emberek mindenhol. A 2500 állat 99 százalékának nyoma veszett: megszökött, elpusztult, vagy megették a budapestiek. Elképzelhetetlennek tűnt a gyors talpra állás, 1945. május 1-jén az állatkert mégis újra kinyitott.

Budapesti napló: Milyen szerepet töltöttek be a fák és parkok Budapest életében? Ma már nem kérdés, hogy a fák és a parkok hozzátartoznak az élhető, fenntartható városhoz. De hogyan alakult a város és a fáinak, parkjainak kapcsolata az idők során? A Föld napjához kapcsolódva ezen a héten „zöld” témájú cikkekből szemezgetünk Budapest százötven éves történelméből.

Bezárták az Erzsébet-kilátót, az állatkertet, a fővárosi gyógyfürdőket A koronavírus-járvány miatt a fővárosban lezártak több olyan nevezetességet, amelyet korábban a turisták jelentős számban látogattak, így az Erzsébet-kilátót, az állatkertet és a fővárosi gyógyfürdőket is. A múzeumok és a könyvtárak is zárva tartanak a veszélyhelyzet idején Budapesten.

Fedél alatt a Biodóm – Tavasszal lezárul a Pannon Park szerkezetépítése A Fővárosi Állat- és Növénykert új területein épülő Pannon Park és benne a Biodóm 2021 végén nyithatja meg kapuit a közönség előtt. A nagyszabású beruházás jelenleg 75 százalékos készültségi szinten van.

Egy kalandos életű etnológus – 125 éve hunyt el Xántus János, a Fővárosi Állatkert alapítója Xántus János fordulatos életútja regénybe kívánkozik. Részt vett a szabadságharcban, majd Amerikába hajózott, ahol a kezdeti nehézségek után elismert térképész és természettudós, néprajzkutató és felfedező lett. Az ismeretlen vidékek megismerése hajtotta egész életében, bejárta Amerikát és a Távol-Keletet, tudományos igénnyel gyűjtött és kutatott. Hazatérve megalapította a Fővárosi Állatkertet, amelynek első állandó igazgatója is lett. Megteremtette a magyar néprajzi muzeológiát és a Néprajzi Tár őreként, majd igazgatójaként eltökélten küzdött egy önálló etnográfiai múzeum létrehozásáért.

A Pannon Parkot 2021-ben veheti birtokba a nagyközönség Az Állatkert egyedülálló új bemutatókomplexuma, a Pannon Park a tervek 2021-ben nyílik meg. Jövő tavasszal az építészeti, gépészeti munkák nagy része elkészül, a növények betelepítését is megkezdhetik, az állatok beköltöztetése pedig 2021-ben történik. A belső tér egy fedett park lesz sétányokkal, állatkifutókkal.

Két év múlva nyílhat meg a Biodóm az Állatkertben Két év múlva nyílhat meg az Állatkert új bemutatókomplexuma, az öthektáros Pannon Park és központi építménye, a Biodóm.

A platántól a pálmáig: séta az Állat- és Növénykertben Az Állatkertbe invitáljuk olvasóinkat Budapest nevezetes fáiról szóló sorozatunk újabb részében. Az Állatkertbe, amelynek hivatalos neve: Fővárosi Állat- és Növénykert.

Rügyfakadás, lóverseny és korzó A Városligetet (korabeli nevén Városerdőt) az 1860-as évekig elsősorban az arisztokrácia látogatta. A városiasodással a terület a kor legnépszerűbb szórakozóhelyévé vált, bár társadalmilag nagyon megosztott volt a közönség, így a liget területe is.

Sünispotály: megnyílt a mentett állatok központja az Állatkertben A látogatótérrel és oktatóteremmel is ellátott Sünispotály az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósult meg.

Megnyílt az Állatkert játszóparkja A Holnemvolt Vár péntektől várja elsősorban a kisgyermekes családokat interaktív mesevárral, állatsimogatóval és számtalan játéklehetőséggel az Állatkertben.

Megnyílik a Holnemvolt Vár az Állatkertben Az állatkerti fejlesztések első elemeként megnyílik a Holnemvolt Vár, amely 1,6 hektáron esősorban a 3-10 éves korú gyerekeknek és családjaiknak kínál programokat.

Tovább fejlődik az Állatkert Az új területeken az Állatkert négy fő fejlesztést valósít meg: a Holnemvolt Várat, a Pannon Parkot, a Hermina Garázst és a most átadott kiszolgáló zónát.

Negyvenmillárd jut az Állatkertnek A fővárosi állatkertben több mint 40 milliárd forint értékben valósulhatnak meg fejlesztések 2020-ig.

Zenés estek lesznek az Állatkertben A Budapest Klezmer Band, a Budapest Bár, Kern András és Geszti Péter is fellép a Fővárosi Állat- és Növénykert Zenés Állatkerti Esték elnevezésű hét koncertes programsorozatában július 5. és augusztus 16. között – mondta el Sárfalvi Judit főszervező csütörtökön Budapesten.

Megnyílik a Mesepark az Állatkertben Még idén megnyílhat a Mesevár és a Mesepark a Fővárosi Állat- és Növénykertben a jelenleg zajló fejlesztések eredményeként. Bemutatták az intézmény két új jegesmedvéjét, számos állatfaj gazdagodott új egyeddel, Persányi Miklós főigazgató ugyanakkor azt mondta, a közönség ebben a szezonban minden bizonnyal már nem láthat koalát.

Megvédi a fakivágást az Állatkert Kivágott néhány fát az Állatkert: a cselekményt közleményekben támadták a ligetvédők, de az intézmény visszautasítja a vádakat.

Majomház, bagolyvár és szakállas nő: másfél évszázados az Állatkert Az idén másfél évszázados múltra visszatekintő Fővárosi Állat- és Növénykert históriáját mutatták be egy helytörténeti előadás keretében a Fővárosi Levéltárban. Tudták, hogy egykor szakállas nőt is mutogattak a majmok és medvék mellett?