Az egykori Vidámpark területe a XVIII. század közepén csak egy mocsaras, Ökördűlőnek nevezett hely volt, messze a várostól. Az 1800-as évek elején kezdték a pestiek felfedezni mint piknikezésre és vásárok tartására alkalmas területet. Miután 1808-ban kitiltották Pest városából a mutatványosokat, sokan közülük itt telepedtek le hosszabb-rövidebb ideig. Hamarosan egyre többen jöttek ki meglátogatni a körhintát, az első hőlégballonost, a kardnyelőt, vagy az egyéb látványosságokat. 


A Városliget egy 1838-as térképen (Forrás: mapire.eu)

Az első, nem ideiglenes jelleggel épített mutatványosbódét 1838-ban Wexlehner Sebestyén nyitotta meg, innen számítják a Vurstli születését. A XIX. század közepére a legtöbb mutatványosnak már állandóra szóló engedélye volt, és több fabódét is felépítettek. Miután az akkor már Városerdőnek nevezett területet egyre jobban parkosították, a gyarapodó pavilonokat a ligetben többször áttelepítették. A századforduló ideje volt a Vurstli igazi fénykora, amely azonban az 1910-es években véget ért, mivel az épülő Széchenyi fürdő lassan kiszorította a területről a mutatványosokat.


Élet a Vurstli területén (Forrás: Uj Idők, 1902. május 11.)


Az 1908-as térkép szerint még hatalmas helye volt a mutatványosoknak (Forrás: mapire.eu)


Ezen az 1912-ben készült térképen jól látható, hogy a Széchenyi fürdő az egykori Vurstli helyén épült fel (Forrás: mapire.eu)


Elől a körhinta, háttérben pedig a Feszty-körkép épülete (Forrás: Uj Idők, 1909. június 27.)

A Vurstli, avagy a Csudaváros főutcája (Forrás: Élet, 1911. március 19.)


Hajóhinták pár hónappal az I. világháború előtt (Forrás: Uj Idők, 1914. április 5.)


A Vurstli az I. világháború idején (Forrás: Uj Idők, 1918. április 28.)

A Széchenyi fürdő építése miatt a Vurstli az Állatkerttől kapott területet: a későbbi Kis Vidámpark és az akkor a vasútig nyúló Hermina út közötti részre költözött. Ám az 1920-as évek közepén a Széchenyi fürdőt bővítették, így még kisebb helyre zsúfolódtak be a mutatványosok. Bár 1938-ban a Vurstli százéves évfordulója kisebb fellendülést hozott, a II. világháború megpecsételte a sorsát.


Korabeli grafika a parkról  az 1930-as évekből (Forrás: Az Ujság, 1930. március 9.)


A 100 éves fennállását ünneplő városligeti Vurstli (Forrás: Képes Pesti Hírlap, 1938. július 15.)


A 100 éves fennállását ünneplő városligeti Vurstli (Forrás: Képes Pesti Hírlap, 1938. július 15.)


Az 1930-as évekre a fürdő teljesen kiszorította a Vurstlit, ami az Állatkert területére költözött (Forrás: 1945-ös térkép, mapire.eu)

A Vurstli mellett működött az Ős-Budavára, amely az 1896-os millenniumi ünnepségekre nyílt meg a későbbi budapesti Vidámpark helyén. Bár az Ezredéves Országos Kiállítás miatt sok látogatót vonzott, de 1910-re már csődbe ment és le is bontották. A helyén rövid ideig működött az Amerikai Park, amely 912-ben már Angol Park néven nyílt újra. A Vurstli és az Angol Park független volt egymástól, míg a Vurstli ingyenes volt, az Angol Parkot 1913-ban körülkerítették, és belépődíjat kellett fizetni érte.


 Az Ős-Budavára bejárata az egykori Fehérvári-kapu másolatával 1896-ban Klösz György felvételén (Forrás: Budapest Főváros Levéltára, Leltári szám: HU_BFL_XV_19_d_1_09_112)
Klösz György felvétele az Ős-Budavára kijáratáról 1896-ban (Forrás: Budapest Főváros Levéltára, Leltári szám: HU_BFL_XV_19_d_1_09_134)


Az Ős-Budavára területén lévő bábszínház 1896-ban Klösz György felvételén (Forrás: Budapest Főváros Levéltára, Leltári szám: HU_BFL_XV_19_d_1_09_128)

Az Angol Parkban az I. világháború előtti években kezdték el letenni a későbbi Vidámpark alapjait, majd a háború után, az 1920-as években kapott igazi lendületet az építkezés. Ekkor több újdonság is épült, például a favázas hullámvasút, a sikló, a ródli, a csodacsónak vagy az első dodzsem és a gőzmozdonyos kisvasút is. A park sokszor éjjel kettőig is nyitva volt és a helyszínt számos étterem, céllövölde, fotográfus, jós és sok más ügyességi játék tette még vonzóbbá. A parkban épült fel a hatalmas sörcsarnok, az Alpesi Falu is. 


A hullámvasút 1928-ban (Forrás: Fortepan/Képszám: 58213)


Céllövölde 1939-ben (Forrás: Fortepan/Képszám: 62568)


Színésznők a versenyautók fedélzetén 1940-ben (Forrás: Fortepan/Képszám: 18361)

Az Angol Park eleinte nyereséges volt, de a II. világháború előtt már csődközeli állapotba került, ennek ellenére azonban működött. A háborúban jelentős károkat szenvedett, több kultikus építmény és játékszerkezet is bombatalálatot kapott. Az Alpesi Falu, ahol katonákat szállásoltak el, leégett. A háború után a területe sokáig romos maradt, és több épületet el kellett bontani.


Az Alpesi Falu nevű sörcsarnok 1935-ből. A háborúban katonákat szállásoltak el benne, majd leégett (Forrás: Fortepan/Képszám: 58256)

Az Angol Park – mivel külföldi tulajdonú volt – hamar a szovjetek irányítása alá került, és az államosítására hozták létre a Fővárosi Vidám Park Községi Vállalatot, amely 1950. május 1-jén megnyitotta a park kapuit. A háborút megsínylő Vurstli sem kerülhette el az államosítást, így a két városligeti szórakoztatólétesítményt egyesítve 1950. május 22-én született meg végül a Budapesti Vidám Park Vállalat. Ezt követően nagy átalakítások következtek a területen, számos régi, ismert játék és attrakció megszűnt, mint a Liliputi Falu vagy a Feszty-körkép.


A sikló 1958-ban (Forrás: Fortepan/Képszám: 51658)


A legkisebbek számára készült Kis Vidámpark 1956-ban (Forrás: Fortepan/Képszám: 191900)


Hajókázás a Kis Vidámparkban 1956-ban (Forrás: Fortepan/Képszám: 191898)

A két egyesített területen egészen 1953-ig zajlott az építkezés, ekkorra szűnt meg az egykori Angol Parkot és Vurstlit elválasztó Hermina út is, a teljes területet körbekerítették. Eleinte az állam igyekezett ideológiai célokra is hasznosítani a helyszínt, így sok helyen munkáskórusok énekeltek, és a dekoráció is mindenhol az osztályharcosokról szólt, de pár éven belül ezt visszaszorították a nagyobb látogatottság érdekében. Az 1950-es évek vége és az 1960-as évek eleje a Vidámpark egyik fénykorát jelentette.


A lovas körhinta 1962-ben (Forrás: Fortepan/Képszám: 18693)


Körhinta 1962-ből (Forrás: Fortepan/Képszám: 3381)

A Vidámpark látogatottsága éves szinten elérte a több millió főt, és az olyan ünnepek, mint a május 1-i felvonulások még jobban fellendítették a hely népszerűségét, mivel ilyenkor ingyenes volt a belépés. Nemcsak a fővárosból, hanem vidékről is özönlöttek az emberek, és szokássá vált, hogy a családok rendszeresen ellátogattak a Vidámparkba. 

Az egyik legnagyobb látványosság a villanyautó, másnéven a dodzsem lett, de nagyon népszerű volt a játékterem, ahol több mint száz játékgép várta a gyerekeket és felnőtteket egyaránt. A régi eszközök folyamatosan cserélődtek, újak kerültek a helyükbe: így tűnt el a sikló, vagy a régi óriáskerék és jött létre a ciklon hullámvasút, a panorámakerék vagy az Elvarázsolt kastély.


A ciklon a Vidámparkban 1980-ban (Forrás: Fortepan/Képszám: 188130)



Az Elvarázsolt kastély 1962-ben (Forrás: Fortepan/Képszám: 96375)


A közönség egyik nagy kedvence a dodzsem volt (Forrás: Fortepan/Képszám: 140352)


Játékterem is működött a Vidámparkban (Forrás: Fortepan/Képszám: 88306)


A panorámakerék 1980-ban (Forrás: Fortepan/Képszám: 193630)

A Vidámpark az 1990-es évekre veszített népszerűségéből, új szórakozási lehetőségek – utazás, több televíziós adás, videók – jelentek meg, és a park ismét veszteségessé vált. Miközben a Vidámpark lassan elvesztette a közönségét, a szomszédban üzemelő, jó látogatottságú Állatkert pedig lassan kinőtte a helyét, így az a döntés született, hogy az Állatkertet a Vidámpark felé bővítik. A Vidámparkot pedig majd egy tágasabb helyen építik meg újra. Hosszas tárgyalások után 2013. szeptember 30-án volt utoljára nyitva a budapesti Vidámpark. 


Az új park terve 2013-ból (Forrás: budapest.hu)

A park bezárása után egy évvel a területen megnyílt – immár az Állatkert részeként – a Holnemvolt Park, amely 2015-ben bezárt, és elkezdődött a teljes átépítés. A park jelképének számító bejárati rész 2016 őszén tűnt el végleg, míg a játékok közül a műemlékké nyilvánított hullámvasút, az alatta lévő mesecsónak és lovas körhinta maradt meg.

A terület rendezésével megkezdődött a Holnemvolt Vár és a Pannon Park kivitelezése. A Holnemvolt Várat végül 2018 májusában átadták, míg a Pannon Park munkálatai jelenleg is tartanak, a tervek szerint 2024-re készülhet el.


A Pannon Park távlati látványterve a Biodómmal (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)  


A Biodóm látványterve belülről (Forrás: Fővárosi Állat- és Növénykert)

A Pannon Parkban lesz a fedett Biodóm, amelyben sétányok, állatkifutók és közel háromezer négyzetméternyi szubtrópusi növényterület is helyet kap. Mindezek ellenére a régi Vidámpark hangulatát is igyekeznek fenntartani, mivel az Állatkert honlapja szerint „A fejlesztések során persze nem feledkezünk meg az egykori vurstli, Angolpark és Vidámpark örökségéről sem.” .


A Biodóm látványterve (Forrás: Fővárosi Állat- és Növénykert)

Remélhetőleg pár éven belül újra visszatérhetnek az emberek ide, és a megújult parkban újra átadhatják magukat a szórakozásnak, amely több száz év óta hagyomány ezen a helyen.

Nyitókép: A Vidámpark bejárata 1981-ben (Forrás: Fortepan/Képszám: 126032)