Egyszer volt, hol nem volt a Vidámpark – Az 1800-as évek elején települt a Városligetbe az egykori Vurstli

A cikk angol nyelvű változata: Once upon a time there was the Amusement Park - In the early 1800s, the former 'Vurstli' settled in the Városliget

Írta: Földváry Gergely

2021. július 4. 9:30

Az egykori budapesti Vidámpark története egészen régre nyúlik vissza: a Városligetbe települő mutatványosok már a XIX. század elejétől szórakoztatták a főváros lakosságát. A Vurstli, az Ős-Budavára, az Angol Park, majd 1950-től a budapesti Vidámpark mind az emberek szórakoztatására jött létre. A több aranykort is megért Vidámpark végül 2013-ban zárt be, helyén jelenleg a Holnemvolt Vár látható és épül a Pannon Park, amelyek talán újra visszaadják majd az egykori szórakoztatónegyed hangulatát.

Az egykori Vidámpark területe a XVIII. század közepén csak egy mocsaras, Ökördűlőnek nevezett hely volt, messze a várostól. Az 1800-as évek elején kezdték a pestiek felfedezni mint piknikezésre és vásárok tartására alkalmas területet. Miután 1808-ban kitiltották Pest városából a mutatványosokat, sokan közülük itt telepedtek le hosszabb-rövidebb ideig. Hamarosan egyre többen jöttek ki meglátogatni a körhintát, az első hőlégballonost, a kardnyelőt, vagy az egyéb látványosságokat. 


A Városliget egy 1838-as térképen (Forrás: mapire.eu)

Az első, nem ideiglenes jelleggel épített mutatványosbódét 1838-ban Wexlehner Sebestyén nyitotta meg, innen számítják a Vurstli születését. A XIX. század közepére a legtöbb mutatványosnak már állandóra szóló engedélye volt, és több fabódét is felépítettek. Miután az akkor már Városerdőnek nevezett területet egyre jobban parkosították, a gyarapodó pavilonokat a ligetben többször áttelepítették. A századforduló ideje volt a Vurstli igazi fénykora, amely azonban az 1910-es években véget ért, mivel az épülő Széchenyi fürdő lassan kiszorította a területről a mutatványosokat.


Élet a Vurstli területén (Forrás: Uj Idők, 1902. május 11.)


Az 1908-as térkép szerint még hatalmas helye volt a mutatványosoknak (Forrás: mapire.eu)


Ezen az 1912-ben készült térképen jól látható, hogy a Széchenyi fürdő az egykori Vurstli helyén épült fel (Forrás: mapire.eu)


Elől a körhinta, háttérben pedig a Feszty-körkép épülete (Forrás: Uj Idők, 1909. június 27.)

A Vurstli, avagy a Csudaváros főutcája (Forrás: Élet, 1911. március 19.)


Hajóhinták pár hónappal az I. világháború előtt (Forrás: Uj Idők, 1914. április 5.)


A Vurstli az I. világháború idején (Forrás: Uj Idők, 1918. április 28.)

A Széchenyi fürdő építése miatt a Vurstli az Állatkerttől kapott területet: a későbbi Kis Vidámpark és az akkor a vasútig nyúló Hermina út közötti részre költözött. Ám az 1920-as évek közepén a Széchenyi fürdőt bővítették, így még kisebb helyre zsúfolódtak be a mutatványosok. Bár 1938-ban a Vurstli százéves évfordulója kisebb fellendülést hozott, a II. világháború megpecsételte a sorsát.


Korabeli grafika a parkról  az 1930-as évekből (Forrás: Az Ujság, 1930. március 9.)


A 100 éves fennállását ünneplő városligeti Vurstli (Forrás: Képes Pesti Hírlap, 1938. július 15.)


A 100 éves fennállását ünneplő városligeti Vurstli (Forrás: Képes Pesti Hírlap, 1938. július 15.)


Az 1930-as évekre a fürdő teljesen kiszorította a Vurstlit, ami az Állatkert területére költözött (Forrás: 1945-ös térkép, mapire.eu)

A Vurstli mellett működött az Ős-Budavára, amely az 1896-os millenniumi ünnepségekre nyílt meg a későbbi budapesti Vidámpark helyén. Bár az Ezredéves Országos Kiállítás miatt sok látogatót vonzott, de 1910-re már csődbe ment és le is bontották. A helyén rövid ideig működött az Amerikai Park, amely 912-ben már Angol Park néven nyílt újra. A Vurstli és az Angol Park független volt egymástól, míg a Vurstli ingyenes volt, az Angol Parkot 1913-ban körülkerítették, és belépődíjat kellett fizetni érte.


 Az Ős-Budavára bejárata az egykori Fehérvári-kapu másolatával 1896-ban Klösz György felvételén (Forrás: Budapest Főváros Levéltára, Leltári szám: HU_BFL_XV_19_d_1_09_112)
Klösz György felvétele az Ős-Budavára kijáratáról 1896-ban (Forrás: Budapest Főváros Levéltára, Leltári szám: HU_BFL_XV_19_d_1_09_134)


Az Ős-Budavára területén lévő bábszínház 1896-ban Klösz György felvételén (Forrás: Budapest Főváros Levéltára, Leltári szám: HU_BFL_XV_19_d_1_09_128)

Az Angol Parkban az I. világháború előtti években kezdték el letenni a későbbi Vidámpark alapjait, majd a háború után, az 1920-as években kapott igazi lendületet az építkezés. Ekkor több újdonság is épült, például a favázas hullámvasút, a sikló, a ródli, a csodacsónak vagy az első dodzsem és a gőzmozdonyos kisvasút is. A park sokszor éjjel kettőig is nyitva volt és a helyszínt számos étterem, céllövölde, fotográfus, jós és sok más ügyességi játék tette még vonzóbbá. A parkban épült fel a hatalmas sörcsarnok, az Alpesi Falu is. 


A hullámvasút 1928-ban (Forrás: Fortepan/Képszám: 58213)


Céllövölde 1939-ben (Forrás: Fortepan/Képszám: 62568)


Színésznők a versenyautók fedélzetén 1940-ben (Forrás: Fortepan/Képszám: 18361)

Az Angol Park eleinte nyereséges volt, de a II. világháború előtt már csődközeli állapotba került, ennek ellenére azonban működött. A háborúban jelentős károkat szenvedett, több kultikus építmény és játékszerkezet is bombatalálatot kapott. Az Alpesi Falu, ahol katonákat szállásoltak el, leégett. A háború után a területe sokáig romos maradt, és több épületet el kellett bontani.


Az Alpesi Falu nevű sörcsarnok 1935-ből. A háborúban katonákat szállásoltak el benne, majd leégett (Forrás: Fortepan/Képszám: 58256)

Az Angol Park – mivel külföldi tulajdonú volt – hamar a szovjetek irányítása alá került, és az államosítására hozták létre a Fővárosi Vidám Park Községi Vállalatot, amely 1950. május 1-jén megnyitotta a park kapuit. A háborút megsínylő Vurstli sem kerülhette el az államosítást, így a két városligeti szórakoztatólétesítményt egyesítve 1950. május 22-én született meg végül a Budapesti Vidám Park Vállalat. Ezt követően nagy átalakítások következtek a területen, számos régi, ismert játék és attrakció megszűnt, mint a Liliputi Falu vagy a Feszty-körkép.


A sikló 1958-ban (Forrás: Fortepan/Képszám: 51658)


A legkisebbek számára készült Kis Vidámpark 1956-ban (Forrás: Fortepan/Képszám: 191900)


Hajókázás a Kis Vidámparkban 1956-ban (Forrás: Fortepan/Képszám: 191898)

A két egyesített területen egészen 1953-ig zajlott az építkezés, ekkorra szűnt meg az egykori Angol Parkot és Vurstlit elválasztó Hermina út is, a teljes területet körbekerítették. Eleinte az állam igyekezett ideológiai célokra is hasznosítani a helyszínt, így sok helyen munkáskórusok énekeltek, és a dekoráció is mindenhol az osztályharcosokról szólt, de pár éven belül ezt visszaszorították a nagyobb látogatottság érdekében. Az 1950-es évek vége és az 1960-as évek eleje a Vidámpark egyik fénykorát jelentette.


A lovas körhinta 1962-ben (Forrás: Fortepan/Képszám: 18693)


Körhinta 1962-ből (Forrás: Fortepan/Képszám: 3381)

A Vidámpark látogatottsága éves szinten elérte a több millió főt, és az olyan ünnepek, mint a május 1-i felvonulások még jobban fellendítették a hely népszerűségét, mivel ilyenkor ingyenes volt a belépés. Nemcsak a fővárosból, hanem vidékről is özönlöttek az emberek, és szokássá vált, hogy a családok rendszeresen ellátogattak a Vidámparkba. 

Az egyik legnagyobb látványosság a villanyautó, másnéven a dodzsem lett, de nagyon népszerű volt a játékterem, ahol több mint száz játékgép várta a gyerekeket és felnőtteket egyaránt. A régi eszközök folyamatosan cserélődtek, újak kerültek a helyükbe: így tűnt el a sikló, vagy a régi óriáskerék és jött létre a ciklon hullámvasút, a panorámakerék vagy az Elvarázsolt kastély.


A ciklon a Vidámparkban 1980-ban (Forrás: Fortepan/Képszám: 188130)



Az Elvarázsolt kastély 1962-ben (Forrás: Fortepan/Képszám: 96375)


A közönség egyik nagy kedvence a dodzsem volt (Forrás: Fortepan/Képszám: 140352)


Játékterem is működött a Vidámparkban (Forrás: Fortepan/Képszám: 88306)


A panorámakerék 1980-ban (Forrás: Fortepan/Képszám: 193630)

A Vidámpark az 1990-es évekre veszített népszerűségéből, új szórakozási lehetőségek – utazás, több televíziós adás, videók – jelentek meg, és a park ismét veszteségessé vált. Miközben a Vidámpark lassan elvesztette a közönségét, a szomszédban üzemelő, jó látogatottságú Állatkert pedig lassan kinőtte a helyét, így az a döntés született, hogy az Állatkertet a Vidámpark felé bővítik. A Vidámparkot pedig majd egy tágasabb helyen építik meg újra. Hosszas tárgyalások után 2013. szeptember 30-án volt utoljára nyitva a budapesti Vidámpark. 


Az új park terve 2013-ból (Forrás: budapest.hu)

A park bezárása után egy évvel a területen megnyílt – immár az Állatkert részeként – a Holnemvolt Park, amely 2015-ben bezárt, és elkezdődött a teljes átépítés. A park jelképének számító bejárati rész 2016 őszén tűnt el végleg, míg a játékok közül a műemlékké nyilvánított hullámvasút, az alatta lévő mesecsónak és lovas körhinta maradt meg.

A terület rendezésével megkezdődött a Holnemvolt Vár és a Pannon Park kivitelezése. A Holnemvolt Várat végül 2018 májusában átadták, míg a Pannon Park munkálatai jelenleg is tartanak, a tervek szerint 2024-re készülhet el.


A Pannon Park távlati látványterve a Biodómmal (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)  


A Biodóm látványterve belülről (Forrás: Fővárosi Állat- és Növénykert)

A Pannon Parkban lesz a fedett Biodóm, amelyben sétányok, állatkifutók és közel háromezer négyzetméternyi szubtrópusi növényterület is helyet kap. Mindezek ellenére a régi Vidámpark hangulatát is igyekeznek fenntartani, mivel az Állatkert honlapja szerint „A fejlesztések során persze nem feledkezünk meg az egykori vurstli, Angolpark és Vidámpark örökségéről sem.” .


A Biodóm látványterve (Forrás: Fővárosi Állat- és Növénykert)

Remélhetőleg pár éven belül újra visszatérhetnek az emberek ide, és a megújult parkban újra átadhatják magukat a szórakozásnak, amely több száz év óta hagyomány ezen a helyen.

Nyitókép: A Vidámpark bejárata 1981-ben (Forrás: Fortepan/Képszám: 126032)

Összesen 6 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Ez mind nagyon szep, de mikor lesz mar Budapestnek uj vidamparkja?
A vilag minden nagyvarosaban van csak nalunk nincs.
Az, hogy a regi veszteseges volt a meretenek es az elavultsaganak volt koszonheto. A Duna valamelyik szigeten fel lehetne epiteni egy modern, a legujabb technikaval felszerelt szinvonalas vidamparkot ami vonzana a kozonseget. Es akkor vegre azt az ocsmany oriaskereket is el lehetne takaritani a belvarosbol...

Válaszok:
Sándor | 2021. július 19. 21:35

Az óriáskerék mostanában divat a legtöbb európai nagyvárosban. A London Eye már ikonikussá vált, de sok más városban is van. Szerintem nem zavaró Budapesten sem, nagyon szép kilátást biztosít a városra, este pedig különösen szép kivilágítva.

Válaszok:
persona | 2021. július 12. 00:40
Sándor | 2021. július 19. 14:52

Attol, hogy divat meg nem valik esztetikussa. London belvarosa egy szurke es egyre rondabb betonrengeteg tele felhokarcolokkal. Ellenben Budapest maig megorizte tortenelmi belvarosat minden pusztitas ellenere. Muemleki kornyezetbe nem valok olcso bazari mulatsagok. A kilatas amit nyujt pedig nem emlitheto egy napon a budai hegytetokrol elenk tarulo panoramaval, hacsak nem akar valaki belvarosi haztetokben gyonyorkodni, de arra a bazilika kupolaja is kitunoen alkalmas vagy ott van akar a Google Earth.


Én a Vidámparkot kivinném a Népligetben. Ott bőven van hely egy nagyobb és korszerűbb vurstli építéséhez, metrókapcsolat is van. A Népligetet ezzel és más szórakoztató intézményekkel tölteném meg.


London belvárosát a beleerőszakolt felhőkarcolók és a modernnek hazudott magasépületek (kúp formájú, stb.) teszik rondává.


Ha felülnél az ocsmány óriáskerékre (A Várból nézve nem ocsmány) belátnád, hogy nagyon jó helyre tették.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó