Egyszer volt, hol nem volt a Vidámpark – Az 1800-as évek elején települt a Városligetbe az egykori Vurstli

2021. július 4. 9:30

Az egykori budapesti Vidámpark története egészen régre nyúlik vissza: a Városligetbe települő mutatványosok már a XIX. század elejétől szórakoztatták a főváros lakosságát. A Vurstli, az Ős-Budavára, az Angol Park, majd 1950-től a budapesti Vidámpark mind az emberek szórakoztatására jött létre. A több aranykort is megért Vidámpark végül 2013-ban zárt be, helyén jelenleg a Holnemvolt Vár látható és épül a Pannon Park, amelyek talán újra visszaadják majd az egykori szórakoztatónegyed hangulatát.

Az egykori Vidámpark területe a XVIII. század közepén csak egy mocsaras, Ökördűlőnek nevezett hely volt, messze a várostól. Az 1800-as évek elején kezdték a pestiek felfedezni mint piknikezésre és vásárok tartására alkalmas területet. Miután 1808-ban kitiltották Pest városából a mutatványosokat, sokan közülük itt telepedtek le hosszabb-rövidebb ideig. Hamarosan egyre többen jöttek ki meglátogatni a körhintát, az első hőlégballonost, a kardnyelőt, vagy az egyéb látványosságokat.

A Városliget egy 1838-as térképen (Forrás: mapire.eu)

Az első, nem ideiglenes jelleggel épített mutatványosbódét 1838-ban Wexlehner Sebestyén nyitotta meg, innen számítják a Vurstli születését. A XIX. század közepére a legtöbb mutatványosnak már állandóra szóló engedélye volt, és több fabódét is felépítettek. Miután az akkor már Városerdőnek nevezett területet egyre jobban parkosították, a gyarapodó pavilonokat a ligetben többször áttelepítették. A századforduló ideje volt a Vurstli igazi fénykora, amely azonban az 1910-es években véget ért, mivel az épülő Széchenyi fürdő lassan kiszorította a területről a mutatványosokat.

Élet a Vurstli területén (Forrás: Uj Idők, 1902. május 11.)

Az 1908-as térkép szerint még hatalmas helye volt a mutatványosoknak (Forrás: mapire.eu)

Ezen az 1912-ben készült térképen jól látható, hogy a Széchenyi fürdő az egykori Vurstli helyén épült fel (Forrás: mapire.eu)

Elől a körhinta, háttérben pedig a Feszty-körkép épülete (Forrás: Uj Idők, 1909. június 27.)

A Vurstli, avagy a Csudaváros főutcája (Forrás: Élet, 1911. március 19.)

Hajóhinták pár hónappal az I. világháború előtt (Forrás: Uj Idők, 1914. április 5.)

A Vurstli az I. világháború idején (Forrás: Uj Idők, 1918. április 28.)

A Széchenyi fürdő építése miatt a Vurstli az Állatkerttől kapott területet: a későbbi Kis Vidámpark és az akkor a vasútig nyúló Hermina út közötti részre költözött. Ám az 1920-as évek közepén a Széchenyi fürdőt bővítették, így még kisebb helyre zsúfolódtak be a mutatványosok. Bár 1938-ban a Vurstli százéves évfordulója kisebb fellendülést hozott, a II. világháború megpecsételte a sorsát.

Korabeli grafika a parkról az 1930-as évekből (Forrás: Az Ujság, 1930. március 9.)

A 100 éves fennállását ünneplő városligeti Vurstli (Forrás: Képes Pesti Hírlap, 1938. július 15.)

Az 1930-as évekre a fürdő teljesen kiszorította a Vurstlit, ami az Állatkert területére költözött (Forrás: 1945-ös térkép, mapire.eu)

A Vurstli mellett működött az Ős-Budavára, amely az 1896-os millenniumi ünnepségekre nyílt meg a későbbi budapesti Vidámpark helyén. Bár az Ezredéves Országos Kiállítás miatt sok látogatót vonzott, de 1910-re már csődbe ment és le is bontották. A helyén rövid ideig működött az Amerikai Park, amely 912-ben már Angol Park néven nyílt újra. A Vurstli és az Angol Park független volt egymástól, míg a Vurstli ingyenes volt, az Angol Parkot 1913-ban körülkerítették, és belépődíjat kellett fizetni érte.

Az Ős-Budavára bejárata az egykori Fehérvári-kapu másolatával 1896-ban Klösz György felvételén (Forrás: Budapest Főváros Levéltára, Leltári szám: HU_BFL_XV_19_d_1_09_112)
Klösz György felvétele az Ős-Budavára kijáratáról 1896-ban (Forrás: Budapest Főváros Levéltára, Leltári szám: HU_BFL_XV_19_d_1_09_134)

Az Ős-Budavára területén lévő bábszínház 1896-ban Klösz György felvételén (Forrás: Budapest Főváros Levéltára, Leltári szám: HU_BFL_XV_19_d_1_09_128)

Az Angol Parkban az I. világháború előtti években kezdték el letenni a későbbi Vidámpark alapjait, majd a háború után, az 1920-as években kapott igazi lendületet az építkezés. Ekkor több újdonság is épült, például a favázas hullámvasút, a sikló, a ródli, a csodacsónak vagy az első dodzsem és a gőzmozdonyos kisvasút is. A park sokszor éjjel kettőig is nyitva volt és a helyszínt számos étterem, céllövölde, fotográfus, jós és sok más ügyességi játék tette még vonzóbbá. A parkban épült fel a hatalmas sörcsarnok, az Alpesi Falu is.

A hullámvasút 1928-ban (Forrás: Fortepan/Képszám: 58213)

Céllövölde 1939-ben (Forrás: Fortepan/Képszám: 62568)

Színésznők a versenyautók fedélzetén 1940-ben (Forrás: Fortepan/Képszám: 18361)

Az Angol Park eleinte nyereséges volt, de a II. világháború előtt már csődközeli állapotba került, ennek ellenére azonban működött. A háborúban jelentős károkat szenvedett, több kultikus építmény és játékszerkezet is bombatalálatot kapott. Az Alpesi Falu, ahol katonákat szállásoltak el, leégett. A háború után a területe sokáig romos maradt, és több épületet el kellett bontani.

Az Alpesi Falu nevű sörcsarnok 1935-ből. A háborúban katonákat szállásoltak el benne, majd leégett (Forrás: Fortepan/Képszám: 58256)

Az Angol Park – mivel külföldi tulajdonú volt – hamar a szovjetek irányítása alá került, és az államosítására hozták létre a Fővárosi Vidám Park Községi Vállalatot, amely 1950. május 1-jén megnyitotta a park kapuit. A háborút megsínylő Vurstli sem kerülhette el az államosítást, így a két városligeti szórakoztatólétesítményt egyesítve 1950. május 22-én született meg végül a Budapesti Vidám Park Vállalat. Ezt követően nagy átalakítások következtek a területen, számos régi, ismert játék és attrakció megszűnt, mint a Liliputi Falu vagy a Feszty-körkép.

A sikló 1958-ban (Forrás: Fortepan/Képszám: 51658)

A legkisebbek számára készült Kis Vidámpark 1956-ban (Forrás: Fortepan/Képszám: 191900)

Hajókázás a Kis Vidámparkban 1956-ban (Forrás: Fortepan/Képszám: 191898)

A két egyesített területen egészen 1953-ig zajlott az építkezés, ekkorra szűnt meg az egykori Angol Parkot és Vurstlit elválasztó Hermina út is, a teljes területet körbekerítették. Eleinte az állam igyekezett ideológiai célokra is hasznosítani a helyszínt, így sok helyen munkáskórusok énekeltek, és a dekoráció is mindenhol az osztályharcosokról szólt, de pár éven belül ezt visszaszorították a nagyobb látogatottság érdekében. Az 1950-es évek vége és az 1960-as évek eleje a Vidámpark egyik fénykorát jelentette.

A lovas körhinta 1962-ben (Forrás: Fortepan/Képszám: 18693)

Körhinta 1962-ből (Forrás: Fortepan/Képszám: 3381)

A Vidámpark látogatottsága éves szinten elérte a több millió főt, és az olyan ünnepek, mint a május 1-i felvonulások még jobban fellendítették a hely népszerűségét, mivel ilyenkor ingyenes volt a belépés. Nemcsak a fővárosból, hanem vidékről is özönlöttek az emberek, és szokássá vált, hogy a családok rendszeresen ellátogattak a Vidámparkba.

Az egyik legnagyobb látványosság a villanyautó, másnéven a dodzsem lett, de nagyon népszerű volt a játékterem, ahol több mint száz játékgép várta a gyerekeket és felnőtteket egyaránt. A régi eszközök folyamatosan cserélődtek, újak kerültek a helyükbe: így tűnt el a sikló, vagy a régi óriáskerék és jött létre a ciklon hullámvasút, a panorámakerék vagy az Elvarázsolt kastély.

A ciklon a Vidámparkban 1980-ban (Forrás: Fortepan/Képszám: 188130)

Az Elvarázsolt kastély 1962-ben (Forrás: Fortepan/Képszám: 96375)

A közönség egyik nagy kedvence a dodzsem volt (Forrás: Fortepan/Képszám: 140352)

Játékterem is működött a Vidámparkban (Forrás: Fortepan/Képszám: 88306)

A panorámakerék 1980-ban (Forrás: Fortepan/Képszám: 193630)

A Vidámpark az 1990-es évekre veszített népszerűségéből, új szórakozási lehetőségek – utazás, több televíziós adás, videók – jelentek meg, és a park ismét veszteségessé vált. Miközben a Vidámpark lassan elvesztette a közönségét, a szomszédban üzemelő, jó látogatottságú Állatkert pedig lassan kinőtte a helyét, így az a döntés született, hogy az Állatkertet a Vidámpark felé bővítik. A Vidámparkot pedig majd egy tágasabb helyen építik meg újra. Hosszas tárgyalások után 2013. szeptember 30-án volt utoljára nyitva a budapesti Vidámpark.

Az új park terve 2013-ból (Forrás: budapest.hu)

A park bezárása után egy évvel a területen megnyílt – immár az Állatkert részeként – a Holnemvolt Park, amely 2015-ben bezárt, és elkezdődött a teljes átépítés. A park jelképének számító bejárati rész 2016 őszén tűnt el végleg, míg a játékok közül a műemlékké nyilvánított hullámvasút, az alatta lévő mesecsónak és lovas körhinta maradt meg.

A terület rendezésével megkezdődött a Holnemvolt Vár és a Pannon Park kivitelezése. A Holnemvolt Várat végül 2018 májusában átadták, míg a Pannon Park munkálatai jelenleg is tartanak, a tervek szerint 2024-re készülhet el.

A Pannon Park távlati látványterve a Biodómmal (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

A Biodóm látványterve belülről (Forrás: Fővárosi Állat- és Növénykert)

A Pannon Parkban lesz a fedett Biodóm, amelyben sétányok, állatkifutók és közel háromezer négyzetméternyi szubtrópusi növényterület is helyet kap. Mindezek ellenére a régi Vidámpark hangulatát is igyekeznek fenntartani, mivel az Állatkert honlapja szerint „A fejlesztések során persze nem feledkezünk meg az egykori vurstli, Angolpark és Vidámpark örökségéről sem.” .

A Biodóm látványterve (Forrás: Fővárosi Állat- és Növénykert)

Remélhetőleg pár éven belül újra visszatérhetnek az emberek ide, és a megújult parkban újra átadhatják magukat a szórakozásnak, amely több száz év óta hagyomány ezen a helyen.

Nyitókép: A Vidámpark bejárata 1981-ben (Forrás: Fortepan/Képszám: 126032)

állatkert, Angol Park, Buda, Budapest, Földváry Gergely, Holnemvolt Park, Holnemvolt Vár, Hullámvasút, körhinta, Múltidéző, óriáskerék, Ős-Budavára, Pannon Park, Pest, PestBuda, pestbuda.hu, Széchenyi fürdő, Városliget, Vidámpark, vurstli

²⁵ ² ⁶

Kapcsolódó írások

Ötven éve adták át Budapest legnagyobb KRESZ-parkját a Városligetben

2025. április 8. 15:00

Ötven éve egy új kezdeményezést valósítottak meg a közlekedésbiztonságért felelős szakemberek. Elborzadva a gyereket érintő sok közlekedési balesettől különleges parkokat terveztek azért, hogy a kicsik játszva ismerjék meg a közlekedési szabályokat. A legnagyobb KRESZ-park 50 éve nyílt meg a Városligetben.

Az év végére megnyílhat a Biodóm a Fővárosi Állatkertben

2025. április 3. 13:00

A Biodómban városi oázist szeretnének létrehozni növényekkel és állatokkal a Fővárosi Állat- és Növénykert szerves részeként. A növények mellett az év végére a jelenleg a nagy szikla belsejében található állatbemutató kerülhet a Biodóm 1,7 hektáros területére, elsősorban délkelet-ázsiai fajokkal.

A legbátrabb forradalmár – Jókai Mór szerepvállalása március 15-én

2025. március 15. 10:00

Március 15-ét ma leginkább Petőfi Sándor alakja határozza meg, hiszen a Nemzeti dal elszavalása a forradalom egyik legemblematikusabb pillanata lett. Mégis, ha a történelmi eseményeket alaposabban megvizsgáljuk, világossá válik, hogy Jókai Mór szerepe nemcsak egyenrangú volt barátjáéval, hanem talán még jelentősebb is. A következőkben Jókai Mór március 15-ei tevékeny szerepét követjük végig korabeli írások és saját visszaemlékezései alapján.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

A sikertelenségre kárhoztatott 415-ös

2025. április 24. 17:00

Az Ikarus buszok között egyfajta átmeneti típus volt a 425-ös. A hatalmas sikerű 200-as kocka autóbuszok és a sajnos már nem sikeres alacsonypadlós Ikarusok között lett volna számára 10 év, hogy Budapesten és a világon elterjedjen, és az elődhöz mérten sikeres legyen, de a 40 éve Budapesten megjelent Ikarus 415-ös típusnak erre nem volt esélye.

Újraalkotják az Agrárminisztérium homlokzatának elpusztult szobordíszeit

2025. április 24. 13:00

A Földművelésügyi Minisztérium Kossuth téri épületének felújítása során a neoreneszánsz homlokzatot eredeti szépségében állítják helyre. Ennek részeként elkészülnek a főhomlokzat és a sarokrizalitok első emeleti ablakai felett a timpanonokon pihenő, félig könyöklő szoboralakok, összesen 17 pár.

Szobrot állítottak Kassák Lajosnak Angyalföldön

2025. április 23. 16:00

Szobrot avattak az egykori angyalföldi írónak, költőnek, festőművésznek, a magyar avantgárd legismertebb szerzőjének, Kassák Lajosnak a róla elnevezett lakóparkban. A költő közel 40 évig élt a XIII. kerületben, lakott az úgy nevezett „Hétházban”, a Csángó utcában, a Lehel utcában és a Tisza utcában is. Angyalföld címen 1929-ben regénye jelent meg, 1973 óta utca is viseli nevét a kerületben.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

A sikertelenségre kárhoztatott 415-ös Az Ikarus buszok között egyfajta átmeneti típus volt a 425-ös. A hatalmas sikerű 200-as kocka autóbuszok és a sajnos már nem sikeres alacsonypadlós Ikarusok között lett volna számára 10 év, hogy Budapesten és a világon elterjedjen, és az elődhöz mérten sikeres legyen, de a 40 éve Budapesten megjelent Ikarus 415-ös típusnak erre nem volt esélye.

⁴ ² ¹

A budapesti hidak újjáépítésének kérdései Budapesten 80 évvel ezelőtt, 1945 tavaszán az egyik legfontosabb kérdés a dunai átkelők helyreállítása volt. Nem véletlen, hogy már 1945. április 19-én a kormány jelentős összegeket szavazott meg az első átkelők felépítésére, egy híd helyreállítására, egy új építésére és egy pontonhíd létesítésére.

⁵⁶ ⁰ ⁰

Kis Vatikán Budapesten – Ahol a város legkatolikusabb területe volt Az idén nemcsak húsvétkor, a kereszténység legnagyobb ünnepén keresik fel hívek és zarándokok tömegei a Vatikánt, hanem a 2025-ös szentév alkalmából is, hogy a szakrális helyszín részeseivé válva lelki megtisztulásban és egyházi áldásban részesüljenek. Alig ismert, hogy a két világháború között a pesti Józsefvárosban is létezett egy Kis Vatikán, mely számos egyházi intézményen kívül a keleti és nyugati határa mentén templomot és kápolnát is magában foglalt.

⁵⁹ ² ⁰

A Malév első nagy repülőgépe Ferihegyen Az egykori Malév Budapestről teljesen új célállomásokat tudott elérni az 1960-as évek elejének egyik szovjet „óriásgépével”, a legendás Il–18-sal. A magyar légi közlekedés ezzel a géppel lett „nagykorú”.

⁹⁷ ⁰ ¹

Ötven éve adták át Budapest legnagyobb KRESZ-parkját a Városligetben Ötven éve egy új kezdeményezést valósítottak meg a közlekedésbiztonságért felelős szakemberek. Elborzadva a gyereket érintő sok közlekedési balesettől különleges parkokat terveztek azért, hogy a kicsik játszva ismerjék meg a közlekedési szabályokat. A legnagyobb KRESZ-park 50 éve nyílt meg a Városligetben.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

A metróépítés 45 éve – A kék metró második szakaszát 1980 márciusában adták át A tömegközlekedés és annak fejlesztése Pest és Buda modern kori történetének szerves része. A metróhálózat kiépítése már a XIX. század végén megkezdődött, és minden bizonnyal folytatódik a XXI. század első harmadában is. Ennek a fejlesztésnek volt fontos állomása a 3-as metróvonalon a Nagyvárad tér – Kőbánya-Kispest közötti szakasz átadása 45 évvel ezelőtt.

¹²⁷ ⁰ ²

Fényreklámok a pesti háztetőkön – Száz éve szigorították a szabályokat Budapesten a XX. század elején kezdtek elterjedni a többemeletes bérházak tetejére épített fényreklámok, amelyek rövid időn elül ellepték a legforgalmasabb utcákat. Térhódításukat átmenetileg egy 100 évvel ezelőtti tűzeset akasztotta meg, amikor kiderült: az addig felszerelt táblák többsége tűzveszélyes. A főváros 1925-ben szigorú rendeletet alkotott, amely immár nemcsak építészeti, de tűzbiztonsági szempontból is meghatározta a felszerelés és működtetés feltételeit.

¹¹⁰ ⁰ ¹

A legnagyobb magyar és a haza bölcse A Nemzeti Múzeumban található Than Mór-freskón a reformkor nagyjai közül Széchenyi István és Deák Ferenc alakja látható középen, akik a békés polgári átalakulás főszereplői voltak a reformkortól kezdve. A két politikus Batthyány Lajos 1848-as kormányában került egymással a legközelebbi kapcsolatba, 1854-ben pedig üzletet is kötöttek egymással.

¹³² ⁰ ⁰

Egy érdekes külsejűnek nevezett épület – 40 éve nyitották meg a Lőrinci Nagykönyvtárat Negyven éve, 1985. március 18-án avatták fel a XVIII. kerület új létesítményét, a főkönyvtárat, amely az új városközpont egyik fontos eleme volt, és egyúttal a pestszentlőrinci városrész évtizedes könyvtárelhelyezési problémáit is orvosolta.

¹¹⁹ ¹ ¹

A Kisföldalatti nagy felújítása Harminc évvel ezelőtt az akkor 99 éves Kisföldalatti átfogó felújításon esett át. A pályát, az alagutat és a kocsikat is érintette a munka, amely miatt fél évre az Andrássy utat is le kellet zárni.

¹²⁰ ¹⁹ ³

A legbátrabb forradalmár – Jókai Mór szerepvállalása március 15-én Március 15-ét ma leginkább Petőfi Sándor alakja határozza meg, hiszen a Nemzeti dal elszavalása a forradalom egyik legemblematikusabb pillanata lett. Mégis, ha a történelmi eseményeket alaposabban megvizsgáljuk, világossá válik, hogy Jókai Mór szerepe nemcsak egyenrangú volt barátjáéval, hanem talán még jelentősebb is. A következőkben Jókai Mór március 15-ei tevékeny szerepét követjük végig korabeli írások és saját visszaemlékezései alapján.

¹²⁹ ⁰ ⁰

Nyolcvan éve indult újra az élet a fővárosban – Ferencváros pusztulása és újjáépítése A második világháború rendkívül súlyos károkat okozott a fővárosban mind a budai, mind a pesti oldalon. A Budapest 14 kerületében lévő közel 40 ezer épület mintegy egyharmada megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott. Ferencváros ipari területei miatt szinte teljes egészében csatatérré változott.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

A sikló és a fogas: a gőzvontatás különleges esetei Budapesten A XIX. században a városi közlekedésben a lovak biztosították a mozgatóerőt, a távolsági közlekedésben pedig a gőz. Miért nem jelent meg a városokban, így Budapesten a gőzvontatás, illetve, ha mégis alkalmazták, milyen különleges esetekben?

¹³⁶ ⁰ ⁰

A közlekedés újjáélesztése a 80 évvel ezelőtti pusztulás után Budapest II. világháborús ostroma szinte teljes pusztulást hozott a városra. A hatalmas károk a közlekedési hálózatokat is érintették. Nemcsak a világszép hidak felrobbantását értjük alatta, hanem a tömegközlekedési hálózat pusztulását, márpedig közlekedés nélkül egy világváros nem működhet. Nézzük meg, hogyan indult újra a közlekedés 1945 februárjában!

⁹² ⁰ ⁰

Az első fizetőparkoló Budapesten Budapesten 60 éve kell a közterületi parkolásért fizetni. Az első fizetős parkoló a belváros közepén, a nem sokkal korábban átadott, új Erzsébet híd pesti hídfője alatti terület lett. Az, hogy miért kellett már akkor fizetős parkolót kialakítani, érdekes történet.

⁹⁸ ⁰ ⁰

Modernizált műemlék – A Magyar Nemzeti Bank megújult székházában jártunk A Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri székháza 120 évvel ezelőtt készült el Alpár Ignác tervei szerint, de egészen a legutóbbi időkig nem történt rajta átfogó helyreállítás. Az elmúlt három év során azonban felújították és modernizálták a műemlék épületet, amelyet most mi is bejárhattunk: megtekintettük az első emelet helyreállított reprezentatív tereit, amelyet évtizedekkel ezelőtt osztottak ketté, láttuk a korábbi elfalazásból kiszabadított lodzsákat, megtekintettük a díszlépcsőházat, az üveghidat és az udvart lefedő üvegtetőt.

⁵⁹ ⁷⁰ ⁷

Budapest leghíresebb díszpolgára – A 200 éve született Jókai Mór és a főváros kapcsolata Kétszáz éve született Ásvai Jókay Móric, vagy ahogy mindnyájan ismerjük, Jókai Mór, „a nagy mesemondó”, aki regényeivel, közéleti tevékenységével és rendkívüli munkabírásával meghatározta a XIX. századi magyar kultúrát. Bicentenáriuma alkalmából cikkünkben Jókai és a főváros kapcsolatát mutatjuk be: hogyan kötődött Budapesthez, milyen helyszínekhez fűzték az emlékei, hol élt, és miként örökítette meg a város átalakulását műveiben.

¹⁰³ ⁰ ⁰

A Kelenföldi pályaudvar aluljárója 40 éve készült el A Kelenföldi pályaudvaron 40 éve adták át az első aluljárót és a három fedett peront, amelyről összesen 6 vágányt lehetett elérni. A beruházás 5 évig tartott, és akkor azt gondolták, ez csak az első ütem.

⁷⁹ ⁰ ⁰

Az első magyar légitársaság Az első magyar polgári légitársaság 105 éve alakult meg. A sikeres indulást a trianoni szerződés aláírását követően bevezetett repülési tilalom törte derékba, de amíg üzemelt e cég, személyeket és légi postai küldeményeket szállított Budapest és több vidéki város között.

¹⁹⁹ ⁰ ⁰

Nyolcvan éve veszett oda a Duna-korzó patinás szállodasora A Budapest ostromakor, 1944–45-ben elszenvedett sérülések pecsételték meg a pesti Duna-korzó patinás, európai hírű szállodáinak sorsát: a bontásukról döntöttek. A Ritz Szálló, a Grand Hotel Hungária, a Bristol és a Carlton helyére, a Lánchíd és az Erzsébet híd közötti Duna-partra modern szállodák épültek az 1960-as és az 1980-as években.

¹³ ¹¹⁶ ²

Miért költözött Ganz Ábrahám Budára? A Ganz-gyár egykor Magyarország ipari-innovációs zászlóshajója volt, amely sok esetben a világszínvonalat messze megelőzve fejlesztett ki és gyártott termékeket. Az egész hatalmas konglomerátum egy kis budai hétfős öntödéből indult, amelynek működési engedélyét 1845 január végén, február elején kapta meg a svájci illetőségű Ganz Ábrahám.

¹²⁶ ⁰ ⁰

Tatra villamosok az 59-es vonalán Új, modern, korszerű villamosok jelentek meg Budapesten 1980-ban, egy frissen felújított pályán. Ezek voltak a Tatra villamosok, amelyek rendszeres forgalmukat 45 éve kezdték meg az 59-es vonalán.

¹⁰⁵ ⁰ ¹

A pest-budai állóhíd vámmentessége A budapesti hidakon 1918-ig fizetendő díj nem a híd használatának díja volt, hanem egy középkori eredetű útvámfajta, és mint ilyen, beletartozott a magyar nemesség évszázados adómentességi kiváltságába. Azonban 1835. január 24-én az országgyűlés főrendi háza is elfogadta, hogy legalábbis ebben az esetben kivételt tesznek.

¹¹⁴ ⁰ ⁰

A pesti mágnásnegyed Janus-arcai A pesti mágnásnegyednek – más városrészekhez hasonlóan – léteznek olyan ábrázolásai, amelyek a városrész fejlődésének azokról az egyedi pillanatairól szólnak, amikor a múlt és a jövő egy képben, együttesen van jelen. Úgy, mint a rómaiak ősi istene, Janus, aki egyik arcával a múltba, a másikkal viszont a jövőbe tekint. A január hónap névadója kapcsán a városrész kiépülésében megjelenő képi ellentétekről szólunk.

¹²⁶ ³ ⁰

Az utolsó 180-as – Negyvenöt éve búcsúzott az első saját gyártású csuklós Ikarus Átmeneti típus volt az első Ikarus márkajellel ellátott csuklós busz. Több mint másfél évtizedig szolgáltak Budapesten, és az utolsó is csendben távozott a forgalomból. 45 éve vonták ki az utolsó Ikarus 180-as csuklós buszokat a BKV állományából.

¹³³ ¹ ⁰

A Regent-ház építése és felrobbanása Budapest ostromakor Máig nem derült ki, hogyan robbant fel Budapest ostromakor, 1945 januárjában az alig tíz évvel korábban épült Margit körúti Regent-ház, amely Budapest egyik híres, magas presztízsű, modern bérháza volt. A nyolcvan évvel ezelőtti pusztító detonáció idején, amelynek során a földszinti lőszerraktár megsemmisült, közel háromszáz ember tartózkodott az épület alatti óvóhelyiségekben.

¹⁵² ¹ ¹

Nyolcvan éve szabadult fel a pesti gettó A Belső-Erzsébetváros nagy részét elfoglaló, palánkkal körülvett területre mintegy 70 ezer zsidó embert zsúfoltak össze 1944–1945 telén. A borzalmaknak 1945. január 17-éről 18-ra virradó éjszaka lett vége, ekkor szabadult fel a pesti gettó, melynek területén azóta több emlékmű is tiszteleg az áldozatok előtt.

¹⁰¹ ⁶⁷ ¹

A kettévágott Budapest – Nyolcvan éve rombolták le a Duna-hidakat Budán még zajlottak a harcok 1945 januárjában, amikor a pestiek már kimerészkedhettek az óvóhelyekről. A lerombolt város képe fogadta őket. Nemcsak az épületek álltak romokban, de a hidak mindegyikét a Duna medrébe robbantották a visszavonuló németek. A 80 évvel ezelőtt kettészakított Budapest életét óriási feladat volt megszervezni.

¹³¹ ⁰ ⁰

Egy nagy formátumú múzeumalapító – 120 éve hunyt el Ráth György Az Iparművészeti Múzeum Budapest egyik legismertebb látványossága, jellegzetes stílusával méltán vonja magára a figyelmet. Megalapításában múlhatatlan érdemeket szerzett Ráth György, aki maga is szenvedélyes műgyűjtő volt. Miután 120 évvel ezelőtt elhunyt, rendelkezései értelmében kincsei és a Városligeti fasorban álló villája is a múzeumra szálltak. A pazar szecessziós terekkel rendelkező épületben ma az Iparművészeti kötelékébe tartozó Ráth György Múzeum működik.

¹³⁴ ⁰ ⁰

Száguldozó autók és szlalomozó gyalogosok az EMKÉ-nél Száguldozó autók, a gázolókat üldözni képtelen rendőrök és az úttesten minden irányba átszaladó gyalogosok. Száz éve új módszert vezettek be a legforgalmasabb budapesti kereszteződésben a közlekedés biztonságosabbá tétele érdekében, a forgalomirányító rendőröket.

¹¹⁵ ⁰ ⁰