Egyszer volt, hol nem volt a Vidámpark – Az 1800-as évek elején települt a Városligetbe az egykori Vurstli

2021. július 4. 9:30

Az egykori budapesti Vidámpark története egészen régre nyúlik vissza: a Városligetbe települő mutatványosok már a XIX. század elejétől szórakoztatták a főváros lakosságát. A Vurstli, az Ős-Budavára, az Angol Park, majd 1950-től a budapesti Vidámpark mind az emberek szórakoztatására jött létre. A több aranykort is megért Vidámpark végül 2013-ban zárt be, helyén jelenleg a Holnemvolt Vár látható és épül a Pannon Park, amelyek talán újra visszaadják majd az egykori szórakoztatónegyed hangulatát.

Az egykori Vidámpark területe a XVIII. század közepén csak egy mocsaras, Ökördűlőnek nevezett hely volt, messze a várostól. Az 1800-as évek elején kezdték a pestiek felfedezni mint piknikezésre és vásárok tartására alkalmas területet. Miután 1808-ban kitiltották Pest városából a mutatványosokat, sokan közülük itt telepedtek le hosszabb-rövidebb ideig. Hamarosan egyre többen jöttek ki meglátogatni a körhintát, az első hőlégballonost, a kardnyelőt, vagy az egyéb látványosságokat.

A Városliget egy 1838-as térképen (Forrás: mapire.eu)

Az első, nem ideiglenes jelleggel épített mutatványosbódét 1838-ban Wexlehner Sebestyén nyitotta meg, innen számítják a Vurstli születését. A XIX. század közepére a legtöbb mutatványosnak már állandóra szóló engedélye volt, és több fabódét is felépítettek. Miután az akkor már Városerdőnek nevezett területet egyre jobban parkosították, a gyarapodó pavilonokat a ligetben többször áttelepítették. A századforduló ideje volt a Vurstli igazi fénykora, amely azonban az 1910-es években véget ért, mivel az épülő Széchenyi fürdő lassan kiszorította a területről a mutatványosokat.

Élet a Vurstli területén (Forrás: Uj Idők, 1902. május 11.)

Az 1908-as térkép szerint még hatalmas helye volt a mutatványosoknak (Forrás: mapire.eu)

Ezen az 1912-ben készült térképen jól látható, hogy a Széchenyi fürdő az egykori Vurstli helyén épült fel (Forrás: mapire.eu)

Elől a körhinta, háttérben pedig a Feszty-körkép épülete (Forrás: Uj Idők, 1909. június 27.)

A Vurstli, avagy a Csudaváros főutcája (Forrás: Élet, 1911. március 19.)

Hajóhinták pár hónappal az I. világháború előtt (Forrás: Uj Idők, 1914. április 5.)

A Vurstli az I. világháború idején (Forrás: Uj Idők, 1918. április 28.)

A Széchenyi fürdő építése miatt a Vurstli az Állatkerttől kapott területet: a későbbi Kis Vidámpark és az akkor a vasútig nyúló Hermina út közötti részre költözött. Ám az 1920-as évek közepén a Széchenyi fürdőt bővítették, így még kisebb helyre zsúfolódtak be a mutatványosok. Bár 1938-ban a Vurstli százéves évfordulója kisebb fellendülést hozott, a II. világháború megpecsételte a sorsát.

Korabeli grafika a parkról az 1930-as évekből (Forrás: Az Ujság, 1930. március 9.)

A 100 éves fennállását ünneplő városligeti Vurstli (Forrás: Képes Pesti Hírlap, 1938. július 15.)

Az 1930-as évekre a fürdő teljesen kiszorította a Vurstlit, ami az Állatkert területére költözött (Forrás: 1945-ös térkép, mapire.eu)

A Vurstli mellett működött az Ős-Budavára, amely az 1896-os millenniumi ünnepségekre nyílt meg a későbbi budapesti Vidámpark helyén. Bár az Ezredéves Országos Kiállítás miatt sok látogatót vonzott, de 1910-re már csődbe ment és le is bontották. A helyén rövid ideig működött az Amerikai Park, amely 912-ben már Angol Park néven nyílt újra. A Vurstli és az Angol Park független volt egymástól, míg a Vurstli ingyenes volt, az Angol Parkot 1913-ban körülkerítették, és belépődíjat kellett fizetni érte.

Az Ős-Budavára bejárata az egykori Fehérvári-kapu másolatával 1896-ban Klösz György felvételén (Forrás: Budapest Főváros Levéltára, Leltári szám: HU_BFL_XV_19_d_1_09_112)
Klösz György felvétele az Ős-Budavára kijáratáról 1896-ban (Forrás: Budapest Főváros Levéltára, Leltári szám: HU_BFL_XV_19_d_1_09_134)

Az Ős-Budavára területén lévő bábszínház 1896-ban Klösz György felvételén (Forrás: Budapest Főváros Levéltára, Leltári szám: HU_BFL_XV_19_d_1_09_128)

Az Angol Parkban az I. világháború előtti években kezdték el letenni a későbbi Vidámpark alapjait, majd a háború után, az 1920-as években kapott igazi lendületet az építkezés. Ekkor több újdonság is épült, például a favázas hullámvasút, a sikló, a ródli, a csodacsónak vagy az első dodzsem és a gőzmozdonyos kisvasút is. A park sokszor éjjel kettőig is nyitva volt és a helyszínt számos étterem, céllövölde, fotográfus, jós és sok más ügyességi játék tette még vonzóbbá. A parkban épült fel a hatalmas sörcsarnok, az Alpesi Falu is.

A hullámvasút 1928-ban (Forrás: Fortepan/Képszám: 58213)

Céllövölde 1939-ben (Forrás: Fortepan/Képszám: 62568)

Színésznők a versenyautók fedélzetén 1940-ben (Forrás: Fortepan/Képszám: 18361)

Az Angol Park eleinte nyereséges volt, de a II. világháború előtt már csődközeli állapotba került, ennek ellenére azonban működött. A háborúban jelentős károkat szenvedett, több kultikus építmény és játékszerkezet is bombatalálatot kapott. Az Alpesi Falu, ahol katonákat szállásoltak el, leégett. A háború után a területe sokáig romos maradt, és több épületet el kellett bontani.

Az Alpesi Falu nevű sörcsarnok 1935-ből. A háborúban katonákat szállásoltak el benne, majd leégett (Forrás: Fortepan/Képszám: 58256)

Az Angol Park – mivel külföldi tulajdonú volt – hamar a szovjetek irányítása alá került, és az államosítására hozták létre a Fővárosi Vidám Park Községi Vállalatot, amely 1950. május 1-jén megnyitotta a park kapuit. A háborút megsínylő Vurstli sem kerülhette el az államosítást, így a két városligeti szórakoztatólétesítményt egyesítve 1950. május 22-én született meg végül a Budapesti Vidám Park Vállalat. Ezt követően nagy átalakítások következtek a területen, számos régi, ismert játék és attrakció megszűnt, mint a Liliputi Falu vagy a Feszty-körkép.

A sikló 1958-ban (Forrás: Fortepan/Képszám: 51658)

A legkisebbek számára készült Kis Vidámpark 1956-ban (Forrás: Fortepan/Képszám: 191900)

Hajókázás a Kis Vidámparkban 1956-ban (Forrás: Fortepan/Képszám: 191898)

A két egyesített területen egészen 1953-ig zajlott az építkezés, ekkorra szűnt meg az egykori Angol Parkot és Vurstlit elválasztó Hermina út is, a teljes területet körbekerítették. Eleinte az állam igyekezett ideológiai célokra is hasznosítani a helyszínt, így sok helyen munkáskórusok énekeltek, és a dekoráció is mindenhol az osztályharcosokról szólt, de pár éven belül ezt visszaszorították a nagyobb látogatottság érdekében. Az 1950-es évek vége és az 1960-as évek eleje a Vidámpark egyik fénykorát jelentette.

A lovas körhinta 1962-ben (Forrás: Fortepan/Képszám: 18693)

Körhinta 1962-ből (Forrás: Fortepan/Képszám: 3381)

A Vidámpark látogatottsága éves szinten elérte a több millió főt, és az olyan ünnepek, mint a május 1-i felvonulások még jobban fellendítették a hely népszerűségét, mivel ilyenkor ingyenes volt a belépés. Nemcsak a fővárosból, hanem vidékről is özönlöttek az emberek, és szokássá vált, hogy a családok rendszeresen ellátogattak a Vidámparkba.

Az egyik legnagyobb látványosság a villanyautó, másnéven a dodzsem lett, de nagyon népszerű volt a játékterem, ahol több mint száz játékgép várta a gyerekeket és felnőtteket egyaránt. A régi eszközök folyamatosan cserélődtek, újak kerültek a helyükbe: így tűnt el a sikló, vagy a régi óriáskerék és jött létre a ciklon hullámvasút, a panorámakerék vagy az Elvarázsolt kastély.

A ciklon a Vidámparkban 1980-ban (Forrás: Fortepan/Képszám: 188130)

Az Elvarázsolt kastély 1962-ben (Forrás: Fortepan/Képszám: 96375)

A közönség egyik nagy kedvence a dodzsem volt (Forrás: Fortepan/Képszám: 140352)

Játékterem is működött a Vidámparkban (Forrás: Fortepan/Képszám: 88306)

A panorámakerék 1980-ban (Forrás: Fortepan/Képszám: 193630)

A Vidámpark az 1990-es évekre veszített népszerűségéből, új szórakozási lehetőségek – utazás, több televíziós adás, videók – jelentek meg, és a park ismét veszteségessé vált. Miközben a Vidámpark lassan elvesztette a közönségét, a szomszédban üzemelő, jó látogatottságú Állatkert pedig lassan kinőtte a helyét, így az a döntés született, hogy az Állatkertet a Vidámpark felé bővítik. A Vidámparkot pedig majd egy tágasabb helyen építik meg újra. Hosszas tárgyalások után 2013. szeptember 30-án volt utoljára nyitva a budapesti Vidámpark.

Az új park terve 2013-ból (Forrás: budapest.hu)

A park bezárása után egy évvel a területen megnyílt – immár az Állatkert részeként – a Holnemvolt Park, amely 2015-ben bezárt, és elkezdődött a teljes átépítés. A park jelképének számító bejárati rész 2016 őszén tűnt el végleg, míg a játékok közül a műemlékké nyilvánított hullámvasút, az alatta lévő mesecsónak és lovas körhinta maradt meg.

A terület rendezésével megkezdődött a Holnemvolt Vár és a Pannon Park kivitelezése. A Holnemvolt Várat végül 2018 májusában átadták, míg a Pannon Park munkálatai jelenleg is tartanak, a tervek szerint 2024-re készülhet el.

A Pannon Park távlati látványterve a Biodómmal (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

A Biodóm látványterve belülről (Forrás: Fővárosi Állat- és Növénykert)

A Pannon Parkban lesz a fedett Biodóm, amelyben sétányok, állatkifutók és közel háromezer négyzetméternyi szubtrópusi növényterület is helyet kap. Mindezek ellenére a régi Vidámpark hangulatát is igyekeznek fenntartani, mivel az Állatkert honlapja szerint „A fejlesztések során persze nem feledkezünk meg az egykori vurstli, Angolpark és Vidámpark örökségéről sem.” .

A Biodóm látványterve (Forrás: Fővárosi Állat- és Növénykert)

Remélhetőleg pár éven belül újra visszatérhetnek az emberek ide, és a megújult parkban újra átadhatják magukat a szórakozásnak, amely több száz év óta hagyomány ezen a helyen.

Nyitókép: A Vidámpark bejárata 1981-ben (Forrás: Fortepan/Képszám: 126032)

állatkert, Angol Park, Buda, Budapest, Földváry Gergely, Holnemvolt Park, Holnemvolt Vár, Hullámvasút, körhinta, Múltidéző, óriáskerék, Ős-Budavára, Pannon Park, Pest, PestBuda, pestbuda.hu, Széchenyi fürdő, Városliget, Vidámpark, vurstli

²⁵ ² ⁶

Kapcsolódó írások

Az első pesti lóvasút

2025. május 2. 15:00

Pesten a lóvasút 1866-ban indult meg, de az építéséhez szükséges engedélyt 1865. április 22-én adták ki. Az első vonal Újpestre vezetett. Az első engedély évtizedekre meghatározta Pest tömegközlekedését.

Ötven éve adták át Budapest legnagyobb KRESZ-parkját a Városligetben

2025. április 8. 15:00

Ötven éve egy új kezdeményezést valósítottak meg a közlekedésbiztonságért felelős szakemberek. Elborzadva a gyereket érintő sok közlekedési balesettől különleges parkokat terveztek azért, hogy a kicsik játszva ismerjék meg a közlekedési szabályokat. A legnagyobb KRESZ-park 50 éve nyílt meg a Városligetben.

Az év végére megnyílhat a Biodóm a Fővárosi Állatkertben

2025. április 3. 13:00

A Biodómban városi oázist szeretnének létrehozni növényekkel és állatokkal a Fővárosi Állat- és Növénykert szerves részeként. A növények mellett az év végére a jelenleg a nagy szikla belsejében található állatbemutató kerülhet a Biodóm 1,7 hektáros területére, elsősorban délkelet-ázsiai fajokkal.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Újjászületnek a Honvédelmi Minisztérium egykori szobrai a Szent György téren

2025. május 14. 18:00

A budai Várban újjáépülő Honvéd Főparancsnokság Szent György téri oldalán visszaállítják az egykori Honvédelmi Minisztérium homlokzatát, az eredeti díszítőelemeket, a szobrokat, reliefeket, ornamentikákat. A harmadik emelet párkányán egykor négy kiemelkedő hadvezér szobra sorakozott, Árpád fejedelem, Hunyadi János, Zrínyi Miklós és Pálffy János, ezeket is újraalkotják.

Ahol világhódító zene született – 35 éves a Kodály Zoltán Emlékmúzeum

2025. május 14. 9:00

Kodály Zoltán nevét valószínűleg minden magyar ismeri, és a budapestiek azt is tudják, hogy az Andrássy út köröndje az ő nevét viseli. Az viszont talán már kevésbé közismert, hogy a kör alakú kis teret azért nevezték el 1971-ben a híres zeneszerzőről, mert ő közel fél évszázadon keresztül a körönd egyik házában élt. Egykori lakásában 1990 tavaszán, vagyis 35 évvel ezelőtt nyílt meg a Kodály Zoltán Emlékmúzeum.

Számos ház és közösségi kert nyitja meg a kapuit májusban

2025. május 13. 14:00

A Nádor utcai CEU Campus, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Piarista Gimnázium, a Róth Miksa Emlékház, az ELTE Trefort kert és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem is csatlakozik az idei Budapest100 programsorozathoz. Kinyitja kapuit a budai Vár több műemlék lakóháza és sok más épület Budapest tizennégy kerületében, de az építészeti örökség mellett idén a város néhány különleges kertje is megismerhető.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Ahol világhódító zene született – 35 éves a Kodály Zoltán Emlékmúzeum Kodály Zoltán nevét valószínűleg minden magyar ismeri, és a budapestiek azt is tudják, hogy az Andrássy út köröndje az ő nevét viseli. Az viszont talán már kevésbé közismert, hogy a kör alakú kis teret azért nevezték el 1971-ben a híres zeneszerzőről, mert ő közel fél évszázadon keresztül a körönd egyik házában élt. Egykori lakásában 1990 tavaszán, vagyis 35 évvel ezelőtt nyílt meg a Kodály Zoltán Emlékmúzeum.

⁴ ⁰ ⁰

A gőzkocsi 190 éve jelent meg Pesten utcáin Ló nélkül mozgó jármű Pest utcáin majd 60 évvel az első hazai automobil előtt? Igen, 1835 tavaszán a pestiek egy bécsi műszerész-optikus által Angliában megvásárolt gőzkocsi próbálkozásait láthatták.

¹ ⁰ ⁰

Átadásakor modernnek számított – A Ferihegyi repülőteret 75 éve nyitották meg A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret 75 évvel ezelőtt, 1950. május 7-én adták át. Hatalmas ünnep volt, a közönséget külön autóbuszok szállították Ferihegyre. Persze az akkori reptér egész más volt, mint a mostani.

³ ⁰ ⁰

Hunyadi János gyermekkorában építtette Zsigmond király a fényűző budai palotáját Hunyadi János és Luxemburgi Zsigmond király között közelebbi történelmi kapcsolat is fennáll, mintsem csak a kortársi viszony. Sokáig élt a nézet, hogy Hunyadi a király mostohagyermeke. Zsigmond Hunyadi János gyermekkorában építtette a budavári Friss palotáját, az építkezéseket később Hunyadi János fia, Mátyás király folytatta tovább, a fényűző épületekből azonban mára már semmi sem maradt.

⁶¹ ⁴ ¹

Az első pesti lóvasút Pesten a lóvasút 1866-ban indult meg, de az építéséhez szükséges engedélyt 1865. április 22-én adták ki. Az első vonal Újpestre vezetett. Az első engedély évtizedekre meghatározta Pest tömegközlekedését.

⁶⁷ ⁰ ⁰

A vértezetbe öltöztetett vitéz – Hunyadi Jánost mintázó alkotások Pest-Budán A főként hadvezérként ismert Hunyadi János daliás termetét alighanem a plasztikus, háromdimenziós szobrok tudják leginkább visszaadni, amelyekből több is látható Pest-Budán. Hunyadi első ábrázolása Thuróczy János krónikájának két kiadásában maradt ránk, Mátyás király pedig két monumentális emlékművel tisztelgett az édesapja előtt, amelyek közül az egyik a budai királyi palotáján volt látható.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

A sikertelenségre kárhoztatott 415-ös Az Ikarus buszok között egyfajta átmeneti típus volt a 425-ös. A hatalmas sikerű 200-as kocka autóbuszok és a sajnos már nem sikeres alacsony padlós Ikarusok között lett volna számára 10 év, hogy Budapesten és a világon elterjedjen, és az elődhöz mérten sikeres legyen, de a 40 éve Budapesten megjelent Ikarus 415-ös típusnak erre nem volt esélye.

⁵⁴ ² ¹

A budapesti hidak újjáépítésének kérdései Budapesten 80 évvel ezelőtt, 1945 tavaszán az egyik legfontosabb kérdés a dunai átkelők helyreállítása volt. Nem véletlen, hogy már 1945. április 19-én a kormány jelentős összegeket szavazott meg az első átkelők felépítésére, egy híd helyreállítására, egy új építésére és egy pontonhíd létesítésére.

¹⁰⁹ ⁰ ⁰

Kis Vatikán Budapesten – Ahol a város legkatolikusabb területe volt Az idén nemcsak húsvétkor, a kereszténység legnagyobb ünnepén keresik fel hívek és zarándokok tömegei a Vatikánt, hanem a 2025-ös szentév alkalmából is, hogy a szakrális helyszín részeseivé válva lelki megtisztulásban és egyházi áldásban részesüljenek. Alig ismert, hogy a két világháború között a pesti Józsefvárosban is létezett egy Kis Vatikán, mely számos egyházi intézményen kívül a keleti és nyugati határa mentén templomot és kápolnát is magában foglalt.

¹⁰² ² ⁰

A Malév első nagy repülőgépe Ferihegyen Az egykori Malév Budapestről teljesen új célállomásokat tudott elérni az 1960-as évek elejének egyik szovjet „óriásgépével”, a legendás Il–18-sal. A magyar légi közlekedés ezzel a géppel lett „nagykorú”.

¹³⁹ ⁰ ¹

Ötven éve adták át Budapest legnagyobb KRESZ-parkját a Városligetben Ötven éve egy új kezdeményezést valósítottak meg a közlekedésbiztonságért felelős szakemberek. Elborzadva a gyereket érintő sok közlekedési balesettől különleges parkokat terveztek azért, hogy a kicsik játszva ismerjék meg a közlekedési szabályokat. A legnagyobb KRESZ-park 50 éve nyílt meg a Városligetben.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

A metróépítés 45 éve – A kék metró második szakaszát 1980 márciusában adták át A tömegközlekedés és annak fejlesztése Pest és Buda modern kori történetének szerves része. A metróhálózat kiépítése már a XIX. század végén megkezdődött, és minden bizonnyal folytatódik a XXI. század első harmadában is. Ennek a fejlesztésnek volt fontos állomása a 3-as metróvonalon a Nagyvárad tér – Kőbánya-Kispest közötti szakasz átadása 45 évvel ezelőtt.

¹³¹ ⁰ ²

Fényreklámok a pesti háztetőkön – Száz éve szigorították a szabályokat Budapesten a XX. század elején kezdtek elterjedni a többemeletes bérházak tetejére épített fényreklámok, amelyek rövid időn elül ellepték a legforgalmasabb utcákat. Térhódításukat átmenetileg egy 100 évvel ezelőtti tűzeset akasztotta meg, amikor kiderült: az addig felszerelt táblák többsége tűzveszélyes. A főváros 1925-ben szigorú rendeletet alkotott, amely immár nemcsak építészeti, de tűzbiztonsági szempontból is meghatározta a felszerelés és működtetés feltételeit.

¹¹⁰ ⁰ ¹

A legnagyobb magyar és a haza bölcse A Nemzeti Múzeumban található Than Mór-freskón a reformkor nagyjai közül Széchenyi István és Deák Ferenc alakja látható középen, akik a békés polgári átalakulás főszereplői voltak a reformkortól kezdve. A két politikus Batthyány Lajos 1848-as kormányában került egymással a legközelebbi kapcsolatba, 1854-ben pedig üzletet is kötöttek egymással.

¹⁶³ ⁰ ⁰

Egy érdekes külsejűnek nevezett épület – 40 éve nyitották meg a Lőrinci Nagykönyvtárat Negyven éve, 1985. március 18-án avatták fel a XVIII. kerület új létesítményét, a főkönyvtárat, amely az új városközpont egyik fontos eleme volt, és egyúttal a pestszentlőrinci városrész évtizedes könyvtárelhelyezési problémáit is orvosolta.

¹¹⁹ ¹ ¹

A Kisföldalatti nagy felújítása Harminc évvel ezelőtt az akkor 99 éves Kisföldalatti átfogó felújításon esett át. A pályát, az alagutat és a kocsikat is érintette a munka, amely miatt fél évre az Andrássy utat is le kellet zárni.

¹²² ¹⁹ ⁴

A legbátrabb forradalmár – Jókai Mór szerepvállalása március 15-én Március 15-ét ma leginkább Petőfi Sándor alakja határozza meg, hiszen a Nemzeti dal elszavalása a forradalom egyik legemblematikusabb pillanata lett. Mégis, ha a történelmi eseményeket alaposabban megvizsgáljuk, világossá válik, hogy Jókai Mór szerepe nemcsak egyenrangú volt barátjáéval, hanem talán még jelentősebb is. A következőkben Jókai Mór március 15-ei tevékeny szerepét követjük végig korabeli írások és saját visszaemlékezései alapján.

¹²⁹ ⁰ ⁰

Nyolcvan éve indult újra az élet a fővárosban – Ferencváros pusztulása és újjáépítése A második világháború rendkívül súlyos károkat okozott a fővárosban mind a budai, mind a pesti oldalon. A Budapest 14 kerületében lévő közel 40 ezer épület mintegy egyharmada megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott. Ferencváros ipari területei miatt szinte teljes egészében csatatérré változott.

¹⁰⁵ ⁰ ⁰

A sikló és a fogas: a gőzvontatás különleges esetei Budapesten A XIX. században a városi közlekedésben a lovak biztosították a mozgatóerőt, a távolsági közlekedésben pedig a gőz. Miért nem jelent meg a városokban, így Budapesten a gőzvontatás, illetve, ha mégis alkalmazták, milyen különleges esetekben?

¹³⁶ ⁰ ⁰

A közlekedés újjáélesztése a 80 évvel ezelőtti pusztulás után Budapest II. világháborús ostroma szinte teljes pusztulást hozott a városra. A hatalmas károk a közlekedési hálózatokat is érintették. Nemcsak a világszép hidak felrobbantását értjük alatta, hanem a tömegközlekedési hálózat pusztulását, márpedig közlekedés nélkül egy világváros nem működhet. Nézzük meg, hogyan indult újra a közlekedés 1945 februárjában!

⁹² ⁰ ⁰

Az első fizetőparkoló Budapesten Budapesten 60 éve kell a közterületi parkolásért fizetni. Az első fizetős parkoló a belváros közepén, a nem sokkal korábban átadott, új Erzsébet híd pesti hídfője alatti terület lett. Az, hogy miért kellett már akkor fizetős parkolót kialakítani, érdekes történet.

⁹⁸ ⁰ ⁰

Modernizált műemlék – A Magyar Nemzeti Bank megújult székházában jártunk A Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri székháza 120 évvel ezelőtt készült el Alpár Ignác tervei szerint, de egészen a legutóbbi időkig nem történt rajta átfogó helyreállítás. Az elmúlt három év során azonban felújították és modernizálták a műemlék épületet, amelyet most mi is bejárhattunk: megtekintettük az első emelet helyreállított reprezentatív tereit, amelyet évtizedekkel ezelőtt osztottak ketté, láttuk a korábbi elfalazásból kiszabadított lodzsákat, megtekintettük a díszlépcsőházat, az üveghidat és az udvart lefedő üvegtetőt.

⁶⁵ ⁷² ⁷

Budapest leghíresebb díszpolgára – A 200 éve született Jókai Mór és a főváros kapcsolata Kétszáz éve született Ásvai Jókay Móric, vagy ahogy mindnyájan ismerjük, Jókai Mór, „a nagy mesemondó”, aki regényeivel, közéleti tevékenységével és rendkívüli munkabírásával meghatározta a XIX. századi magyar kultúrát. Bicentenáriuma alkalmából cikkünkben Jókai és a főváros kapcsolatát mutatjuk be: hogyan kötődött Budapesthez, milyen helyszínekhez fűzték az emlékei, hol élt, és miként örökítette meg a város átalakulását műveiben.

¹⁰³ ⁰ ⁰

A Kelenföldi pályaudvar aluljárója 40 éve készült el A Kelenföldi pályaudvaron 40 éve adták át az első aluljárót és a három fedett peront, amelyről összesen 6 vágányt lehetett elérni. A beruházás 5 évig tartott, és akkor azt gondolták, ez csak az első ütem.

⁷⁹ ⁰ ⁰

Az első magyar légitársaság Az első magyar polgári légitársaság 105 éve alakult meg. A sikeres indulást a trianoni szerződés aláírását követően bevezetett repülési tilalom törte derékba, de amíg üzemelt e cég, személyeket és légi postai küldeményeket szállított Budapest és több vidéki város között.

¹⁹⁹ ⁰ ⁰

Nyolcvan éve veszett oda a Duna-korzó patinás szállodasora A Budapest ostromakor, 1944–45-ben elszenvedett sérülések pecsételték meg a pesti Duna-korzó patinás, európai hírű szállodáinak sorsát: a bontásukról döntöttek. A Ritz Szálló, a Grand Hotel Hungária, a Bristol és a Carlton helyére, a Lánchíd és az Erzsébet híd közötti Duna-partra modern szállodák épültek az 1960-as és az 1980-as években.

¹⁴ ¹¹⁷ ²

Miért költözött Ganz Ábrahám Budára? A Ganz-gyár egykor Magyarország ipari-innovációs zászlóshajója volt, amely sok esetben a világszínvonalat messze megelőzve fejlesztett ki és gyártott termékeket. Az egész hatalmas konglomerátum egy kis budai hétfős öntödéből indult, amelynek működési engedélyét 1845 január végén, február elején kapta meg a svájci illetőségű Ganz Ábrahám.

¹²⁶ ⁰ ⁰

Tatra villamosok az 59-es vonalán Új, modern, korszerű villamosok jelentek meg Budapesten 1980-ban, egy frissen felújított pályán. Ezek voltak a Tatra villamosok, amelyek rendszeres forgalmukat 45 éve kezdték meg az 59-es vonalán.

¹¹¹ ⁰ ¹

A pest-budai állóhíd vámmentessége A budapesti hidakon 1918-ig fizetendő díj nem a híd használatának díja volt, hanem egy középkori eredetű útvámfajta, és mint ilyen, beletartozott a magyar nemesség évszázados adómentességi kiváltságába. Azonban 1835. január 24-én az országgyűlés főrendi háza is elfogadta, hogy legalábbis ebben az esetben kivételt tesznek.

¹¹⁴ ⁰ ⁰

A pesti mágnásnegyed Janus-arcai A pesti mágnásnegyednek – más városrészekhez hasonlóan – léteznek olyan ábrázolásai, amelyek a városrész fejlődésének azokról az egyedi pillanatairól szólnak, amikor a múlt és a jövő egy képben, együttesen van jelen. Úgy, mint a rómaiak ősi istene, Janus, aki egyik arcával a múltba, a másikkal viszont a jövőbe tekint. A január hónap névadója kapcsán a városrész kiépülésében megjelenő képi ellentétekről szólunk.

¹²⁶ ³ ⁰