Már a reformkorban felmerült, hogy Pesten vagy Budán állatokat bemutató parkot hozzanak létre, amelynek segítségével a polgárságban fel lehet ébreszteni a természettudományok iránti érdeklődést, ugyanakkor kellemes mulatóhelyként is szolgál. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményei miatt azonban jó időre háttérbe szorult az alapítás kérdése.

Csak 1856-ban került újra napirendre a téma, amikor is Gerenday József orvos és botanikus, a Füvészkert igazgatója, valamint Kubinyi Ágoston, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója szorgalmazta az állatkert létrejöttét. Azonban sem a tudományos testületek, sem Pest nem tudta finanszírozni a kezdeményezést; a mecénások pedig nem tolongtak, sokan attól tartottak, hogy az állatkert ügyét Bécs esetleg valamiféle politikai szervezkedésnek tekinti majd.

A Pesti Állatkert grafikai ábrázolása 1866-ban (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Így csak 1862-ben alakult meg a leendő Pesti Állatkert létesítésével foglalkozó bizottság a Királyi Magyar Természettudományi Társulat közgyűlésén, majd 1863-ban fogalmazták meg beadványukat, amelyben területet igényeltek Pest városától. Újabb egy évet kellett várni a Magyar Királyi Helytartótanács jóváhagyására, valamint arra, hogy Pest az Állatkert céljaira a Városligetben egy 31 hold és 600 négyszögölnyi területet kijelöljön.

A Pesti Állatkert egykori épületei Szkalnitzky Antalt és ifj. Koch Henrik építészek tervei alapján készültek. A majomház a legnagyobb és egyben a legköltségesebb épület volt. Rusz Károly grafikája (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A finanszírozásra 1864 júniusában alakult meg az Állatkerti Részvénytársulat, a részvényesek között az alapító tudósok mellett szép számban voltak arisztokraták, illetve a polgárság képviselői is. Az egyik legelső jelentősebb befizető Zichy Antónia grófnő, Batthyány Lajos özvegye volt.

Az Állatkert kialakítása 1865 nyarán kezdődött el, az épületek, állatházak tervezésével Szkalnitzky Antalt és ifj. Koch Henriket bízták meg, akik díjmentesen készítették el a terveket. A sétautakat, parkrészeket Petz Ármin főkertész tervezte meg. Az építési engedélyeket 1865 áprilisában kapta meg a részvénytársaság, amely az épületek kivitelezésére Pucher József építőmestert, Kern István lakatost és Strohoffer István ácsmestert kérte fel.  Az építkezés közben már megkezdődött az állatok beszerzése is, elsősorban állatkereskedőktől és más állatkertektől vásároltak, de érkeztek ajándék példányok is. Ferenc József például 34 állatot ajándékozott a leendő Pesti Állatkertnek.  

Végül 1866. augusztus 9-én minden készen állt a nyitásra, amelyről a Sürgöny című újság 1866. augusztus 11-én így számolt be:

„A pesti állatkert a közlött programm szoros megtartása mellett f. hó 9 én déli 12 óra után ünnepélyesen megnyittatott. A számosan megjelent s meghívott vendégeken kívül emelé az ünnepély díszét báró Senyey Pál főtárnokmester úr ő excellencijának bájos nejéveli megjelenése. Az ünnepély Xantus János megnyitó beszédével vette kezdetét, röviden elősorolva a nehézségeket, melyekkel e válla­latnak küzdenie kellett; de néhány ügybarát, nevezete­sen Pest városa, mely a városligetben fekvő 32 hold kiterjedésű telket minden bérfizetés nélkül, csakis a tu­lajdonosi jog fentartásának tekintetéből évenkint fizetendő egy aranyért – harmincz évre átengedte; to­vábbá gr. Pálffy János, ki a zenekar számára saját költségén pompás csarnokot építtetett, s többek csüggedést nem ismerő közreműködésével az eleintén majd­nem lehetetlennek tartott vállalat létrejött.”

A parkot sétányok, kanyargó ösvények hálózták be, a festőien elhelyezett facsoportok között elszórtan álltak az állatházak. A már idézett lap külön kiemeli, hogy „Az épü­letek szép tervrajzait Skalnitzky és Koch épitész urak önzetlen buzgalommal késziték, még pedig annyi ízléssel, hogy a pesti kert épitményeinek legna­gyobb része bátran kiállja a versenyt külföldi kertek ilynemű építményeivel”.

A díszes fácánház 1866-ban, Rusz Károly grafikáján (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Összesen tizenegy nagyobb és több kisebb épület volt. A legnagyobb és egyben a legköltségesebb épület a majomház volt. Középütt rizalitszerűen előreugró, félkörív alaprajzú ketrecrész fölött pillérekkel közrefogott oromzat emelkedett, az oldalhomlokzatok oromzatát aprólékosan megmunkált fabetét töltötte ki –  írja a Művészettörténeti Értesítő 1982-ben megjelent cikke. Említésre méltó volt a gazdagon díszített, finom kivitelezésű fácánház és a nyolcszögletű nagy madárkalitka is. A tevék szálláshelyének kialakításakor már arra is törekedtek, hogy az épület stílusában utaljon az állatok őshazájára.

Medvebarlang Rusz Károly grafikáján (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

Ma már hiába keressük az egykori állatházakat, azokat szinte kivitel nélkül lebontották az 1912-ben történt átépítése során. Ami a régi Állatkertből részben ma is látható, az a Nagy-tó, amelyet az elmúlt 155 év alatt többször átalakították. Megmaradt a Bagolyvár is, bár ezt is új helyszínen és átalakítva építették fel újra. Ami nem változott, az az Állatkert főbejáratának a helyszíne: már 155 évvel ezelőtt is itt lehetett belépni a kertbe, igaz, magát a főkaput is átépítették 1912-ben.

Az egykori Pesti Állatkertből a Bagolyvár megmaradt, bár új helyen építették fel (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

Joggal merül fel a kérdés, vajon milyen állatokat láthatott a közönség az 1860-as években a Pesti Állatkertben? A korabeli beszámolók alapján mintegy 100 fajt mutattak be, az állatállomány létszáma 300 körülire tehető. A majmok, makik, ragadozó madarak, juhok, kecskék és szarvasok mellett voltak kajdácsok és ugrányok is, azaz papagájok és kenguruk is. 

Az orvmadarak, azaz ragadozó madarak röpdéje 1866-ban, Rusz Károly grafikáján (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

Szarvasakol 1866-ban, Rusz Károly grafikáján (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az Állatkert a megnyitása után gyorsan népszerű lett, sőt divat lett az Állatkert „támogatása”, azaz állatok ajándékozása is. Nopcsa Ferenc báró például egy medvét, a következő évben Wenckheim Krisztina grófnő nyolc fácánt ajándékozott. A legnagyobb adomány azonban a foltos nyakorján, azaz a zsiráf volt, amely Erzsébet királyné közbenjárására érkezett Ferenc Józseftől 1868-ban. A zsiráfházat Lohr Antal tervei alapján építették. Az első oroszlánra 1870-ig kellett várni, az oroszlánházat Hauszmann Alajos tervei alapján építették fel 1876-ra.

A nagyragadozók háza Hauszmann Alajos tervei szerint épült fel, a felvétel 1885-ben készült (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Bár az Állatkert mindig is népszerű maradt a látogatók körében, a részvénytársaság, majd az Állatkertet 1871-től üzemeltető Állat- és Növényhonosító Társaság folyamatos anyagi gondokkal küzdött. Végül 1907-ben a főváros vette át a parkot, amelyet 1912-re teljesen átalakítva adtak át a közönségnek.

Nyitókép: Az Állatkert egykori főkapuja Klösz György felvételén az 1890-es években (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)