Ahol az anyák megmentője született – A Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban jártunk
Május első vasárnapján az édesanyákat ünnepeljük, akiknek életünket köszönhetjük, és akik mindig feltétel nélkül szeretnek bennünket. Anyának lenni azonban nem könnyű, de Semmelweis Ignác felfedezése előtt még nehezebb volt, hiszen sokan haltak bele a szülést követő gyermekágyi lázba. A professzort saját korában nem értékelték kellően, azóta azonban világhírűvé vált, budai szülőházában pedig múzeumot rendeztek be. Az intézmény több, mint egy egyszerű emlékház, hiszen az orvoslás történetét is bemutatja, méghozzá igen szemléletesen.
Lechner Jenő
Főúri lakból a kultúra otthona – Fordulatos a története a belvárosi Károlyi-palotának
2022. április 1. 9:00
A XX. század elején a lebontása is felmerült, kertjének helyén pedig Nemzeti Színház is épülhetett volna, a patinás klasszicista palota mégis megmenekült, és már évtizedek óta a kultúrát szolgálja. A Petőfi Irodalmi Múzeumnak otthont adó egykori Károlyi-palota most kezdődő felújítása apropóján azonban érdemes megemlékezni arról, hogy a múlt század első felében mennyi változáson ment keresztül az épület: kívül és belül is történtek átalakítások.
A másik Lechner – Hatvan éve hunyt el Kismarty-Lechner Jenő
2022. február 27. 10:30
A Lechner név hallatán elsőre mindenki Lechner Ödönre gondol, hiszen a magyar építészeti formanyelv megalkotójaként építészettörténetünk egyik legfontosabb és legnagyobb hatású alakja volt. Családtagjaira is mély benyomást gyakorolt, Jenő nevű unokaöccse is követte a pályán. Noha nagybátyjához nem mérhető, de Lechner Jenő a XX. század első felének egyik legtermékenyebb építésze és műemlékvédője volt. Hosszú és eseménydús élete 1962. február 26-án ért véget.
Felhőkarcoló-tervek Budapesten – A Károly körútra, az Astoriához és Rákóczi útra is terveztek magasházakat
2022. január 9. 11:00
A PestBudán a napokban bemutattuk a most épülő Mol-tornyot, amely Budapest első igazi magasháza lesz. Nem lesz valódi felhőkarcoló, mert azokat az épületeket hívjuk így, amelyeknek magassága eléri a 150 métert, és a Mol-torony, ha kicsivel is, de alatta marad ennek a határnak. Magasházakat már közel 100 éve terveznek Budapesten, több építész túlszárnyalta volna az Országház és a Szent István-bazilika 96 méteres magasságát.
A pesti Duna-parton épült volna fel a 130 méter magas Magyar Történelem Tornya
2022. január 8. 10:30
Még az idén elkészül a MOL új székháza, mely egyben a főváros első felhőkarcolója lesz. A tetőn elhelyezett műszaki berendezésekkel együtt 143 méteres toronyházat Budán, a lágymányosi városrészen építik fel, egy hasonló méretű épületet viszont a pesti Duna-partra is terveztek még a két világháború között. Lechner Jenő Magyar Történelem Tornyának tervében egyszerre jelentek meg egy idegenforgalmi szolgáltatóközpont hétköznapi feladatai és egy nemzeti panteon magasztos funkciói.
Az utolsó koronázás – 105 évvel ezelőtt lett magyar király IV. Károly
2021. december 30. 9:00
Az I. világháború vérzivataros éveiben az Osztrák–Magyar Monarchia nehéz sorsát 1916 végén egy újabb csapás tetézte: elhunyt I. Ferenc József császár és király. Hatvannyolc évi uralkodás után az év november 21-én adta vissza lelkét a Teremtőnek. Utódául unokaöccsének fiát, Habsburg–Lotharingiai Károly főherceget tette meg, akit éppen 105 évvel ezelőtt, 1916. december 30-án koronáztak királlyá.
Ahol a nagy mesemondó alussza örök álmát – Jókai Mór síremléke
2021. november 2. 9:00
Halottak napján szeretteinkre emlékezünk, felkeressük sírjaikat, koszorút viszünk, mécsest gyújtunk. Ez az ünnep lehetőséget biztosít ugyanakkor, hogy nemzetünk nagyjaira is emlékezzünk. Jókai Mór egyértelműen közéjük tartozik, megérdemli tehát a figyelmet, annál inkább, mert a nagy mesemondó síremlékének is regényes története van.
Kilencven éve szentelték fel Budapest egyik legnagyobb templomát
2021. október 8. 9:00
Az 1931. október 8-án felszentelt Rezső téri Magyarok Nagyasszonya templom a Szent István-bazilika után a főváros második legnagyobb temploma lett. Noha erről az előkelő helyéről azóta letaszították, mai napig az élmezőnyben található. Nemcsak mérete tekintélyt parancsoló azonban, hanem építésének hosszú és kacifántos története is.
Modern, mégis magyaros – 80 éves az albertfalvi Szent Mihály-templom
2021. szeptember 29. 10:00
Szeptember 29-e Szent Mihály arkangyal ünnepe, a legnépszerűbb, leggyakrabban ábrázolt angyalé. Budapest több temploma is őt választotta patrónusául, melyek közül a legfiatalabb az 1941-ben felszentelt albertfalvi plébániatemplom. A modern, mégis magyaros épületet a közelmúltban új közösségi házzal is bővítették.
Egy kis Róma Budapesten – A Szent Péter-bazilika főoltárát építették fel a Hősök terén 1938-ban
2021. szeptember 8. 10:00
Napjainkban zajlik Budapesten az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, ami az egyik legnagyszabásúbb rendezvény a katolikus egyházban. Megrendezése mindig nagy megtiszteltetés az adott városnak, Budapest pedig olyan szerencsés, hogy már másodjára adhat otthont az eseménynek. Első alkalommal, 1938-ban a szervezők azzal fejezték ki hálájukat a Vatikánnak a lehetőségért, hogy a Szent Péter-bazilika főoltárát építtették fel a Hősök terén.
Nyolcvanöt éves a legújabb Bécsi kapu
2021. szeptember 2. 9:00
Nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1936-ban építették újjá a budai Vár Bécsi kapuját. A terv már hat évvel korábban is megfogalmazódott, de a gazdasági válság miatt csak ekkorra tudták biztosítani a pénzügyi hátteret. Az építkezés apropóját pedig Buda visszafoglalásának kétszázötvenedik évfordulója adta: a város 1686. szeptember 2-án került újra keresztény kézbe.
Hetven éve bontották el a Hősök emlékkövét
2021. augusztus 26. 11:00
A Hősök terén, a Millenniumi emlékmű árnyékában megbújik egy másik alkotás is. A Hősök emlékköve egy tömegsírt szimbolizál, eredetileg az I. világháború névtelen sírokban nyugvó katonáinak emlékére állították 1929-ben, de nem a gyász volt az elsődleges üzenete, hanem az ezeréves határok megváltoztatása elleni mozgósítás. Az emlékkövet 1951-ben elbontották, de 1956 tavaszán, majd 2001-ben újra felállították, más formában és új üzenetekkel.
A Kossuth-szobor vándorlása az Országház előtt – A Parlament főbejáratával szemben akarták felállítani a monumentális emlékművet
2021. augusztus 22. 11:00
Az Országház előtti teret 1927 óta nevezik Kossuth térnek, ebben az évben avatták fel ugyanis a nagy államférfi szobrát. Pontos helyének kijelölése hosszan elnyúló vitákat váltott ki, s az elkészült alkotást próbaképpen a tér több pontján is felállították, míg a végleges helyére került.
További cikkeink
Ahol az anyák megmentője született – A Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban jártunk
Május első vasárnapján az édesanyákat ünnepeljük, akiknek életünket köszönhetjük, és akik mindig feltétel nélkül szeretnek bennünket. Anyának lenni azonban nem könnyű, de Semmelweis Ignác felfedezése előtt még nehezebb volt, hiszen sokan haltak bele a szülést követő gyermekágyi lázba. A professzort saját korában nem értékelték kellően, azóta azonban világhírűvé vált, budai szülőházában pedig múzeumot rendeztek be. Az intézmény több, mint egy egyszerű emlékház, hiszen az orvoslás történetét is bemutatja, méghozzá igen szemléletesen.
Egy ma is eleven ősi hagyomány – A bokrétaünnep története
Az építkezés mindig is hosszadalmas, hónapokon, de olykor éveken át húzódó folyamat volt. A lakóházak és a középületek esetében is nagy mérföldkőnek számít, ha a falak elérik a legmagasabb pontjukat, ezért ekkor bokrétaünnepet szokás tartani. De vajon mit fejeznek ki ezzel az építők, honnan ered ez a régi hagyomány? Az alábbi írásunkban ennek jártunk utána.
Ilyen volt régen a 125 éves Közlekedési Múzeum
A Közlekedési Múzeum 1899. május 1-én, 125 éve nyitotta meg kapuit. Az eredeti formájában 1944-ig fennálló intézmény egészen más volt, mint amit ma egy műszaki-közlekedési múzeumtól elvárunk, de akkor modernnek, sőt úttörőnek számított, hiszen Európában akkoriban kevés hasonló létesítmény volt.