Hetven éve bontották el a Hősök emlékkövét

A cikk angol nyelvű változata: The Memorial Stone of Heroes was torn down 70 years ago

Írta: Bodó Péter

2021. augusztus 26. 11:00

A Hősök terén, a Millenniumi emlékmű árnyékában megbújik egy másik alkotás is. A Hősök emlékköve egy tömegsírt szimbolizál, eredetileg az I. világháború névtelen sírokban nyugvó katonáinak emlékére állították 1929-ben, de nem a gyász volt az elsődleges üzenete, hanem az ezeréves határok megváltoztatása elleni mozgósítás. Az emlékkövet 1951-ben elbontották, de 1956 tavaszán, majd 2001-ben újra felállították, más formában és új üzenetekkel.

A budapesti Hősök terén álló Millenniumi emlékmű a nemzet ezeréves történelmének emlékezetét testesíti meg. Elnevezése a honfoglalás ezredik évfordulójára utal, de megalkotása az 1896-os millenniumi ünnepségsorozat után kezdődött, és több mint három évtizedet vett igénybe. A Schickedanz Albert tervezte építményen a nemzet nagy államférfijai sorakoznak, de a tér egy másik emlékmű miatt is kaphatta 1932-ben a Hősök tere nevet. Árpád vezér szobra előtt helyezték el ugyanis a Hősök emlékkövét 1929-ben.

A Hősök tere egy 1935-ös légi fotón. Középen, a Millenniumi emlékmű előtt a Hősök emlékköve (Fotó: Fortepan/Képszám: 41580)

Az Országgyűlés 1917-ben törvényt hozott arról, hogy minden településen emlékművet kell állítani az I. világháborúban elesett helybeli katonáknak. A háború után megfogalmazódott az igény egy országos, központi emlékmű felállítására is, amely elsősorban a névtelen sírokban nyugvó katonákra emlékezett volna. Az emlékmű tervezésére 1924-ben eszmei pályázatot hirdettek, amelyre 160 pályamunka érkezett. A győztes Bánffy Miklós gróf grandiózus, a Gellért-hegyre tervezett műve lett, de a hatalmas költségek miatt végül elvetették a megvalósítását.

Néhány évvel később, 1927-ben újra napirendre került a Hősök emlékkövének ügye. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter ekkor már pályázat nélkül a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium helyettes államtitkárát, Kertész K. Róbertet bízta meg a vázlattervek elkészítésével. A helyszínt ekkor már egyértelműen a Hősök terében határozták meg, egészen pontosan az Árpád vezér szobra előtti területen. Ezt állítólag maga a kormányzó, Horthy Miklós vetette fel, mert szerinte így szimbolikusan össze lehetne kötni a hősi múltat a hősi jelennel.

Korabeli képeslapon a Hősök emlékkövének avatása 1929. május 26-án, a  Hősök emlékünnepén  

A terveket ezt követően a Képzőművészeti Tanács bírálta el, ahol az a döntés született, hogy az emlékkő minél egyszerűbb legyen, ne konkuráljon a Millenniumi emlékművel. Díszítésként egyedül a Szőnyi Ottó művészettörténész, régész, katolikus pap által javasolt egyszerű keresztet hagyták jóvá, amely I. András király tihanyi szarkofágjának formáját követte. Az emlékmű Andrássy út felőli oldalán az „1914–1918”, az átellenes oldalon pedig „Az ezeréves határokért” felirat szerepelt. A jóváhagyott tervek alapján a kivitelezést Lechner Jenőre – Lechner Ödön unokaöccsére – bízták.

A munka lassan haladt, mert a Millenniumi emlékmű előtti területet előbb meg kellett emelni körülbelül 60 centiméterrel, földdel töltötték fel. Ezt egyébként Zala György, a Millenniumi emlékmű több szobrának alkotója kifogásolta, mert a beavatkozással eltakarták az emlékművet körülvevő legalsó lépcsősort, így megváltozott annak összhatása. 

Cserkészek koszorúzzák meg az emlékkövet 1933-ban. Koszorúknak csak az emlékkő előtt van hely (Forrás: Fortepan/Képszám: 55752)

A munkát lassították még a szállítás nehézségei is, a kőtömb ugyanis 47 tonnát nyomott. Lechner szerint a szállítása önmagában fél évet vett igénybe. A monolit mészkőtömb a budakalászi Fabro-bányából származott és impozáns méretekkel rendelkezett: 6,5 méter hosszú, 3 méter széles és 1,3 méter magas volt. Az emlékművet a talajszint alá süllyesztették, és pázsittal vették körül. A tér ekkor még nem volt kövezett, azt csak az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszusra készülve burkolták le.

A nagy méretű alkotás tömegsírt szimbolizált, hiszen célja valóban az volt, hogy az ismeretlen helyen nyugvó katonákra emlékeztessen. Ugyanakkor nem a gyász volt az elsődleges üzenete, hanem aktivizálni akart, a „Nem, nem, soha!” rigmust érzékeltette.

A Máltai Lovagrend tagjai a Szent István-év alkalmából megkoszorúzzák a Hősök emlékkövét 1938-ban (Forrás: Fortpepan/Képszám: 177364)

A Hősök emlékkövét végül 1929. május 26-án avatták fel, a Millenniumi emlékmű hivatalos átadásával egyidejűleg. A művészvilágot azonban megosztotta a kisebbik emlékmű, ahogyan már említettük, maga Zala György kifejezetten sérelmesnek tartotta, hogy a megkérdezése nélkül alakították át több jelentős szobrának a környezetét, de magát a kőtömböt sem tartotta odaillőnek.

Márton Ferenc szobrászművész terveket is készített az átalakítására, hogy az jobban illeszkedjen a Millenniumi emlékműhöz. Az emlékkövet négy méterrel megemelte volna, illetve köré egy fekete klinkertéglákkal kirakott loggiát süllyesztett volna a földbe. A loggia az árkádjai révén rímelt volna a Millenniumi emlékműre, de funkciót is adott volna neki Márton: úgy gondolta, hősi múzeum lehetne benne, és a koszorúkat is ott helyezhetnék el az ünnepségek alkalmával. Az emlékmű átalakításából viszont csak hírlapi csatározás kerekedett, a terv nem valósult meg.

A Hősök emlékköve napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az emlékkövet végül 1951-ben eltávolították a térről, de nem esztétikai, hanem ideológiai okokból:  az ezeréves határokért felirat tarthatatlanná vált. Helyére 1956 tavaszán Gebhardt Béla tervei szerint helyeztek el másik emlékművet, amelyet az ünnepnek számító április 4-én avattak fel. Alapvetően hasonlított az elődjére: egy hatalmas hasáb volt, bár már nem a földbe süllyesztve, hanem egy kisebb alapzaton nyugodott, és egy alacsony kerítés is körülvette. Tetejére faragott babérágat helyeztek, és ide került a felirat is: „A hősök emlékének, akik népünk szabadságáért és a nemzeti függetlenségért áldozták életüket.”

A Hősök terét 1996 és 2000 között teljeskörűen felújították, és ekkor a Hősök emlékkövét is lecserélték: a Szilágyi András tervezte és ma is látható emlékmű a felújítás záró momentumaként 2001-ben helyezték el, ünnepélyes felavatására augusztus 20-án került sor. Megjelenésében ötvözi a korábbi két művet: díszítés nélküli hasáb, mely alacsony talapzaton áll, és kovácsoltvas kerítés veszi körbe, ugyanakkor felirat csak az Andrássy út felőli oldalára került: „Hőseink emlékére”.

Nyitókép: A Hősök emlékköve 2021-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Összesen 2 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Husz eve pedig pornot forgattak itt...
Pontosabban a honfoglalasi szoborcsoport talapzatanal.

Válaszok:
Sándor | 2021. augusztus 31. 07:57

Hát igen.. Ez a tér mindig a provokációk helyszíne volt. Tartottak itt menóra gyújtást is, hogy növekedjen az antiszemiták száma (nem jött be, maguk a zsidó is kevesen voltak) és itt rendezték meg a Nagy Imre temetést ahol pont az a Nagy Imre lett elbúcsúztatva aki a padláslesöpréssel küldte padlóra az egész magyar vidéket.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó