Hetven éve bontották el a Hősök emlékkövét

A cikk angolnyelvű változata: The Memorial Stone of Heroes was torn down 70 years ago

Írta: Bodó Péter

2021. augusztus 26. 11:00

A Hősök terén, a Millenniumi emlékmű árnyékában megbújik egy másik alkotás is. A Hősök emlékköve egy tömegsírt szimbolizál, eredetileg az első világháború névtelen sírokban nyugvó katonáinak emlékére állították 1929-ben, de nem a gyász volt az elsődleges üzenete, hanem az ezeréves határok megváltoztatása elleni mozgósítás. Az emlékkövet 1951-ben elbontották, de 1956 tavaszán, majd 2001-ben újra felállították, más formában és új üzenetekkel.

A budapesti Hősök terén álló Millenniumi emlékmű a nemzet ezeréves történelmének emlékezetét testesíti meg. Elnevezése a honfoglalás ezredik évfordulójára utal, de megalkotása az 1896-os millenniumi ünnepségsorozat után kezdődött és több mint három évtizedet vett igénybe. A Schickedanz Albert tervezte építményen a nemzet nagy államférfijai sorakoznak, de a tér egy másik emlékmű miatt is kaphatta 1932-ben a Hősök tere nevet. Árpád vezér szobra előtt helyezték el ugyanis a Hősök emlékkövét 1929-ben.

A Hősök tere egy 1935-ös légifotón. Középen, a Millenniumi emlékmű előtt a Hősök emlékköve (Fotó: Fortepan/Képszám: 41580)

Az Országgyűlés 1917-ben törvényt hozott arról, hogy minden településen emlékművet kell állítani az első világháborúban elesett helybeli katonáknak. A háború után megfogalmazódott az igény egy országos, központi emlékmű felállítására is, amely elsősorban a névtelen sírokban nyugvó katonákra emlékezett volna. Az emlékmű tervezésére 1924-ben eszmei pályázatot hirdettek, amelyre 160 pályamunka érkezett. A győztes Bánffy Miklós gróf grandiózus, a Gellért-hegyre tervezett műve lett, de a hatalmas költségek miatt végül elvetették a megvalósítását.

Néhány évvel később, 1927-ben újra napirendre került a Hősök emlékkövének ügye. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter ekkor már pályázat nélkül a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium helyettes államtitkárát, Kertész K. Róbertet bízta meg a vázlattervek elkészítésével. A helyszínt ekkor már egyértelműen a Hősök terében határozták meg, egészen pontosan az Árpád vezér szobra előtti területen. Ezt állítólag maga a kormányzó, Horthy Miklós vetette fel, mert szerinte így szimbolikusan össze lehetne kötni a hősi múltat a hősi jelennel.

Korabeli képeslapon a Hősök emlékkövének avatása 1929. május 26-án, a  Hősök Emlékünnepén  

A terveket ezt követően a Képzőművészeti Tanács bírálta el, ahol az a döntés született, hogy az emlékkő minél egyszerűbb legyen, ne konkuráljon a Millenniumi emlékművel. Díszítésként egyedül a Szőnyi Ottó művészettörténész, régész, katolikus pap által javasolt egyszerű keresztet hagyták jóvá, amely I. András király tihanyi szarkofágjának formáját követte. Az emlékmű Andrássy út felőli oldalán az „1914-1918”, az átellenes oldalon pedig „Az ezeréves határokért” felirat szerepelt. A jóváhagyott tervek alapján a kivitelezést Lechner Jenőre – Lechner Ödön unokaöccsére – bízták.

A munka lassan haladt, mert a Millenniumi emlékmű előtti területet előbb meg kellett emelni körülbelül 60 centiméterrel, földdel töltötték fel. Ezt egyébként Zala György, a Millenniumi emlékmű több szobrának alkotója kifogásolta, mert a beavatkozással eltakarták az emlékművet körülvevő legalsó lépcsősort, így megváltozott annak összhatása. 

Cserkészek koszorúzzák meg az emlékkövet 1933-ban. Koszorúknak csak az emlékkő előtt van hely (Forrás: Fortepan/Képszám: 55752)

A munkát lassították még a szállítás nehézségei is, a kőtömb ugyanis 47 tonnát nyomott. Lechner szerint a szállítása önmagában fél évet vett igénybe. A monolit mészkő tömb a budakalászi Fabro-bányából származott és impozáns méretekkel rendelkezett: 6,5 méter hosszú, 3 méter széles és 1,3 méter magas volt. Az emlékművet a talajszint alá süllyesztették és pázsittal vették körül. A tér ekkor még nem volt kövezett, azt csak az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszusra készülve burkolták le.

A nagyméretű alkotás tömegsírt szimbolizált, hiszen célja valóban az volt, hogy az ismeretlen helyen nyugvó katonákra emlékeztessen. Ugyanakkor nem a gyász volt az elsődleges üzenete, hanem aktivizálni akart, a „Nem, nem, soha!” rigmust érzékeltette.

A Máltai Lovagrend tagjai a Szent István-év alkalmából megkoszorúzza a Hősök emlékkövét 1938-ban (Forrás: Fortpepan/Képszám: 177364)

A Hősök emlékkövét végül 1929. május 26-án avatták fel, a Millenniumi emlékmű hivatalos átadásával egyidejűleg. A művészvilágot azonban megosztotta a kisebbik emlékmű, ahogyan már említettük, maga Zala György kifejezetten sérelmesnek tartotta, hogy a megkérdezése nélkül alakították át több jelentős szobrának a környezetét, de magát a kőtömböt sem tartotta odaillőnek.

Márton Ferenc szobrászművész terveket is készített az átalakítására, hogy az jobban illeszkedjen a Millenniumi emlékműhöz. Az emlékkövet négy méterrel megemelte volna, illetve köré egy fekete klinkertéglákkal kirakott loggiát süllyesztett volna a földbe. A loggia az árkádjai révén rímelt volna a Millenniumi emlékműre, de funkciót is adott volna neki Márton: úgy gondolta, hősi múzeum lehetne benne, és a koszorúkat is ott helyezhetnék el az ünnepségek alkalmával. Az emlékmű átalakításából viszont csak hírlapi csatározás kerekedett, a terv nem valósult meg.

A Hősök emlékköve napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az emlékkövet végül 1951-ben eltávolították a térről, de nem esztétikai, hanem ideológiai okokból:  az ezeréves határokért felirat tarthatatlanná vált. Helyére 1956 tavaszán Gebhardt Béla tervei szerint helyeztek el másik emlékművet, melyet az ünnepnek számító április 4-én avattak fel. Alapvetően hasonlított az elődjére: egy hatalmas hasáb volt, bár már nem a földbe süllyesztve, hanem egy kisebb alapzaton nyugodott és egy alacsony kerítés is körülvette. Tetejére faragott babérágat helyeztek és ide került a felirat is: „A hősök emlékének, akik népünk szabadságáért és a nemzeti függetlenségért áldozták életüket.”

A Hősök terét 1996 és 2000 között teljes körűen felújították és ekkor a Hősök Emlékkövét is lecserélték: a Szilágyi András tervezte és ma is látható emlékmű a felújítás záró momentumaként 2001-ben helyezték el, ünnepélyes felavatására augusztus 20-án került sor. Megjelenésében ötvözi a korábbi két művet: díszítés nélküli hasáb, mely alacsony talapzaton áll és kovácsoltvas kerítés veszi körbe, ugyanakkor felirat csak az Andrássy út felőli oldalára került: „Hőseink emlékére”.

Nyitókép: A Hősök emlékköve 2021-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Összesen 2 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Husz eve pedig pornot forgattak itt...
Pontosabban a honfoglalasi szoborcsoport talapzatanal.

Válaszok:
Sándor | 2021. augusztus 31. 07:57

Hát igen.. Ez a tér mindig a provokációk helyszíne volt. Tartottak itt menóra gyújtást is, hogy növekedjen az antiszemiták száma (nem jött be, maguk a zsidó is kevesen voltak) és itt rendezték meg a Nagy Imre temetést ahol pont az a Nagy Imre lett elbúcsúztatva aki a padláslesöpréssel küldte padlóra az egész magyar vidéket.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó