A pesti Duna-parton épült volna fel a 130 méter magas Magyar Történelem Tornya

Írta: Bodó Péter

2022. január 8. 10:30

Még az idén elkészül a MOL új székháza, mely egyben a főváros első felhőkarcolója lesz. A tetőn elhelyezett műszaki berendezésekkel együtt 143 méteres toronyházat Budán, a lágymányosi városrészen építik fel, egy hasonló méretű épületet viszont a pesti Duna-partra is terveztek még a két világháború között. Lechner Jenő Magyar Történelem Tornyának tervében egyszerre jelentek meg egy idegenforgalmi szolgáltatóközpont hétköznapi feladatai és egy nemzeti panteon magasztos funkciói.

Bár a pandémia visszavetette a Budapestre irányuló nemzetközi turistaforgalmat, jól tudjuk, hogy a magyar főváros igen népszerű célpontja a külföldi utazóknak. Így volt ez már a két világháború közötti időszakban is, amit az akkori kormányok és a városvezetés is igyekezett kihasználni. A nemzetgazdasági hasznon túl meglátták annak a lehetőségét is, hogy kampányoljanak a trianoni békediktátum revíziója érdekében. A turizmusra tehát meghatározó tényezőként tekintettek, és igyekeztek az idelátogatóknak minél színvonalasabb szolgáltatásokat nyújtani.

Már akkor is a fürdők vonzották leginkább a külföldieket, ezért a városvezetés Budán a Várhegytől délre eső fürdőket (Rác, Rudas és Gellért) sétányokkal kötötte volna össze, így egy hatalmas, parkos fürdőkomplexumot létesítve. Építészeti ötletpályázatot is hirdettek, a legtöbb beérkezett terv a Rudas és a Gellért közötti sétányt a Duna-parton vezette végig, a forgalmat pedig az alsó rakpartra terelte.

A budai oldal fürdőinek összekötéséről szóló tervrajz (Forrás: Tér és Forma, 1931. 5. szám)

A pesti Duna-part fejlesztésére is történtek kezdeményezések, de ezek már nem a kabinethez, hanem magánszemélyekhez fűződtek. Dr. Frizt János főorvos 1925-ben javasolta, hogy a Duna-korzón emeljenek egy felhőkarcolót, amelyben az ezeréves magyar történelmet mutatnák be a turistáknak. A helyszínt azért választotta, mert szerinte ezzel teljessé válna az a négyszög, amelynek északi oldalát a Lánchíd, a nyugati oldalát a Budavári Palota együttese, a déli oldalát pedig az Erzsébet híd alkotja.

Az ötlet Lechner Jenőnek – Lechner Ödön unokaöccsének – is megtetszett, és készített hozzá terveket. A helyszínt azonban lejjebb tolta: az egykori Ferenc József rakpart déli szakaszán, a mai Belgrád rakpart mentén építette volna fel a tornyot. A korzó épületei akkor még szép egységes képet mutattak, az Erzsébet hídtól délre eső rész viszont sokkal zavarosabb volt, így azokat könnyebb szívvel bontotta volna le. A korzót inkább a túlparthoz hasonló fürdősétánnyá alakította volna.

Lechner Jenő: A Ferenc József tér (ma Széchenyi István tér) és a Duna-korzó rendezési terve (Forrás: Dr. Lechner Jenő: Budapest városrendezési feladatairól, 1938)

Lechner Jenő elképzelése szerint az Erzsébet híd és a Ferenc József híd (ma Szabadság híd) közötti Duna-partra egyetlen összefüggő épületegyüttest emelt volna. Az 530 méter hosszan elnyúló, árkádos kiképzésű monstrum az olasz novecento hatását tükrözi. Mégis a hatalmas mérete ellenére csak háttérként szolgált volna a 130 méter magas Magyar Történelem Tornyának, ami a fő attrakciót jelentette.

Ennek földszintjén egy centrális kupolacsarnok, a névtelen hősök kriptája, valamint a Szent Koronát adományozó Szilveszter pápa emlékműve kapott volna helyet. Lechner az első négy emeleten a magyar ipari és művészi exportcikkekből álló kiállítást és boltokat rendezett volna be. Fölöttük tíz szinten az ezeréves történelem eseményei, tárgyai jelentek volna meg, tehát minden szint egy-egy évszázadot mutatott volna be. Legfölül a Magyar Hiszekegy kápolnája, amelyet kilátóteraszok fogtak volna körül.

A Ferenc József rakpart déli szakasza 1939-ben (Forrás: Fortepan/Képszám: 76656)

Lechner Jenő​ terve (Forrás: Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma)

Az épületet – a tervek alapján – egyszerűsített pártázat zárta: a négy sarkon egymás mögött nyíló hatalmas, virágszirom alakú párták emelkedtek. Ezekkel Lechner Jenő a 16–17. századi felvidéki pártázatos reneszánsz stílusára tett utalást, ami szerinte egy jellegzetesen magyar stílus – így a felhőkarcolót a tartalmán túl külsejében is magyarosra akarta formálni.

A Magyar Történelem Tornyának makettje 1930-ból. Az épület az ezeréves magyar történelmet mutatta volna be a turistáknak (Forrás: Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma)

Nem ez volt az első alkalom, hogy egy modern toronyházra a klasszikus építészetből származó elemeket helyezett: 1922-ben a Chicago Tribune napilap székháza számára is hasonló tervet készített. Az Egyesült Államokban kevésbé volt érthető a magyaros pártázat, mindenesetre a sajtóvállalattól elismerő oklevelet kapott a tervért.

Lechner Jenő terve a Chicago Tribune székházára, az amerikai sajtóvállalattól elismerő oklevelet kapott érte (Forrás: Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma)

A Magyar Történelem Tornyának tervében tulajdonképpen egyesültek egy idegenforgalmi szolgáltatóközpont hétköznapi és egy nemzeti panteon magasztos funkciói. A bérleti díjakból és a belépőjegyekből származó bevételeket a magyar gyerekek, tehát a jövő támogatására fordították volna.

Lechner az épületet elsősorban külföldi turistáknak szánta, akik így megismerhetik a magyarság történetét, hogy mi mindent tettünk Európa védelme érdekében, és ehhez képest mennyire igazságtalan volt a trianoni békeszerződés. Határozott propagandisztikus célt valósított volna meg a torony, mint a két világháború közötti minden reprezentációs beruházás. Méretével ugyanakkor azt az erőt is ki akarta fejezni, amely a magyarságban lakozik, és amelynek köszönhetően még egy ilyen történelmi katasztrófa után is fel tudott állni.

Nyitókép: Lechner Jenő​ terve (Forrás: Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma)

Összesen 6 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Örülök hogy nem épült meg, nem hiszem, hogy jól beleilleszkedett volna a városképbe ilyen monstrum. Pár évvel később meg úgyis elpusztult volna.


Magyar Fortelem Tornya.
Ha belegondolok, hogy ezert a sz@rert kepesek lettek volna eldozerolni az egesz eklektikus rakpartot felforr az agyvizem. Ugyanilyen elvetemult otlet miatt lettek lebontva a Dobrentei ter csodalatos palotai is. Ugy tunik a harmincas eveknek ez volt a hobortja. Szerencsere abbol a projectbol sem lett semmi, de a szep szazadfordulos palotakat sem kapjuk mar vissza...
Mellesleg innen uzenem azoknak akik a palotafelujitasok kapcsan a Horthy-korszak restauraciojat hallucinaljak, hogy annak a kornak az epiteszete ez lett volna. A sok meg nem valosult megaloman terv es a keves megvalosult ill. megmaradt modernista epulet - koztuk a nemesen egyszeru, letisztult Petofi hid - amikre azota is buszkek vagyunk.

Válaszok:
Sándor | 2022. január 10. 15:47

Igaz, hogy kozel 100 evvel kesobb, de csak elertuk, hogy nem maradunk fallikus szimbolum nelkul Budapesten.
Ugy tunik idorol idore kesztetest ereznek nagyjaink, hogy ilyen formaban fejezzek ki nemzetunk nagysagat. Nem is lenne vele bajom ha nem eppen az egyik legnagyobb nemzeti kincsunk, a budapesti varoskep rovasara tennek ezt...

Válaszok:
Sándor | 2022. január 10. 15:51

Hmm. A "Horthy korszak" építészete nem a Horthy korszaké, hanem általában az 1930-as évek építészete volt. Szokjuk le arról, hogy kiragadva a világból egy önmagába zárt Magyarországot vizionáljunk. Anno Magyarország benne volt szinte minden nemzetközinek mondható trendben. Sokkal nyitottabb volt ez az ország akkor, mint pl. utána, vagy akárcsak napjainkban.


Kérlek volt fallikus szimbolum. A Fiumei úton a már elbontott, bauxitbetonból készül torony az OTI palotáján. Én még láttam a kb. 40 méteres tornyot a házon.
https://hu.wikipedia.org/wiki/..

Válaszok:
Sándor | 2022. január 10. 15:53

https://www.budapestisetak.hu/..
Boldogult úrfi koromban ilyen volt a székház, kb. 1970-ig. Páternoszter is volt benne.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó