A Kossuth-szobor vándorlása az Országház előtt – A Parlament főbejáratával szemben akarták felállítani a monumentális emlékművet

A cikk angolnyelvű változata: The migration of the Kossuth statue in front of the Parliament - They wanted to erect the monumental memorial opposite the main entrance of the Parliament

Írta: Bodó Péter

2021. augusztus 22. 11:00

Az Országház előtti teret 1927 óta nevezik Kossuth térnek, ebben az évben avatták fel ugyanis a nagy államférfi szobrát. Pontos helyének kijelölése hosszan elnyúló vitákat váltott ki, s az elkészült alkotást próbaképpen a tér több pontján is felállították, mire végleges helyére került.

Az augusztus 20-i ünnepségek legfőbb helyszíne – mint idén is tapasztalhattuk – a budapesti Kossuth tér: itt vonják fel a nemzet lobogóját és itt avatják a tiszteket is. A programok akadálytalan lebonyolításához nagy szabad területre van szükség, ami az Országház főbejárata előtt rendelkezésre is áll.

Ez a tér már az 1896-os millenniumi ünnepségek idején is fontos szerepet kapott, a századforduló után viszont a különböző emlékművek elhelyezésének tervezésekor mégis veszélybe került ez a praktikus elrendezés. Előbb gróf Andrássy Gyula lovas szobrát, később pedig Kossuth Lajos szobrát gondolták a főbejárat tengelyébe állítani, de többen ellenérveket is felsorakoztattak az elképzelésekkel szemben. 

A Kossuth tér az Országházzal 1903-ban (Fotó: Fortepan/Schoch Frigyes felvétele)

A Kossuth Lajos emlékművéről szóló vita két felvonást is megért. Az első szín 1903-ban azzal ért véget, hogy a Főváros Tanácsának határozata szerint aszobrot a főbejárat tengelyébe, az épülettől 58 méterre kell állítani, és ezek alapján írták ki az első – eredménytelen – szoborpályázatot. A Magyar Mérnök- és Építész-Egyletben is diskurzus indult a szobor megfelelő helyéről – egyúttal a tér parkosításáról is –, melyre 1904 tavaszán belső pályázatot írtak ki. Ez iránt sem mutatkozott különösebben nagy érdeklődés, csupán tíz pályamunka érkezett, melyek közül a legjobbnak Lechner Jenő Pietas jeligéjű tervét találta a bíráló bizottság.

A fiatal Lechner Jenő – aki egyébként Lechner Ödön unokaöccse volt – olyan elrendezést vázolt fel, melyen a szobor nem a főbejárat tengelyébe, hanem a trapéz alakú tér déli, szélesebbik felébe került volna. Az ötlet eredendően Palóczi Antaltól származott, aki már 1900-ban, az Andrássy-szobor elhelyezésekor hasonló elrendezés mellett érvelt: ő a lovas szobrot helyezte volna e helyre. 


Ilyennek tervezték az Országház teret, a mai Kossuth Lajos teret, Lechner Jenő Kossuth-szobrával (Forrás: Építő Ipar, 1905. május 28.) 

Az Andrássy-emlékmű végül mégsem oda, hanem az Országház déli homlokzata elé került, így a Kossuth-szobor számára nyitott maradt a hely. Lechner ezt használta ki, és a pályázati anyaghoz mellékelt szöveges magyarázatban Palóczihoz hasonlóan ő is levezette, miért nem lehet a szobrot az épület főbejárata elé helyezni, ahová egyébként kézenfekvő lenne.

A tér használata szempontjából azért jelentene gondot a középen álló szobor, mert akadályt képezne a különböző rendezvények idején a felvonuló tömegnek – különösen az Alkotmány utcából érkezőknek. Ez az utca kiemelten fontos volt a tér szempontjából, hiszen éppen a kupolával áll egy vonalban – sajnos viszont nem teljesen merőleges az épületbe, néhány fokkal eltér attól, de ez éppen elég ahhoz, hogy disszonáns hatást keltsen. Lechner Jenő azért sem tartotta volna szerencsésnek a szobor középre helyezését, mert akkor azok a járókelők is észrevették volna ezt az eltérést, akiknek az addig még nem tűnt fel.

Andrássy Gyula szobrát végül nem az Országház főbejáratával szemben, hanem az épület déli oldalán állították fel (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Lechner – Palóczit követve – úgy gondolta, hogy a Kossuth térre egyszerre két szobrot kellene helyezni, hiszen elég hosszú a terület ahhoz, hogy egy a déli, egy pedig az északi felében álljon. Kossuthot tette volna tehát délre, a Szabadság térről betorkolló utca tengelyébe, északra, a Kúria épületének tengelyébe pedig Batthyány Lajos szobrát javasolta felállítani. Véleménye szerint a térnek hitelesen kell kifejeznie a nemzet egész történelmét: Kossuth a sikereket, Batthyány pedig a sajnálatosan, de tagadhatatlanul jelenlévő tragédiákat jelképezné. Ugyanakkor a szobrok az Országgyűlés két házára is utaltak: a köznemesi származárú Kossuth a délen lévő Képviselőházzal, a főnemes Batthyány pedig a Főrendiházzal állt volna egy vonalban. A főváros tanácsa ezt viszont nem vette figyelembe és 1906-ban a második szoborpályázat során is a főbejárat előtti teret jelölte ki a szobor helyéül.

A pályázatot megnyerő Horvay János csupán 1918-ra készítette el az alkotás nagy részét. A tér mérete miatt egész szoborcsoportot gondolt ki, mely az első felelős magyar kormány tagjait ábrázolta, középen Kossuth Lajos alakjával. De az első világháború viharai következtében a főalak kifaragására további nyolc évet kellett még várni. 1926 tavaszán a már kész csoport felállítása előtt az Országos Képzőművészeti Tanács erőteljes tiltakozására maga Bethlen István miniszterelnök is szót emelt a Főváros Tanácsának határozata ellen, és vita indult a szobor megfelelő helyéről.

A Kossuth tér az 1920-as években, még a Kossuth-szobor nélkül (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Ez már a nagyobb nyilvánosság előtt zajlott, melyről természetesen a sajtó is beszámolt. 1927. júniusának elején arról írtak, hogy próbaként felállították a szobrot a fővárosi határozatban szereplő helyen, majd 8 méterrel távolabb is. Mindkét esetben azt tapasztalták, hogy az megbontotta a tér egyensúlyát, de nagyobb gond is akadt: a rendkívül széles alkotás az Alkotmány utca tengelyéből nézve teljesen eltakarta az Országház főbejáratát, természetesen útját állta az ünnepségekre való felvonulásnak is.

A vitában részt vett Lechner Jenő is, aki a korábbi álláspontját hangoztatta, miszerint két szobrot kellene a tér két végébe állítani. Rerrich Bélával közösen 1926-ban készítettek is látványtervet, melyben az emlékművet a tér északi felébe, a Falk Miksa utca torkolatához helyezték, fronttal délnek. A szobor mögött virágágyás zárná le a teret, a későbbiekben pedig egy elegáns középület is remek hátteret adhatna a szobornak – ekkor ugyanis az a telek még üresen állt.


Lechner Jenő és Rerrich Béla elképzelései szerint így helyezték volna el a Kossuth-szobrot a téren (Forrás: Pesti Hírlap, 1927. február 12.)

Voltak, akik támogatták ezt a javaslatot, például Ybl Ervin művészettörténész – Ybl Miklós távoli rokona – szerint így a városközpont felől érkezve a tér szélesebb, déli fele mintegy kertként állhatna a fő alkotás előtt, de úgy is értelmezhető, hogy a tér mintegy templom lenne, melynek végében oltárként állna a mű. Az ellenzők közül érdekes módon Palóczi Antal volt a leghangosabb, aki – korábbi terveinek ellentmondva – mindenképpen a főbejárat tengelyébe állította volna a szobrot. Ellenérvként ugyanakkor csupán a közlekedés túlzott korlátozását tudta felhozni.

A Kossuth-szoborcsoportot végül a tér északi oldalán állították fel 1927-ben. Ugyan 1951-ben elbontották, de 2015 óta újrafaragva, ismét eredeti helyén áll (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A szoborcsoportot végül Räde Károly fővárosi főkertész tervei szerint állították fel, aki Lechner és Rerrich elgondolását alakította át jóval takarékosabban kivitelezhető formára. Az emlékmű felavatására 1927. november 6-án került sor. A háttérnek gondolt épület pedig 1929-ben valósult meg, nem középület lett, hanem a Magyar Állami Kőszénbánya Rt. Nyugdíjintézet emelt ott egy bérpalotát Málnai Béla és Haász Gyula tervei szerint. Vele szemben, a tér másik felében 1937-ben II. Rákóczi Ferenc szobrát állították fel.

A Kossuth tér 1937-ben, II. Rákóczi Ferenc szobrának felállításakor (Fotó: Fortepan/Képszám: 31907)

A Kossuth-szoborcsoportot 1951-ben elbontották, mert a kommunista hatalom nem találta elég propagandisztikusnak. 2015. március 3. óta viszont, bár újrafaragva, de ismét eredeti helyén áll – mely tehát hosszú viták és többszöri próbaállítás során forrt ki. 

Nyitókép: A Kossuth-emlékmű 1937-ben (Forrás: Fortepan/Új Nemzedék napilap)

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Ezt én már régóta mondom. Sokkal jobb helye lett volna a Kossuth szoborcsoportnak az Országház főbejáratával szemben. Már csak a formája, tömege miatt is. Az Andrássy lovasszobrot a Rákóczi lovasszoborral szemben kellett volna a mostani Kossuth szoborcsoport helyére állítani. Az Andrássy szobor helyére pedig a Tisza István szobor pandantjaként a rendszerváltó miniszterelnök, Antal József szobrát kellett volna állítani. Sokkal harmónikusabb lett volna így a tér. Lett is volna rá lehetőség a Kossuth tér átépítésekor. Sajnos ragaszkodtak az 1945 előtti állapothoz, pedig javítani lehetett volna rajta.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó