Nyolcvanöt éves a legújabb Bécsi kapu

A cikk angolnyelvű változata: The newest Vienna Gate is eighty-five years old

Írta: Bodó Péter

2021. szeptember 2. 9:00

Nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1936-ban építették újjá a budai Vár Bécsi kapuját. A terv már hat évvel korábban is megfogalmazódott, de a gazdasági válság miatt csak ekkorra tudták biztosítani a pénzügyi hátteret. Az építkezés apropóját pedig Buda visszafoglalásának kétszázötvenedik évfordulója adta: a város 1686. szeptember 2-án került újra keresztény kézbe.

A XIX. század végének rohamos gazdasági fejlődése a főváros közlekedését is átalakította, és a budai Vár négy kapujára a városvezetés már akadályként tekintett. A Hunyadi János úton álló Ferenc József kapu, a Palota utat vigyázó Fehérvári kapu, a Királyi Palota nyugati oldalához csatlakozó Ferdinánd kapu, valamint a Széna (ma Széll Kálmán) térre néző Bécsi kapu is áldozatul esett az új városrendezési szempontoknak.

A Bécsi kapu a bontás előtt, az 1890-es évek elején (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A középkori eredetű Bécsi kapu többször is megsemmisült, majd mindannyiszor hamarosan újjáépítették: a töröktől való visszafoglalás után és az 1849-es ostrom után is. Az 1850-ben emelt kapu viszont nem lett hosszú életű, 1894-ben bontották le a már említett okok miatt. A trianoni békediktátum után – amikor a műemlékeink túlnyomó többségét is elveszítettük – azonban nagyobb figyelem irányult a megmaradt értékeinkre és azok megőrzésére: közéjük tartozott a budai várfal is.

A Bécsi kapu helye 1912-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 86052)

1929-re a Tabán felőli falszakaszt hozták rendbe, 1930-ban pedig a Székesfőváros döntést hozott arról, hogy a kormányzó hatalomra kerülésének tízéves jubileuma alkalmából a Duna felőli oldalt is rendezik: az Ilona lépcsőtől (gyakorlatilag a Halászbástyától) az egykori Bécsi kapuig tartó szakaszt kiszélesítik és Horthy Miklós bástyasétánynak nevezik el.

Varázslatos panoráma tárul fel itt, így élénk turistaforgalommal is számoltak. Ezért a kapu újraépítéséről is határoztak, amit az esztétikai mellett praktikus szempontok is indokoltak: hídként használták, a várfal mentén haladó sétányt ennek a tetején vezették át.

A kapu terveinek elkészítését a Fővárosi Közmunkák Tanácsa Lechner Jenőre bízta. Ő Lechner Ödön unokaöccse volt, így az építészet már gyermekkora óta foglalkoztatta, különösen a főváros épített örökségét kutatta intenzíven. Ezt a munkát is azzal kezdte, hogy utánajárt a kapu történelmének, még a Szépművészeti Múzeumban őrzött metszeteket is tanulmányozta. Végül a Tanáccsal együtt úgy döntöttek, hogy bár a kapunak az évszázadok során többféle formája volt, az 1850-ben emelt neoreneszánsz változatot állítják vissza, mert arra még emlékeztek az emberek.

Az újjáépített Bécsi kapu 1937-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 115907)

Mégsem teljesen megegyező formát adott a kapunak a tervező: míg korábban egy nagy és egy kis nyílás volt rajta, addig Lechner a félköríves záródású nagykapu mellé két kisebb gyalogkaput tervezett. A kapu méreteit is nagyobbra szabta: magasabb lett az eredetinél és középső nyílása félkör helyett kosárívet rajzol, így tehát szélesebbé vált, hogy a megnövekedett járműforgalmat ne akadályozza.

A nyílás szélességének meghatározásánál a Lánchíd pilonjainak nyílásait vette alapul, így lett 5,75 méteres. A híd egyébként az 1914-1915-ös felújításkor átesett ugyanilyen változtatáson, nyílásait annak is kiszélesítették. Az újjáépített Bécsi kapunak a belsejében is nyitottak kisebb íveket, így a kapu gyakorlatilag négy sarokpillérre támaszkodik.

A változtatásokat a forgalom növekedésén túl az is indokolta, hogy szakmai berkekben a régi kapu arányait kifejezetten sutának ítélték. Így Lechner kompromisszumot kötött: alapformáiban felismerhető volt a korábbi, de az új építménynek szebb arányokat, harmonikusabb megjelenést adott.

A kapu felületét kváderkövek burkolják, melyek az ívnyílást követik és középen hangsúlyos zárókő áll. Az építmény tetején fogsordíszes főpárkány fut körbe, e fölé pedig még egy attika került. Az attika közepén Budapest címerét helyezte el a tervező: négyzetes kőlapból faragták ki és a címert levéldíszek vették körbe.

A Bécsi kapu napjainkban az Ostrom utca felől (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

...és a Várból nézve (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A két oldalsó nyílás révén Lechner Jenő alkotása az eredeti kapunál harmonikusabb lett és valójában díszesebb is, mert az eredetin nem volt fogsordísz a főpárkány alatt. Szépséghibája csupán az volt, hogy a gazdasági válság miatt az eredetileg tervezett kormányzói jubileumra nem készült el, csak 1936 őszén adták át. Felavatását így Buda visszafoglalásának kétszázötvenedik évfordulójára időzítették, erre emlékezve belsejében emléktáblát helyeztek el, a várbeli oldalára pedig Ohmann Béla egy bronz angyalszobrot készített.

Nyitókép: A Bécsi kapu napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó