Kilencven éve szentelték fel Budapest egyik legnagyobb templomát

Írta: Bodó Péter

2021. október 8. 9:00

Az 1931. október 8-án felszentelt Rezső téri Magyarok Nagyasszonya-templom a Szent István-bazilika után a főváros második legnagyobb temploma lett. Noha erről az előkelő helyéről azóta letaszították, mai napig az élmezőnyben található. Nemcsak mérete tekintélyt parancsoló azonban, hanem építésének hosszú és kacifántos története is.

A VIII. kerületi egykori Rezső teret a Tisztviselőtelep részeként hozták létre a XIX. század végén, és az elmúlt bő száz évben igen mozgalmas élete volt, különösen, ami a nevét illeti. Rezső királyfiként Rudolf trónörököst emlegették a századvégi sajtóban, így tehát ez a tér is az uralkodó család egyik tagjának nevét viselte. 1938-ban átnevezték Magyarok Nagyasszonya térre, amit a szocializmusban természetesen elvettek tőle és újra Rezső tér lett – valószínűleg nem tudták a Habsburg-házi eredetét. 2016-ban jött az újabb névváltoztatás: egyik fele Szenes Iván, a másik újra a Magyarok Nagyasszonya nevét vette fel.

A Magyarok Nagyasszonya-templom 1957-ben (Forrás: Fortepan/Képszám: 108544)

A tér elrendezése szempontjából egyértelműen a húszas évek második fele hozta a nagy változást, ekkor építették ugyanis a Magyarok Nagyasszonyának szentelt templomot, amiről azután a tér kétszer is a nevét kapta. Az ötlet viszont már jóval korábban, 1900-ban felmerült, amikor a Tisztviselőtelep még viszonylag új volt. A lakosok érthető módon szerettek volna templomot emelni, amire gyűjtést indítottak és 1909-ben az építkezés védasszonyának Habsburg Frigyes főherceg feleségét, Izabella főhercegnőt is sikerült felkérniük. Az ő kívánsága volt, hogy a király közelgő 80. születésnapja alkalmából jubileumi templomnak is nevezhessék, amit az uralkodó nemcsak engedélyezett, de még százezer koronával támogatta is a mozgalmat.

Izabella főhercegnő, akinek köszönhetően Ferenc József emléktemploma lett az épület (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1896. 26. szám)

1913-ra elegendő pénz gyűlt össze, hogy a tervek beszerzésére pályázatot hirdessenek, melyen feltételül szabták a neoromán stílust. Ennek ellenére a magyaros formanyelvéről ismert Lechner Ödön nyerte meg a keleties, bizánci térkompozíciójú művével. A terv a közbejött világháború, valamint Lechner Ödön halála miatt nem valósult meg. A hívek nem hagyták azonban, hogy feledésbe merüljön az ügy és a konszolidáció után 1924. november 29-én megtartották az ünnepélyes alapkőletételt. Magára az építkezésre azonban még éveket kellett várni, hiszen a háború előtt összegyűjtött pénz a kaotikus viszonyok között teljesen elértéktelenedett.

Lechner Ödön neoromán stílusú terve, 1914 (Forrás: Kismarty-Lechner Jenő: Lechner Ödön. Képzőművészeti Alap, Budapest, 1961.)

A Katolikus Vallásalap és a Székesfőváros támogatásának köszönhetően végül 1927-re jött össze ismét elegendő pénz, így ekkor újabb tervpályázatot hirdettek, mely ezúttal szűk körű volt, csak tíz építészt hívtak meg rá. Ekkor is megszabták a készítendő templom stílusát, az előzővel ellentétben klasszicistának kellett lennie: egyrészt így fejezi ki leghatásosabban az emlékmű jellegét, másrészt jóval olcsóbban kivitelezhető egy gazdagon díszített neoromán épülethez képest. A klasszicizmusnak is egy sajátos, hazai változatát várták el, a reformkorra jellemző empire-t, és az akkor épült templomokra, székesegyházakra történő utalást is kívánatosnak tartották. Előírták még a kupola alkalmazását is, hiszen ezzel lehetett igazán monumentális hatást elérni.

A pályázatot Lechner Jenő nyerte meg, aki helyzeti előnnyel indult, mert ezt a szűken meghatározott stílust nagyon jól ismerte: ő vezette ugyanis a Magyar Nemzeti Múzeum 1926-27-ben végzett helyreállítását. Valójában ez a remekül sikerült munka irányította rá a döntéshozók figyelmét a magyar klasszicista építészetre.

A frissen helyreállított Magyar Nemzeti Múzeum 1928-ban (Forrás: Fortepan/Képszám: 171602)

A pályázati feltételek szinte predesztinálták, hogy a templom előképe az esztergomi bazilika lett. A megvalósult épület arányaiban azonban finomabb annál, részletformáiban több az empire elem, illetve a tervező néhány fogással a magyaros jelleget is kölcsönzött az épületnek. Lechner Jenő ugyanis sorsszerűnek érezte ezt a győzelmet, hiszen így a nagyra becsült nagybátyja nyomdokaiba léphetett, aki az első pályázatot nyerte meg.

A mintaképül szolgáló esztergomi bazilika (Forrás: wikipedia.org)

Már az alaprajzzal is emlékeztetni akart Lechner Ödön tervének bizánci térkompozíciójára, de a klasszikus arányok adta keretek között: az épület nyújtott görögkeresztet formál, melynek központi eleme egy hatalmas, 19 méter átmérőjű kupolával fedett kör alakú tér. Egy alternatív tervváltozat szerint az épület elé két magas tornyot is állított, melyeket a kapuzatból két oldalra induló oszlopsorral kapcsolt a templomhoz, ezek azonban költségvetési okokból nem valósultak meg.

A templom nyújtott görögkereszt formájú alaprajza (Forrás: Magyar Építőművészet, 1931. 7-8. szám)

Az épület központosított, minden eleme a nagy kupolára tereli a figyelmet, mely a kupoladobbal együtt körülbelül ugyanolyan magas, mint a templomház. Sarkain négy kisebb torony is áll, melyek sisakjai hasonlítanak a kupoláéra, az épület előtt pedig egy oszlopos előcsarnok is található. Az elemi geometrikus tömegek valóban a klasszicizmusból származnak, az épület arányai viszont már nem: felfelé nyújtottak és így az összkép egészen modernnek hat. Anyagában is modern, a kupolát ugyanis vasbeton alkotja.

A komolyabb díszektől mentes homlokzaton a sásleveles fejezetű oszlopok jelentik az igazi érdekességet. A kapuzat szinte oszlopcsarnokká válik, hiszen két sorban öt-öt oszlop sorakozik, a kupoladobban pedig harminckettő ilyen oszlopot találunk. A kupola félgömb formája, a dobot körülvevő oszlopsor és a köztük nyíló ablakok ritmusa szinte megegyezik az esztergomi bazilikával. Lechner a kupoladobon azonban apró ablakokat is nyitott, melyek lapos íve összhangban áll a kupola formájával.

A kapuzat és a kupoladob oszlopai jelentik a homlokzat legérdekesebb elemeit (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

A belsőben a karzatokat és boltozatokat tartó, zöld törzsű márványoszlopok szintén sásleveles fejezetet kaptak. Fejezetük négy oldalán az aranyszínű levelek között aranyozott zsinórból álló tulipánok jelzik a tervező magyaros intencióit: az ősmagyar tarsolylemezek díszítésén láthatók hasonló motívumok. Tulipánokkal díszítette még a kapuk üvegeinek rácsait és a karzatok mellvédrácsait is.

Indadíszből formált tulipánok az oszlopfőkön, tulipánokból szőtt füzérek a domborművek körül (Forrás: a Magyarok Nagyasszony-templom honlapja, www.tisztviselotelep.plebania.hu)

A tulipánokból füzéreket is készített például a kupola alatti ívháromszögekben, ahol az evangélisták kör alakú reliefjeit fogják körül. A füzérek végéből pálmalevelek ágaznak szét, amely keleti eredetű és így már az empire stílus eszköztárából származik, csakúgy, mint az erkélyek konzoljain látható angyalok. Azok arca és hajuk formája a Milói Vénusz fejét követik, rajtuk pedig koronát formálnak az oszlopfejek sásleveles díszítései. Bár hozzá kell tenni, hogy az empire elemek harmonikusan beilleszthetők a húszas-harmincas évek art decojába is, mely előszeretettel nyúlt keleti motívumok felé.

Angyalok tartják az erkélyt, hátul a rácsos boltozat is látható (Forrás: a Magyarok Nagyasszony-templom honlapja, www.tisztviselotelep.plebania.hu)

Noha az esztergomi bazilika a fő előkép, a kupolatér oldalfalaiba süllyesztett fülkék rácsos boltozatai pedig egy másik reformkori templomból, a Frumann Antal által tervezett balatonfüredi Kerektemplomból (1841-1846) származnak. Szintén ez a templom lehetett a forrása az oldalkápolnák boltozatainak, a kazettás felületet virágfejes díszítésének.

Frumann Antal: a balatonfüredi Kerektemplom (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

A monumentális templom főoltárra első látásra meglepően kisméretű: az oltárasztal közepén csak egy ívelt oldalú pillér áll, melyet alul világoszöld, felül pedig világosbarna márvány borít. Ezen található Pásztor János Magyarok Nagyasszonyát ábrázoló szobra. Lechner viszont az oltár mögött álló oszlopsort is a kompozíció részének tekintette, amit az oszlopok között lehulló zöld drapéria fejez ki – ez képezi a hátterét magának az oltárnak. Az oszlopokkal együtt pedig már kifejezetten nagy lesz a főoltár.

A templom főoltárához hozzátartoznak az oszlopok is (Forrás: a Magyarok Nagyasszony-templom honlapja, www.tisztviselotelep.plebania.hu)

A Ferenc József emléke előtti tisztelgés a kupola aljában végigfutó latin feliratban jelenik meg. Izabella főhercegnőnek ennél sokkal komolyabb tervei is voltak: Ferenc József hamvait e kupolaterében helyezte volna el, hasonló módon, ahogyan Párizsban Napóleon az Invalidusok templomában nyugszik. Emellett még saját családja számára főhercegi kriptát is akart itt létrehozni, de végül egyik terv sem valósult meg.

Maga az épület szerencsére azonban felépült: a történelem viharai miatt oly hosszúra nyúlt előkészítő fázis után végül 1929. június 22-én kezdődött meg az építkezés, felszentelésére pedig 1931. október 8-án került sor. A Tisztviselőtelep lakóinak sokat kellett tehát várniuk a templomukra, de annál szebb lett az eredmény, egy igazán monumentális épület, mely egyszerre tiszteleg az ország védőszentje és a boldog békeidők királya előtt is.

A Magyarok Nagyasszonya-templom napjainkban (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Nyitókép: A Magyarok Nagyasszonya-templom két évvel a felszentelése után, 1933-ban (Forrás: Fortepan/Képszám: 171590)

Összesen 2 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


A négy evangélista arcképét és a szószék domborműveit Füredi Richárd szobrászművész készítette. Nem véletlenül, mert Lechner Jenővel több közös alkotásuk volt, mint pl. az Ereklyés Országzászló, a Jókai síremlék. A főoltár szobra nem lehet Pásztor János műve.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó