Modern, mégis magyaros – 80 éves az albertfalvi Szent Mihály-templom

A cikk angolnyelvű változata: Modern, yet traditionally Hungarian - the Church of St. Michael in Albertfalva is 80 years old

Írta: Bodó Péter

2021. szeptember 29. 10:00

Szeptember 29-e Szent Mihály arkangyal ünnepe, a legnépszerűbb, leggyakrabban ábrázolt angyalé. Budapest több temploma is őt választotta patrónusául, melyek közül a legfiatalabb az 1941-ben felszentelt albertfalvi plébániatemplom. A modern, mégis magyaros épületet a közelmúltban új közösségi házzal is bővítették.

Albertfalva nevét Mária Terézia királynő Krisztina nevű leányának férjéről, Albert szász-tesseni hercegről kapta. A korábban Budafokhoz tartozó település közigazgatásilag 1828-ban önállósodott, de saját plébániája csak a XX. század elején alakult a Székesfehérvári Egyházmegye fennhatósága alatt. Az első misét 1922 karácsonyán tartották a régi iskolában, de saját papot csak 1928-ban kapott a plébánia Bergendy János személyében. A népesség gyors növekedése miatt hamar felmerült az igény egy templom építésére is.

Remetekertváros, Szentlélek-templom (Fotó: Fortepan/Képszám: 210007)

Erre gyűjtést szerveztek, amit 1933-tól a Bergendy helyére kerülő Doroszlai Béla irányított. Olyan sikeres volt, hogy két év alatt sikerült is felépíteni a plébániát. A templom építését Shvoy Lajos fehérvári püspök 1939-ben azonban csak azzal a feltétellel hagyta jóvá, ha a terveket Lechner Jenő készíti.

A szokatlan kikötés magyarázata, hogy nem sokkal korábban Lechner a II. kerülethez tartozó Remetekertvárosba is tervezett egy templomot, mely rendkívül elnyerte a püspök tetszését. Lechner természetesen örömmel vette az újabb megbízást, de látásának előrehaladott romlása miatt nem tudott egyedül eleget tenni a megbízásnak, ezért szintén építőművész fiát, ifj. Lechner Jenőt hívta segítségül.

A templom alaprajza (Forrás: Tér és Forma 1941. 12. szám)

A gótikus reminiszcenciákkal bíró, de alapvetően modern Szent Mihály-templom egyhajós és egyenes szentélyzáródású. A pillérekkel tagolt, ezer főt befogadni képes hosszházhoz délen a szentély, a nyugati oldal közepén a keresztelőkápolna, a főhomlokzat felőli végében pedig a karzatra vezető lépcső félköríves tömege található.

Az elkészült templom a Tér és Forma folyóirat 1941. évi 12. számában 

A keleti homlokzaton figyelhető meg igazán az építészeti tömegek változatos mozgása, ugyanis ennek a szentély felőli végéhez kapcsolódik a torony, valamint az annak testébe foglalt oratóriumhoz felvezető lépcsőház is.

A keleti homlokzat változatos tömegei (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Az oratórium lépcsőháza (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Az elemi geometrikus testek a modernizmus hatását jelzik, a templom szerkezetét adó vasbeton pillérvázba vágott csúcsívek viszont Lechner magyaros stílusának kifejezői. Az építész szerint ez a forma ugyanis kötődik a keleti gyökereinkhez, mert a rokon népnek tekintett perzsák palotáin is gyakoriak voltak a csúcsívek.

Ugyanakkor az egyházi építészet is a csúcsíves gótikus stílussal forrott össze az emberek tudatában. A csúcsíves pillérek elválasztják a főhajót és a folyosószerű mellékhajókat, felül pedig belemetsződnek a lépcsőzetesen emelkedő mennyezetbe, melynek barnára pácolt fenyőgerendái igen ötletes megoldásnak számítanak és szintén az építész magyaros stíluskeresését jelzik.

Az eredeti belső tér a csúcsíves pillérvázzal és a lépcsőzetes fa mennyezettel (Forrás: Tér és Forma 1941. 12. szám)

A külsőn is érvényesül a modernizmus és a csúcsíves formaképzés egyesítése: a főhomlokzat közepén nyíló bélletes, rézsútos kapuzat terméskő pillérei egy hatalmas csúcsíves ablakot tartanak, melyet egy széles osztó hasít ketté, az ablaküvegeknek csak keskeny cikket hagyva. Az osztó előtt eredendően egy megfeszített Krisztus dombormű állt, ehhez Búza Barna 1951-ben készített még kiegészítő alakokat.

A főhomlokzat egyszerű megjelenése is a modern építészet funkcionalista szemléletét tükrözi (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

A főhomlokzat tagolatlan, fehér vakolattal burkolt homlokzatán csupán a kapu mellett nyílik egy-egy apró körablak, ez a puritán megjelenés pedig összhangban áll a modern építészet funkcionalista célkitűzéseivel, amely a praktikus használatra és az olcsó kivitelezhetőségre helyezte a hangsúlyt. A keleti oldalhomlokzat közepén szintén kőborítású, csúcsíves előcsarnokból nyílik az oldalbejárat.

A keleti oldalbejárat magyaros térszervezése (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Az előcsarnok és az oratóriumba vezető lépcsőház elhelyezése a középkori székely templomok térképző megoldásával rokon, amivel szintén a modern templom magyaros voltát akarták kifejezni a tervezők. A nyugati oldalon pedig a szentélyre nyíló hatalmas csúcsíves ablak érdemel említést.

A nyugati homlokzat a nagyméretű csúcsíves ablakkal (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Színes üvegablak a Nyolc boldogság egyikével: Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa (Forrás: Albertfalvi Szent Mihály Plébánia, albertfalviplebania.hu)

A torony nemcsak fizikailag, de stílusában is szervesen kapcsolódik az épülethez: tagolatlan hasáb tömege és dísztelen, fehér falai szintén a modern esztétikát követik, amelynek ötletes megnyilvánulása még a torony középtengelyében egymás alatt sorakozó apró harangablakok és az óralap együttese is.

Az eredeti tervek szerint egyébként a toronyra került volna egy gúla alakú sisak is, de a második világháború miatt ez végül nem valósult meg – bár így talán még modernebb az épület összképe. A toronyhoz tapadó lépcsőház ablakai viszont ugyanolyan csúcsíveket formálnak, mint ami a kapu fölött áll, bár osztó nélkül, tehát a kettős stílus itt is megjelenik.

A templom eleganciája az arányok szépségében, a vonalak és síkok harmóniájában rejlik. A tömegek éles határai következtében a fehér felületen érdekes fény-árnyék játék alakul ki, melyet a belső tér pepitás csempéi is visszhangoznak. Belső terét neves művészek alkotásai díszítik, Szent Mihály szobrát Búza Barna, a színes üvegablakokat pedig Kontuly Béla és Unghváry Sándor készítették, illetve Unghváry műve a Mária-oltár fölötti Magyarok Nagyasszonya kép is, mely az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus főoltárát díszítette.

Magyarok Nagyasszonya oltárkép (Forrás: Albertfalvi Szent Mihály Plébánia, albertfalviplebania.hu)

Az alapkőletételre 1940 októberében Krisztus Király vasárnapján került sor, az építkezési munkálatok pedig 1940. október 7-én kezdődtek. A templomot Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspök 1941. október 5-én szentelte fel. A plébánia gyülekezeti élete szerencsére rendkívül aktív, ami az Egyházközséget a közelmúltban egy új Közösségi Ház építésére sarkallta.

A közösségi ház remekül illeszkedik a templomhoz (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

A Prím Építő Kft. által tervezett földszintes épület egy fedett folyosóval kapcsolódik a templom keleti oldalbejáratához. Stílusában is remekül illeszkedik hozzá, fehér falain ugyanolyan apró ablakok nyílnak, mint a templomtornyon. Mégis szerényen húzódik meg mellette, a tervezők kifejezett szándéka volt, hogy az épület ne konkuráljon a templommal.

Nyitókép: Az albertfalvi Szent Mihály-templom (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó