Albertfalva nevét Mária Terézia királynő Krisztina nevű leányának férjéről, Albert szász-tesseni hercegről kapta. A korábban Budafokhoz tartozó település közigazgatásilag 1828-ban önállósodott, de saját plébániája csak a XX. század elején alakult a Székesfehérvári Egyházmegye fennhatósága alatt. Az első misét 1922 karácsonyán tartották a régi iskolában, de saját papot csak 1928-ban kapott a plébánia Bergendy János személyében. A népesség gyors növekedése miatt hamar felmerült az igény egy templom építésére is.

Remetekertváros, Szentlélek-templom (Fotó: Fortepan/Képszám: 210007)

Erre gyűjtést szerveztek, amit 1933-tól a Bergendy helyére kerülő Doroszlai Béla irányított. Olyan sikeres volt, hogy két év alatt sikerült is felépíteni a plébániát. A templom építését Shvoy Lajos fehérvári püspök 1939-ben azonban csak azzal a feltétellel hagyta jóvá, ha a terveket Lechner Jenő készíti.

A szokatlan kikötés magyarázata, hogy nem sokkal korábban Lechner a II. kerülethez tartozó Remetekertvárosba is tervezett egy templomot, mely rendkívül elnyerte a püspök tetszését. Lechner természetesen örömmel vette az újabb megbízást, de látásának előrehaladott romlása miatt nem tudott egyedül eleget tenni a megbízásnak, ezért szintén építőművész fiát, ifj. Lechner Jenőt hívta segítségül.

A templom alaprajza (Forrás: Tér és Forma 1941. 12. szám)

A gótikus reminiszcenciákkal bíró, de alapvetően modern Szent Mihály-templom egyhajós és egyenes szentélyzáródású. A pillérekkel tagolt, ezer főt befogadni képes hosszházhoz délen a szentély, a nyugati oldal közepén a keresztelőkápolna, a főhomlokzat felőli végében pedig a karzatra vezető lépcső félköríves tömege található.

Az elkészült templom a Tér és Forma folyóirat 1941. évi 12. számában 

A keleti homlokzaton figyelhető meg igazán az építészeti tömegek változatos mozgása, ugyanis ennek a szentély felőli végéhez kapcsolódik a torony, valamint az annak testébe foglalt oratóriumhoz felvezető lépcsőház is.

A keleti homlokzat változatos tömegei (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Az oratórium lépcsőháza (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Az elemi geometrikus testek a modernizmus hatását jelzik, a templom szerkezetét adó vasbeton pillérvázba vágott csúcsívek viszont Lechner magyaros stílusának kifejezői. Az építész szerint ez a forma ugyanis kötődik a keleti gyökereinkhez, mert a rokon népnek tekintett perzsák palotáin is gyakoriak voltak a csúcsívek.

Ugyanakkor az egyházi építészet is a csúcsíves gótikus stílussal forrott össze az emberek tudatában. A csúcsíves pillérek elválasztják a főhajót és a folyosószerű mellékhajókat, felül pedig belemetsződnek a lépcsőzetesen emelkedő mennyezetbe, amelynek barnára pácolt fenyőgerendái igen ötletes megoldásnak számítanak, és szintén az építész magyaros stíluskeresését jelzik.

Az eredeti belső tér a csúcsíves pillérvázzal és a lépcsőzetes famennyezettel (Forrás: Tér és Forma 1941. 12. szám)

A külsőn is érvényesül a modernizmus és a csúcsíves formaképzés egyesítése: a főhomlokzat közepén nyíló bélletes, rézsútos kapuzat terméskő pillérei egy hatalmas csúcsíves ablakot tartanak, melyet egy széles osztó hasít ketté, az ablaküvegeknek csak keskeny cikket hagyva. Az osztó előtt eredendően a megfeszített Krisztus domborműve állt, ehhez Búza Barna 1951-ben készített még kiegészítő alakokat.

A főhomlokzat egyszerű megjelenése is a modern építészet funkcionalista szemléletét tükrözi (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

A főhomlokzat tagolatlan, fehér vakolattal burkolt homlokzatán csupán a kapu mellett nyílik egy-egy apró körablak, ez a puritán megjelenés pedig összhangban áll a modern építészet funkcionalista célkitűzéseivel, amely a praktikus használatra és az olcsó kivitelezhetőségre helyezte a hangsúlyt. A keleti oldalhomlokzat közepén szintén kőborítású, csúcsíves előcsarnokból nyílik az oldalbejárat.

A keleti oldalbejárat magyaros térszervezése (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Az előcsarnok és az oratóriumba vezető lépcsőház elhelyezése a középkori székely templomok térképző megoldásával rokon, amivel szintén a modern templom magyaros voltát akarták kifejezni a tervezők. A nyugati oldalon pedig a szentélyre nyíló hatalmas csúcsíves ablak érdemel említést.

A nyugati homlokzat a nagy méretű csúcsíves ablakkal (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Színes üvegablak a Nyolc boldogság egyikével: Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa (Forrás: Albertfalvi Szent Mihály-plébánia, albertfalviplebania.hu)

A torony nemcsak fizikailag, de stílusában is szervesen kapcsolódik az épülethez: tagolatlan hasábtömege és dísztelen, fehér falai szintén a modern esztétikát követik, amelynek ötletes megnyilvánulása még a torony középtengelyében egymás alatt sorakozó apró harangablakok és az óralap együttese is.

Az eredeti tervek szerint egyébként a toronyra került volna egy gúla alakú sisak is, de a II. világháború miatt ez végül nem valósult meg – bár így talán még modernebb az épület összképe. A toronyhoz tapadó lépcsőház ablakai viszont ugyanolyan csúcsíveket formálnak, mint ami a kapu fölött áll, bár osztó nélkül, tehát a kettős stílus itt is megjelenik.

A templom eleganciája az arányok szépségében, a vonalak és síkok harmóniájában rejlik. A tömegek éles határai következtében a fehér felületen érdekes fény-árnyék játék alakul ki, melyet a belső tér pepitás csempéi is visszhangoznak. Belső terét neves művészek alkotásai díszítik, Szent Mihály szobrát Búza Barna, a színes üvegablakokat pedig Kontuly Béla és Unghváry Sándor készítették, illetve Unghváry műve a Mária-oltár fölötti Magyarok Nagyasszonya kép is, mely az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus főoltárát díszítette.

Magyarok Nagyasszonya oltárkép (Forrás: Albertfalvi Szent Mihály Plébánia, albertfalviplebania.hu)

Az alapkőletételre 1940 októberében, Krisztus Király vasárnapján került sor, az építkezési munkálatok pedig 1940. október 7-én kezdődtek. A templomot Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspök 1941. október 5-én szentelte fel. A plébánia gyülekezeti élete szerencsére rendkívül aktív, ami az Egyházközséget a közelmúltban egy új Közösségi Ház építésére sarkallta.

A közösségi ház remekül illeszkedik a templomhoz (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

A Prím Építő Kft. által tervezett földszintes épület egy fedett folyosóval kapcsolódik a templom keleti oldalbejáratához. Stílusában is remekül illeszkedik hozzá, fehér falain ugyanolyan apró ablakok nyílnak, mint a templomtornyon. Mégis szerényen húzódik meg mellette, a tervezők kifejezett szándéka volt, hogy az épület ne konkuráljon a templommal.

Nyitókép: Az albertfalvi Szent Mihály-templom (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)