Modern, mégis magyaros – 80 éves az albertfalvi Szent Mihály-templom

2021. szeptember 29. 10:00

Szeptember 29-e Szent Mihály arkangyal ünnepe, a legnépszerűbb, leggyakrabban ábrázolt angyalé. Budapest több temploma is őt választotta patrónusául, melyek közül a legfiatalabb az 1941-ben felszentelt albertfalvi plébániatemplom. A modern, mégis magyaros épületet a közelmúltban új közösségi házzal is bővítették.

Albertfalva nevét Mária Terézia királynő Krisztina nevű leányának férjéről, Albert szász-tesseni hercegről kapta. A korábban Budafokhoz tartozó település közigazgatásilag 1828-ban önállósodott, de saját plébániája csak a XX. század elején alakult a Székesfehérvári Egyházmegye fennhatósága alatt. Az első misét 1922 karácsonyán tartották a régi iskolában, de saját papot csak 1928-ban kapott a plébánia Bergendy János személyében. A népesség gyors növekedése miatt hamar felmerült az igény egy templom építésére is.

Remetekertváros, Szentlélek-templom (Fotó: Fortepan/Képszám: 210007)

Erre gyűjtést szerveztek, amit 1933-tól a Bergendy helyére kerülő Doroszlai Béla irányított. Olyan sikeres volt, hogy két év alatt sikerült is felépíteni a plébániát. A templom építését Shvoy Lajos fehérvári püspök 1939-ben azonban csak azzal a feltétellel hagyta jóvá, ha a terveket Lechner Jenő készíti.

A szokatlan kikötés magyarázata, hogy nem sokkal korábban Lechner a II. kerülethez tartozó Remetekertvárosba is tervezett egy templomot, mely rendkívül elnyerte a püspök tetszését. Lechner természetesen örömmel vette az újabb megbízást, de látásának előrehaladott romlása miatt nem tudott egyedül eleget tenni a megbízásnak, ezért szintén építőművész fiát, ifj. Lechner Jenőt hívta segítségül.

A templom alaprajza (Forrás: Tér és Forma 1941. 12. szám)

A gótikus reminiszcenciákkal bíró, de alapvetően modern Szent Mihály-templom egyhajós és egyenes szentélyzáródású. A pillérekkel tagolt, ezer főt befogadni képes hosszházhoz délen a szentély, a nyugati oldal közepén a keresztelőkápolna, a főhomlokzat felőli végében pedig a karzatra vezető lépcső félköríves tömege található.

Az elkészült templom a Tér és Forma folyóirat 1941. évi 12. számában

A keleti homlokzaton figyelhető meg igazán az építészeti tömegek változatos mozgása, ugyanis ennek a szentély felőli végéhez kapcsolódik a torony, valamint az annak testébe foglalt oratóriumhoz felvezető lépcsőház is.

A keleti homlokzat változatos tömegei (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Az oratórium lépcsőháza (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Az elemi geometrikus testek a modernizmus hatását jelzik, a templom szerkezetét adó vasbeton pillérvázba vágott csúcsívek viszont Lechner magyaros stílusának kifejezői. Az építész szerint ez a forma ugyanis kötődik a keleti gyökereinkhez, mert a rokon népnek tekintett perzsák palotáin is gyakoriak voltak a csúcsívek.

Ugyanakkor az egyházi építészet is a csúcsíves gótikus stílussal forrott össze az emberek tudatában. A csúcsíves pillérek elválasztják a főhajót és a folyosószerű mellékhajókat, felül pedig belemetsződnek a lépcsőzetesen emelkedő mennyezetbe, amelynek barnára pácolt fenyőgerendái igen ötletes megoldásnak számítanak, és szintén az építész magyaros stíluskeresését jelzik.

Az eredeti belső tér a csúcsíves pillérvázzal és a lépcsőzetes famennyezettel (Forrás: Tér és Forma 1941. 12. szám)

A külsőn is érvényesül a modernizmus és a csúcsíves formaképzés egyesítése: a főhomlokzat közepén nyíló bélletes, rézsútos kapuzat terméskő pillérei egy hatalmas csúcsíves ablakot tartanak, melyet egy széles osztó hasít ketté, az ablaküvegeknek csak keskeny cikket hagyva. Az osztó előtt eredendően a megfeszített Krisztus domborműve állt, ehhez Búza Barna 1951-ben készített még kiegészítő alakokat.

A főhomlokzat egyszerű megjelenése is a modern építészet funkcionalista szemléletét tükrözi (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

A főhomlokzat tagolatlan, fehér vakolattal burkolt homlokzatán csupán a kapu mellett nyílik egy-egy apró körablak, ez a puritán megjelenés pedig összhangban áll a modern építészet funkcionalista célkitűzéseivel, amely a praktikus használatra és az olcsó kivitelezhetőségre helyezte a hangsúlyt. A keleti oldalhomlokzat közepén szintén kőborítású, csúcsíves előcsarnokból nyílik az oldalbejárat.

A keleti oldalbejárat magyaros térszervezése (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Az előcsarnok és az oratóriumba vezető lépcsőház elhelyezése a középkori székely templomok térképző megoldásával rokon, amivel szintén a modern templom magyaros voltát akarták kifejezni a tervezők. A nyugati oldalon pedig a szentélyre nyíló hatalmas csúcsíves ablak érdemel említést.

A nyugati homlokzat a nagy méretű csúcsíves ablakkal (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Színes üvegablak a Nyolc boldogság egyikével: Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa (Forrás: Albertfalvi Szent Mihály-plébánia, albertfalviplebania.hu)

A torony nemcsak fizikailag, de stílusában is szervesen kapcsolódik az épülethez: tagolatlan hasábtömege és dísztelen, fehér falai szintén a modern esztétikát követik, amelynek ötletes megnyilvánulása még a torony középtengelyében egymás alatt sorakozó apró harangablakok és az óralap együttese is.

Az eredeti tervek szerint egyébként a toronyra került volna egy gúla alakú sisak is, de a II. világháború miatt ez végül nem valósult meg – bár így talán még modernebb az épület összképe. A toronyhoz tapadó lépcsőház ablakai viszont ugyanolyan csúcsíveket formálnak, mint ami a kapu fölött áll, bár osztó nélkül, tehát a kettős stílus itt is megjelenik.

A templom eleganciája az arányok szépségében, a vonalak és síkok harmóniájában rejlik. A tömegek éles határai következtében a fehér felületen érdekes fény-árnyék játék alakul ki, melyet a belső tér pepitás csempéi is visszhangoznak. Belső terét neves művészek alkotásai díszítik, Szent Mihály szobrát Búza Barna, a színes üvegablakokat pedig Kontuly Béla és Unghváry Sándor készítették, illetve Unghváry műve a Mária-oltár fölötti Magyarok Nagyasszonya kép is, mely az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus főoltárát díszítette.

Magyarok Nagyasszonya oltárkép (Forrás: Albertfalvi Szent Mihály Plébánia, albertfalviplebania.hu)

Az alapkőletételre 1940 októberében, Krisztus Király vasárnapján került sor, az építkezési munkálatok pedig 1940. október 7-én kezdődtek. A templomot Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspök 1941. október 5-én szentelte fel. A plébánia gyülekezeti élete szerencsére rendkívül aktív, ami az Egyházközséget a közelmúltban egy új Közösségi Ház építésére sarkallta.

A közösségi ház remekül illeszkedik a templomhoz (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

A Prím Építő Kft. által tervezett földszintes épület egy fedett folyosóval kapcsolódik a templom keleti oldalbejáratához. Stílusában is remekül illeszkedik hozzá, fehér falain ugyanolyan apró ablakok nyílnak, mint a templomtornyon. Mégis szerényen húzódik meg mellette, a tervezők kifejezett szándéka volt, hogy az épület ne konkuráljon a templommal.

Nyitókép: Az albertfalvi Szent Mihály-templom (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Albertfalva, Bodó Péter, Budapest, építészet, Lechner Jenő, PestBuda, pestbuda.hu, Szent Mihály-templom

¹⁴ ¹ ⁰

Kapcsolódó írások

Egy csodára emlékező kis épület – A kútvölgyi Boldogasszony-kápolna

2024. december 16. 15:00

Kútvölgy egyik legrégibb építménye a Boldogasszony-kápolna, ez azonban elsőre egyáltalán nem látszik rajta. A barokk korból származó falakat ugyanis a XX. század második felében kétszer is kibővítették, ma a rendszerváltáskor keletkezett homlokzat határozza meg a képét. A kápolna sorsát az a Regőczi István atya viselte a szívén, akiről öt évvel ezelőtt a környező teret is elnevezték.

Két épület egyben Ybl Miklóstól: 150 éve épült a Degenfeld-palotabérház

2024. december 14. 15:00

A Degenfeld-Schomburg-palota a pesti mágnásnegyed egyik különleges épülete, mert palotát és bérházat egyesít magában egy épületen belül. Nem is sikerült elsőre elfogadtatni a városi hatósággal az épület terveit, pedig Ybl Miklós készítette azokat. A ház idén 150 éve, 1874-ben lett kész teljesen, s egyik lakója révén hamar sajtónyilvánosságot kapott.

A Műegyetem épületegyüttese 115 éve készült el

2024. december 4. 13:00

Ma Budapest XI. kerülete egy pezsgő kerület, amely alig 120-130 éve még nem is létezett. Az egyik első jelentős középülete a Műegyetem volt, amely közvetlenül az akkori Ferenc József híd budai hídfőjéhez épült.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon

2024. december 20. 14:00

Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

Építési engedélyt kapott a Hőgyes–Schöpf-Merei Gyógyszerkutató Központ kialakítása

2024. december 19. 15:00

A IX. kerületi Hőgyes Endre 5. szám alatti Gyógyszerészeti Intézet és a Bakáts téren lévő egykori Schöpf-Merei Kórház épületének felújításával és bővítésével létrejön egy intézmény, mely az oktatást, a kutatást, valamint a gyógyszergyártást szolgálja majd. A munkálatok során helyreállítják a történelmi épületek homlokzatait is.

Idén is karácsonyi díszkivilágítást kap a Megyeri híd

2024. december 18. 19:00

December 20–26. között esténként a Megyeri híd 100 méter magas karácsonyfává változik. Mindkét pilonra, annak budai és pesti oldalára is csillagcsúcsdísz kerül, továbbá a pilonok középső, üveges részén speciális díszfényeket is kihelyeznek.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

⁴ ⁰ ¹

Egy csodára emlékező kis épület – A kútvölgyi Boldogasszony-kápolna Kútvölgy egyik legrégibb építménye a Boldogasszony-kápolna, ez azonban elsőre egyáltalán nem látszik rajta. A barokk korból származó falakat ugyanis a XX. század második felében kétszer is kibővítették, ma a rendszerváltáskor keletkezett homlokzat határozza meg a képét. A kápolna sorsát az a Regőczi István atya viselte a szívén, akiről öt évvel ezelőtt a környező teret is elnevezték.

¹² ⁰ ⁰

Labirintus a föld alatt: 50 éve nyílt meg a Deák téri aluljáró A Deák Ferenc tér egy hatalmas közlekedési csomópont, egyben a város központja, nemcsak a felszínen, hanem a föld alatt is, hiszen Budapest legnagyobb föld alatti közlekedési átszálló- és aluljárórendszere található itt. Az egész felszín alatti kis világ kialakítása még az 1896-ban megnyílt millenniumi földalatti vasút építésekor kezdődött, az egyik legjelentősebb eleme, a gyalogos aluljáró pedig 50 éve nyílt meg a budapestiek előtt.

³⁸ ⁰ ¹

Két épület egyben Ybl Miklóstól: 150 éve épült a Degenfeld-palotabérház A Degenfeld-Schomburg-palota a pesti mágnásnegyed egyik különleges épülete, mert palotát és bérházat egyesít magában egy épületen belül. Nem is sikerült elsőre elfogadtatni a városi hatósággal az épület terveit, pedig Ybl Miklós készítette azokat. A ház idén 150 éve, 1874-ben lett kész teljesen, s egyik lakója révén hamar sajtónyilvánosságot kapott.

⁵⁰ ¹ ⁰

Az első magyar repülőgép bemutatkozása Hivatalosan az első magyar repülőgép felszállásának dátuma 1910. január 10-e. Azonban az ekkor repülő gép, a Libelle már egy hónappal korábban kész volt, és 1909. december 9-én, 115 éve be is mutatták a készítők, sőt repülni is próbáltak vele. Azonban, hogy pontosan mi történt, az egyes szakirodalmak eltérően mondják el.

¹⁵² ⁰ ⁰

Akinek az első magyar fotóalbumot köszönhetjük – 150 éve hunyt el Rosti Pál Rosti Pál geográfus, néprajztudós, utazó, író, az első magyar fotóalbum megalkotója, a Budai-Pesti Hajós Egylet egyik alapítója 150 éve hunyt el. Közép- és dél-amerikai útját megörökítő albumának fotói az első fényképek voltak a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Noha alakja korántsem mondható széles körben ismernek, a fiatalon elhunyt Rosti életútja egy kivételesen nagy talentumú, művelt tudós és művész képét vetíti elénk.

¹¹³ ⁰ ⁰

A Műegyetem épületegyüttese 115 éve készült el Ma Budapest XI. kerülete egy pezsgő kerület, amely alig 120-130 éve még nem is létezett. Az egyik első jelentős középülete a Műegyetem volt, amely közvetlenül az akkori Ferenc József híd budai hídfőjéhez épült.

¹²⁸ ¹ ¹

Karácsonyra várva Karácsonyi vásárok száz évvel ezelőtt is voltak. A budapesti boltok kedvezményekkel és új termékekkel készültek az ünnepre, a karácsonyi hirdetések már november végén elárasztották a lapokat.

¹⁷⁰ ⁰ ⁰

A legrégibb fővárosi középiskola – Az Egyetemi Katolikus Gimnázium fordulatos története Budapesten kevés iskola büszkélkedhet több száz éves múlttal, az Egyetemi Katolikus Gimnázium viszont közéjük tartozik. E hosszú idő ugyanakkor nem jelent állandóságot is, sőt az intézménynek nagyon is fordulatos a története. Az alábbiakban ezt elevenítjük fel, amely egyfajta tükörképe is hazánk és fővárosunk sorsának.

¹⁴⁰ ⁴ ²

Hasonlóságok és különbségek a Lánchíd két átadása között A Lánchíd 175 éves. A sokszor átépített, felújított híd jelkép, Budapest egyik legfontosabb építménye, valójában az egységes várost megteremtő műtárgy. Történetének két kiemelkedő jelentőségű eseménye esett november 20-ra, az első és második átadása.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt 155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

¹¹⁰ ⁰ ¹

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²⁷ ¹ ⁶

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰⁴ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

¹⁰⁰ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹⁷ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

²⁰⁹ ¹⁶ ⁵

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ⁴ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁷ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁹ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴² ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹⁴ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁹ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁸ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰