Keresés az archívumban

Egy különös kiállítás a felújításra váró Iparművészeti Múzeum épületéről Az Iparművészeti Múzeum már kilenc éve Csipkerózsika-álmát alussza, de tavasszal felcsillant a remény, hogy felébredhet a szendergéséből. A 130 éves műemlék épületről most egy olyan kiállítás tekinthető meg a Városligeti fasorban található Ráth György-villában, amely kendőzetlenül mutatja be a Lechner Ödön remekművében uralkodó szomorú állapotokat, ugyanakkor a jelen mellett a dicső múltat és a reményteli jövőt is látogatók elé tárja.

Az Ezredéves Kiállítás Közlekedési Csarnoka Budapesten 130 éve rendezték meg az Ezredévi Kiállítást, amely sok későbbi múzeum alapításának volt a kiindulópontja. Ezek közül az egyik a Közlekedési Múzeum volt, amely az egykori Közlekedési Csarnokban kapott helyet 1899-től. De mit láthatott a közönség a 130 évvel ezelőtti millenniumi kiállításon az egykori Közlekedési Csarnokban?

Az első jelentős képzőművészeti vita Pesten: Than Mór Attila lakomája című festménye A Feszl Frigyes tervezte pesti Vigadó felépítésekor az első emeleti étterem (akkor Csemegetár) két freskójának elkészítésére pályázatot hirdettek. A bíráló bizottság által legjobbnak ítélt, Than Mór festette képet azonban Pest város tanácsa nem fogadta el, s ez éles vitát váltott ki az érintettek között. Az ellentétet a Helytartótanács oldotta fel azzal, hogy új pályázat kiírására szólította fel a városi hatóságot.

Az Aranyvonatról és a forint születéséről nyílt új kiállítás a Pénzmúzeumban Az Aranyvonat öröksége címmel új kiállítás nyílt a Pénzmúzeumban, a magyar aranytartalék hazatérésének és az új forint bevezetésének 80. évfordulója alkalmából.

Hídroncsok a Dunában A második világháború több mint 80 éve véget ért, a Dunában azonban ma is találhatók olyan hídroncsok, amelyeket azóta sem emeltek ki. Hogyan lehetséges ez?

Megújul a Horváth-kert Budán A több mint 230 éves múltra visszatekintő, I. kerületi Horváth-kert megújításáról közösségi tervezés indult. Zöldebb, szebb, biztonságosabb és élhetőbb közparkot alakítanának ki a történeti és kulturális szempontból is kiemelkedő jelentőségű területen, ahol egykor színház állt, ma pedig Nepomuki Szent János és Déryné szobrát, valamint a Haydn-emlékművet találjuk.

Tárgyalások kezdődnek a népligeti Planetárium jövőjéről Augusztus elején szakértői egyeztetést tartanak a TIT Budapesti Planetárium jövőjéről – jelentette be Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter, miután saját tárcájának, valamint a Közlekedési és Beruházási Minisztériumnak a szakembereivel, illetve civilek részvételével megtekintette a 2017-ben bezárt épületet a Népligetben.

Gyártelepen épült fel Újpest egyik legszebb lakóháza Ha valaki csak fényképen látja az 1900-ban épült Leiner-házat, joggal gondolhatná, hogy a kétemeletes magastetős neoreneszánsz palota egy belvárosi negyedben áll. A karakteres homlokzat, a faragott kapu, a freskókkal díszített lépcsőház, a kovácsoltvas lépcsőkorlátok tovább erősítenék ezt az elképzelést. Azonban az épület Újpest szélén, a Duna sor 14. szám alatti telken áll, az enyvgyáros Leiner testvérek építtették családjuk és az üzemük főtisztviselői számára. A ma önkormányzati bérházként működő épület az egykori újpesti ipar fénykorát idézi.

Ahol a mesterséget művészi szintre emelték – Az Iparművészeti Iskola története Az Iparművészeti Múzeum a közelgő felújításának köszönhetően az utóbbi időben gyakran szerepelt a hírekben. Gyönyörű épületét 130 éve adták át, az viszont kevésbé közismert, hogy Lechner Ödön remekműve nem csupán a múzeumnak adott új otthont: vele együtt költözött be az Iparművészeti Iskola is, mely egy különálló intézmény volt.

Egy lakótelep tervezőjéről nevezték el a felújított ferencvárosi teret Felújították a IX. kerületben az Ecseri úti metrómegálló feletti teret, fákat és más évelő növényeket ültettek, üvegpavilonokat építettek, s ide helyezték át a Fókák díszkutat, amely korábban a Pest-Buda mozi előtt, a József Attila lakótelepen állt. A tér mostantól e lakótelep tervezőjének, Mester Árpád Ybl- és Hild-díjas építészmérnöknek a nevét viseli.

Az első magyar gőzvontatású vasút vitái Az első magyar gőzvontatású vasút építését komoly vita előzte meg, hiszen nem volt mindegy, hogy a Pest-Budát Béccsel összekötő vasút a Duna melyik oldalán fusson. A vitában Széchenyi István is részt vett, és ez volt azon kevés esetek egyike, amikor nem a gróf akarata érvényesült.

Közzétette Ráday Mihály városvédő fotóhagyatékát a Szabó Ervin Könyvtár Most először böngészhető az öt évvel ezelőtt elhunyt Ráday Mihály városvédő fotóhagyatéka. A képek nagy része az 1985 és 2005 közötti időszakban készült. A gyűjtemény közel ötszáz budapesti helyszínt és témát örökít meg, sok esetben olyan épületeket, utcarészleteket és helyszíneket is, amelyek mára jelentősen átalakultak vagy teljesen eltűntek.

Árnyékoló lugasok a Rákóczi téren A Rákóczi téri csarnok előtti padok fölé növényekkel befuttatott lugast emeltek, melynek vízellátásáról automata öntözőrendszer gondoskodik. A futónövények egy-két éven belül megnőnek és természetes árnyékot biztosítanak majd a padon ülőknek.

Attila, hun király emlékezete Pesten és Budán Attilának, az V. századi hun birodalom legismertebb uralkodójának napjainkban nincs jelentősebb köztéri emlékműve Budapesten. De számos Attila utca van a fővárosban, emellett készült róla a VIgadóban freskó, a két világháború között pedig emlékművet terveztek állítani neki. A Nemzeti Múzeumban ma záruló Attila-kiállításon több, Budapest történetéhez kapcsolódó emlék is szerepelt a hun fejedelemmel összefüggésben.

Mauzóleum, víztorony, telefonközpont – Ray Rezső Vilmos építészeti munkássága Kevésbé ismert építőművészünk a 150 évvel ezelőtt született Ray Rezső Vilmos, aki mintegy harminc saját tervezésű, illetve átalakított épülettel gazdagította Budapestet. A kerek évforduló alkalmából összegezzük tevékenységét, felidézve legegyedibb munkáit, köztük a főváros egyik legkülönlegesebb síremlékét, egyik legszebb víztornyát, illetve legnagyobb telefonközpontját is.

A Budavári Sikló Szent György téri, felső állomásának átalakítását tervezteti a BKV A negyven éve, 1986 júniusában újraindult Budavári Sikló felső állomásának korszerűsítését készíti elő a BKV, májusban kötött szerződést a Szent György téri épület átalakítási terveinek elkészítésére. A felújítás célja a zsúfoltság csökkentése, az utasforgalom gördülékenyebbé tétele és a pavilon energetikai korszerűsítése úgy, hogy az épület jelenlegi alapterülete és karaktere megmaradjon.

Egy különleges híd: a régi Bartók Béla úti vasúti felüljáró Új, hatalmas, ráadásul végső kialakításában kettős híd épül Budapesten. A Bartók Béla út felett átvezető hidak építése azzal jár, hogy el kellett bontani egy érdekes, de már igencsak öreg vasúti hidat is, amely a maga nemében az első volt a magyar vasútvonalakon.

Ilyen volt a száz évvel ezelőtti embervédelmi kiállítás a Városligetben Királyi hercegek vállalták a fővédnökséget, a korszak ismert tudósai szervezték a szakmai programokat a városligeti Iparcsarnokban és a külön erre az alkalomra emelt pavilonokban. „Az Ember” címmel 1926 nyarán megrendezett Embervédelmi Kiállítás az egészségügy, a rendvédelem, az oktatás- és a nevelésügy legújabb tudományos vívmányait vonultatta fel. A főváros külön pavilonokban mutatta be legmodernebb intézményeit.

A zöldre festett Szabadság hidat 40 éve adták vissza a forgalomnak A Szabadság hidat 40 évvel ezelőtt, 1986-ban hónapokig tartó felújítás után adták vissza a forgalomnak. A híd ekkor számos változáson esett át: visszakerültek rá a történelmi címerek, és a színe a korábbi szürke helyett zöld lett.

Megújult a csillagda a Könyves Kálmán Gimnázium tetején Korszerűsítették Újpesten a Könyves Kálmán Gimnázium tetején lévő Kulin-csillagdát. Felújították a forgatható, négy méter átmérőjű kupolát és új műszereket is beszereltek. A tervek szerint ősszel a nagyközönség előtt is megnyitják a csillagvizsgálót.

Debrecen helyett Budapest – Mégis Kőbányán épül fel az új Közlekedési Múzeum Stílszerűen szólva: a Közlekedési Múzeum történetében nem egyszer állították át a váltókat. Az intézmény a millenniumi kiállítás ideiglenesnek szánt közlekedési csarnokának átépítése után nyílt meg a Városligetben 1899-ben. A második világháborúban súlyosan megrongálódott, kis híján lebontották, végül átépítették, és 1966-ban megnyitották. Ám 2017-ben elbontották az épületet, és a múzeum új helyszíneként az egykori kőbányai Északi Járműjavító területét jelölték ki. A tervek is elkészültek, amikor a kormány úgy döntött: Debrecenbe költöztetik az intézményt. Ezt írta felül most egy újabb határozat: a múzeum mégis Budapesten, az Északi Járműjavító területén épül fel.

Még a kilincseket is Lechner Ödön unokaöccse tervezte a pestújhelyi templomhoz Száz évvel ezelőtt, 1926. július 18-án tették le a pestújhelyi Keresztelő Szent János-templom alapkövét. Bár az épülethez még a kilincseket is Lechner Ödön unokaöccse tervezte, a templom mégsem tartozik Budapest legismertebb egyházi épületei közé. Pedig története is bővelkedik érdekességekben: csaknem kilencven éven át óra nélkül állt a tornya, itt keresztelték meg Antall Józsefet, és különleges kapcsolat fűzi a Sacré Coeur nővérek rendjéhez.

Az Örs vezér tér különös arcai – Átalakítás előtt Budapest legfurcsább helye Barátságosabbá lehet-e tenni az Örs vezér teret, amelyet bevásárlóközpontok fognak közre, és amelyet számtalan megoldatlan probléma sújt? Megnéztük, milyen állapotban várja Budapest egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja a nyáron kezdődő felújítást. A bódésor elbontása már megkezdődött, és eltűnhet a Gomba is.

Nem lesz több új épület a Városligetben, a Hősök tere is átalakul A Városliget félbehagyott építési területeit visszaadják a parknak és kidolgozzák a Kós Károly sétány, valamint a Hősök tere autómentesítésének terveit is a kormány döntése értelmében. Újragondolják a Hősök tere leaszfaltozott részét is, hogy köztérként tudják használni az emberek.

A Szent Korona kiállítása a Mátyás-templomban Az ezredévi ünnepségek sorában kiemelt helye volt az 1896. június 5-7-e közötti időszaknak, amikor is a Szent Koronát és a koronázási ékszereket közszemlére tették a Mátyás-templomban. Azonban a korona átszállítását a királyi palotából egy technikai hiba akadályozta: a koronát rejtő láda egyik zárja nem nyílt ki.

Léghajóval az Ezredéves Kiállítás fölé Egy ötletes vállalkozó miatt több mint 7000 embernek adatott meg, hogy az 1896-os Budapestet madártávlatból szemlélhesse meg. A léghajó legtöbbször csak fel- és leszállt, hiszen kötéllel volt a földhöz rögzítve, de ez a légi utazás a 130 évvel ezelőtti Ezredéves Országos Kiállítás alatt érdekes attrakciónak számított.

Egy margitszigeti ősplatán lett a tudomány fája A gróf Széchenyi István által 1825-ben alapított Akadémiával nagyjából egykorú az a 203 éves margitszigeti ősplatán, amely mostantól A tudomány fája címet viseli. A nagy öregről néhány évvel ezelőtt a Pestbuda is írt cikket.

Budapesti mesék - Új kiállítás nyílt a Deák téri Földalatti Vasúti Múzeumban Az elmúlt 150 év budapesti közlekedéstörténetének ismert és kevésbé ismert érdekességeit mutatja be a Deák téri Földalatti Vasúti Múzeum új tárlata. Régi járművekkel, különleges tárgyi relikviákkal, korabeli technikai újdonságokkal ismerkedhetünk meg, de a szabályok és jelzések változásáról, a jobb oldali közlekedésre való áttérésről, a női munkavállalók megjelenéséről is információkat kaphatunk a kiállításon.

Az első Budapest–Bécs menetrend szerinti autóbuszjárat Nagy hőségben, legalább 35 fokban várakozott 35 férfi és egy nő, hogy 1931. május 30-án történelmi utazáson vegyen részt: az első Budapest–Bécs menetrend szerinti autóbusz nyitó járatán. Ekkor még meghívott vendégek foglalták el az autóbusz üléseit, köztük számos újságíró, illetve velük utazott az egész vállalkozás kitalálója, dr. Lénárt Ilona is.

A nemzet mindenese – 240 éve született Fáy András Fáy András a reformkori értelmiség egyik meghatározó tagja volt és sokrétű tevékenységének köszönhetően Mikszáth Kálmán – a tőle megszokott humorral – a nemzet mindenesének titulálta. Valóban több szálon igyekezett előmozdítani a haza fejlődését: a kulturális életben írásaival, gazdasági téren pedig a Pesti Hazai Első Takarékpénztár ötletével. Nevét ma is számos intézmény őrzi, születésének kétszáznegyvenedik évfordulója alkalmából a Mester utcai Fáy András Gimnáziumot mutatjuk be.

Felavatták a Fiumei úti sírkert új magyar zászlaját és a nemzeti trikolórt idéző installációt A Nemzeti Összetartozás Napján a Fiumei úti sírkertben felavatták a sírkert új lobogóját és a magyar trikolórt idéző piros-fehér-zöld virágokból álló installációt.

Felújítják a Hajógyári-szigetre vezető K-hidat A Hajógyári-szigetre vezető jellegzetes K-híd tervezett rekonstrukciója során állagmegóvást végeznek majd,  átépítik az útpálya szerkezetét, a járdát, de a híd funkciója, mérete nem változik.

Esztétikusabb és biztonságosabb lesz a Nyugati téri aluljáró A pesti fonódó villamos már folyamatban levő tervezése újabb elemmel bővül, a Nyugati téri aluljáró teljes körű felújítását is elvégzik. A tervek szerint az utasforgalmi terek, a közvilágítás, a tűzvédelem, a gépészet és a közművek is megújulnak, valamint egy akadálymentes mosdó is épül. Az aluljáróban a 45 évvel ezelőtti átadása óta jelentősebb korszerűsítés nem történt.

Új oktatási központ építése kezdődött a Semmelweis Egyetemen A Semmelweis Egyetem új, 22 ezer négyzetméteres oktatási központja a jövő orvos- és egészségügyi szakembereinek képzését szolgálja majd. Az új egyetemi épület a Thaly Kálmán–Tűzoltó–Viola–Balázs Béla utca által határolt tömbben épül fel.

A felújítandó Petőfi híd A Pestbudán is beszámoltunk arról, hogy kiírták a közbeszerzést a Petőfi híd felújításának tervezésre. Ez a budapesti hidunk jövőre lesz 90 éves, és a második felépítésének is jövőre lesz a 75. évfordulója. Tehát nem egy fiatal hídról van szó, ráadásul évtizedekkel ezelőtt, 1979-1980-ban esett át nagyobb mértékű felújításon. A tervpályázat kiírásához kapcsolódva cikkünkben felidézzük a Petőfi híd építésének történetét.

A Fehér Ház és társai – Lipótvárosi irodaházak az Országgyűlés szolgálatában Talán sokan tudják, hogy magyar parlamenti élet nem csupán a Kossuth téren álló Országházhoz kapcsolódik. A Steindl Imre által tervezett neogótikus országgyűlési épület környezetében több olyan irodaház is található, amelyek napjainkban a törvényalkotó munkához és a képviselői tevékenységhez biztosítanak további helyszíneket. Cikkünkben ezeket mutatjuk be.

Hauszmann-emlékév: tudományos konferencián értékelték a 100 éve elhunyt építész életművét Hazánk meghatározó építőművésze, Hauszmann Alajos halálának centenáriuma alkalmából 2026 márciusában indult a Hauszmann 100 emlékév. Ennek egyik legjelentősebb programja az a napokban zajlott tudományos konferencia volt, amelyen az előadók az építész rendkívül gazdag életművét tekintették át. A rendezvénynek a Műegyetem adott otthont, ahol Hauszmann évtizedekig oktatott, és amelynek központi épületét is ő tervezte, számos más jelentős budapesti középület mellett.

Fővárosi tulajdon a kisebbik villamostársaságban A budapesti villamosközlekedésben jelentős változást hozott, hogy 115 évvel ezelőtt, 1911. május 11-én, egy szinte azonnali lehetőséget kihasználva, meglepetésszerűen a főváros megvásárolta 28,5 millió koronáért a kisebbik budapesti villamostársaság részvényeinek 51 százalékát. Az üzletre a város érdekei miatt volt szükség.

Műtermi gyermekfotózás a XIX-XX. században – Tablókiállítás nyílt a Múzeumkertben A gyermeknap előtt nyílt meg a Magyar Nemzeti Múzeum új szabadtéri kiállítása, amely a XIX.–XX. századi műtermi gyermekfotózás világába enged bepillantást. A Múzeumkertben látható tárlaton ritka felvételeket mutatnak be: gyermekeket a régmúltból különleges kellékek, játékok és festett hátterek között.

A hiányzó láncszem – Az Iparművészeti Múzeum hátsó szárnya Az Iparművészeti Múzeum a világ első olyan múzeumépülete, amely nem valamelyik történelmi stílust idézi meg. Lechner Ödönt a magyar formanyelv megteremtése vezérelte akkor, amikor az ősi ázsiai építészethez nyúlt vissza, ugyanakkor a szerkezeteket tekintve modern is volt. Alkotása felmérhetetlen hatást gyakorolt a korára, pedig az nem is valósult meg teljes egészében. Írásunkban éppen az anyagi okokból elhagyott hátsó szárnyat mutatjuk be.

Az utcanevekről mesélnek az újonnan kihelyezett táblák a XIII. kerületben Összesen 12 helyszínen helyeztek ki olyan utcatáblákat a XIII. kerületben, amelyeken történelmi, irodalmi, kulturális érdekességeket olvashatunk az utca nevéről vagy a személyről, akiről a közterületet elnevezték.

Tovább bővült a digitális szoborpark a Fiumei úti sírkertben Újabb alkotásokkal bővült a Szoborpark a Fiumei úti sírkertben elnevezésű ismeretterjesztő kezdeményezés, amely digitális eszközök segítségével a szobrokhoz és síremlékekhez kapcsolódó leírásokon keresztül mutatja be a magyar szobrászat, építészet és emlékezetkultúra kiemelkedő alkotásait.

Az Iparművészeti Múzeum rekonstrukcióját a Zsolnay is segítené A Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte Iparművészeti Múzeumot 2017-ben zárták be, felújításra hivatkozva. A műemlék épület állapota azóta is folyamatosan romlik. A pécsi Zsolnay manufaktúra most jelezte: eredeti dokumentumokkal, formarajzokkal, képi illusztrációkkal, valamint a Zsolnay pirogránit tetőcserepek és épületdíszek állapotának felmérésével támogatná az épület megmentését, állagromlásának megfékezését.

Felavatták a roma holokauszt áldozatainak emlékművét Óbudán A III. kerületi Csíkszereda parkban, a Bécsi út – Vörösvári út találkozásánál felavatták a roma holokauszt áldozatainak emlékművet. Az alkotás az egykori téglagyár területén, a romák 1944-es deportálásának egyik helyszínén található.

Megújult a Feneketlen-tavi szökőkút Újra üzemel a Feneketlen-tavi szökőkút, amely a látvány mellett a tó vizének frissítését és levegőztetését is segíti. A park tavasszal új zöldfelületekkel, automata öntözőrendszerrel, új pihenőhelyekkel, tóparti dobogóval és a Brenner János atya szobra fölötti kilátószakasszal újult meg.

Wohl Janka költőre, íróra emlékeztek a Fiumei úti sírkertben Wohl Janka születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést a Fiumei úti sírkertben, a Wohl nővérek teljeskörűen felújított síremlékénél. Wohl Janka a magyar irodalom és női emancipáció egyik úttörő alakja volt.

Részvénytársasági színház a Nagykörúton Részvénytársaságként, magánberuházásban és alig egy év alatt épült fel a Vígszínház, amely az épp csak beépülő Szent István körúton nyitotta meg kapuit 1896. május 1-én, mégpedig egy Jókai Mór által írt darabbal.

Vándorló műalkotások – Magyar költők budapesti szobrainak helyszínváltozásai Ma természetesnek vesszük híres poétáink szobrainak látványát, azonban arról már nem minden esetben tudunk, hogy valóban oda tervezték-e az adott emlékművet, ahol jelenleg látható. Cikkünkben a vándorló budapesti költőszobrokat kutattuk fel.