Múltidéző

Budapest fontos helyszíne a Kossuth-kultusznak „A magyar szabadságeszme egyik legdicsőbb apostola volt” – írta Kossuth Lajosról Hegyaljai Kiss Géza református lelkész. Bár az 1848–49-es szabadságharc vezető egyéniségének kultusza az Alföldön volt a legintenzívebb, de a reformkor kiemelkedő politikusára emlékeztető fővárosi emlékjelek mutatják, hogy Budapest is fontos helyszíne a magyar Kossuth-kultusznak. A 125 éve elhunyt Kossuth Lajosra emlékezünk, cikkünkben a kiváló hazafi életének első évtizedeivel ismerkedünk meg.

Minden idők legszebb pesti busza – 60 éve jelent meg a fővárosi utakon a faros Ikarus Ha van magyar jármű, amelyet csodálkozó emberek fogadnak, bárhol megjelenik, és szinte mindenki készít róla egy fényképet, az a faros Ikarus.

A Blaha újjászületése – Élhető köztér készül a közlekedési csomópont helyett A Blaha Lujza tér közlekedéstörténetét évtizedek óta az a kérdéskör határozza meg, hogy autópálya-csomópontként, parkolóként vagy élhető köztérként tekinthehünk-e rá. A nemrég bejelentett újjáépítés és a közzétett látványtervek szerint most szerencsére az utóbbi, az élhető köztér kerül előtérbe, pedig egykor gyorsforgalmi utat álmodtak ide.

Tavasz a Városligetben A Városliget a polgári Budapest népszerű pihenőhelye volt a századfordulón. A társas érintkezés színtere volt a korzó, a mulatságok helyszíne a park, hosszú sétákat tettek a promenádon. A korabeli fotók és képeslapok felidézik, milyen volt a tavasz a Ligetben 100 évvel ezelőtt.

110 évvel ezelőtt szabályozták először Budapesten az automobilok közlekedését Az automobilos közlekedés első szabályait a fővárosban 1909-ben alkották meg, miután több gyalogosgázolás is történt. Csak 21 éven felüliek vezethettek, és az is az előírások közé tartozott, hogy az autó nagyobb mérvű füstöt, kellemetlen szagot és az egészségre káros gázokat ne terjesszen.

Budapest a századfordulón Tegyünk időutazást a századfordulós Budapesten régi képeslapok és fotók segítségével!

Hatodszorra is átépül a Duna-híd Van egy Duna-híd Budapesten, amelyet néhány évtizedenként teljesen újraépítenek, ráadásul az új nem hasonlít az előzőre.

A Király utcától a Városligetig – Gundel János nyomába eredtünk Éppen százötven éve nyitott meg az első Gundel-vendéglő Budapesten, amelyet számos másik követett. De hol működtek ezek és mi van a helyükön ma? Ennek jártunk utána.

A soknevű városrész – Albertfalva 200 éves Kétszáz évvel ezelőtt felhívásban toboroztak lakókat a mai Fehérvári út környékére, ahol 50 házhelyet osztottak ki az ott letelepedni szándékozók között. Így született meg Albertfalva.

Erzsébet sugárút vagy új körút? Sajtóvita a városfejlesztésről Erzsébet sugárút vagy új körút? Erről a kérdésről tört ki a vita 85 évvel ezelőtt a fővárosban. Az Erzsébet sugárutat akkor már évtizedek óta tervezték, a mai Madách térről indult volna.

Eltűnhetnek a földutak a fővárosból Egy most elindult program keretében a még meglévő 225 kilométernyi földutat négy év alatt leaszfaltozzák Budapesten. Első körben ebből 181 földutat, körülbelül 41-42 kilométert látnak el szilárd burkolattal, elsősorban Csepelen, Pestszentlőrincen és Pestszentimrén. Ezzel egy nagyon hosszú folyamat zárul le a budapesti utak burkolásában.

Csónakázás, ivókút, gyógyfürdő – Így hűsöltek régen a Ligetben A legtöbben úgy gondolnak a Városligetre, mint Budapest egyik legnagyobb, egybefüggő zöld felületére. De nemcsak zöld van a Ligetben, hanem „kék” is. Ez a „kék” nem más, mint a víz. Víz nélkül korántsem lenne ugyanaz a Liget, mint ahogyan mi ismerjük. Az alábbiakban a városligeti víz után kutatunk.

Elfeledett budapesti repülőterek Pár éven belül elköltöztethetik a fapados és a teherszállító repülőket Ferihegyről – derült ki a napokban. Ezzel, legalábbis részlegesen, újból költözhet a budapesti repülőtér.

Botrány a Baross Gábor szobrára kiírt pályázat eredményhirdetésekor A vasminiszter 1892-es váratlan halála után szinte azonnal mozgalom indult, hogy az életében nem túl népszerű, 44 évesen elhunyt miniszternek szobrot állítsanak. Azt mindenki érezte, hogy Baross halálával nem egy népszerűséget hajszoló politikust vesztett el az ország, hanem egy Széchenyi Istvánhoz fogható zsenit, aki bárhová nyúlt, ott a veszteséges, nem működő állami vagy állami pénzen fenntartott vízfejű intézményből hatékony, nyereséges és kitűnő szolgáltatást nyújtó szervezet jött létre. Olyan rendszereket tett rendbe pár év alatt, mint a magyar vasúthálózat, a Posta, az állami hajózás.

A budapesti dohánygyárak története A magyar főváros egykori dohánygyárainak története nemcsak Budapest ipari múltjának fontos szeletét képezi, hanem a gyárak megmaradt épületei meghatározó részét adják a magyar ipari építészeti örökségnek. Rövid áttekintésünk betekintést nyújt az épületek későbbi történetébe is.

Belügyminiszteri dörgedelemre szervezték meg a modern budapesti köztisztaságot „A székes főváros utcáinak nagyobb része éspedig a legélénkebb forgalmú utcák is oly piszkosak, hogy ez az állapot jogos panaszokra szolgáltat okot” – olvashatták a Pesti Hírlap olvasói 125 évvel ezelőtt.

25 éve gyalogoshidat terveztek Buda és Pest közé Kristálytorony is állhatna Budapesten. Az egykor tervezett expóhoz kapcsolódva különleges gyalogoshidat terveztek a Haller utca vonalában.

Budapest ostroma megrázó képeken Az OstROMképek című kiállítás a Várnegyed Galériában egyedülálló módon mutatja be a 1944–1945-ös budapesti ostromot. Korabeli festményeken, rajzokon, fotókon keresztül megrázó kép tárul elénk.

Színházi élet a régi Városligetben A Ligetben hajdan pezsgő színházi élet folyt, a közönség itt láthatta mások mellett Feld Matyi, a tréfás pesti fiú bohózatait a Városligeti Színházban.

Legfőbb dicsőség a vitézség – a Szemere-lövölde története A pestszentlőrinci Zila Kávézó 2003 januárjában nyitotta meg kapuit. Kevesen tudják, hogy a neves kávézó díszes, felújított épülete éppen akkor volt százéves. 1903-ban Szemere Miklós alapított itt lövöldét, a második világháború után pedig strandfürdő öltözőjének használták Pestszentlőrinc egyik legszebb épületét. Ismerkedjünk meg a történetével!

Egy házomlás, amely megrémítette fél Budapestet Egész Budapestet megdöbbentette, amikor 25 évvel ezelőtt, 1994. február 4-én összedőlt az Ó utca 24. számú ház.

Így alakultak ki Budapest kikötői A pestbuda.hu-n is megírtuk, hogy kikötőfejlesztési program indul a Dunán. Ismerje most meg velünk ennek kapcsán a Duna-parton épült kikötők történetét.

Hűlt helyek nyomában: tabáni emlékek között A Budapest Történeti Múzeum a tabáni szerb templomról rendezett kiállításán jártunk. Nemcsak egy eltűnt épület, hanem egy egész alámerült Atlantisz nyomára bukkantunk.

Ilyen érdekes tervek is születtek a budapesti metrókra A pestbuda.hu-n is megírtuk, hogy a kormány tervei között szerepel a csepeli és a soroksári HÉV Kálvin térig való meghosszabbítása. A budapesti metróhálózatra számos terv, elképzelés született az elmúlt évszázadban. Most tíz, a budapesti gyorsvasúthálózattal kapcsolatos érdekességet szedtük egy csokorba.

Filmhíradó: ilyen volt a száz évvel ezelőtti Budapest! Adyt gyászolók és kommunista tüntetők, svábhegyi ródlizók és síelők egyaránt láthatók a most felújított 1919 januári filmhíradóban!

Így atyáskodott a pártállam Budapest fölött Ötven éve még a Budapesten kapható zsebrádiók számát is a Fővárosi Tanács tervezte meg, amikor Budapest költségvetését elfogadták. A városvezetők a lakás- és a közüzemi beruházások mellett olyan kérdésekkel is foglalkoztak, mint a ruhaneműk minősége.

Egy költő, aki rímekkel álmodott – Harminc éve hunyt el Weöres Sándor Weöres Sándor fiatalkora ugyan a Dunántúlhoz kötődik, de a költőnek a magyar főváros lett nemcsak az élettere, de több költeményének ihlető forrása is. Weöres feleségével, Károlyi Amy költőnővel több évtizedet élt Budán. Weöres Sándor szobrai, emlékháza mind a Dunántúlon találhatóak, a fővárosban iskolák viselik a nevét.

Így takarították a havat a régi Budapesten Ismét leesett a hó Budapesten. A hó eltakarítása nehéz munka és hálás beszédtéma egyaránt. A két világháború közötti híradásokból válogattunk részleteket.

Ilyen volt a Városliget a boldog békeidőkben A Városliget kedvelt pihenőhely volt száz évvel ezelőtt is. A békebeli hangulatot felidézik a korabeli képeslapok, a rajtuk látható szobrok és épületek többsége sajnos csak fotókon maradt fenn.