A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren (korábbi nevén a Ferihegyi repülőtéren) szerencsére ritkán fordult elő súlyos légibaleset. A legutolsó szerencsétlenség 45 évvel ezelőtt, 1975. január 15-én történt, amikor egy Malév-gép leszállás közben lezuhant. A gép utasok nélkül repült, ám a katasztrófának így is kilenc áldozata volt: a repülőgép teljes legénysége.
A beszámolók és a szakcikkek alapján a repülőgép és a személyzet vesztét vélhetően a kedvezőtlen időjárás okozta. A gép egy másik Malév-géppel együtt Berlinből repült hazafelé. Azért két repülő indult el egyszerre a keletnémet fővárosból, mert az utasok nélküli HA-MOH lajstromjelű repülőgép már két napja kint vesztegelt a budapesti rossz időjárás miatt. Időközben Berlinbe érkezett egy másik magyar gép is, egy mentesítő járat.
Arra a hírre, hogy talán le lehet szállni Budapesten, mind a két gép elindult, a HA-MOH utasok nélkül. Azt tervezték, hogy ha kell, Prágában landolnak, vagy ha Budapest közelében derül ki, hogy nem lehet Ferihegyen leszállni, akkor Debrecenben teszik le a gépeket.
A HA-MOH lajstromjelű repülőgép a ferihegyi kifutón 1966-ban (Fotó: Fortepan/MHSZ)
Az utasokkal teli repülőgép érkezett elsőként a magyar repülőtérre, megpróbálta a leszállást, de a rossz idő miatt átstartolt, és később rendben leszállt Debrecenben. Az őt követő, utasok nélküli gép is tett egy próbát, de a rossz látási viszonyok miatt a pilóták megszakították a leszállást, emelkedni kezdtek, majd – ahogy a vizsgálat később kiderítette – valamiért újra lenyomták a magassági kormányt, azaz süllyedni kezdtek, és a földbe csapódtak. A katasztrófát senki nem élte túl a repülőgépen.
A repülésről, a baleset idején uralkodó időjárási körülményekről azóta számos tanulmány született, amelyek elemezték a látási viszonyokat. A szerencsétlenség pontos okát máig nem tudták megállapítani. Közrejátszhatott az is, hogy a ködös esti idő miatt – a szerencsétlenség este fél hat előtt pár perccel történt – a pilóták különös érzéki csalódás áldozatai lehettek, amely elhitethette velük, hogy a gépük túl meredek szögben emelkedik, de mindezek mellett a hirtelen jegesedés is oka lehetett a döntésüknek.
1975. március 6-án a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium közleményt adott ki a szerencsétlenségről. Ez szinte minden napilapban megjelent, mi a Magyar Hírlap aznapi számát idézzük, amelyben az alábbiak voltak olvashatók:
„A bizottság megállapította, hogy a leszállást irányító földi berendezések és a repülésirányító szolgálat működése az előírásoknak megfelelt A repülőgép műszaki állapota rendben volt, a személyzet a gép működésével kapcsolatban a budapesti indulástól a szerencsétlenség bekövetkezéséig semmit nem jelzett. Nem utalt műszaki hibára a repülőgép berendezéseinek és alkatrészeinek utólagos vizsgálata sem. A repülőszemélyzet egészségi állapota, leterhelése és pihentetése a szabályoknak megfelelt.
A szerencsétlenség oka egyértelműen nem állapítható meg. A bonyolult, gyorsan változó ködös időjárási körülmények között a repülőgép személyzete olyan helyzetbe került. amelyből a továbbrepülés feladatát már nem tudta végrehajtani.”
A lezuhant gépen a következő személyek vesztették életüket: Szerencsés András parancsnok, Lengyel György másodpilóta, Ágoston Lajos navigátor, Szatmári István rádiós navigátor, Pogány Béla hajózó szerelő, Varga Katalin, Pálfai Erzsébet, Hámori Andrea és Vána János légi utaskísérők.
Maga a repülőgép egy szovjet gyártmányú Il–18V típusú, 4 motoros, gázturbinás légcsavaros gép volt, azaz a repülőt légcsavar hajtotta, amelyet egy gázturbina működtetett. Az Il–18-as típust az 1950-es években fejlesztették ki az Iljusin repülőgépgyárban. A 35,9 méter hosszú, üresen 35 tonnás repülőgép 90-100 utast tudott szállítani. A Malév 1960-tól használta a típust, előbb utasszállítóként, majd teherszállítónak átalakítva.
Összesen 8 darab Il–18-ast vásároltak. A legutolsó ilyen gépet 1989-ben vonták ki a Malév állományából. Az 1970-es évekre a repülőgép elavulttá vált, sőt a magyar gépek nem is voltak felszerelve a legmodernebb leszállást segítő berendezéssel. Utasokat 1977-ig szállítottak a repülőgéppel, utána csak teherszállításra használták a magyar Il–18-asokat. A közforgalomban a sokkal modernebb Tu–134-esek és Tu–154-esek váltották őket.
Utasok szállnak fel 1963-ban a Malév egyik Il–18-as repülőgépére (Fotó: Fortepan, Lőw Miklós)
Sajnos nem csak ez az egy baleset történt a magyar Il–18-as repülőgépekkel. 1962-ben Párizs közelében zuhant le egy gép, míg 1971-ben Koppenhága közelében történt katasztrófa, illetve még egy gépet kellett kivonni 1977-ben, amely Bukarestben sérült meg, de itt személyi sérülés nem történt.
Nyitókép: HA-MOH lajstromjelű repülőgép (Fotó: Fortepan/Uvaterv)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció