Keresés az archívumban

Karcsú, fehér Erzsébet – 115 éves az Erzsébet híd Most 120 éve kezdték meg az eredeti Erzsébet híd építését. Az egész világon egyedi hídszerkezet több mint két évtizedig őrizte elsőségét. Az öt évig tartó építkezést követően a kész műtárgyat 1903. október 3-án, 115 éve adták át a forgalomnak, szigorúan fejenként 2 krajcár hídpénz megfizetése után.
Vendéglátás felsőfokon – Megnyílt a Gellért 100 kiállítás A Gellért Szálló 100 éves történetében benne van a XX. századi Budapest története, annak történelmi, építészeti, és gasztronómiai oldala. A gyönyörű fekvésű, patinás szálloda túlélte a magyar történelem nagy viharait, minden hullámvölgyből talpra tudott állni.
Óvárosháza a budai Várban: egy példaértékű felújítás Bejártuk pincétől padlásig a budavári Szentháromság téren álló egykori városházát. A Pallas Athéné Domus Sapientiae Alapítvány jóvoltából ez a hely mostantól az oktatást és a tudományos életet fogja szolgálni, illetve a város egyik legklasszabb vendéglője és kiállítóhelye lesz. Képes beszámoló következik a megújult Óvárosházáról.
Óbudai hárs: egy a sok közül Óbuda, e nagy múltú és sokszínű városrész számos természeti értékkel büszkélkedhet. Védelem alatt álló különleges fája azonban nincs sok. Fákról szóló sorozatunk újabb részében egynek azért nyomába eredtünk.
Tudta, hogy Anonymus szobra Ferenc József ajándéka volt? Történt, hogy Ferenc József saját udvartartási költségére tíz szobrot adományozott a fejlődő Budapestnek: ezek egyike volt a névtelen jegyző szobra a Városligetben, ami azóta is töretlen népszerűségnek örvend.
Százharminc éve jár a HÉV Szentendrére 1888 nyarán indult meg a helyiérdekű vasúti közlekedés Budapest és Szentendre között, egykor a Lánchídig, illetve Visegrádig is tervezték a meghosszabbítását.
Milyen lehetett Mátyás korában Buda? Mátyás-emlékév van, a nagy király születésének 575., koronázásának 560. évfordulója alkalmából. Az uralkodó előtt tisztelegve mi is utánajártunk, mit adott Mátyás Budának, milyen város is volt ez az ő korában.
Tűzijáték, az elmaradhatatlan Úgy hozzátartozik az ünnephez, mint a bejgli a karácsonyhoz vagy a sonka a húsvéthoz. Igaz, az eredetileg egyházi tartalmú Szent István-napi körmenet spirituális tartalmához meg éppen annyira nem kapcsolódik, mint az előbbiek Jézus születésének és kereszthalálának ünnepéhez. De még sincs augusztus 20. tűzijáték nélkül.
Ilyen volt a Csillagvizsgáló a Citadella helyén Tudta, hogy egykor a Gellért-hegy tetejéről közölték a pontos időt?
Egy Ulászló utcai falfestményről Szentimrevárosban vannak kevésbé ismert művek is Szent Imre hercegről. Ilyen a Sailer István terve alapján épült bérház falán található murális munka.
Tudta, hogy a XI. kerület tervezőasztalon született? Százötven évvel ezelőtt, a kiegyezés után számos ötlet merült fel Buda és Pest fejlesztésére. Sok esetben régi, reformkori elképzeléseket elevenítettek fel, amelyek közül nem egy Széchenyi Istvántól származott.
Így valósult meg az Erzsébet híd a századfordulón Lassú folyamat volt az első Erzsébet híd megvalósulása. Csodálatos híd született, ám ehhez le kellett bontani a pesti óváros számos házsorát és a régi városházát is. Itt a története!
Most 105 éve adták át a Széchenyi fürdőt Tudta, hogy tíz évig tartott a Széchenyi fürdő kútjának fúrása? Így született meg a városligeti fürdőintézmény.
Erzsike és az első kapavágás: így született a János-hegyi kilátótorony Budapest legmagasabb pontja az 527 méter magas János-hegy, ennek tetején trónol az Erzsébet-kilátótorony, a helyieknek csak Erzsike, amelynek építését idén 110 éve kezdték meg. Péntekre esett 1908-ban június 12., amikor a tekintetes bizottság ünnepélyes keretek között fölkirándult a János-hegyre, és megtette az első kapavágásokat az új kilátóhoz.
Nyolcvanöt éve tűnt el a régi Tabán Nyolcvanöt éve, 1933. május 23-án kezdték meg a Tabán bontását. Eredetileg egy új, modern városrészt álmodtak a helyére, de a II. világháború elsöpörte a terveket.
Százötven éve dőlt el a Margit híd és a Ferenc József híd helye Budapest fejlesztése szempontjából 1868. május 17-én történt az egyik legfontosabb esemény. Százötven éve ezen a napon alakult meg ugyanis a fővárosok szépítésére létrehívott bizottmány, amelynek utóda a legendás Fővárosi Közmunkák Tanácsa.
Száztíz éves a budai Szent Imre Kollégium 1908. május 17-én avatták fel a budai Szent Imre Kollégiumot. Az épület a történelme során nem csupán diákok otthona volt, de eseményein vendégül látott hercegeket is, rejtegetett francia katonákat, és szállást kínált nyaraló fiataloknak. A kollégium falai a gondtalan diákélet emlékei mellett a két világháború lenyomatát is őrzik.
Hogyan került a víztorony a Svábhegyre? Van egy víztorony a Svábhegyen. Azt az érzést kelti a látogatóban, mintha köré szerveződne a tér minden eleme. Ez persze így nem igaz. Az építmény csupán száztizenöt éves, de valóban fontos a környéken élők számára, ugyanis a Széchenyi-hegy, Csillebérc és János-hegy vízellátását adja.
Krisztus Budán – egy régi fénykép húsvét ünnepén Hegyoldal, tágas kertek és egy – ahogy hívni szokás – „pléh-Krisztus”. Ez is Budapest volna? Húsvét ünnepén egy régi fénykép és néhány régi feszület nyomába eredünk.
Nagypéntek a régi Budán: a Veronika-kápolna emlékezete Nagyhét van – hagyományosan a húsvétra készülés hete. A háború előtti régi Budán és Pesten ilyenkor sokan már a pénteki körmenetre készülődtek. Például arra, hogy a stációknál meg-megállva a kálvária-hegyi Veronika-kápolnához menjenek fel a hívek. Mára már se stációk, se kápolna, és a Kálvária-hegy elnevezés is a múlté.
Regiomontanus: a reneszánsz csillagász Budán Johannes Regiomontanus, Mátyás király csillagásza 550 éve kezdett tevékenykedni Budán, ebből az alkalomból nyílt az életművét reprezentáló kamarakiállítás az OSZK Kézirattárában. Regiomontanus nevével egy domborművön is találkozhatunk a várkert déli oldalán.
Versenyben a budapesti Sziklakórház az Év Európai Múzeuma címért A budapesti Sziklakórház Atombunker Múzeum és a gyulai Almássy-kastély Látogatóközpont is bekerült idén az Év Európai Múzeuma díj 40 legjobbja közé. Az immáron 10 éve állandó kiállításként működő Sziklakórház történetiségével és autentikus, hamisítatlan környezetével mutathat újat.
Búcsú az öreg pasaréti kőrisektől A fákról szóló sorozatunkban most búcsúztatunk: több idős kőrisfát ki kellett vágni a Pasaréti út mentén. Odvasak voltak, betegesek, némelyik a kilátást is zavarta. De azért mégis kár értük, hisz egy régi fasor utolsó tanúi voltak.
Nyárra elkészülhet a Csillaghegyi Strandfürdő Évekig a bezárás fenyegette Budapest egyik legrégebbi, legnagyobb területű és legszebb strandját az óbudai Róka-hegy oldalában, a Csillaghegyi Strandfürdő és Uszoda együttesét. Nemrégiben viszont új esélyt kapott. Hatalmas beruházással szinte teljesen új komplexumot varázsolnak belőle, régi értékei megtartásával.
Így épült meg a Várhegy alatti Alagút A Lánchíd helyét hosszas előkészítő munka alapján határozták meg. Az akkori hídépítési ismeretek alapján Pest és Buda területén egyedül itt lehetett hidat építeni, ám szerencsétlen körülmény volt, hogy Budán a híd egyenesen a Várhegynek vezetett. Ezt a problémát orvosolta az Alagút, amit 165 éve kezdtek el építeni.
Két világ között egy harmadik – 150 éve született Árkay Aladár Most 150 éve, 1868. február 1-jén született Árkay Aladár építész, akinek a két budapesti temploma a kor építészeti törekvéseinek meghatározó művei.
Zöld Budapest: az Erzsébet híd két platánja (I. rész) Van az Erzsébet híd budai lehajtójánál két csodálatos méretű platánfa. Az egyik a hídfőtől délre, a Rudas fürdő mellett áll, a másik pedig a Döbrentei tér sarkán, a házak előtt. Legalább százéves mindkettő – és hát történt itt egy s más az elmúlt száz évben.
„Itt van a város, vagyunk lakói…” – Cseh Tamás 75 Január 22-én nemcsak a magyar kultúrára emlékezhetünk: ez a nap egyúttal Cseh Tamás születésnapja is. Idén lenne 75 éves, és már 9 éve annak, hogy elhunyt. Az évforduló kapcsán összeszedtük, milyen kapcsolata volt a „dalnokként” emlegetett előadónak Budapesttel.
Ilyen volt a régi, havas Budapest Esett egy kis hó végre. Hólapátolás előtt vagy után, vagy amíg teljesen el nem olvad, nézegessen képeket: milyen volt itt a régi teleken, Pesten és Budán!
Régi emlékképek: Budapest őszi fényben Vannak városok, amelyeknek különösen jól áll egy-egy évszak. Mondjuk Rómának a tavasz, Salzburgnak a tél. És Budapestnek? Szerintünk az ősz. Nézegessenek régi őszi képeket a fővárosról!
Kiránduljon Budapesten! Fehér alapon csík, kereszt vagy kör: ki ne ismerné a turistajelzéseket az erdőben. De hogy Budapesten is van ilyen, a város határán belül? Kiránduljon velünk!
Pálosok Budapesten: 3+1 titkos hely Van egy ősi, több mint 700 éves szerzetesrendünk, és vannak e rendnek titkos budapesti helyei: egy (sőt még egy) barlang, egy fák árnyékába bújó felszentelt romterület és egy ódon belvárosi kolostor. Felfedezőtúrára indultunk a pálosok nyomában.
Ősöreg eperfa őrzi Tabán múltját A budai Várral szemközti Naphegy és a Gellért-hegy oldaláról a XX. század folyamán eltűnt egy egész világ. De egy eperfa túlélte a viszontagságokat. Folytatjuk a pestbuda.hu öreg, különleges fákról szóló sorozatát. Ezúttal Buda és a tabániak büszkeségén, az ősöreg eperfán a sor.
Sisi szobrának kalandos útja – vándorló szobrok Az egyik legszebb budapesti szobor kálváriája sajnos igazi XX. századi történet, végtelen vitákkal, szocialista városépítészettel, méltatlan, félreeső helyszínnel, elfeledett jelennel. Erzsébet királyné Döbrentei téri szobráról, az egykor nagy jelentőségű alkotásról sokan tudnak, a szobor hosszú kálváriája már kevésbé ismert történet.
Vigyázz, kész, csússz! – megújult a Gellért-hegyi csúszdapark Elkészült a Gellért-hegyi csúszdapark felújítása: egy nagyon izgalmas játszótérrel gazdagodott a budai oldal. Teszteltük az eredményt a szünidő első napjainak forgatagában.
Régi idők játszóterei – emlékeznek még rájuk? Mi másról is szóljon a gyereknap, mint a játszásról? Meg a játszóterekről, amik nem is olyan régen vannak a fővárosban. Kalandozzanak velünk az időben a homokozók és hinták között! A régi Budapest játszótér-perspektívából.
Bezárja kapuit a Planetárium Nem tud tovább dacolni az időjárással, a heves esőzésekkel a budapesti Planetárium, június 18-án bezárja kapuit. Állami támogatásra van szüksége az újranyitáshoz, a javításokat, fejlesztéseket önerőből az intézmény már nem tudja fedezni. Őszre várható leghamarabb döntés.
Itt a tavasz Budapesten! Összeszedtünk néhány különlegességet, amelyeket csak most láthat Budapesten. Nem, nem aktuális kiállításokról, híres épületekről vagy fesztiválokról lesz szó: ezúttal a főváros természeti szenzációi kerülnek terítékre.
Ilyen volt a Naphegy száz éve Felismerik elsőre, mi látható a képen? Mintha egy távoli, idilli, vidéki tájat látnánk, pedig ez a bel-budai Naphegy, most száz éve, 1917-ben.
Itt a tavasz: virágzik a mandula a Gellért-hegyen! Most már tényleg itt a tavasz: kivirágoztak a Gellért-hegy mandulafái, látszik messziről, ha felnézünk a hegy déli oldalára. Na de hogy is kerültek ide ezek a fák?
Régi pompájában állítják helyre a Lánchidat Akár két és fél évig is eltarthat a felújítás, utána viszont korszerű és biztonságos lesz a megszépülő Lánchíd és az Alagút is. Esztétikai és műszaki beavatkozások is várhatók, amelyekkel Budapest legrégebbi átkelője az eredeti állapotát nyerheti vissza.
Pesten fúj a szél – Arany János nyomában II. Sorozatunk első részében megmutattuk, hogy az 1840-es évektől 1860-ig mikor és hol fordult meg Arany János a fővárosban. Most annak is utánajárunk, hol lakott a városban, miután állandó lakóhelye végre Pest lett.
Eltűnt temetők nyomában Budapesten Gesztenyés kert, West End, Kálvária tér: Budapesten számos olyan közterület van, amely valamikor temető volt. Nem csoda: az állandóan terjeszkedő város mindig túlnőtte a határában lévő sírkerteket. Ezekből mutatunk meg néhányat.
Az eltűnt budai szőlő és bor nyomában Október 15-én, Teréz napján hivatalosan is megindulhatott a szüret a budai hegyekben. Minden polgár és napszámos a szőlőben volt – így nézett ki az október valamikor, nem is annyira régen a Duna jobb partján. Mára ebből, a budai szőlőskertekből nem maradt szinte semmi.
A szépség dicsérete – Medgyessy-kiállítás nyílt a Ménesi úton Megosztott öröm címmel nyílt Medgyessy Ferenc szobrász munkáiból kiállítás 2016. szeptember 16-án a Molnár-C. Pál Műterem-Múzeumban. A tárlaton a művész ritkán bemutatott rajzait, kisplasztikáit és domborműveit is megcsodálhatja az oda látogató érdeklődő.
Módosulnak a tervezett olimpia helyszínei Módosította a 2024-es budapesti olimpiai pályázat alapját képező helyszínkiválasztási javaslatot a Fővárosi Közgyűlés.
225 éve született Széchenyi István 1791. szeptember 21-én született meg Bécsben Széchenyi István, akit Kossuth Lajos a „legnagyobb magyar” kitüntető címmel illetett, és ő volt az első magyar személyiség, aki Pest és Buda egyesítését szorgalmazta.
Molnár-C. Pál Budapestje A Gellért-hegy leghangulatosabb múzeuma, a kicsi, de annál aktívabb Molnár-C. Pál Műterem-Múzeum idén újabb érdekes kiadványt jelentetett meg. Ezúttal a névadó önéletírását adták közre egy igényes, a festő saját képeivel illusztrált kiadványban.
Budapestet a Dunáról lehet igazán szeretni: hajózzunk Pest és Buda között! Gondolta volna, hogy a BKK járművei között van olyan, amelyiken nemcsak működő mosdó, ingyen wifi és hűtött üdítőket kínáló büfé van, de mindemellé még varázslatos budapesti panorámát is kapunk? Kipróbáltuk az immáron negyedik éve a fővárosi tömegközlekedés részét képező vízibuszokat. Megállapítottuk: Budapestet a Dunáról lehet igazán szeretni.
Teljen meg élettel a Bartók Béla út! Évek óta zajlik az újbudai Bartók Béla út újjáéledése, már külön kezdeményezés fogja össze az útszakasz kulturális eseményeit. Most mégis úgy tűnik, ismét a belvárosi sztrádák hívei állnak nyerésre a forgalomcsillapításról szóló tervekkel szemben. Pedig számos érv szól az utóbbi mellett, és talán még nincs minden véglegesen eldöntve.