Úti ikont állítottak a XVII. kerületi Tarcsai út mentén. Hasonló ikonokat a keleti országrészben szoktak állítani.
A XVII. kerületi Tarcsai út mentén állítottak új úti ikont június 16-án. Korábban csak a keleti országrészben állítottak úti ikonokat, a közép-magyarországi régióban elsőként a budapesti kerületben emeltek ilyen szakrális építményt.
MTI fotó: Balogh Zoltán.
Kapuk és szerpentinek – A Budavári Palotához vezető utak
A Budavári Palota csodálatos látványát jórészt a Várhegynek köszönheti, a domborzati viszonyok azonban nehézséget is okoznak, különösen a közlekedésben. Amíg a védelmi szerepen volt a hangsúly, ez nem is jelentett nagy problémát, a XIX. század második felétől azonban a reprezentáció előtérbe kerülésével gondoskodni kellett az uralkodói épületegyüttes méltó megközelíthetőségéről is.
Aki megpróbálta megragadni a lehetetlent – 150 éve hunyt el Izsó Miklós
Bár rövid életpálya adatott neki, Izsó Miklós a magyar szobrászat egyik legnagyobb mestere. Alig két évtized alatt olyan remekműveket hozott létre, mint a Furulyázó pásztor vagy a Búsuló juhász, melyeket a magyar nemzeti szobrászat első darabjainak tekinthetünk. Széchenyitől Arany Jánoson át Petőfiig pátosz nélkül, tömören és erőteljesen sikerült ábrázolnia a nemzet nagyjainak talentumát, szellemi karakterét. Az 1875. május 28-án elhunyt szobrászra emlékezünk – jóllehet néhány forrás tévesen egy nappal későbbre datálja halálát.
Vámfizetés 1945-ben a hidakon
Vámfizetést vezettek be 80 éve a budapesti hidaknál. A cél a hidak helyreállításának részbeni fedezése. Az új hídvámot a főváros szedte, de a népszerűtlen intézkedés csak egy hónapig volt érvényben.
Görgei Artúr honvéd tábornok budavári szobrának felavatása
Görgei Artúr az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leghíresebb honvéd hadvezére, hadügyminisztere volt. Nevéhez fűződik a győztes tavaszi hadjárat irányítása 1849 áprilisában, majd május 21-én a budai Vár ostrommal való bevétele, vagyis a magyar főváros felszabadítása, szimbolikus értelemben a szabadságharc katonai csúcspontja.
A fogaskerekű meghosszabbítása
A fogaskerekű ma valójában a 60-as villamos. Története 1874-ig nyúlik vissza, amelyben fontos esemény volt az 1890-es esztendő, mert ez év májusában nyílt meg a Svábhegy-Széchenyi hegyi szakasz.
Szegényházak Pesten és Budán – Vagyontalanok és munkaképtelenek otthona
A szegényházak fontos szerepet töltöttek be a XVIII–XX. század szociális ellátórendszerében, hiszen lakhelyet és ellátást nyújtottak a rászorulók, az idősek és a munkaképtelenek számára. A múlt század elején Budapest legnagyobb szegényháza az Erzsébet, a Dunajobbparti és a Kamarerdei Szegényház volt, amelyek az 1920-as évekre a túlterheltség miatt már alig tudták befogadni és ellátni a temérdek jelentkezőt.
Száz éve jelentek meg a piros színű maszek taxik Budapesten
Száz éve jelentek meg a piros taxik Budapesten. Nem csak az volt bennük az újdonság, hogy élénk színük volt, hanem az is, ezeket korábbi bérkocsisok üzemeltették, akik a lófogatú járműveikből ültek át autómobilra.
Ahol világhódító zene született – 35 éves a Kodály Zoltán Emlékmúzeum
Kodály Zoltán nevét valószínűleg minden magyar ismeri, és a budapestiek azt is tudják, hogy az Andrássy út köröndje az ő nevét viseli. Az viszont talán már kevésbé közismert, hogy a kör alakú kis teret azért nevezték el 1971-ben a híres zeneszerzőről, mert ő közel fél évszázadon keresztül a körönd egyik házában élt. Egykori lakásában 1990 tavaszán, vagyis 35 évvel ezelőtt nyílt meg a Kodály Zoltán Emlékmúzeum.
A gőzkocsi 190 éve jelent meg Pesten utcáin
Ló nélkül mozgó jármű Pest utcáin majd 60 évvel az első hazai automobil előtt? Igen, 1835 tavaszán a pestiek egy bécsi műszerész-optikus által Angliában megvásárolt gőzkocsi próbálkozásait láthatták.
Átadásakor modernnek számított – A Ferihegyi repülőteret 75 éve nyitották meg
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret 75 évvel ezelőtt, 1950. május 7-én adták át. Hatalmas ünnep volt, a közönséget külön autóbuszok szállították Ferihegyre. Persze az akkori reptér egész más volt, mint a mostani.
Hunyadi János gyermekkorában építtette Zsigmond király a fényűző budai palotáját
Hunyadi János és Luxemburgi Zsigmond király között közelebbi történelmi kapcsolat is fennáll, mintsem csak a kortársi viszony. Sokáig élt a nézet, hogy Hunyadi a király mostohagyermeke. Zsigmond Hunyadi János gyermekkorában építtette a budavári Friss palotáját, az építkezéseket később Hunyadi János fia, Mátyás király folytatta tovább, a fényűző épületekből azonban mára már semmi sem maradt.
Az első pesti lóvasút
Pesten a lóvasút 1866-ban indult meg, de az építéséhez szükséges engedélyt 1865. április 22-én adták ki. Az első vonal Újpestre vezetett. Az első engedély évtizedekre meghatározta Pest tömegközlekedését.
A vértezetbe öltöztetett vitéz – Hunyadi Jánost mintázó alkotások Pest-Budán
A főként hadvezérként ismert Hunyadi János daliás termetét alighanem a plasztikus, háromdimenziós szobrok tudják leginkább visszaadni, amelyekből több is látható Pest-Budán. Hunyadi első ábrázolása Thuróczy János krónikájának két kiadásában maradt ránk, Mátyás király pedig két monumentális emlékművel tisztelgett az édesapja előtt, amelyek közül az egyik a budai királyi palotáján volt látható.
A sikertelenségre kárhoztatott 415-ös
Az Ikarus buszok között egyfajta átmeneti típus volt a 425-ös. A hatalmas sikerű 200-as kocka autóbuszok és a sajnos már nem sikeres alacsony padlós Ikarusok között lett volna számára 10 év, hogy Budapesten és a világon elterjedjen, és az elődhöz mérten sikeres legyen, de a 40 éve Budapesten megjelent Ikarus 415-ös típusnak erre nem volt esélye.
A budapesti hidak újjáépítésének kérdései
Budapesten 80 évvel ezelőtt, 1945 tavaszán az egyik legfontosabb kérdés a dunai átkelők helyreállítása volt. Nem véletlen, hogy már 1945. április 19-én a kormány jelentős összegeket szavazott meg az első átkelők felépítésére, egy híd helyreállítására, egy új építésére és egy pontonhíd létesítésére.
Kis Vatikán Budapesten – Ahol a város legkatolikusabb területe volt
Az idén nemcsak húsvétkor, a kereszténység legnagyobb ünnepén keresik fel hívek és zarándokok tömegei a Vatikánt, hanem a 2025-ös szentév alkalmából is, hogy a szakrális helyszín részeseivé válva lelki megtisztulásban és egyházi áldásban részesüljenek. Alig ismert, hogy a két világháború között a pesti Józsefvárosban is létezett egy Kis Vatikán, mely számos egyházi intézményen kívül a keleti és nyugati határa mentén templomot és kápolnát is magában foglalt.
A Malév első nagy repülőgépe Ferihegyen
Az egykori Malév Budapestről teljesen új célállomásokat tudott elérni az 1960-as évek elejének egyik szovjet „óriásgépével”, a legendás Il–18-sal. A magyar légi közlekedés ezzel a géppel lett „nagykorú”.
Ötven éve adták át Budapest legnagyobb KRESZ-parkját a Városligetben
Ötven éve egy új kezdeményezést valósítottak meg a közlekedésbiztonságért felelős szakemberek. Elborzadva a gyereket érintő sok közlekedési balesettől különleges parkokat terveztek azért, hogy a kicsik játszva ismerjék meg a közlekedési szabályokat. A legnagyobb KRESZ-park 50 éve nyílt meg a Városligetben.
A metróépítés 45 éve – A kék metró második szakaszát 1980 márciusában adták át
A tömegközlekedés és annak fejlesztése Pest és Buda modern kori történetének szerves része. A metróhálózat kiépítése már a XIX. század végén megkezdődött, és minden bizonnyal folytatódik a XXI. század első harmadában is. Ennek a fejlesztésnek volt fontos állomása a 3-as metróvonalon a Nagyvárad tér – Kőbánya-Kispest közötti szakasz átadása 45 évvel ezelőtt.
Fényreklámok a pesti háztetőkön – Száz éve szigorították a szabályokat
Budapesten a XX. század elején kezdtek elterjedni a többemeletes bérházak tetejére épített fényreklámok, amelyek rövid időn elül ellepték a legforgalmasabb utcákat. Térhódításukat átmenetileg egy 100 évvel ezelőtti tűzeset akasztotta meg, amikor kiderült: az addig felszerelt táblák többsége tűzveszélyes. A főváros 1925-ben szigorú rendeletet alkotott, amely immár nemcsak építészeti, de tűzbiztonsági szempontból is meghatározta a felszerelés és működtetés feltételeit.
A legnagyobb magyar és a haza bölcse
A Nemzeti Múzeumban található Than Mór-freskón a reformkor nagyjai közül Széchenyi István és Deák Ferenc alakja látható középen, akik a békés polgári átalakulás főszereplői voltak a reformkortól kezdve. A két politikus Batthyány Lajos 1848-as kormányában került egymással a legközelebbi kapcsolatba, 1854-ben pedig üzletet is kötöttek egymással.
Egy érdekes külsejűnek nevezett épület – 40 éve nyitották meg a Lőrinci Nagykönyvtárat
Negyven éve, 1985. március 18-án avatták fel a XVIII. kerület új létesítményét, a főkönyvtárat, amely az új városközpont egyik fontos eleme volt, és egyúttal a pestszentlőrinci városrész évtizedes könyvtárelhelyezési problémáit is orvosolta.
A Kisföldalatti nagy felújítása
Harminc évvel ezelőtt az akkor 99 éves Kisföldalatti átfogó felújításon esett át. A pályát, az alagutat és a kocsikat is érintette a munka, amely miatt fél évre az Andrássy utat is le kellet zárni.
A legbátrabb forradalmár – Jókai Mór szerepvállalása március 15-én
Március 15-ét ma leginkább Petőfi Sándor alakja határozza meg, hiszen a Nemzeti dal elszavalása a forradalom egyik legemblematikusabb pillanata lett. Mégis, ha a történelmi eseményeket alaposabban megvizsgáljuk, világossá válik, hogy Jókai Mór szerepe nemcsak egyenrangú volt barátjáéval, hanem talán még jelentősebb is. A következőkben Jókai Mór március 15-ei tevékeny szerepét követjük végig korabeli írások és saját visszaemlékezései alapján.
Nyolcvan éve indult újra az élet a fővárosban – Ferencváros pusztulása és újjáépítése
A második világháború rendkívül súlyos károkat okozott a fővárosban mind a budai, mind a pesti oldalon. A Budapest 14 kerületében lévő közel 40 ezer épület mintegy egyharmada megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott. Ferencváros ipari területei miatt szinte teljes egészében csatatérré változott.
A sikló és a fogas: a gőzvontatás különleges esetei Budapesten
A XIX. században a városi közlekedésben a lovak biztosították a mozgatóerőt, a távolsági közlekedésben pedig a gőz. Miért nem jelent meg a városokban, így Budapesten a gőzvontatás, illetve, ha mégis alkalmazták, milyen különleges esetekben?
A közlekedés újjáélesztése a 80 évvel ezelőtti pusztulás után
Budapest II. világháborús ostroma szinte teljes pusztulást hozott a városra. A hatalmas károk a közlekedési hálózatokat is érintették. Nemcsak a világszép hidak felrobbantását értjük alatta, hanem a tömegközlekedési hálózat pusztulását, márpedig közlekedés nélkül egy világváros nem működhet. Nézzük meg, hogyan indult újra a közlekedés 1945 februárjában!
Az első fizetőparkoló Budapesten
Budapesten 60 éve kell a közterületi parkolásért fizetni. Az első fizetős parkoló a belváros közepén, a nem sokkal korábban átadott, új Erzsébet híd pesti hídfője alatti terület lett. Az, hogy miért kellett már akkor fizetős parkolót kialakítani, érdekes történet.
Modernizált műemlék – A Magyar Nemzeti Bank megújult székházában jártunk
A Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri székháza 120 évvel ezelőtt készült el Alpár Ignác tervei szerint, de egészen a legutóbbi időkig nem történt rajta átfogó helyreállítás. Az elmúlt három év során azonban felújították és modernizálták a műemlék épületet, amelyet most mi is bejárhattunk: megtekintettük az első emelet helyreállított reprezentatív tereit, amelyet évtizedekkel ezelőtt osztottak ketté, láttuk a korábbi elfalazásból kiszabadított lodzsákat, megtekintettük a díszlépcsőházat, az üveghidat és az udvart lefedő üvegtetőt.
Budapest leghíresebb díszpolgára – A 200 éve született Jókai Mór és a főváros kapcsolata
Kétszáz éve született Ásvai Jókay Móric, vagy ahogy mindnyájan ismerjük, Jókai Mór, „a nagy mesemondó”, aki regényeivel, közéleti tevékenységével és rendkívüli munkabírásával meghatározta a XIX. századi magyar kultúrát. Bicentenáriuma alkalmából cikkünkben Jókai és a főváros kapcsolatát mutatjuk be: hogyan kötődött Budapesthez, milyen helyszínekhez fűzték az emlékei, hol élt, és miként örökítette meg a város átalakulását műveiben.
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció