A pesti utca népszerű alakja volt, akiknek megállt a busz és a villamos, akit fesztelenül szólítottak meg a járókelők, és aki élvezte, hogy mindenki megismeri. Humoreszkjeiben, regényeiben, novelláiban, verseiben sűrűn megjelenik a város, amelyhez hozzátartozott, s amelynek lakóiról árnyalt, sokszor egészen karikírozott képet festett. Karinthy Frigyes kávéházakban élte az életét, a Hadik, a New York és a Centrál asztalainál írta meg hatalmas életművét.
4
Utoljára 25 évvel ezelőtt dolgoztak régészek a belvárosi Károly-palota udvarán, a Károlyi utca 16. szám alatt, a Petőfi Irodalmi Múzeum otthonának helyszínén. Akkor feltárták többek között egy XI–XII. századi temető 23 sírját, egy XIII. századi falu részletét és egy török ház kőből épült pincéjét és élelmiszertárolóját. Az ásatások most ismét folytatódnak.
27
A Magyar Nemzeti Múzeum építése 185 évvel ezelőtt kezdődött. Az akkor még külvárosi telken, amelyet már 1813-ban megvásároltak a múzeum számára, korábban lucernát termesztettek. Az építkezésre az Országgyűlés óriási összeget, 500 000 forintot szavazott meg, az első kapavágásra 1837. június 22-én került sor.
44
Batthyány Géza gróf a XIX. század végén úgy döntött, hogy egy akkor már több száz éves híres firenzei reneszánsz épületnek, a Strozzi-palotának a másolatát építteti fel Budapesten saját otthonaként. Tervéhez a mai Teréz körút 13. szám alatt találta meg a telket, és Hauszmann Alajost bízta meg a megvalósítással. A házat kívülről ma is bárki megszemlélheti, ám csak kevesen tudják, hogyan nézett ki belülről ez a fényűző főúri palota, amelyben a gróf távoli rokonával, Batthyány Lajos kivégzett miniszterelnök lányával, Emma grófnővel élt boldog házasságban. Videónkban megmutatjuk, mi maradt meg mára a palota pazar belső tereiből.
1
47
Budapest legnagyobb templomának építése a méretéhez igazodóan nagyon sokáig tartott, kitöltötte a XIX. század második felét, és még a XX. századba is átnyúlt egy kicsit. 1905-ben fejezték be, de negyven évvel később már ismét felállványozhatták: a II. világháborús sérüléseit kellett helyrehozni. A renoválásból azonban még nagyobb baj lett, egy véletlen tűzeset folytán az egész kupola leégett.
91
A Déli pályaudvar 1861 óta szolgálja a vasúti forgalmat. Megnyitása óta a mostani már a harmadik állomásépülete. A legérdekesebb valószínűleg a második épület volt, amelyet 60 évvel ezelőtt, 1962-ben adtak át, és amely alig 13 évig állt eredeti formájában. Ez első „modern Déli”-re emlékezünk.
5
21
A jó közlekedés megteremtésében és fenntartásában minden ember egyformán érdekelt. Sok koncepció látott napvilágot Budapest közel 150 éve során, amely segíteni vagy színesíti kívánta közlekedési lehetőségeinket: legyen siklóvasút, mely felvezet a Gellért-hegyre? Kerüljön valahová gyalogoshíd a Dunán? Legyen kétszintes a Hungária körgyűrű? A meg nem valósult, de a tervezőasztalig sikeresen eljutott közlekedésfejlesztési víziók bemutatására vállalkozik a június 21-én megnyílt kiállítás a Közlekedési Múzeum új helyszínén, az Északi Járműjavító Dízelcsarnokában.
25
A mai Vörösmarty tér és József nádor tér között, a Gerbeaud cukrászda és környezete helyén egy nagyon értékes telek húzódott. 240 évvel ezelőtt ide épült fel a Harmincadhivatal (Vámház), melyet 70 év után ódivatúnak ítéltek meg és lebontottak. A területet ezután többen is szerették volna hasznosítani, gróf Széchenyi István a Nemzeti Kaszinót, Pest városa az új városházat emelte volna fel a helyszínen. A telket végül négy részre osztották a XIX. században. Az ide épült házak ma is állnak, értékes darabjai a belváros építészeti örökségének.
1
41
A budai túrázók 95 évvel ezelőtt meglepve tapasztalták a Svábhegyen, hogy egyik pillanatról a másikra eltűnt a kedvenc, évszázados fájuk. A kirándulóhely a Normafának nevezett bükkfa nélkül 1927. június 19-től már nem volt ugyanaz, mint korábban.
68
Épp 115 éve hunyt el Mechwart András, aki egy pár száz fős vállalkozásból hozta létre a magyar ipart évtizedekre meghatározó vállalatóriást, a Ganz-gyárat. Eredetileg a törzsgyár Budán, a mai Bem József utca és a Ganz utca közötti területen feküdt, innen terjeszkedett a Kacsa utcába, a Fény utcába, majd pesti telephelyeire. A gyár emlékét ma a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjtemény őrzi a Bem József utca 20. szám alatt, a gyárat felvirágoztató Mechwart András előtt pedig a róla elnevezett II. kerületi térrel és az itt látható mellszoborral tiszteleg az utókor.
1
98
A pesti Belvárosban, a Károly körút és a Dohány utca találkozásánál álló hatalmas bérházon hamarosan átalakítási munkák kezdődnek: visszakapja a II. világháború után elbontott jellegzetes tornyait. Városképi szempontból kiemelten fontos épületről van szó, amelyen az érdekes tetőelemeken kívül nagy méretű domborművek is helyet kaptak. A ház hatalmas homlokzata a XX. század elejének igen színvonalas alkotása.
96
Az 1837-ben épült első Nemzeti Színház a mai Astoriánál, a Rákóczi út, Múzeum körút sarkán állt, a klasszicista épület homlokzatát 1875-ben teljesen átépítették, és egy hatalmas bérházat is emeltek mellé. Pár évvel ezután a pesti közönség olyasminek lehetett szemtanúja, ami akkor még keveseknek adatott meg: bevezették a villanyvilágítást. Ezzel a Nemzeti a világ harmadik színháza lett, amelynek színpadát, nézőterét és homlokzatát ily módon világították meg.
101
Alamizsnából, hitelekből közel ötven év alatt építtették fel a klarissza rend apácái zárdájukat a mai Szerb utca 21. – Királyi Pál utca 1–3. szám alatt a XVIII. században. A zárt sorú beépítésű, háromudvaros kolostor barokk magja egy középkori romtemplom falmaradványait őrzi. Az apácarend feloszlatása után többször átalakított épületegyüttesben működött papnevelde, kórház, börtön, majd a Pesti Királyi Főzálogház. Lebontása a XX. században kétszer is felmerült, de szerencsére megmaradt: ma az ELTE intézményeinek ad helyet a műemlék.
102
Hauszmann Alajos neve az utóbbi években kezd ismét a köztudatba kerülni, a megbecsülés olyan szintjére, ami életműve alapján méltón kijár neki. A királyi palota bővítése és környezetének kialakítása volt munkásságának csúcspontja – ezért is nevezték el róla a napjainkban zajló épületrekonstrukciós programot –, de az építészi életmű sokkal változatosabb ennél és rendkívül gazdag. Születésének 175 éves évfordulója alkalmából megkíséreljük bemutatni Hauszmann Alajos fontosabb alkotásait, természetesen a budapestiekre összpontosítva.
117
Lehetett volna Villamosszék, Sétahinta, Páros János, Égibusz: több mint tízezer javaslat érkezett az elnevezésére. Végül a zsűri a Libegő mellett döntött. 1970 óta szállítja az utasokat Zugliget és a János-hegy között. Nyitott, kétüléses székeken utazva lehet leküzdeni a két végállomás közötti 260 méteres szintkülönbséget, a drótkötélpályát 17 hatalmas acélpillér tartja. Volt itt nászút, a Trapper farmer reklámja, és számos filmben feltűnik ez a ritka közlekedési eszköz.
52
A Városliget már több mint kétszáz éve a pestiek kedvelt kirándulóhelye, ahol a sétálgatásban, csónakázásban megfáradt emberek előtt mindig nyitva állt néhány étterem kapuja is. A Liget aranykora a millennium idejére esett: az 1896-os ezredéves kiállításra közel hatmillió látogató érkezett, ennek megfelelően a vendéglátás is magasabb fokozatra kapcsolt.
111
Tudják, hogy hol található Budán a Burgerberg vagy a Feldhut, esetleg a Reiche Reid? Sőt vélhetően, ha azt mondják, hogy el kell utazni Dreihotterbe, akkor senki nem arra gondol, hogy a 21-es buszra szálljon fel. A budai városrészek ma szép, hangzatos és néha ősinek hangzó magyar neveket viselnek, ám ez csupán 1847-től van így, amikor egy csapásra szinte minden budai területet átneveztek. Ez volt a híres dűlőkeresztelő.
60
Széchenyi István évekig dolgozott azon, hogy itthon is meghonosítsa az Angliában megismert lóversenyeket. Már 1821-ben kidolgozta a lóversenyszabályzatot, és 1822-ben engedélyt kért a lóversenyek megtartására. Ezt elsőként Pozsonyra kapta meg 1826-ban, majd 1827-ben Pesten is megtarthatta a versenyt.
119
A 175 éve született Hauszmann Alajosra emlékeztek csütörtökön a Fiumei úti sírkertben. Ő volt a Kossuth téri Királyi Kúria, a New York-palota, a Műegyetem központi épülete, valamint a királyi palota bővítésének és átépítésének tervezője, de számos budapesti középület, magánház és villa készült az ő tervei szerint. Tanári munkásságán keresztül jelentős hatást gyakorolt a századforduló magyar építészetére, építészeire.
107
Pollack Ágoston, a klasszicista építészet kiemelkedő alkotójának, Pollack Mihálynak a fia számos köz- és magánépületet jegyzett Pesten és Budán. A legtöbbet mára lebontották, átépíttették, számos terve csak dokumentáció formájában maradt fenn. Pollack Ágoston együttműködött Ybl Miklóssal és édesapjával is, utóbbival együtt dolgozott például a Szent Rókus Kórház bővítésén. Pollack Ágoston tevékenysége és megítélése az apa remekművei árnyékában háttérbe szorult, noha tervei láttán elmondhatjuk, hogy korának jeles építészei közé tartozott.
1
82
A magyar főváros egyértelmű nyertese lett az osztrák–magyar kiegyezésnek, amelynek eredményeként Ferenc Józsefet 155 évvel ezelőtt, 1867. június 8-án a budavári Nagyboldogasszony-templomban magyar királlyá koronázták. Budapest a következő évtizedekben világvárossá fejlődött, így magától értetődő volt, hogy a koránázás 25. és 40. évfordulóján is többnapos ünnepségsorozatot tartottak. Diadalkapuk épültek, a Citadella ágyúi díszlövéseket adtak le, volt katonai díszszemle, fáklyás felvonulás, tűzijáték és szerenád, az utcákon százezres tömeg hömpölygött.
1
67
A Duna a mai napig fontos kereskedelmi útvonal, de a XIX. század első felében még nagyobb jelentősége volt a jól hajózható vízi útnak. Itt szállították többek között a sót is, amelynek raktározására és a hozzá kapcsolódó adók adminisztrációjára a pesti Duna-parton Sóhivatalt emeltek. Tőle délre, a Harmincadhivatal épületében pedig a kereskedelmi árucikkek vámügyeit lehetett intézni. A város fejlődése azonban kikényszerítette a lebontásukat, helyükön a József nádor teret alakították ki.
61
A Közlekedési Múzeum életében 35 éve nagy jelentőségű esemény történt, 8 év építkezés után átadták az új épületszárnyat. A múzeum súlyos helyhiányát ugyan enyhítette, de minden problémára nem adott megoldást a korszakban modernnek számító új szárny.
2
60
Egy magyar mágnásnak nem lehet Bécsben palotája anélkül, hogy Pesten is ne legyen – üzente arisztokrata társainak gróf Festetics György, aki az osztrák fővárosban az 1850-es években, a magyar fővárosban, a mai Pollack Mihály téren az 1860-as években építtetett rezidenciát. Az itáliai palazzók mintájára Ybl Miklós által tervezett neoreneszánsz palota lenyűgözően szép lett, fényes tükörtermében, díszes szalonjaiban, elegáns márványtermében bolyongva eszünkbe juthat, hogy ugyanitt sétálhattak az 1867-es Andrássy-kormány tagjai is, lévén, hogy Festetics György is miniszteri posztot kapott. Járják be velünk ezt a fényűző palotát, amely az első főúri rezidencia volt a mágnásnegyedben!
97
Százötven éve még nem volt egységes Budapest, de már volt egységes terv a leendő főváros fejlesztésére. Már akkor számoltak a Hungária körúttal és azzal, hogy a mai Rákóczi utat meghosszabbítják a Dunáig.
189
A trianoni békediktátum kíméletlen rendelkezéseket hozott Magyarország számára katonai szempontból is: rendkívül alacsony számban, 35 ezer főben maximálták a hadsereg létszámát, meghatározták a fegyverek számát, a magyar hadiipart lényegében felszámolták. A korlátozó rendelkezésekkel a győztes hatalmak biztosítani kívánták a környező országok katonai fölényét, másrészt azt kívánták elérni, hogy Magyarországnak ne legyen lehetősége kétségbe vonni az 1920-ban meghúzott határokat. A katonai rendelkezésekről szóló törvény 1922-ben lépett hatályba, száz esztendő múltán erre emlékezünk.
86
Már Mátyás idejében is a hegyvidéki kutak biztosították a budai Vár vízellátását, de Erzsébet királyné és József nádor is svábhegyi vizet ivott – derül ki a Hegyvidék és a víz kapcsolatát bemutató új kiállításon, amely a Lóvasút Rendezvényközpont mellett, a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény épületében nyílt meg szerdán.
102
Ferenc József király 125 évvel ezelőtt döntött úgy, hogy tíz szobrot ajándékoz a nemzetnek, és ő maga fedezi a magyarság jeles személyiségeit megformáló köztéri műalkotások elkészítésének költségeit. Ezek közül az első két emlékművet 120 évvel ezelőtt avatták fel a Kodály köröndön, ám Zrínyi Miklós és Bethlen Gábor szobra közül ma csak az első látható az eredeti helyén. Az évforduló alkalmából jártunk utána, hogyan alakult a Kodály körönd szobrainak sorsa az elmúlt évszázadban.
2
77
A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ új kiállítási épülete tulajdonképpen önmagában is egy kiállítási tárgy. Az intézménynek több mint fél évszázados fennállása óta még nem volt saját kiállítótere, most viszont egy igazán autentikust kapott: egy modern villát, amelyben a látogatók nemcsak a faliszövegekből és képekből nyerhetnek információt erről a stílusról, hanem a térben is érzékelhetik annak jellegzetességeit.
99
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!