Az M1–M7 bevezető szakasza és a Kelenföldi pályaudvar közötti terület, Őrmező nevét – hasonlóan a legtöbb budai névhez – az 1847-es nagy dűlőkeresztelőkor kapta, amikor is a korábbi német elnevezéseket magyar nevekkel váltották fel. Így lett Feldhutból Őrmező. A város széli terület annak ellenére sem épült be, hogy a közeli Hunyadi János- és Ferenc József-keserűvízforrások miatt ismert volt. 

E területre az 1960-as évek második felében kezdte meg egy 2500 lakásos lakótelep tervezését a Buváti. A tervekben a 10 emeletes sorházak mellett más típusú épületek is szerepeltek. A Hétfői Hírek című újság 1968. június 24-i számában így írtak a tervekről: „A hónap végéig elkészül Budapest „nyugati kapujának ” terve. Kétezer-ötszáz lakásos új városrészt jelent ez, s a Bécs felől, valamint a Balaton és Tatabánya irányából az E-5-ös nemzetközi autóúton közeledő utasokat ennek az új lakótelepnek a látványa fogadja majd. […] Azt szeretnénk, ha Őrmező lenne a főváros legszebb új építészeti egysége.”

A városképet – legalábbis a városfejlesztők szándéka szerint – meghatározó impozáns nyugati kapu tervére összesen négy tervező vállalat háromféle építési technológiára alapozva kilenc különböző tervet dolgozott ki, és ezek közül választották ki végül a Buváti tervét, amely sorházakkal és 20 emeletes toronyházakkal számolt. 

Őrmező házai ma, 2019-ben (Fotó: Domonkos Csaba/pestbuda.hu)

A kiválasztott terület ugyan nem volt teljesen üres, a fent idézett cikk szerint néhány családi ház állt a területen, de beépítettnek sem volt tekinthető. 1968-ban még nagyon gyors beruházással számoltak, a fent idézett cikk egyenesen 1970-es átadásról írt, azaz 1969–70-ben, alig két év alatt kellett volna felépíteni az összes lakást. A valóságban azért ennél lassabban ment a munka. A tervek aránylag gyorsan megszülettek, azok elkészültét 50 éve, 1969. május 5-én adta hírül a Népszabadság: „új lakótelep tervei készültek el a Budapesti Városépítési Tervező Vállalatnál. A városrendezők – akik a főváros valamennyi lakótelepének részletes rendezési tervét készítették – ezúttal a budai Őrmezőre készítettek programot, egy 2500 családi otthonból álló lakónegyedre. A negyedik öt-éves terv idején épülő új – két- és háromszobás lakásokból álló – lakótelep újszerű külső és belső megoldással készül majd. A 10, illetve 13-20 szintes lakóházak, valamint az iskolák, óvodák, bölcsődék és kereskedelmi létesítmények előre gyártott elemeit a Budapesti Vasbetonipari Műveknél fogják gyártani.”

A többi lakótelephez képest Őrmezőt nem is tervezték olyan nagyra, hiszen például Kelenföldön vagy Újpalotán 8-10 ezer lakással számoltak. Ez nem volt véletlen, Őrmezőt városkapunak szánták, amely alatt ekkor kisebb, határozott megjelenéssel rendelkező városnegyedet értettek. Az Esti Hírlap 1969. január 4-én egyenesen úgy írt a tervezett lakótelepről, mint házakból emelt szoborról: „A 4-20 emeletes házak sajátos elhelyezése és tömörítése eredményeként a telep, mint különös, óriási mai szobor emelkedik majd. Szobor házakból.”

Az épülő lakótelep 1976-ban (Forrás: Fortepan) 

1969-ben tehát már kicsit csúszva, a negyedik ötéves tervben magyarra fordítva a tervgazdaság kicsavart terminológiáját, 1971–1795 között tervezték a beruházást. A munka meg is kezdődött 1972-ben, és a következő években folyamatosan adták át a lakásokat, majd kissé lemaradva a szociális intézményeket. 1984-ig, az utolsó épületek elkészültéig végül 3088 lakás valósult meg, de a 15-20 emeletes házak helyett 10 emeletes, illetve ennél alacsonyabb épületeket emeltek. A lakótelep első iskolájában 1976 szeptemberében kezdődött meg a tanítás. 

A Képes Sport 1975. június 10-i számában, egyfajta lakossági fórum keretében a fővárosi problémákról kérdezhettek az olvasók, Őrmező tekintetében érdekes Hangay Jánosné kérdése: „Egyes gyermekjátszóterek felszerelése korszerűtlen és rossz minőségű. Ilyen az Őrmezei lakótelep egyetlen játszótere, amely egyébként is kicsi már több száz gyerek részére. Lesz-e és mikor mindebben változás?” A válaszból kiderül, hogy 1977-re 10 ezer négyzetméternyi park fog elkészülni, és akkor lesz hely mindenkinek. 

20 emeletes házak nem épültek ide, de számos szolgáltatóüzlet, iskolák, óvodák igen, és a városrész központjában, a Költők parkjában – amely név az az őrmezei kötődéssel rendelkező költőkre, Kálnoky Lászlóra, Kormos Istvánra és Zelk Zoltánra utal – 1983-ban állították fel Vilt Tibor Időgép című művét. 

Vilt Tibor szobrát néhány éve felújították, 2019-ben így néz ki (Fotó: Domonkos Csaba/pestbuda.hu)

A lakótelep kiemelkedő sikerrel vett részt a panelprogramokban, amelyeknek keretében 2005–2008 között, illetve 2012-ben a nyílászárócsere mellett teljes homlokzati hőszigetelést kapott szinte minden ház. 

Nyitókép: Az őrmezei lakótelep (Fotó: Domonkos Csaba/pestbuda.hu)